Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-05 / 157. szám
1983. JÚLIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Népművészek, iparművészek vonultatták föl portékájukat az elmúlt hét végén Pécsett. A nagy sikerű cserépvásáron butellák, korsók, edények, gyerekjátékok, különféle tárgyak, használati eszközök találtak gazdára. A sétatéren megrendezett kiállítás és vásár az ország minden részéből csalogatta a vevőket. F. T. A jászberényi járásban Befejeződött a földrajzi nevek gyűjtése A rádió | Jó időben, rosszkor A szakma „jó időnek” mondja, ha egy-egy műsor olyankor terül adásba, képernyőre, amikor minden valószínűség szerint sokan hallgatják a rádiót, nézik a televíziót. Az időjárás azonban rácáfolhat a jóslatokra, régi szabály: az eső minden műsornak „jót tesz”. Néha mintha arra is akadna példa, úgy szerkesztenek adásba egy-egy gyengébb műsort, hogy tudják: abban az időpontban alacsony a hallgatottság, nézettség aránya. Ezek ama bizonyos „elmegy” műsorok, — tehát se nem osztanak, se nem szoroznak, nem ártanak, de nem is használnak. Ilyesmi sorsot szánt a rádió szerkesztősége Sarusi Mihály Csak pár mázsa búza c. rádiójátékának? Nem gondoljuk, ám ha feltételezzük, hogy az Ifjúsági Rádiószínpad műsorát elsősorban a fiatalok hallgatják — ha igaz? — akkor az ifjúságnak szóló rétegműsor számára bizony elég „rossz idő” a vasárnap délutáni, félhat órai kezdés, különösen akkor ha a levegő hőmérséklete 30 C- fokt a Balatoné pedig 24 C- fok. Sarusi egyre időszerűbbé, fontosabbá váló témát boncolgat a mikrofon előtt. Hogyan ütközik az etikus magatartás közömbös közegben a különféle nézőpontokkal. Az eredmény a történet ifjú hőse szempontjából szósze- rint is lesújtó: jól megverik. Talán még ennél is fontosabb mondanivalót hordoz a játék másod-harmadlagos rétege: értékek, fogalmak devalvációja, másítás, kimagya- rázás. Vagyis a fehér, az tulajdonképpen szürke, a fekete természetesen nem fehér, de egy kicsit „abból is van benne valami”, tehát olyan szürkés. A hangjátéVc érdeme, értéke, hogy felismeri, már a búzatáblák között is ott rombol az „egyrészt”, ^másrészt” szemlélet. A csaknem egyórás rádiójáték jobb műsoridőt érdemelt volna. Ezen a héten gyengébbre sikerült volna a népszerű autósműsor az Űtközben, hazafelé, ha ... ha a szerkesztő nem hívja meg a stúdióba Cserhalmi Imrét, a Népszabadság munkatársát, aki Budapesttől Damasz- kuszig a Hungarocamion jóvoltából megfigyelhetett néhány, a hallgatóság számára is sokatmondó érdekessséget. így színesebbé, élvezetesebbé vált a műsor, de azok sem igazságtalanok, akik így gondolják: ez az adás a hazai közlekedés műsora, arra hivatott, hogy segítsen a „hazatérésben”, tehát azonnali információkat adjon az utakról, a „dugókról”, a sajnálatos közlekedési balesetekről, — kár másra használni a műsoridőt — ti — Orosz nyelvi tábor Országos orosz nyelvi tábor nyílt tegnap Győrött. Háromhetes programjában az ország minden tájáról száz középiskolás vesz részt, Moszkvából és Kijevből pedig félszáz szovjet egyetemista érkezett. A délelőttö- ket intenzív nyelvtanulással töltik, az oktatást szovjet és magyar pedagógusok irányítják. A két magyar és egy szovjet diákból álló kis közösségek, az úgynevezett trojkák szabadidejükben is gyakorolják az orosz nyelvet. A tábori programot közös éneklések, a Szovjetunióval és Magyarországgal kapcsolatos vetélkedők, továbbá kulturális és sportműsorok színesítik. A győrihez hasonló orosz nyelvi táborok nyíltak Tatán és Nyíregyházán. Már elmúlt fél évtizede annak, hogy a megyei múzeumok szervezete és a Jászberényi Tanítóképző Főiskola megállapodott abban, hogy járásonként munkacsoportokat szerveznek, és összegyűjtik a megye élő földrajznév anyagát. Meg is indult a munka, és számos alapgyűjtés elkészült (kunszentmártoni, szolnoki, törökszentmiklósi járás stb.). A jászberényi járásban a gyűjtéssel részben párhuzamosan folyt az ellenőrzés is. így sikerült a gyűjtés befejezésével csaknem egyidőben az ellenőrzést is befejezni. Az összesen 22 gyűjtő (15 főiskolai hallgató, 5 pedagógus, 1 középiskolás, egy termelőszövetkezeti dolgozó) több mint 9 ezer tereppontot Az ősszel kezdődő tanévben a Művelődési Minisztérium 26 féle új taneszköz használatát írta elő az általános iskolák részére. Többek között történelmi és földrajzi faliképeket, föld- gömböt, a nyelvi, irodalmi és az énekoktatáshoz hangszalagokat, diafilmeket, más tantárgyakhoz transzparenseket, szemléltető ábrákat, amelyeket az oktatási szakemberek elképzelése alapján az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat (Tanért) az Országos Oktatástechnikai Központ és a Kartográfiai Vállalat fejlesztett ki. Ezek beszerzésére a tárca több mint 55 millió forint központi céltámogatást juttatott a megyei szakigazgatási szerveknek, s a tanácsok ezt hasonló nagyságú összeggel egészítették ki. így a Tanérthez mintegy százmillió forint értékű megrendelés érkezett. A szakemberek számítása szerint még ez a nagynak tűnő összeg sem teszi lehetővé, hogy a minisztérium jegyzékében az új tanévre előírt eszközökkel az ország 3600 általános iskolájának mindegyikét felszereljék. A Tanértnél arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy fejlesztési és gyártási okok miatt számos eszköz vett fel a járás területén, és több, mint 12 ezer nevet gyűjtött össze. Az alkalmi együttes tanfolyamon készült fel a nagy munkára, majd 1977 nyarán a Jász Múzeum szervezte gyűjtőtábor is jelentős mértékben segítette a munkát. Főiskola hallgatói tudományos diákköri foglalkozásokon kaptak folyamatos segítséget a munka végzéséhez. Jelenleg a jelentős és nagyon sok tanulságot hordozó névanyag kiadásra való előkészítése folyik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakmai irányításával, támogatásával, és tervek szerint hamarosan megjelenik nyomtatásban a névgyűjtemény. dr. Farkas Ferenc csak a tanév során készül el és kerül forgalomba, ugyanis az új szemléltetőeszközök tervezése az új tankönyvek elkészültétől is függ. Az általános iskolában szükséges taneszközök mintegy 50 százaléka a tanév első felének végére készül el. a többi pedig a második félévben jut el az intézményekbe. Az új tantervek folyamatos bevezetése — az 1978/79- es tanév — óta az általános iskolákban több mint százféle új szemléltetőeszköz segíti a nevelőmunkát. Egy vizsgálat szerint az általános iskolákban az ellátottság — a Művelődési Minisztérium követelményeihez visszonyítva — 50—75 százalékos, s eloszlása egyenetlen. Számos új taneszközt használ az 1983/84. tanévtől a többi oktatás; intézmény is. Az óvodák számára készítik például a Hüvelyk Matyi ujjbábkészletet, és az érzékelő játékcsaládot. Az 50 féle új középiskolai taneszköz között található: a hullámmozgás bemutatására szolgáló ingasorozat, a molekuláris demonstrációs készlet, a dinamométer és a hidraulikus sajtó. Számos magyar irodalmi és idegen nyelvű hangszalag, diasorozat is készült elegendő mennyiségben. Bábkészletek, hangszalagok, diasorozatok Új tanév, új szemléltetőeszközök Magyar — szovjet kulturális kapcsolatok Vendégművészek Leningrédból Hazai színpadon: Eljegyzés a kolostorban Augusztusban Magyarországra érkezik a világhírű leningrádi Kirov opera- és balettszínház 120 tagú együttese. A szovjet művészek négy budapesti fellépésükön kívül részt vesznek a szegedi nyári játékokon, ahol a Gisellel lépnek a közönség elé. November kulturális eseménye a Szov- remennyik Színház vendégjátéka, a társulat Budapesten és Pécsett mutatkozik be. A két esemény is jelzi: folyamatos a magyar—szovjet kulturális együttműködés és csere, amelynek keretét az 1981—85-re szóló együttműködési terv adja. A Művelődési Minisztériumban a közelmúltban vették számba az elmúlt két és fél év eredményeit. Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy sikerrel váltak valóra az elképzelések, s ezt — a statisztikán túl — számos, jelentős közönségsikerű rendezvény is alátámasztja. Az utóbbi években szovjet rendezők és előadóművészek rendszeresen szerepeltek a magyar színpadokon: 1981-ben Szegeden a Moszkvai Nagyszínház rendezője Vagyim Kilkov állította színpadra az Iván Szuszanyin című operát Jev- genyij Nyesztyerenkóval a főszerepben. A Háromgara- sos opera című Weil-Brecht- színmű. valamint Mozart Don Giovannija Jurij Lju- bimov rendezésében az utóbbi évek legizgalmasabb hazai színpadi produkciói közé sorolható. A Vígszínház Sirály előadásának díszleteit David Borovszkij tervezte. Az együttműködés egyik legközelebbi példája: június elején az Erkel Színházban mutatták be Prokof- jev Eljegyzés a kolostorban című vígoperáját, amelyet a Moszkva; Nagyszínház főrendezője, Borisz Pokrovsz- kij vitt a közönség elé. Az előadóművészek cseréje során évente 15—20 vendégművész lép fel Magyar- országon, illetve a Szovjetunióban. Szvjatoszlav Richter, Jelena Obrazcova, Jev- genyij Nyesztyerenko vagy Kocsis Zoltán Pittj Katalin vendégszereplése mindkét ország kulturális életének fontos eseménye; közé tartozik. A szovjetunióbeli magyar kulturális események sorából kiemelkedtek a Bartók- és Kodály-ünnepségek: a Moszkvái Nagyszínház például 1981-től tartja műsorán a Fából faragott királyfit. Sikeres volt a Győri Balett moszkvai és jereváni vendégszereplése is. 1983-ban — a már említetteken kívül — számos más kulturális esemény gazdagítja a magyar—szovjet kapcsolatokat. Az év végén a világhírű szovjet cirkusz- művészet képviselői erltez- nek háromhónapos magyar- országi vendégszereplésre. A kiállítások sorából kiemelkedik a Puskin Múzeum gyűjteményéből Budapestre érkező Orosz fametszetek a XVIII—XIX. századból című tárlat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapest kórus 200 tagú együttese az év végén utazik a Szovjetunióba, ahol ebben az időszakban fellép a Camerata Hungarica is. A kedvelt könnyűzenei együttesek közül a Locomotiv GT és a Neoton turnézik a testvéri országban. Bemutatják a Szovjetunióban a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott. magyar tájképek kollekcióját; a Szépművészeti Múzeumi pedig a XIX—XX. századi nyugat-európai grafikát bemutató kiállítását küld; a szovjet közönségnek. A magányos cédrus 130 esztendeje született Csontváry Kosztka Tivadar Szerelnespár Csontváry Kosztka Tivadar néhány évtizede még vitatott művészete ma már a magyar kultúra elismert értékei közé tartozik. Pécsett külön múzeumot állítottak fel képeinek, amelyet éppen az idén nyitottak meg ismét. Néhány esztendeje lá- tomásos filmet készítettek az életéből. Versek születtek róla, a titokzatos, különös, sőt különc művészről: olykorolykor már mitikussá növesztették alakját. Művészettörténeti helyét a legendáktól megfosztva mára, születésének szárharmincadik évfordulójára már kijelölték, tudományos elemzés alá vetették. Művészete értékének elfogadtatásáért nem szükséges harcolni: „Kvalitásaiban méltó párja a francia Rous- seaunak, ha ugyan nem nagyobb nála. ö is azok közé a magyar festők közé tartozik, mint Szinyei MdlSe Pál, Rippl-Rónai vagy Czóbel, kik a franciákkal nagyjából egyidőben, velük párhuzamosan ugyanazókajt az irányzatokat teremtették meg a magyar művészetben.” (A századelő impresszionizmusát, expresszionizmusát.) Világhírét az 1962-ben Brüsszelben megrendezett nagy kiállítás hozta meg. „A magyar Csontváry Európa nagy művésze ...” — írta róla egyik ottani méltatója. 1853. július 5-én született, s elfeledve, magányosan hunyt el 1919-ben, hogy évtizedek múlva fedezzék csak fel páratlan művészetét. Pécsett látható képeihez, a Magányos cédrus elé ma már ezrek és ezrek zarándokolnak. Gy. L. Mária kútja Názáretben
