Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
1983. JÚLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Képes Újság fesztivál Seregszemle a pusztavacsi premier előtt Imatör együttesek, szólisták bemutatója A Képes Űjság című hetilap augusztus 6-án és 7-én Pusztavacson, az „ország közepén” béketalálkozót rendez. A találkozón amatőr művészeti együttesek, szólisták is fellépnek majd. A lap felhívására csaknem kétszáz, bemutatkozni vágyó csoport és szólista jelentkezett, a legkülönbözőbb műfajok, a legkülönbözőbb korosztályok képviselői. Ennyien azért mégsem juthatnak pódiumhoz Pusztavacson, no és persze az sem mindegy, hogy a szereplők milyen színvonalon szórakoztatják a „nagyérdeműt”, ezért zsiiri előtt is be kell mutatkozniuk. Az újság három válogatót rendez számukra, az elsőnek tegnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott otthont. Ide a tiszántúli megyék jelentkezői kaptak meghívást. A zsűri és a meglehetősen gyér számú érdeklődő harmincöt produkciót láthatott. Túlnyomórészt a zene uralta a színpadot. Magyamóta- és népdalénekesek, pávakörök, hangszeres szólisták mutatkoztak be, változó sikerrel. Pop- és rockzenekarokat is hallhattunk, volt „új hullám” Nyitrai József bűvész Jászapátiból A kisújszállási Móri Lajosné cigánydalokat énekelt és nagyon is „régi”, elhangzottak saját szerzemények, és megszólaltak a rockzene immár „klasszikusnak” számító egyéniségeinek szerzeményei is. Ez utóbbiak voltak az élvezhetőbbek. Az „egyéb kategóriát” a bűvészek képviselték, meglehetős ___________________ügyességgel, szórakoztatóan. M akai György kis- A bemutató eredményeiről kunmajsai citerás keddi lapunkban számolunk •_____________ be. Védett terület A z öregember az árokpart kövér füvét kaszálta, kicsit nehezén forduló derékkal, de aprólékosan, egy szálat se hagyva maga mögött. Kutyája, jobb híján szöcskékre vadászott, meg-megunva a dolgot; ilyenkor leheveredett az öreg biciklije mellé, hogy aztán ismét bogarászni kezdjen. Az árok túloldalán tábla hirdeti: itt kezdődik a Hortobágy Nemzeti Park védett területe. — Gondoltam már rá — kezdte két suhintás között az öreg —, hogy ezzel a táblával lehetne valamit kezdeni. Például egy éjszaka kiásnám, s kijjebb hoznám egy pár méterrel; máris nagyobb volna a védett terület. Aztán máskor még odébb vinném. Sőt. .. Ezt a „sőt”-öt már nem volt könnyű földhözragadt fantáziával követni. Először is: újabb táblák kellenének. Hogy hová? Az öreg szerint az egész téeszt körül lehetne venni ilyen óvó-figyel- meztető táblákkal. Aztán, amikor már megszokták az emberek; hogy ez a téesz védett, hogy jobban kell rá vigyázni, mint a többi földre, ki lehetne tenni a táblákat a falu határába is. — És akkor védett volna az egész falu, házastul, jószágostul, emberestül. Ez lenne az első ilyen a világon, de én még odaírnám a táblára: „Marakodni, háborúzni tilos!” Persze a „tervek szerint” más téesz, más falu, más emberek is követnék a példát. Eljönne az az idő, amikor kis ünnepség keretében le lehetne ütni a táblákat a járás szélein. De innen már könnyű továbbgondolni : hamarosan a megyehatáron is állnának a táblák, s következnének az ország határai. S nincs megállás — az öreg szívesen csinálna táblát exportra, más országok is kaphatnának belőle. — Van itt annyi sok jó akác, akárhány karó futná belőle. Bírnék csinálni akár ezer táblát is. Egy szó mint száz, nem kéne hosszú idő, hogy az NSZK-tól Honkongig, a Tűz- földtől Izlandig mindenhová eljussanak ezek a Hortobágy- széli, sokat látott göcsörtos akácok, hirdetve, hogy „védett terület”. S egy szép napon az öreg faragna, festene egy különleges táblát a földgolyó számára. Végső gondolatnak ez túl szép volt, az öreg letette a kaszát, és leült az árokpart- re, kutyája a lábához húzódott. — No, szépen kitaláltuk mink ezt a világbékét — szólalt meg. — Csakhogy baj van ám! Figyeljen ide! Ha én most fogom a kaszámat, és bemegyek a táblán túl kaszálni, vágni a ritka füveket, jön a természetvédelmi őr, és jól megbüntet. Szóval állítom, hogy mégsem a táblán múlik, de még csak nem is egészen a természetvédelmi őrön, hanem főleg rajtam. Mert én nem kaszálok túl a táblán sose. Vágner János Isztambulban Magyar előadóművészek szereplése Sebestyén János adott tegnap orgonaestet az isztambuli fesztiválon, ma pedig csembalókoncertjét hallgathatják a város zenekedvelői. Orgonaestjének műsorán Bach, Mozart, Bartók, Liszt, Rózsa Miklós, valamint Ulvi Kemal Erkin török zeneszerző egy-egy műve szerepel. Csembalóestjén Vivaldi, Haydn és Bartóflc alkotásait és Farkas Ferenc, valamint Kemal Resit Ray török zeneszerző műveit adja elő. Július 9-én az Éder vonósnégyes mutatkozik be az isztambuli fesztivál közönségének Haydn, Brahms és Bartók egy-egy vonósnégyesével. Kémlelik az égboltot Országos észlelőtábor Kaposvárott Egyhetes országos amatőr észlelőtábor kezdődött szombaton délelőtt a TIT Somogy megyei Szervezete kaposvári csillagvizsgálójában. Az immár második alkalommal sora kerülő táborozáson harminc ifjú kezdő és haladó amatőr csillagász vesz részt. A megyeszékhely legmagasabb pontján álló csillagvizsgáló műszereivel kémlelik az égboltot, vizsgálják a változó csillagokat és ismerkednek meg az észlelések különböző módszereivel.---------------------------------- —■ ■ ■ > ősemberek nyomában Öcsödön Fiatal régészek „rendhagyó99 vállalkozása Öcsöd felé, az országút mellett, a Körös egyik holtágának kiszáradt medrénél hatalmas földhányás magasodik. Második hete folynak itt a régészeti ásatások, a szakemberek a kőkorszakban ezen a vidéken élt ősembereik. nyomait kutatják. — Ezidáig három összeomlott őskori ház nyomait találtuk meg. Ezek a település legfiatalabb korszakából valók — magyarázza dr. Raczky Pál, az ELTE régészeti tanszékének tanára, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze. — A házaikat ' favázakra, sártapasz- tással építették. . Leégtek, összeomlottak, maguk alá temetve a berendezési tárgyakat, kerámiák. csonteszközök kerültek elő. Most a leégett omladékréteget bontjuk. A település egyéb ként réteges, Tell-jeUegű, újabb és újabb házak épültek egymásra. Legfelül néhány középkori sírt is találtunk, de a kutatás célja a kőkorszak. Érdekes" szokásaik voltak a kőkorszakban élő őseinknek. Ha összedőlt, leégett a házuk, fogták magukat és tovább mentek, néhány száz méterrel odébb újat építettek. A körbe-kör- be vándorlás során egymásra épült házak nyomai azonban még most is jól kivehetők. Legalábbis a szakemberek szemével. Ök azonban nem csupán a szemükre hagyatkoznak, az Öcsöd i ásatások színhelyén különösen nem. hisz itt már a kutatás előkészítése is teljesen újszerű volt. általánosítható, jellemző információkhoz jutott a régész kutatásának tárgyáról. — Az ELTE Bölcsészettudományi Karának régészeti tanszéke, az MTA Régészeti Intézete, a Művelődési Minisztérium és a szolnoki Damjanich János Múzeum közös pénzügyi forrásokból biztosítja az ásatás költségeit — mondja Raiczky Pál. Évente 4 és fél, 500 ezer forint áll rendelkezésünkre, úgy tudom hasonló együttműködésre még kevés példa akadt. Ugyancsak ezeknek, az intézményeknek a szakmai támogatásával alakulhatott meg az a csoport, amely az ásatásokat végzi. A team fiatal szakemberekből áll, tizenegyen dolgozunk együtt, egyetemisták segítik a munkánkat. Ez a fiatal szakem berek számára óriási lehetőség. hisz önálló feladatot, szakmai előrehaladást jelent. Biológusok, talajtani kutatók, zoológusok ős részt vesznek az ásatásokban. Szeretnénk ennek a kőkori településnek komplex gazdaságtörténeti összefoglalását adni. Az öcsödi tanács és termelőszövetkezet messzemenőkig tvíimogatja a fiatal szakemberek munkáját. Számítógép a régészetben — A munkánkhoz szükséges feltételeket biztosították, ezen túl raktárhelyiséget bocsátottak a rendelkezésünkre, hisz úgy tervezzük, hogy a hallatlanul gazdagnak Ígérkező leletanyagot itt a községben hagyjuk és folyamatosan végezzük annak feldolgozását is — folytatja Raczky Pál. — Az ásatás eredményeinek feldolgozása számítógéppel történi k majd. amely a régészetben ugyancsak újszerűnek tűnik, de alkalmazása beláthatatlanul tág lehetőséget biztosít az információk rögzítésére, tá rolására, visszakeresésére. Az ásatások során előkerült leletekből kiállítást szeretnénk rendezni Öcsödön, úgy véljük ez vonzerőt jelent majd a község számára is. Megjegyezzük, hogy az öcsödi ásatások, a . fiatal szakemberek ..rendhagyó” vállalkozása máris élénk szakmai visszhangot váltott ki, külföldi szakemberek jelezték részvételüket munkájukban, amely bízvást hihetjük újabb eredményekkel gazdagítja a magyar régészettudományt. Török Erzsébet Fúráasal vett talajminták — Magyarországon valóban újszerűnek számítanak kutatási módszereink — jegyzi meg Raczky Pál. — Annakidején, amikor a Tisza III. vízlépcső megépítéséről volt szó, feltérképeztük a Tiszazugot, hisz a munkálatok ezt a vidéket is érintették volna. Ezen a helyen sok cseréptöredék került elő, ami már akkor jelentős kőkori lelőhelyre utalt. Később felszíni gyűjtést végeztünk ez azonban önmagában nem nyújt kellő információt a te- • lepülésről, annak kiterjedéséről. rétegződéséről, arról, hogy hol voltak úgynevezett fömörüléíieki centrumok. Annak érdekében, hogy mindezekre választ kapjunk, hogy a lehető legnagyobb pontossággal meg tudjuk állapítani azt, hogy a település, mely pontjain érdemes kijelölni a szelvényeket, elkezdeni az ásatást alkalmaztuk a — kőolajkutatásoknál is használatos módszert. A területet ötször ötméteres szelvényekre osztottuk 210 fúrást végeztünk el, az így vett minták alapján szint- vonalas térképek készültek, amelyek kelet-nyugati, illetve észak-déli irányban is jól áttekinthetővé tették a talaj szerkezetét. A talajmintákat természetesen ant- ropogén tartalmuk szerint is vizsgáltuk. Kihasznált lehetőségek Az is kiderült, hogy két méter mélységű rétegződésről van szó, tehát ilyen mélységig kell ásnunk. A növényzet is sokat elárul a régészeti lelőhelyekről. Légi felvételeket készítettünk erről a területről. Ezeken jól megfigyelhető, hogy ott ahol a talajfelszín alatt gödrök vannak a lucerna — mert ezen a részen ezt termesztenek — elszíneződik, „kikopik”. Három ilyen folt volt látható a fotókon. A felszíni gyűjtés, a fúrások eredményei és a felvételek összevetése alapján követkéz tettünk végül is a település kiterjedésére, állapítottuk meg az ásatási szelvények kijelölésének helyét. Hazánkban még nem volt példa egy település ennyire előkészített, intenzív kutatására. Jelentős előrelépés az is, hogy a régészek viszonylag nagy területet — a négy évre tervezett ásatások során — ezer négyzetmétert tárnak, fel. Korábban — nem utolsósorban a szűkösre szabott anyagi lehetőségek miatt — nem volt erre mód. Könnyen előfordulhatott, hogy a kutatószelvénytől tíz méterre még értékes leletanyag maradt a földben. S ezt a lehetőséget beszámítva az is, hogy hiányos, nem kellően Csárdából múzeum Várja a vendégeket a Meggyes Petőfi Sándor idejében még harminchat vendégfogadó állt a hortobágyi pusztában. A gyalog. szekéren vagy lovon utazónak szüksége is volt ennyire. Az utazási idő rövidülése, a vonat, az autó, majd a közbiztonság óvása közös erővel takaródét fújtak az efféle pusztai romantikának. Ma már csak híre van a Pintyó, a Ragyás, a Kampó a Koponya, a Lesi csárdáknak. Áll azonban, s teljes régi fényében ragyog az egykor Tiszafüredhez tartozó Meggyes. A csárdát elkerülte a 33- as út, de onnan jól megközelíthető. Száz éve a mostaninál jóval többen látogattak ide: falusi, tanyasi gazdák, juhászok, Sós Pista a betyár s később a festőmű vész Pólya Tibor, s Fedák Sári is. A műemlékjellegú épület 1952-ig csárda volt, ekkor bezárták, s csak 24 évvel később nyitották meg, mint múzeumot. ízléses, gondos kialakítása bátran példaként szolgálhat a múzeumok tájházak berendezőinek. Amit az utazó az ajtón belül észlel: a füst A pitvarban, az épület középső részében rég szabadtűzön, bográcsban főzték a pusztai étkeket, s ennek nyoma van. Épp olyan a pitvar, mintha csak tíz percre szaladt volna ki a gazdasszony. Az ivóban vagy százéves a kármentő, s a hosszú, kecskelábú asztal évszázada bevésett nevei között talán ott a Sós Pistáé is. A fogason szűr, a kemencesutban birkabőr. az ajtó mögött juhászok hagyták ott hosszú botjaikat. A lakószoba éppoly kevéssé hivalkodó, éppoly természetes, mint a másik két helyiség. Aki ide betoppan, úgy érzi az ágyat csak most vetették be, s talán a láda (mely 1857-ben készült) fiókjaiban is használati tárgyak vannak. A Meggyes valamikor híres csárda volt a pusztán. Az épület egyben határkő is volt, elválasztotta a tiszafüredi határt (melyhez még hozzátartozott) a kocsitól. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park része, napjában öt-hat érdeklődő vetődik erre, s távozik, oi'van élménnyel, melyet nem felejt el köny- nyen. A csárda érintetlenségével bizonyítja: ott síké rült megállítani az időt .. . — szí — Versenyben 100 alkotás Filmesek randevúja Moszkvában A moszkvai nemzetközi filmfesztivál mindig kiemelkedő, rangos kulturális esemény. s egyben alkalom arra, hogy a. szovjet nézők megismerkedhessenek a világ filmtermésének legújabb alkotásaival. A július 7-e és 21-e között megrendezendő XIII. moszkvai nemzetközi filmfesztivál közönsége több mint ötszáz külföldi és hazai művet te kinthet meg, köztük a sok Oscart nyert ..Gandhit”, Robert Hossein nemrég elkészült ,,Nyomorultak”-ját, vagy a világhírű szovjet rendező, Gleb Panfilov legújabb alkotását, a Gorkij műve alapján készült „Vássza Zse- leznovát”. Különösen figyelemre méltó számban képviseltetik magukat idén a fejlődő országok, s a fesztivál megle petése, hogy hosszú távoliét után részt vesiz a rendezvényen az Egyesült Államok és a Kína; Népköztársaság. Három kategóriában versenyeznek a filmek, a játékfilmek a gyermekfilmek és a rövidfi Írnek kategóriájában nemzetközi zsűri rangsorolja majd az alkotásokat.
