Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

1983. JÚLIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tiszaligeti kempingben Mit ér a három csillag? Vendégek a világ minden tájáról Fák, füves terület, virá­gok, Tisza, nyugalom. Kell-e ennél ideálisabb hely egy kempingnek? Aligha hi­szem, hogy bárki tudna pompásabb környezetet biz­tosítani a tartósan itt ta­nyázó és az átutazó vendé­gek számára Szolnokon. A Tiszaliget mindezen lehető­ségekkel rendelkezik, s ki is használják, A motelban 136, a háromcsillagos kemping­ben 500 férőhellyel várják" a hazai és külföldi turistákat, akik jönnek is szép szám­mal sátorral, lakókocsival, egyénileg vagy csoportosan, ki hogyan. Az ide érkező vendégek többsége 1—2 éjszakát tölt itt, ők azok, akik teljes nyu­galomra, pihenésre vágynak, hiszen innen folytatják út­jukat a szomszédos orszá­gokba. Ilyen tranzit jellegű vendég egy holland házaspár is, akik Romániából tartanak hazafelé. Elmondták, hogy jártak már itt négy éve, de most sokkal hangulatosabb a város, a kemping is nagyot fejlődött azóta, az emberek pedig rendkívül kedvesek. (Jó ezt egy tősgyökeres szol­nokinak hallani!) A tiszali- geti kemping szerintük re­mek helyen van, közel az uszoda és a város sem esik Fejlesztés együttműködéssel Új autóbuszgyár Az Ikarus szovjet part­nereivel szerződést kötött a Moszkva melletti likinói au­tóbuszgyár rekonstrukciójá­nak támogatására. Az együtt­működésben alvállalkozó­ként vesz részt az Autóipari Kutató Vállalat, a Csepel Autógyár és a Kogépterv. A magyar vállalatok egy új gyár terveit, gyártástechno­lógiáját készítik el. A várha­tóan 1987-ben befejeződő munka eddigi szakaszában elvégezték a Liaz 52—56-os új autóbusz korrózióállósági, szilárdsági, élettartami, tech­nológiai vizsgálatát is, ehhez a szovjet gyár teljes műszaki dokumentációit és kísérleti autóbuszt adott. Az együttműködésben részt vevő vállalatok külön szer­ződést kötöttek az egyes fel­adatok ellátására. Egerben Betömték a veszélyes pinceágat Betömték a veszélyes pin­ceágat Eger belvárosában, a Szabadság téri közlekedési csomópontban. Tegnap reg­gel ismét helyreállt a for­galom . Ezt a területet hó­napokkal ezelőtt zárták le a járművek elől, mivel az úttest alatt omlás veszély es üreget fedeztek fel. A Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat szakemberei láttak mun­kához és összesen mintegy 1400 köbméter anyagot töm­tek be a feltárt üregekbe. Időközben újabb és újabb ágakra bukkantak, végül is mintegy^ 250 méter hosszú­ságban rakták teli szilárd anyaggal az egykori pince- vágatokat. amelyek több szintben egymás alatt he­lyezkedtek el. messze. Egyetlen — jogos kifogásuk: nincs a kemping területén bolt, ahol a leg­szükségesebb élelmiszereket meg lehetne vásárolni. A ligeti kemping árnyas fái alatt hangos a faházak környéke.. Éppen egy cseh­szlovák csoport tagjai töltik itt szabadságuk egy hetét. Számukra a nyugodt pihenés mellett szervezett programo­kat js biztosítanak. A teljes ellátás mellett — reggelijü­ket. már a motel nemrég ' kialakított presz- szójában költhetik el — fürdőbérletet kapnak a közeli strandra, hajókirándu­láson vesznek részt, s szere­pel a programban budapesti városnézés is. A magyaros esten pedig megízlelhetik az igazi gulyás és a magyar bo­rok ízét. Bodor József és felesége Nagybátonyból költözött a kempingbe két hétre. Sát­rukhoz közeledve finom il­latok szállnak fel a kis lá­basból. — önellátók vagyunk, fő- zőcskézünk minden nap. Ezzel nincs is gond, de ké­nyelmesebb, gyorsabb volna, ha nem kellene naponta ki­járni a városba vásárolni. — Hamarosan megoldódik ez. a probléma — szól Nagy Több mint két héttel ez­előtt tudósította a lakossá­got a sajtó, a rádió a tele­vízió arról, hogy változnak a gyógyszerek térítési díjai. Az árváltozás után orvoso­kat, gyógyszertári dolgozó­kat, betegeket kerestünk meg, és valamennyiüknek azonos kérdést tettünk fel: Mi a tapasztalatuk a válto­zással kapcsolatban? A válasz szinte mindenhol hasonló volt: zökkenőmente­sen ment végbe a gyógysze­rek árának változása, külö­nösebb problémát sehol nem okozott. Sem az orvosok, sem a gyógyszertári dolgozók nem találkoztak olyan be­teggel, aki reklamált volna a változás miatt. Sőt: talál­koztam olyan idős, beteg em­berrel, aki tőlem tudta meg az árváltozást, ő észre sem vette. Egyébként a térítési díjak változása különöskép­pen az állandó gyógyszeres kezelés alatt álló betegek érdekeit szolgálja. Azoknak a készítményeknek csökkent az ára, amelyeket általában idős, nyugdíjas emberek rendszeresen használnak. Szintén a betegek érdekeit szolgálja az is, hogy bár néhány gyógyszernek emel­kedett az ára, de most se A 9. pécsi ipari vásár zá­rónapján, vasárnap osztották ki a közönség és a fogyasz­tók tanácsának díjait, vala­mint a kereskedelem érdek­lődését legjobban felkeltő termék-gyártójának járó kü- löndíjakat. A vásár látogatóinak sza­vazatai alapján közönségdij- jal jutalmazták a Baranya megyei Rokkantak Gazdasá­Ferencné, a kemping és a motel vezetője. Az ÉKV boltja a napokban nyílik a kemping területén. Nemcsak élelmiszert, gyümölcsöt,. de vegyiárut is kínál majd a turistáknak. Bodorékat elsősorban a ti- szali^eti strand jótékony vize vonzotta Szolnokra. Külön öröm számukra, hogy egy ugrásra van egymástól a kemping és a gyógyító víz. — A bolttal emelkedni fog a kemping „értéke”. Tökéle­tes lesz a kikapcsolódás, a pihenés. Jövőre újra eljö­vünk, itt töltjük a nyarat — búcsúzott a házaspár. Keli-e ennél kellemesebb búcsúzás? A vendégeket azonban nemcsaik a nagyszerű kör­nyezet, hanem az aránylag olcsó árak is csalogatják, hi­szen egy honi turista 66 fo­rintért tölthet a kempingben egy éjszakát lakókocsival vagy sátorral. A külföldi vendég ugyanezért 72 forin­tot fizet. Az sem elhanya­golható szempont, hogy egész nap van melegvíz-szolgálta­tás. A kemping területén le­vő hétszemélyes I. osztályú faház díja 800 forint éjsza­kánként, a II. osztályú 120, a III. osztályért 50 forint a tani fa személyenkén t. — zsn — kerül az érintett gyógyszerek közül egy sem 15 forintnál többe. Sajnos a rendelkezés nem tudta megszüntetni a lakosságnak azt a rossz „szo­kását”, hogy túl sok nyugta­tót szedünk, és a vitamino­kat nyáron is tablettákkal akarjuk pótolni. A legnagyobb problémát talán a gyógyszertári dolgo­zóknak okozott a változás: hosszú időbe telik, mire megtanulják a gyógyszerek új árait, ezért eg/előre kata­lógust kell használniuk. A betegek viszont többnyire türelmesek: hisz tudják, el­sősorban az ő érdekeiket szolgálják a változások. A gyógyszertárakban azt is megkérdeztük: volt-e vala­miféle felvásárlás, mint ál­talában áremelések előtt? A legtöbb helyen jelentősebb „bevásárlással” nem találkoz­tak. Viszont továbbra is nagyon hosszú a hiánycik­kek listája, de legtöbb gyógy­szer más készítményekkel pótolható. Az orvosokat ezekről folyamatosan tájé­koztatják, így már a rende­lőben azt a gyógyszert írják fel, amelyiket a beteg bár­melyik gyógyszertárban könnyen be tud szerezni. gi Munkaközösségének, a Baranya megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatnak, a Dél-dunántúli Tüzépnek és a Csongrád megyei Gabona- forgaimi és Malomipari Vál­lalatnak a vásáron kiállított termékeit. A fogyasztók Ba­ranya megyei és Pécs városi tanácsának közös különdíjait kapták a Szentlörinci Álla­mi Gazdaság burgonyapehely- készítményei. Bezárt a pécsi vásár Tapasztalatok a gyógyszertéritési díjak változásáról pl Keddi jegyzetünk! _____ H orgászok — a környezetvédelem közkatonái Helyzetkép az aszályré 1 Csak az öntözés segít Már az elmúl) héten is többfelé az országban meg kellett kezdeni a szárazság miatt kisült növények kény­szerbetakarítását, amelyet a takarmányozási célokra való felhasználás követ. Tegnap újabb üzemekben indították el — ismét idő előtt — a betakarítógépeket, látva, hogy a növények a továbbiakban már nem bírják a forrósá- got. A kialakult helyzetről Dunay Sándor, az Agrome­teorológiai Szolgálat vezető­je elmondotta: A hazai ég­hajlati viszonyok között nem ritka a huzamosabb ideig tartó száraz időszak, a mos­tanihoz hasonló aszály azon­ban viszonylag kevésszer fordul elő. 1976-ban volt utoljára ilyen időjárás, amit a mezőgazdasági üzemek akkor is alaposan megérez­ték. A mérések szerint a ta­laj felső félméteres rétegé­ben mindössze 20—30 száza­lékos a vízkészlet, ami lé­nyegesen alatta marad az ilyenkor normálisnak te­kinthető értéknek. A talaj mélyebb rétegeiben sincs több tartalék, az egy méteres mérések ezt tanú­sítják. A minimális nedves­ségtartalék felvételével a növények nem tudnak meg­birkózni, ehhez a szó szoros értelmében energiára lenne szükségük, amivel viszont a jelenlegi időszakban nem rendelkeznek. A jelenlegi helyzetben — az országosnak tekinthető aszály idején — a növények­nek mindössze arra futja erejükből, hogy fenntartsák a minimális anyagcserét, a termés „építéséhez” azonban nincsen elegendő vizük és a talájban levő .tápanyaghoz sem tudnak hozzájutni. Né­mi enyhülést jelentenek a hajnali párák, és az, hogy a nagyobb mélységekből víz kondenzálódik felfelé, ám ez szintén csak minimális könnyítést ígér. Az elmúlt tíz napban nem javult a helyzet, az esőzések csak helyi jellegűek voltak. Az 1—5 milliméteres ned­vességutánpótlás nem eny­hített a gondokon, ezek az esők csak arra voltak elegendőek, hogy a határban elverjék a port. Nehezíti a helyzetet, hogy a meteorológiai előrejelzések a következő napokra sem ígé­rik az aszály megszűnését; így a mostani helyzetben egyedül csaki az öntözés se­gíthet. II legnagyobb akna A Mecseki Szénbányák legnagyobb aknájának építé­séhez fogtak hozzá a Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat dolgozói. Az 1987-re el­készülő István III-as akna 933 méter mély és 8 méter széles lesz. Az új akna épí­tését a hegy gyomrában le­vő 20 millió tonnára tehető szénvagyon kitermelése in­dokolja. Szolnok megye a fo­lyók, vadvizek,, holtágak, csatornák világa. Bárki meggyőződhet erről. ha kiteríti maga elé az. or­szág valamelyik újabb kiadású vízrajzi térké­pét. Az „újabb” keletűt nem árt hangsúlyozni, hi­szen a Tisza II. vízlép­cső megépülése óta bő­ven megszaporodtak a térkép kék foltjai, vona­lai. Befejezve „kalandozá­sunkat” a térképen, a valóságban is nekivágha­tunk bejárni a Tisza, a Körösök, a Zagyva, a Berettyó- és Hortobágy- csatornák, a Nagykunsá­gi Főcsatorna, a jászsági kavicsbánva-tiavak, a se szeri se száma morotvák végtelenül gazdag vilá­gát. Talán nem elfogult­ság azt állítani, hogy e tájak Szolnok megye leg­főbb ékei, kincsei, ame­lyekre — vigyázni kell. A vizek, vízpartok tisz­taságát őrizni az egyre nehezebb körülmények dacára (vagy következése­képp?) mindenkinek, aki­nek érdeke, hogy az árte­reken zöld fű, élővilág, legyen, s halak éljenek a folyókban — mindennapi kötelessége. A vizek és környékük őrzői között évek óta fontos szerepet játszanak a horgászok! Az 55 Szolnok megyei horgász­egyesület (összesen tizen­hatezer taggal) tavaly mintegy hárommillió fo­rint értékű társadalmi munkát végzett. Mind­ehhez1 hozzá leéli tenni, hogy 3z adminisztráció korántsem erős oldaluk a 'horgászegyesületeknek — valószínűleg nagyobb len­ne a végösszeg, ha min­den társadalmi munkát „leszámláztak” volna. A megye horgászai, egye­sületei számára minden évben meghirdetik a „Tiszta víz, rendezett vízpart” mozgalmat, lé­nyegében ez adja a ke­retét a szervezett munka- akcióknak — amelyek olyan dolgokra irányul­nak, mint a vízparti sze­mét, hulladék, hordalék összegyűjtése, parkolóhe­lyek kialakítása, facse­meték ültetése, az egye­sületi horgásztanyák kör­nyékének rendezése, bozótirtás — és így to­vább. Az évről évre el­végzett „aprómunkák” mellett nagy „ügyek”-re is futja a horgászok ere­jéből. Az elmúlt eszten­dőkben nem egy pocso- lyás kacsaúsztatós ho­mok- és agyagbánya kap­ta meg legszebb képét: például Jászapátin, Jász- jákóhalmán, Jászárok- szálláson sok száz óra társadalmi munkával új, sz;ép horgászvizekké va­rázsolták a környezetcsú­fító gödröket, a jásztelki Tolbuhin horgászegyesü­let tagjai pedig kelle­mes parkerdőt alakítot­tak ki kedvenc horgász- ' vizük környékén. A horgászok sokrétű környezetvédő tevékeny­ségéből két fontos mo­tívumot feltétlenül ki kell emelni. Az első természetesen az, hogy ennek az életmódot je­lentősen befolyásoló szen­vedélynek, hobbinak lé­nyegéhez tartozik a víz, a vízpart — és élővilága — védelme. Minden hor­gászegyesületi alapsza­bály tartalmaz — mint egy etikai kódex — a halállomány, a vizek vé­delmére, a természet megbecsülésére (és az erre való nevelés köteles­ségére) vonatkozó pasz- szusókat. A másik: kitű­nő a horgászegyesületek együttműködése a kör­nyezetvédelemmel hiva­tásszerűen foglalkozó szervekkel, intézmények­kel, mozgalmakkal. Egy pregnáns, idevágó példa: ez idő tájt 300 horgász dolgozik önkéntes termé­szetvédelmi őrként — a inépfrontbizottságok ál­tal kiadott i'gazolvány- nyal. (Nem tévesztendők össze a halőrökkel, el­lenőrökkel.) Ök figyelik, vizsgálják a víz minő­ségét is: tavaly nyolc vízszennyezést fedeztek fel és jelentettek a Köti- vizig vízminőségJvédelmi osztályáinak. A horgászo­kat tapasztalatuk, a táj, a környezet ismerete al­kalmassá teszi arra, hogy olyan jelekből is olvassa­nak, melyekből a laikus, vagy a természettel köz­vetlen kapcsolatban nem levő szakember nem tud rögtön következtetni. Nem valószínű, hogy „össztársadalmi” szív­dobogást idézne elő az a hír, hogy a Zagyva felső szakaszán, s itt-ott a Szblnók megyei szaka­szon is. ügyes horgászok műléggyel szép domolykó- kat akasztottak. Más a kép, ha hozzátesszük, hogy a pár éve még egyszerűen holt szenny­vízcsatornaként „jegy­zett” Zagyváról, s egy olyan halfajról van szó, amelyik a tiszta vizet kedveli. „önzők vagyunk” — mondják a horgászok. — „Azt szeretnénk, ha mi­nél több fajta, minél szebb halak akadnának horgainkra”. Ám ez az „önzés” — vitathatatla­nul — önzetlenség, amelynek jelentősége, ha­tása messze túlmutat önmagán. IVágner János A Szekszárdi Állami Gazdaságban egy 22 tőből álló gazdasági munkaközösség foglalkozik konténeres szőlőoltvány előállításával. Az idén 15 fajtából 100 ezer vesszőt oltottak. Az oltványok egy részét az állami gazdaság saját ültetvényének pótlására használja, de a kis­termelők is vásárolhatnak a keresett cikkből. Képünkön; bizottság veszi át a kész oltvá­nyokat a gazdasági munkaközösség tagjaitól

Next

/
Thumbnails
Contents