Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

1983. JÚLIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Április 4. Gépgyár örményes! gyárában izovjet exportra lakkfestékgyári berendezése­ket készítenek. Ebben az évben 30 millió torint értékű terméket szállítanak a meg­rendelőnek Földgázt kap Túrkeve A kettöstermesztés szerepéről Szakmai tanácskozás és bemutató Újszászon Földgázvezeték kiépítését kezdték meg Mezőtúrról Túr- kevére, miután a Miniszter- tanács Gazdasági Bizottságá­nak korábbi döntése alapján a 12 ezer lakosú túrkevei te­lepülést is bekapcsolják az országos hálózatba. Az ener­gia-racionalizálási program keretében folyó munkákat a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat és a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Szere­lőipari Vállalat szakemberei végzik. A beruházáshoz szükséges Dénzösszeg — 31 millió forint — jelentős ré­szét a város üzemei, intéz­ményei közösen teremtették elő. Az anyagi erőforrások gyűjtésének új formájaként az Állami Fejlesztési Bank és az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt gázkötvényt bocsájtott ki. Az értékpapí­rokból különböző címletek­ben tízéves lejáratna, évi 11 és fél százalékos kamattal fejlesztésű állapjukból vásál- rolhattak a gazdálkodó szer­vek, vállalatok és szövetke­zetek. Az építés első ütemében a két várost összekötő távveze­ték és a fogadóállomás meg­építésére kerül sor. Ezt kö­vetően a városi gázellátó rendszert alakítják ki, majd a fűtőkészülékek felszerelése után — 1984 őszén — tíz ipa­ri és mezőgazdasági üzem­ben, illetve 350 lakásban gyúllhat ki a gázláng. A kor­szerű fűtési módra való át­térés a számítások szerint évente 3500 tonna fűtőolaj megtakarítását teszi lehető­vé a népgazdaságnak. Az MTVB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE takarmánytermesztési szakosztálya és megyei szer­vezete, a megye termelőszö­vetkezeteinek területi szö­vetsége, az AGROCOOP ál­lattenyésztési és takarmány­termelési rendszere, vala­mint az újszászi Szabadság Tsz közösen szerveznek ta­nácskozást Újszászon, július 28-án. A nagyközségi művelődési házban délelőtt 10 órakor dr. Lengyel Lajos, az AGRO­COOP igazgatója nyitja meg A fűszerpaprika fejlődése a szokottnál két héttel előbb­re tart a Tiszazugban. A nö­vény a meleg tavaszi időjá­rásnak köszönhetően tíz nap­pal korábban ki kelt, s noha egyes helyeken, mint a me- zőhéki Táncsics Tsz-ben és a Héki Állami Gazdaságban szélverés érte az ültetvénye­ket, a paprika túlnyomórészt regenerálódott. A tartós szá­razság miatt korán, május­ban megkezdték a rendsze­res öntözést, s nagy gondot fordítottak a növényápolás­ra. Mivel a fűszerpaprika meglehetősen kézimunka­a szakmai napot, majd a ta­karmánygazdálkodásban, az állattenyésztési és takar­mánytermesztési rendszerben a kettőstermesztés szerepét és jelentőségét méltató elő­adások hangzanak el. Az előadásokat követő programban a tanácskozás résztvevői takarmánycirok fajtabemutatót, gyep betaka­rítási bemutatót szemlélnek meg, s az újszászi nagygaz­daság másodvetésű silókuko­ricáját és leveles zöldtakar­mányait is megtekintik. igényes növény, az egész ter­mőterületet. több mint 400 hektárt a háztáji gazdasá­gokra, illetve a részesműve­lőkre bízták, családi brigá­dok ápolják az értékes fű­szernövényt, s ők gondoskod­nak a paprikacsövek betaka­rításáról is. A termés ezúttal is a me- zőhéki Táncsics Tsz korsze­rű üzemébe kerül, ahol szá­rítják, és onnan szállítják feldolgozásra a paprikaipar­nak. Ez a gazdaság a Tisza­zug legnagyobb fűszerpapri­ka termelője, kétszáz hektá­ron termeli az ételízesítő alapanyagát. A Tiszazugban Korábban érik a fűszerpaprika Minden nap szivárvány A kunszentmártoni Körös- rösmenti Tsz kungyalui föld­jeit szabdaló üzemi csator­na színültig megtelt a Hár­mas-Körös vizével. Hathen­geres Csepel-motor duruzsol a partján, a gépre felügyelő téesztag, Zónái István lát­szólag halálra unja magát. — Dehogyis unatkozom, — állítja — hiszen ennek a munkának, az öntözésnek is megvannak a maga szépsé­gei, örömei. Olyan jó nézni, ahogy a friss víztől feléled­nek, talpra állnak a nap perzselte növények. Ebből, a búzatarló helyéré került másodvetésű kukoricából so­ha nem lenne silónak való, ha nem kaona mesterséges csapadékot. A tizedik nyarat dolgozom öntözőmunkásként, de ilyen kitartó szárazságra még nem emlékszem. A Csepel-motor hajtotta szivattyúk percenként két- ezer-hatszáz liter vizet to­Zónai István: — Reggel hat­kor beindítom, este hatkor meg kikapcsolom a szivattyút vábbítanak az öntözőcsöve­ken keresztül a húsz szóró­fejhez. Azok pedig négy órán át permetezik' a húszhektá­ros tábla egy-egy szelvényét. — Negyvenmilliméternyi csapadéknak megfelelő vizet kap a kukoricatábla — ma­gyarázza Zónái István. — Akkor jó, ha a négyóránkén­ti áttelepítések között nincs semmi tennivalóm. Ha nem áll le a motor, nem dugul vagy nem romlik el valame­lyik szórófej. Az áttelepítés­ben segítenek a srácok. Két szabolcsi meg egy Borsod megyei szakközépiskolást ad­tak a kezem alá. A környék­beli téeszek szerveztek egy építőtábort, annak a lakói, idénymukásai. A három fiatalember bent serénykedik a kukoricatábla közepén. Zónái István csó­válja a fejét: — Huncutok ám ezek a srácok! Azt mondták, körbe­szaladnak, megnézik, jól il­leszkednek-e az öntözőcsö­vek, permeteznek-e rendesen a szórófejek. Tudom ám én, hogy főleg a hőség hajtotta oda őket. Szeretnek alá állni a vízsugárnak, úgy frissíte­nek magukon. Hadd csinál­ják, fiatalok, virgoncok. Ne­kem jó időtöltés az is, ha nappal szembe, kicsit srégen nézegetem a vízsugarat. Hu­nyorítson csak maga is! Ugye milyen csodálatos, ahogy ezernyi színben megtörik a napfény a vízcseppeken ? Itt minden nap van szivárvány. Jobb szeretném persze fönt látni a színes csíkot az égen. A fóliából készített sátram tetején egy hónapja nem koppant esőcsepp. Gyerekzsivaj hallik a csa­tornát szegélyező nyárfák mögül. A lihegve érkező négy gyerek egyszerre csim- peszkedik Zónái István nya­kába. Majd feldöntik ülté­ben, ahogy kórusban kérle­Addig az asszonnyal beszél­getünk. Tiltakozik, dehogyis teszi ő meg minden nap az utat az istvánházi lakásuktól a kungyalui határig. — Négy gyerek felügyele­te, meg a sok aprójószág el látása mellett nincs nekem arra mindig időm. Csakhát ma annyira nyúztak a gye­rekek; hogy kimennének az apjukhoz. No persze főleg a fürdés miatt van ez a nagy határba-kívánkozás. A leg­nagyobb fiú, a Pista a nagy- anjánál tölti a nyarat. Segít- kezik iskolakezdésig a ház körül. Kerékpárral behordja reggelenként a két tehéntől a tejet Kunszentibe. Merthogy beteg lett a tata. Az üzemanyagszállító trak­tor, sűrű porfelhőt, hagyva maga után, eltűnik a dűlőút kanyarjában. Zónái István a sátra elé telepszik, hogy ne­kilásson az ebédnek. Tenye­rével tapogatja a lábas olda­lát. — Lám, ilyen rekkenő hő­ség van. Három kilométer­nél messzebbről hozta az asszony az ebédet, és nem hűlt még meg a leves. A nyárfa árnyékában sus- mutoló gyerekek csak az el­ső nyeletet hagyják leenged­ni a torkán. Ügy látszik, a legkisebb, a tízéves Tibi a kedvenc, azért ővele kérlel- teti'k apjukat: — Lehűltünk már, apuka. Nagyon is! Ugye mostmár mehetünk a csatornába? A beleegyező bólintást in­telem követi: — De csak itt fürödjetek, közvetlenül a sátor mögött! Itt tudom, hogy nincs rozs­dás vas vagy üvegdarab a csatorna alján. Az asszony közben odaké­szítette az addig Kőrösvíz ben hűtött kannában az ivó­vizet. Zónái István pedig végre hozzáláthat az ebéd­hez. Láthatóan jól esik a nyárfák árnyékában a tojá­Az építőtáborosoknak munka is, meg élvezet is az öntözés Munkahelyük a TVM Nők-szocialista brigádban Nem statisztikára van szük­ség, hanem tartalomra! En­nek a fölismerésnek a kö­vetkezetes érvényesítése emelte őket a Tiszamenti Vegyiművek legjobb szocia­lista brigádjainak sorába. Pirim us in tér pares — elsők az egyenlők között. Tizenkilenc asszony és lány pipetták, lombikok és műszerek erdejében. Közös­ségük közel kétévtízedes múltra tekint vissza. Két­harmaduk 15//20 évnyi törzs- gárdatagságot vallhat magá­énak. Brigádjuk névadójául Joliot Curie-t választották, ö is vegyész volt — s a bé­kemozgalom harcosa. 'Analitikusok, laboránsok, mintavevők. Simkó Erzsébet vezetésével a TVM meó osz­tályának műtrágya- és kén- sav-laboratóriumában mérik elemzik, a beérkező nyers-, illetve alapanyagokat és a kiszállítandó készterméke­ket Ezredmilligrammokban, századszázalékokban beszél­nek — munkájukban első­rendű a pontosság, a minő­ség. A megadott szabvá­nyoknak, az előírásoknak megfelelő eredmények dön­tik el a vizsgált anyag to­vábbi sorsát. Várni az ered­ményt — izgalom. S ha jók a számok — öröm. így tart­ják. Minél rövidebb idő alatt, minél precízebben — ez a jelszavuk. Mert meg kell felelni a vállalásoknak, mert a szakmai önbecsülés, a jó hírnév kötelezi őket. Ebben az évben is töre­kednek arra, hogy körülte­kintően végezzék el a mi­nőségi ellenőrzéseket, termé­szetesen ügyelvén a műsze­rek tisztaságára, a vegysze­rek takarékos fölhasználá­sára és az üvegeszközök tö­rékenységére. Soron kívül elemzik és bizonylatolják az exporttermékeket, részt vesznek az új alapanyagok fölhasználhatóságára irá­nyuló üzemi, illetve labora­tóriumi kísérletekben, vala­mint új elemzési eljárások, szabványmódosítások kidol­gozásában, ellenőrzésében. Baleset miatt kiesésük nem volt, s az sem mellékes, hogy zömmel családanyák és a „legnépesebb kollektí­vának számítanak, mégis legkevesebbet hiányoztak vagy kéredzkedtek el a munkahelyről, ügyes-bajos dolgaikat intézendő. S nyil­ván a hajrák, a társadalmi munkák idején sem könnyű egyeztetniük a kisgyermekes anyák részvételét. A laborcsoport profiljá­hoz tartozó üzemek mindig számíthatnak rájuk, kifo­gások nem vetik árnyékukat eredményeikre. Elismerések, kitüntetések egész sora ta­núsítja, hogy tényleg a gyá­rért dolgoznak. Míg sokan megtorpannak, ők presztízs­kérdést csinálnak abból, hogy a mindennapok sodrá­ban is a lehető legjobbat hozzák létre. Kezdeményez­nek, aktívan bekapcsolódnak a közös feladatokba. Azok közé tartoznak, akik a hár­mas jelszó mögött a szocia­lista brigád ember- és jel- lemfonmáló erejét látják. Az országos, a vállalati köve­telményeket: az anyag-, il­letve energiatakarékosságot, a szervezést, az újítást egy­szóval a hatékonyságot kö­zösségükben, személyre sza­bottan, is érvényre juttat­ják. Évekkel ezelőtt még nem tudták megelőzni a ter­melőegységek brigádjait, jól­lehet, elismerték munkáju­kat. A múlt évtől azonban (a TVM-en belüli munka­versenyt korszerűsítetve), új cím elérésére nyílt lehető­ség, melyet a Joliot Curie brigád el is nyert. Az „Élen­járó gazdasági egység” ki­tüntetéssel gyarapodott elis­meréseik sora. A pénzjutalmakat közö­sen, differenciáltan osztják szét, miután a közös kiadá­sokra félretesznek, közösen megbeszélik, ki, mennyi pénzjutalmat érdemel. Ez annál is könnyebb, mivel el­végzett feladataikról nap mint nap vezetnek egy fü­zetet. Egymásról sem feled­keznek meg névnapokon vagy más alkalmakkor. Ami­kor nemrégiben nyugdíjba vonult a brigád egyetlen fér­fitagja, Paulusz József üveg­technikus — elbúcsúztatták. — „Ismerjük már egymás­nak még a rezdüléseit is,” mondják. Valamennyien részt vesz­nek szakmai, politikai vagy más, továbbképzésben. Rend­szeresen járnak a TVM mű­velődési házának rendezvé­nyeire, színházba. Hagyo­mányt teremtettek: az idén ismét megrendezték a vegyi­művek gyermeknapját. Tag­jai a Szolnoki Galéria bará­ti körének. Két óvodát és a Pálfy János Szakközépisko­la vegyipari tagozatát patro­nálják. Sikereik „titka”: felelős közös gondolkodás és cselek­vés. Tudják, hogy az ember vagy közösség érteke a cse­lekedetek kimenetelével mérhető. S nem számszerű statisztikára van szükség, hanem tartalomra! Sz. Tamás Tibor lik; apu, ugye fürödhetünk-.’ Szigorú az atyai döntés: — Szó se lehet róla. A tű­ző napon jöttetek idáig, jól felhevültetek. Még görcsöt kapnátok a hideg víztől. Le­ülni oda, sorba a nyárfa ár­nyékába! Majd ha lehűlte­tek, akkor pancsolhattok. Megérkezik közben Zónai- né is. Az ebédet hozta a fér­jének. akit közben segíteni hív a Csepelhez üzemanyag­utánpótlást hordó traktoros. sós leves, a cukrozott pala­csinta. Meg az asszonyi szó. Még ha azt sorolja is, hogy mi mindent kell megint vá­sárolni iskolakezdésre, az öt fiúnak. A deleiére kaptatott nap pedig perzseli tovább a kun­gyalui határt. Bánják is a csatornában visongva pan­csoló Zónái fiúk, meg a már beöntözött táblarészeken a felfrissült kukoricatövek! Temesközy Ferenc Jólesik az ebéd a csatornaparti (nyárfák árnyékában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents