Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxiv. éw. ni. is. i*u. jaltai t4., naánuv a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kiapadhatatlan forrás „Alapvető .. érdekeink, céljaink közösek, kapcsolataink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népeink közti barátság jegyében fejlődnek” — jelentette ki a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a moszkvai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Szavai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amelyben a delegáció szovjetunióbeli látogatására sor került. A magasszintű szovjet —magyar találkozóknak több évtizedes hagyományai vannak. Hogy csak a legutóbbiakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János vezetésével járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és látogatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet delegáció viszonozta hazánkban. A párbeszéd természetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVI. kongresszusa, majd a Szovjetunió 60 éves jubileuma alkalmából Moszkvában tartott ün- neoségsorozat, valamint több két- és többoldalú tanácskozás. Mindez — mint Juiij Andropov pohárköszöntőjében megái - tapította — .,... abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük.” A Kádár János vezette küldöttség mostani moszkvai tárgyalásai annak az általános elvi platformnak a rögzítését, újbóli megerősítését szolgálták, amely országaink sokrétű együttműködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a véleménycsere megerősítette nézetazonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország eltérő nagyságrendjéből és adottságaiból magától értetődő természetességgel következnek, nem akadályozzák ezt az alapvető egyetértést, a módszerbeli eltérések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasztalatainkat. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból következnek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg. hogy vannak közöttük használható tapasztalatok, ez nagy megtiszteltetés számunkra” — mondotta az általános törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összefüggéseiről szólva az MSZMP KB első titkára csütörtöki sajtó- értekezletén a Pravda munkatársának a kérdésére válaszolva. Teljes volt az egyetértés a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon abban, hogy a magyar— szovjet kapcsolatok népeink érdekeivel összhangban sikeresen és dinamikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbecsülhetetlen értékű, kiapadhatatlan erőforrás hazánk számára, a Szovjetunió hagyományosan a legfontosabb gazdasági partnerünk. amellyel külkereskedelmi forgalmunknak harmadát bonyolítjuk le. Tavaly az árucsereforgalom megközelítette a 8 milliárd rubelt. Különösen nagyra becsüljük a szakosítás és kooperáció területén a közúti járműgyártásban, a timföld- és alumíniumgyártásban, az agrokémia és az atomerőművi gépgyártásban elért eredményeket. Noha az ilyen magasszintű találkozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapodások aláírását szolgálják, feltétlenül örvendetes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagymúltú timföld- és alumínium egyezmény 1990-ig szóló meghosszabbítása, a kukoricatermesztésben. a baromfitenyésztésben, valamint a szovjet könnyűipar rekonstrukciójában való együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalásokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyeztetés alapelveit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszabbítják a gyártásszakosítási és kooperációs programot. Alkalmat adott a moszkvai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a főbb európai és világproblémákkal kapcsolatos közös álláspont kifejtésére is. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig magyar részről hangsúlyozták az enyhülés vívmányai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközi helyzet további romlásának a megakadályozását központi kérdésként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadásza- ti fegyverzetről szólva Jurij Andropov aláhúzta: „nem a rakéták számának a növelése vezet előrehaladáshoz, hanem az a törekvés, hogy megtalálják a kölcsönösen elfogadható döntéseket...” nemcsak a kétszocialista ország, hanem az európai és a nemzetközi stabilitás érdekei is ezt kívánják. A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeikben nem hagynak kétséget afelől, hogy egyrészt a szocialista országok nem engedik meg a történelmileg kialakult Inemzetközi erőegyensúly megsértését, másrészt viszont továbbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai—szovjet fegy- Iverzetkorlátozásii tárgyalások lehetőségeiben. E tárgyalásokon a szocialista országok célja egy olyan megállapodás elérése. amely — Kádár János szavaival élve — „minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szintjén”. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának eseményeit nap mint nap magunk is nyomon követhettük a rádióban, a televízióban, az újságok hasábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőinket, hogy a tárgyalások milyen szívélyes, baráti légkörben folytak. Mint ahogy immár a látogatás eredményei alapján jóleső érzés tudni, hogy országépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünkben a Szovjetunió továbbra is biztos támaszunk. (KS) ma Minden nap szivárvány Öntözés a kungyalui határban 3. oldal Családi magazin 4. oldal Eszperantó— világkongresszus Budapesten Beszélgetés az előkészületekről 5. oldal Óvári Miklós Kubába utazutt Óvári Miklósnak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott tegnap Kubába. A küldöttség, amelyet a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai kormány hívott meg, részit vesz a Moncada laktanya elleni támadás 30. évfordulójának Santiago de Cubában rendezendő ünnepségein. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jósé Antonio Tabares, Kuba budapesti nagykövete. Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Közős közlemény a tárgyalásokról Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor üdvözli Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap kora délelőtt hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Szovjet- u.-ió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására július 18— 23. között hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács lelnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetei, a Központi Bizottság tagja, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Karvalics László, a Központi Bizottság agjtációs- és propaganda osztályának helyettes vezetője, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség' fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtikára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Központi Bizottság tagja, Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Kamara János, belügyminisztériumi államtitkár a Központi Bizottság tagja, Nagy János, külügyi és Urbán Lajos közlekedési államtitkár. Jelen volt Valerij Musza- tov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, amelyet a 2. oldalon közlünk. az atomerőműhöz Elkészült a Paksi Atomerőműhöz a soron következő blokk turbógenerátorának állórész szerkezete a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. A teheremelési gondok csökkentése érdekében osztott kivitelben, azaz két részben gyártották le, mint elődeit. A képen az látható, amikor egy távtartóval összeillesztik a részeket, ezt a fázist követi a hegesztés, majd az előírt szilárdsági vizsgálat. Mindezen sikeresen túljutottak, sőt speciális kamionnal el is szállították már a budapesti törzsgyárba az ismét részeire bontott óriás szerkezetet. Fotó: Kováts Béla A közlekedés korszerűsítéséért a tanácsi úthálózatra Autóbusz pályaudvar Karcagon Gyalogos felüljáró Újszászon Az országos és saját használatú utak mellett megyénk 3748 kilométer hosszú tanácsi úthálózatán jelentős a forgalom. Nem véletlen, hogy a közutak fenntartása és fejlesztése állandó napirendi téma. Megyénk tanácsai a VI. ötéves tervben utak és hidak fenntartására és fejlesztésére 400 millió forintot fordítanak. Szükséges a fejlesztés, hiszen nehéz örökséggel kell megbirkózni. A kiépített tanácsi úthálózat hossza ugyanis mindössze 584 kilométer, amiből 501 kilométer belterületre esik. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a belterületeken lényegében minden rendben van, hiszen az ottani utaknak mindössze 15,6 százaléka van kiépítve. Szolnokon a legkedvezőbb a kép, de ez az arány ott is mindössze 48 százalék, míg Jászberényben 27, Karcagon 28. Kisújszálláson 31, Mezőtúron 29, Tö- rökszentmiklóson 26. Túrke- vén pedig 29 százalék. Ez a helyzet városainkban mind a forgalom szervezésében, mind az autóbusz-útvonalak kialakításában gondot okoz. Az utóbbi években elsősorban a lakótelepeken építettek utakat, ami számottevően nem javított a városi közlekedési helyzeten. Néhány beruházás azonban kedvező változással jár. Szolnokon például a Szántó körutat már a Kassai útig kiépítették. További szakaszának tervezését is megkezdték. Ugyanígy a karcagi városközpontot határoló Rákóczi és Táncsics út építését. Ebben az ötéves tervben megyénkben! egyedül ott épül autóbusz-pályaudvar is. Űjszászon elkezdődött és remélhetőleg ebben a tervidőszakban befejeződik; a vasúti felüljáró’ építése. Az utóbbi két évben megyénkben 64 gyalogos átkelőhelyet láttak el kiemelt fényű világítással. Elkészítették 18 autóbuszöblöt és 4 buszfordulót, valamint háromezer négyzetméter pártolót. Berekfürdőn 490 ezer forint értékben korszerűsítették a közúti hidat. Jászberényben az idén végeznek hasonló munkát. Folyamatban van a közúti jelzőlámpa-rendszer tervezése a szolnoki Ady Endre út és a Keskeny János út, valamint a dr. Csanádi György körút és a Tanács- köztársaság út kereszjteződé- séhez. Nagy figyelmet fordítanak a tömegközlekedéssel összefüggő létesítmények fejlesztésére, újabb autóbusz - fordulók és utasperonok építésére. A települések úthálózatának fejlesztésében sokat jelent a társadalmi összefogással épített út. A megyében több tíz kilométer földút kapott ily módon szilárd burkolatot.
