Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxiv. éw. ni. is. i*u. jaltai t4., naánuv a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kiapadhatatlan forrás „Alapvető .. érdekeink, céljaink közösek, kap­csolataink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a né­peink közti barátság je­gyében fejlődnek” — je­lentette ki a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a moszkvai Kremlben adott díszva­csorán Kádár János. Sza­vai jól jellemzik a Szov­jetunió és a Magyar Nép- köztársaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amelyben a delegáció szovjetunióbeli látogatá­sára sor került. A magasszintű szovjet —magyar találkozóknak több évtizedes hagyomá­nyai vannak. Hogy csak a legutóbbiakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Ká­dár János vezetésével járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és láto­gatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet delegáció viszonozta ha­zánkban. A párbeszéd természetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVI. kongresszusa, majd a Szovjetunió 60 éves ju­bileuma alkalmából Moszkvában tartott ün- neoségsorozat, valamint több két- és többoldalú tanácskozás. Mindez — mint Juiij Andropov po­hárköszöntőjében megái - tapította — .,... abból az objektív szükségsze­rűségből adódik, hogy to­vább fokozzuk országaink együttműködésének ha­tékonyságát, és lényege­sen magasabb, úgy mon­danám, minőségileg új szintre emeljük.” A Kádár János vezette küldöttség mostani moszk­vai tárgyalásai annak az általános elvi platform­nak a rögzítését, újbóli megerősítését szolgálták, amely országaink sokrétű együttműködésének alap­jául szolgál. Jurij Andro­pov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a véle­ménycsere megerősítette nézetazonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország eltérő nagy­ságrendjéből és adottsá­gaiból magától értetődő természetességgel követ­keznek, nem akadályoz­zák ezt az alapvető egyet­értést, a módszerbeli el­térések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasz­talatainkat. „Mi termé­szetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk sen­kinek sem egyes megol­dásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból kö­vetkeznek, azoknak felel­nek meg. De ha más or­szágok kommunistái úgy ítélik meg. hogy vannak közöttük használható ta­pasztalatok, ez nagy megtiszteltetés számunk­ra” — mondotta az álta­lános törvényszerűségek és a nemzeti sajátossá­gok összefüggéseiről szól­va az MSZMP KB első titkára csütörtöki sajtó- értekezletén a Pravda munkatársának a kérdé­sére válaszolva. Teljes volt az egyetér­tés a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon abban, hogy a magyar— szovjet kapcsolatok né­peink érdekeivel össz­hangban sikeresen és di­namikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbe­csülhetetlen értékű, ki­apadhatatlan erőforrás hazánk számára, a Szov­jetunió hagyományosan a legfontosabb gazdasági partnerünk. amellyel külkereskedelmi forgal­munknak harmadát bo­nyolítjuk le. Tavaly az árucsereforgalom megkö­zelítette a 8 milliárd ru­belt. Különösen nagyra becsüljük a szakosítás és kooperáció területén a közúti járműgyártásban, a timföld- és alumínium­gyártásban, az agroké­mia és az atomerőművi gépgyártásban elért ered­ményeket. Noha az ilyen magasszintű találkozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapodá­sok aláírását szolgálják, feltétlenül örvendetes, hogy a látogatás napjai­ban több fontos gazdasá­gi egyezmény született, mint például a nagymúl­tú timföld- és alumínium egyezmény 1990-ig szóló meghosszabbítása, a ku­koricatermesztésben. a baromfitenyésztésben, va­lamint a szovjet könnyű­ipar rekonstrukciójában való együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalá­sokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a terv­egyeztetés alapelveit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszabbítják a gyár­tásszakosítási és kooperá­ciós programot. Alkalmat adott a moszk­vai látogatás a nemzet­közi helyzet áttekintésé­re, a főbb európai és vi­lágproblémákkal kapcso­latos közös álláspont ki­fejtésére is. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig ma­gyar részről hangsúlyoz­ták az enyhülés vívmá­nyai melletti elkötelezett­séget, a két fél egyetérté­sét abban, hogy a nem­zetközi helyzet további romlásának a megakadá­lyozását központi kérdés­ként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadásza- ti fegyverzetről szólva Jurij Andropov aláhúzta: „nem a rakéták számá­nak a növelése vezet elő­rehaladáshoz, hanem az a törekvés, hogy megtalál­ják a kölcsönösen elfo­gadható döntéseket...” nemcsak a kétszocialista ország, hanem az európai és a nemzetközi stabili­tás érdekei is ezt kíván­ják. A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői be­szédeikben nem hagynak kétséget afelől, hogy egy­részt a szocialista orszá­gok nem engedik meg a történelmileg kialakult Inemzetközi erőegyensúly megsértését, másrészt vi­szont továbbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai—szovjet fegy- Iverzetkorlátozásii tárgya­lások lehetőségeiben. E tárgyalásokon a szocialis­ta országok célja egy olyan megállapodás eléré­se. amely — Kádár János szavaival élve — „min­den érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szintjén”. A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatá­sának eseményeit nap mint nap magunk is nyo­mon követhettük a rá­dióban, a televízióban, az újságok hasábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőinket, hogy a tárgyalások mi­lyen szívélyes, baráti lég­körben folytak. Mint ahogy immár a látogatás eredményei alapján jól­eső érzés tudni, hogy or­szágépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünk­ben a Szovjetunió to­vábbra is biztos táma­szunk. (KS) ma Minden nap szivárvány Öntözés a kungyalui határban 3. oldal Családi magazin 4. oldal Eszperantó— világkongresszus Budapesten Beszélgetés az előké­születekről 5. oldal Óvári Miklós Kubába utazutt Óvári Miklósnak. az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel párt- és kormánykül­döttség utazott tegnap Ku­bába. A küldöttség, amelyet a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai kormány hívott meg, részit vesz a Moncada lakta­nya elleni támadás 30. év­fordulójának Santiago de Cubában rendezendő ünnep­ségein. Az elutazásnál a Ferihe­gyi repülőtéren jelen volt Jósé Antonio Tabares, Kuba budapesti nagykövete. Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Közős közlemény a tárgyalásokról Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor üdvözli Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével tegnap kora délelőtt hazaérkezett a magyar párt- és kormány­küldöttség, amely a Szovjet- u.-ió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertaná­csa meghívására július 18— 23. között hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács lelnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetei, a Központi Bi­zottság tagja, aki állomáshe­lyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Karvalics László, a Központi Bizottság agjtációs- és propaganda osz­tályának helyettes vezetője, Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes, Tóth József, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője és Benkő József, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályveze­tője. A párt- és kormánykül­döttség' fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtikára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Borbánéi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Központi Bizottság tagja, Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Kama­ra János, belügyminisztériu­mi államtitkár a Központi Bizottság tagja, Nagy János, külügyi és Urbán Lajos köz­lekedési államtitkár. Jelen volt Valerij Musza- tov követtanácsos, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. A tárgyalásokról közös köz­leményt adtak ki, amelyet a 2. oldalon közlünk. az atomerőműhöz Elkészült a Paksi Atomerőműhöz a soron következő blokk turbógenerátorának állórész szerkezete a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. A teheremelési gondok csökkentése érdekében osztott kivitelben, azaz két részben gyártották le, mint elődeit. A képen az lát­ható, amikor egy távtartóval összeillesztik a részeket, ezt a fázist követi a hegesztés, majd az előírt szilárdsági vizsgálat. Mindezen sikeresen túljutottak, sőt speciális kamionnal el is szállították már a budapesti törzsgyárba az ismét részeire bontott óriás szerkezetet. Fotó: Kováts Béla A közlekedés korszerűsítéséért a tanácsi úthálózatra Autóbusz pályaudvar Karcagon Gyalogos felüljáró Újszászon Az országos és saját hasz­nálatú utak mellett me­gyénk 3748 kilométer hosszú tanácsi úthálózatán jelentős a forgalom. Nem véletlen, hogy a közutak fenntartása és fejlesztése állandó napi­rendi téma. Megyénk taná­csai a VI. ötéves tervben utak és hidak fenntartására és fejlesztésére 400 millió forintot fordítanak. Szükséges a fejlesztés, hiszen nehéz örökséggel kell megbirkózni. A kiépített ta­nácsi úthálózat hossza ugyanis mindössze 584 kilo­méter, amiből 501 kilométer belterületre esik. Ez azon­ban korántsem jelenti azt, hogy a belterületeken lénye­gében minden rendben van, hiszen az ottani utaknak mindössze 15,6 százaléka van kiépítve. Szolnokon a legkedvezőbb a kép, de ez az arány ott is mindössze 48 százalék, míg Jászberényben 27, Karcagon 28. Kisújszállá­son 31, Mezőtúron 29, Tö- rökszentmiklóson 26. Túrke- vén pedig 29 százalék. Ez a helyzet városainkban mind a forgalom szervezésében, mind az autóbusz-útvonalak kialakításában gondot okoz. Az utóbbi években elsősor­ban a lakótelepeken építet­tek utakat, ami számotte­vően nem javított a városi közlekedési helyzeten. Néhány beruházás azon­ban kedvező változással jár. Szolnokon például a Szántó körutat már a Kassai útig kiépítették. További szaka­szának tervezését is meg­kezdték. Ugyanígy a karca­gi városközpontot határoló Rákóczi és Táncsics út épí­tését. Ebben az ötéves terv­ben megyénkben! egyedül ott épül autóbusz-pályaudvar is. Űjszászon elkezdődött és re­mélhetőleg ebben a tervidő­szakban befejeződik; a vasúti felüljáró’ építése. Az utóbbi két évben me­gyénkben 64 gyalogos átke­lőhelyet láttak el kiemelt fényű világítással. Elkészí­tették 18 autóbuszöblöt és 4 buszfordulót, valamint há­romezer négyzetméter pár­tolót. Berekfürdőn 490 ezer forint értékben korszerűsítet­ték a közúti hidat. Jászbe­rényben az idén végeznek hasonló munkát. Folyamatban van a köz­úti jelzőlámpa-rendszer ter­vezése a szolnoki Ady Endre út és a Keskeny János út, valamint a dr. Csanádi György körút és a Tanács- köztársaság út kereszjteződé- séhez. Nagy figyelmet fordí­tanak a tömegközlekedéssel összefüggő létesítmények fej­lesztésére, újabb autóbusz - fordulók és utasperonok épí­tésére. A települések úthálózatá­nak fejlesztésében sokat je­lent a társadalmi összefo­gással épített út. A megyé­ben több tíz kilométer föld­út kapott ily módon szilárd burkolatot.

Next

/
Thumbnails
Contents