Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 21 IA tudomány világa I Nincs korhatár II játék szerepe az ember életében H hazai gyártás és értékesítés — A bűvös kacka után Játszani jó, mindenki szeret A játék (a játszás) ősrégi emberi foglalatosság, amely korunkban sokoldalú kutatás tárgya lett. A különféle játékelméletek megegyeznek abban, hogy a gyermek számára a testi és szellemi fejlődés szempontjából igen jelentős a játék személyiség- formáló szerepe, de a serdülő vagy a felnőtt életében is — különösen a növekvő szabadidő kulturált eltöltése szempontjából — fontos tartalmakat hordoz. 1 játékkultúra helyzete hazánkban Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felismerve a téma fontosságát, megjelentette A játékgyártás és értékesítés hosszú távú fejlesztése című tanulmányt, amelynek célja a hazai játékok, mint eszközök (játékszer) fejlesztési, gyártási bel- és külpiaci értékesítési lehetőségeinek a vizsgálata. Az elemző tanulmány kidolgozását dr. Geleji Frigyes főosztályvezető koordinálta. Hozzá intéztük kérdéseinket. — Mi adott különös időszerűséget a tanulmány megszületésének? — A magyar játékgyártás és -export 1981-ben kiugróan magas — a népgazdasági megítélés szempontjából fontosabb ágazatokat megelőző eredményeket ért el, a korábbi évtizedek lassú, egyenletes fejlődése után. Az 1980 —81-ben exportált bűvös kocka jelentős devizát hozott, a gyártóknak jó jövedelmet eredményezett. Ez indokolttá tette a játékexportban rejlő lehetőségek feltárását, emellett a hazai játékellátás felülvizsgálatát. A téma kijelölésénél azt az elvet követtük, hogy a játék szempontjából nincs korhatár. így vizsgálódásunkat nem korlátoztuk a gyermek- játékokra, nem tekintettük viszont játéknak azokat az eszközöket, amelyek átmenetet képeznek más termékcsoportokkal (például a sporteszköz, hangszer), s nem vizsgáltuk a játszótéri felszereléseket sem. — Századunkban a különféle társadalomtudományok, így a kultúrtörténet, pedagógia, pszichológia, néprajz és a művészetek egyaránt nagy érdeklődést mutatnak a játék iránt. Mégis hazánkban a játékkultúra és a vele összefüggő területek mintha érdemtelenül mellőzöttek lettek volna. Véleménye szerint ma milyen a helyzet e tekintetben? — Valóban mellőzött volt; a játékkal, illetve a játszással, mint tevékenységgel, legfeljebb a pszichológia foglalkozott (játékdiagnosztika, játékterápia), a pedagógiában sem az intézményes, sem a köznapi nevelésben nem töltötte be jelentőségének megfelelő szerepét. Kivételt csak az óvodák jelentettek. Gyerekszoba- és játszótérkultúránk ma is szegényes, sok esetben uniformizált A játékpszichológiái oktatás ma is hiányzik mindenfajta közép- és felsőfokú kép~ésből (gondozónői, tanítói, tanári, népművelői, gyermekorvosi, művészeti főiskolák stb.). A játékkal, mint tárggyal, mint eszközzel is csak néhány iparművész és népművész próbált meg foglalkozni — külföldi példák és ráérzés nyomán —, részben a hagyományos játékok és játékmódok újrateremtésével, résziben új kreatív, konstruktív és logikai játékok megteremtésével. Egyéni és kisebb stúdiókba, műhelyekbe tömörült csoportok kísérletei kuriozitásnak számítottak. és csak szűk körben érvényesültek. A közművelődési intézmények az utóbbi időben az úgynevezett játszóházakban teret és lehetőséget próbálnak biztosítani a játékkultúra fejlesztésére irányuló spontán kezdeményezéseknek. — A játékoknak az em— A számadatok általában untatják az olvasót, de ezúttal éppen a sokatmondó számadatok segítségével rajzolódik ki az olvasóban egy megközelítőleg teljes kép a magyar játékpiacról. Mit mondanak tehát a számok? — A hazad játékipar és kereskedelem területén jelenleg több Sizázra tehető azon intézmények, szervezetek, gazdasági egységek, bizottságok száma, amelyek a — Játékgyártásunk hosszú távú fejlesztését meghatározó tényezőként azt a törekvést kell tekintenünk, hogy az eredeti új ötleteken alapuló és színvonalas kivitelű játékainkkal felkeltett igényeknek megfelelően ellássuk a 'belföldi piacot, és világpiaci érdeklődést is kiváltva, gazdaságos exportot érjünk el. Fő célként azt az alapvető közgazdasági célkitűzést kell megvalósítanunk, ami sajátos adottságainknak is megfelel : viszonylag csekély anyagérték mellett magas szellemi értéket tudjunk realizálni. A játékok elvi megítéléséber életében betöltött fontos szerepe közismert, de azért talán nem érdektelen röviden erre is kitérni néhány mondat erejéig. — A játék asszociálja a teljesség, a szabály, a szabadság ismérveit, különböző változatai általában modelljei a reális, a személyi és társadalmi életnek. A játék arra irányul, hogy bizonyos rendet teremtsen a kapcsolatok anarchiájában, és a természetes állapotot a kultúra állapotával váltsa fel, vagyis a spontán elemekkel szemben az akarati tényezőket juttassa érvényre. A játék ösztönszerű és nem tudatos felkészülés a jövőbeni komoly tevékenységre, a felnőtt életre. De nagyon meghatározó mértékben a játéktól is függ, hogy valaki felnőtté válik, vagy csak nagykorúvá. A játék műszaki és formai színvonala meghatározó a gyermek és később a felnőtt alkotóképességének kifejlesztésében, és így a leendő generáció műszaki színvonalának előkészítője is. A fentiekből következik, hogy a játékgyártásnak nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a játéknak kulturális (nevelési, kreativitási, oktatási, viselkedéskultúrát fejlesztő stb.) tartalmakat is kell hordoznia, hogy teljesítse történelmi-társadalmi szerepét. játékok fejlesztésével, tervezésével, gyártásával, véleményezésével. értékesítésével foglalkoznak. A sok bába között azonban, úgy tűnik, elvész a gyermek. Magyarországon jelenleg mindössze 62 gyártó tekinti fő profiljának a játékgyártást A többi számára csak másodlagos tevékenység. A jelenlegi szerény választék mintegy 2200 fajta játékból áll. Ebből 700—750 belföldi termék, 1450—1500 pedig importból származóik. vei és gyakorlati minősítésével, terveztetésével, a játékok és a gyermek kapcsolat- rendszerével is számos, egymástól függetlenül működő intézmény és szervezet foglalkozik, és a gyártók felügyelete, érdekképviselete is szerteágazó, ezért még nagyobb koordinációra van szükség. Az 1981 júliusában létrejött PLAY-COOP Játékipar! Koordinációs Társaságnak a továbbfejlesztésére van szükség: alkalmassá kell válnia arra, hogy a magyar játéktervezés, gyártás és értékesítés szervező és koordináló centrumává váljon. Dr. Mérő Éva A magyar játékpiac a számok tükrében A fejlesztés lehetőségei és céljai Tökéletesebb telefonálás Az átviteltechnikái kapacitások bővítésében lényeges változások történtek az elmúlt évtizedek során. Ennek eredményeként, ahol lehet, már ma is a legfejlettebb technikát alkalmazzák, amely alkalmas 1000—2000 telefonbeszélgetés egyidejű átviteléhez. Megjelent az ún. időosztásos átviteltechnika is. Közismert: a gyorsan hadaró beszédet annak ellenére is megértjük, hogy a beszélő a szavakat elharapja, mert fülünkkel a szavaiból hangmintát tudunk venni, s ezt a mintát ki tudjuk magunkban egészíteni. Az időosztásos kapcsoló elektronikus berendezése a századmásodperc századrésze alatt képes ilyen mintát venni, s a mintavétel közötti időbe belefér több száz másik telefonáló szavaiból kivett minta is. Az időosztásos telefon persze „nem harapja el” a szavakat, hanem a hangmintákat rendre összerakja Az eredmény az, hogy külön vonalak kiépítése nélkül js ugrásszerűen növelni lehet a távbeszélőháló- zat teljesítményét, s ugyanazon a vonalon egyszerre többen is beszélhetnek anélkül, hogy egymást zavarnák. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a kábeles átvitelben semmi zavar nincs. A Balaton két partja, Szántód és Tihany közti keskeny szorosban sok száz éve közlekednek vízi járművekkel. A hódoltság előtti időben a halászok tölgyfatörzsből yájt bödönhajókat használtak. De jártak a vízen embereket, lovakat, hadianyagot szállító vitorlás és evezős sajkák is. A szántód! rév első igazán nagy hajóját 1777-ben bocsátották vízre. A vitorlával és négy evezővel hajtott dereglyén már követ, bort, gabonát is szállítottak. Az 1800-as években — a szél irányától függően — 50—70 percig tartott az átkelés, de nem egyszer előfordult, hogy a révészek nem bírtak a hajóval, s az messze elsodródott Századunk elején, egészen 1928-jg, egy nagy hajó és két ladik szolgálta ki a révet. A 20 méter hosszú és 6 méter széles nagy hajóba belefért öt kocsi meg öt pár ló, mintegy 20 szarvasmarha, s vagy száz ember. A révészlegények olyankor is eveztek, ha kedvező szél kapaszkodott a kifeszített vitorlákba Az egyik partról a másikra füstjelekkel hívták át a révészeket (Kék füstre nagy hajóval kellett menni, a kis hajót egy füstjeliel hívták.) Az első motoros hajó 1929-ben állt szolgálatba Szántód és Tihany között Hossza 20 méter, szélessége 8 méter volt, s egy 50 lóerős dízel-motor hajtotta Csak 1961- ben került vízre a 36 méter hosszú és 11 méter széles második komphajó, amelyet tíz éven belül még további három követett A legújabbakon egyszerre 30 gépkocsi és 500 ember foglalhat helyet, s a két part közti utat 8—10 perc alatt teszik meg. A szántód—tihanyi komphajók ma már évente mintegy félmillió járművet és 2,5 millió utast szállítanak. Képünkön a Baross Gábor nevét viselő modem komphajót láthatjuk, amelynek már csak egyik oldalán van hajóhídja. Így jobb a komp helykihasználása, több gépkocsi fér rá. Szá/kázzák, hámozzák Világszép kristályok Légszennyezés és a könyvtárak A világ nagy könyvtárainak kezelői számára egyre több gondot okoz a levegő szennyeződése. A kéndioxidot tartalmazó levegő ugyanis megtámadja a könyvek papíranyagát. A múlt században a könyvek elsősorban a folytonos használat következtében, a gyűrődés és kopás miatt mentek tönkre. Ma nagyfokú légszennyezés miatt a könyvállománynak az a része is gyorsan pusztul, amelyet csak kevesen lapozgatnak. Ezért a könyvállományt bizonyos számú év után savtalanító kezelés alá kell vetni. Sok millió kötetes könyvtárak számára ez nagy és költséges feladat. A könyvek pusztulásának tempója az éghajlattól is függ. Melegebb éghajlat alatt, például az Egyesült Államok némely táján, a könyv- állomány pusztulása majdnem háromszor olyan gyorsan halad, mint hidegebb, vagy mérsékelt éghajlat alatt, mert a magas hőmérséklet minden vegyi folyamat lejátszódását meggyorsítja. A modern átviteltechnikában jelenleg legelterjedtebb az úgynevezett koaxiális kábel, amely lehetővé teszi a telefonbeszélgetések többcsatornás lebonyolítását. Ezekkel a kábelekkel viszonylag kevés gond van. Annál több a ma még szép számban megtalálható hagyományos kábelekkel, amelyeknél a fokozott beázásveszélyen kívül — az egyik legfőbb kellemetlenség a szomszédos kábelek közötti áthallás. Éppen ezért az érnégyesekből, vagy érpárokból felépített szimmetrikus kábeleknél az áthallás megszüntetésére, a hangfrekvenciás kábeláramkörök külső eredetű zajának csökkentésére egy olyan berendezést kellett kifejleszteni, amellyel lehetővé válik a kábelerek közti kapacitáskülönbség kimutatása, a föld csa t olások kiegyenlítése. Képünkön e korszerű műszert (mérőhidat) láthatjuk, a TELMEs Műszeripari Szövetkezet vásári oklevéllel kitüntetett produktumát. A kristály üvegáru nem tömegcikk, csak azok élvezhetik, akik nem sajnálják a tetemes összeget a beszerzésére. Előállításánál a mai napig megmaradt az ősök öröksége: a kézi munka. Üvegfúvók formázzák az 1240—1250 fokra hevített anyagot. Hat-hét dolgozó közös. műve minden kehely, vagy talpaspohár. És ez csak a kezdet. A feszültségtelení- tő szalagon 800 fokról szoba- hőmérsékletre hűtenek le minden egyes darabot. A korongos csiszolóban gyémántköszörűkkel veszik munkába a kristályt. Az üveget a csiszolók díszítik: szálkázzák, hámozzák, ékeket, forgócsillagokat vésnek az oldalába A leggyakrabban ismétlődő alapmotívum a bakaráb-csil- lag. Lehet 16, 24, vagy 32 ága is. de mindegyik elhajlik. Az ékvágás aránylag egyszerű művelet, könnyebben megtanulható, mint»a szárcsiszolás, vagy a gravírozás. Ehhez már nem elég a gyakorlat és a kézügyesség. Rajzikészség, térlátás és sok fantázia is kell ahhoz, hogy valaki tájképet, portrékat, figurákat véssen az üvegbe. Az üvegdivat jóval lassabban változik, mint más divatirányzatok. Világszerte a ma már évtizedek óta ismert csiszolás! mintákat kedvelik. Általában kétféle kristályt állítanak elő: a kálit és az ólomkristályt. Az előbbi az egyszerűbb, a könnyebb súlyú, simább és olcsóbb. Alapanyaga; homok, szóda, hamuzsír, dolomit. Az ólomkristályba dolomit helyett mími- um kerül. Ez „az üveg drágább, de ugyanakkor nehezebb és csillogóbb. A hamuzsírt az üveg „vajának” nevezik a szakemberek, ettől kapja szépen csillogó fényét a kristály. A színes, díszesein csiszolt ólomkristályok jól megfizetett1 produktumai az üvegiparnak. Képünkön a modern, kevésbé dús csiszo- Qási mintázatú kristálytár- gyakból láthatunk néhányat.
