Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
1983. JÚLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Negyvenezer hektoliter befogadóképességű, új üzemet épített Csopakon a Balaton- felvidéki Borászati Társulás, a kitűnő, hegyvidéki borok exportjának fokozása céljából. Képűnk az új létesítmény laboratóriumában készült Főiskolások az Üzemekben Gyakorlat a gyakorlatért ■ Jónapot kívánok. £og- ” lalkoizitatnalk önök fő- islkoilásolkat üzemi gyakoria- ton? — Igen. természetesen. Minden nyáron érkeznek Mezőtúrról diákok gazdaságunkba. Beszélgetni akar velük? Sajnos az egyik éppen betegállományban van, a másik KISZ továbbképzésen, a harmadik elkéredz- kedett valahova, de egyiküket megtalálja a gépműhelyben. H A mi gazdaságunk ■ már lassan egy évtizede tizenkét-tizenháirom diákot foglalkoztat az öthetes nyári gyakorlaton, A gépjavítóban, a szervizben és a tmk-műhelyben, a nyári betakarítási munkákban, az öntözésben sőt az állattenyésztő telepen is dolgoznak, hogy minél jobban megismerjék a részmunkák révén a gazdaságot, a technológiát a technikát és az embereket. * « » Két helyszín — két eltérő példa. A végletek indázásá- ban nem könnyű megtalálni a helyes utat. Nézzünk egy harmadik példát! A Pa- lotási Állami Gazdaságban különös gondot fordítanak a főiskolai hallgatók foglalkoztatására. Mindkét kerületben nyolc-nyolc diák az előírt tervek szerint végzi munkáját. Június közepén érkeztek a fiatalok és az első perctől kezdve tudták, mi lesz a feladatuk, mit fognak csinálni a gyakorlat ideje alatt. A műhelyeken kívül belekóstolnak az aktuális mezőgazdasági munkák közben előforduló hibaelhárításokba, s megismerik a gépeiket munka közben isi. A lucernatáblában egy Rain-Roll típusú öntözőberendezés szórja a vizet a frissen kaszált növényre, üzemeltetői mezőtúri főiskolások. — Már korábban az iskola előtt ismerkedtem meg a mezőgazdasággal. Számomra nem volt olyan idegen ez a gyakorlat — mondja Stub- ner Gábor másodéves hallgató. — Nálunk Kiskőrösön Igazi gépész felsőst is sksd a gépipari szakközépben is volt hasonló jellegű nyári gyakorlat. Szeriintem jobban megmarad az emberben, ha nemcsak az iskolában, diafilmről látja ezeket a gépeket, hanem testközelbe kerül velük. Az öntözés előtt a gépműhelyben dolgoztunk: sebességváltót szereltünk, tárcsát javítottunk, igazi gépész feladatokat kellett megoldanunk! Értelme volt. s van is mindennek, talán kissé kevés a három év a főiskolán. Az öntözőgiép másik) oldalán az adagoló karjával bíbelődik Tóth Zoltán. Né- hánynapos öntözés után szinte szakértőként hallgatja a motor hangját, ellenőrzi a víz nyomását. — Ez a második nyári gyakorlatom Palotáson, régi ismerősként fogiadtak a műhelyekben. A ránk 'bízott feladatokat elvégezzük, ez a saját érdekünk is, mert ha jól dolgozunk, jutalmat is kaphatunk. Körülményeink? A gazdaság munkásszállóján lakunk, több újság jár ide rádiót hallgatunk, tévét nézhetünk ... Azért lehetne egy kicsit rövidebb is ez a gyakorlat. — Aki városból jött, — folytatja Tóth Zoltán — annak mindenképpen jól jön a nyári mezőgazdasági munka, mert vannak jócskán közöttünk ilyenek is. Kombájnokkal. traktorokkal, öntözőgépekkel, bálázókkal csak akikor találkozik, ha kinn dolgozik a termelésbe. Máshol erre nincs módja. Gárdái László Barcsról érkezett a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. — A felvételit megelőzően három évig téeszben dolgoztam az ott szerzett tapasztalataimat itt is hasznosíthatom. Jónak tartom a gyakorlatot, mert rendszeresen foglalkoznak velünk, ellenőrzik és értékelik az elvégzett feladatokat. Jelenleg a kísérleti műhelyben egy érdekes „masina” készítésében segédkezem csoporttársammal együtt. Tollvátogató gép Lesz — mutat rá a több- méter magas üvegezett dobozra. Egyelőre csak a műhely környékén ismerem ki magam), de majd a téeszt is bemutatják nekünk. — Előre ledolgozhatjuk a hét végét, így haza tudunk utazni. Nekünk Dunántúliaknak nagyon érdekes az Alföld. Más vidék,' de talán később lehetőség nyílik arra, hogy otthonunkhoz közelebb vegyünk részt üzemi gyakorlaton. (Király János, a DATE mezőtúri főiskolai karának munkatársa így vélekedik a nyári üzemi gyakorlatról: — A nálunk végzett üzemmérnököknek nagy szükségük van arra, hogy „élet- Sízagúbb” ismeretékkel lépjenek ká a termelésbe. A nyári gyakorlatok is azt a célt szolgálják, hogy még inkább elmélyedjenek a szakmában, alaposabb emberismeretre tegyenek szert. Hallgatóink évközben is dolgoznák; úgynevezett hetes szolgálatot teljesítenek. Az ötödik félévben pedig üzemvezetői gyakorlattal zárul hároméves munkájuk. A mezőtúri főiskola tangazdasága a tiszaföldvári Lenin Tsz. Ezen kívül tizenegy gazdasággal tartjuk a kapcsolatot, ahol minden esztendőben gyakorlati munkára neveljük a diákokat. A nyári gyakorlat is, mint a többi számonkéréssel zárul, a mezőgazda- sági üzemek tanulófelelősei osztályozzák a munkát, és minősítik a hallgatókat. A Palotási Állami Gazdaság és a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben tapasztaltak, a főiskolán elmondottak, valamint a két nagyüzem és a felsőfokú intézmény közötti 'kapcsolat a helyes irány felé tájolja a szakemberképzés iránytűjét. Érdemes követni hiszen a közös érdek azt diktálja, hqgy elméletben és gyakorlatban egyaránt jóliképzett szakemberek kerüljenek be a termelőmunka vérkeringésébe. Forgács Tibor Ötven fok a kohók mellett A Diósgyőri Lenin Kohászati Művek melegüzemeiben tegnap a hőmérséklet meghaladta az ötven fokot, s néhol hatvan fokra is felkúszott az üzemcsarnokban elhelyezett hőmérők higanyszála. A kohászok szinte emberfeletti helytállással dolgoznak a mozdulatlan, forró levegőben. A gyár vezetői intézkedtek, hogy nagyteljesítményű. mozgatható ventillátorokkal, levegőfúvással enyhítsék a forróságot, s ugyanakkor a csarnokban minden nyitható ablakot, ajtót, rést tegyenek szabaddá, egyben arra is ügyelve, nehogy a huzat megártson a dolgozóknak. Hektószámra fogy a folyadékveszteséget legjobban pótló szénsavas, sós víz, s ahogy egy ballon kiürül azonnal pótolják. Az üzemi orvosok rendszeres ellenőrzéseket végeznek, figyelemmel kísérik a dolgotok egészségi állapotát. Felújítják a hajózsilipet A több mint 40 éve beépített vasszerkezet s a hajózsilip gépészeti berendezéseinek és elektromos rendszerének korszerűsítésével tegnap megkezdődött a békésszent- andrási duzzasztó, illetve hajózsilip felújítása. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a munkálatokra mintegy négymillió forintot fordít. A KKM megyei hálózata Szervezeti robbanás a külkereskedelemben „Nekünk a kis üzlet is nagy üzlet” — hirdette a Transelekitro Külkereskedelmi Vállalat, jelezve, hogy nemcsak a tíz és százmillió dolláros, rubeles tételek érdeklik, hanem a 'kisebbek is. Vagyis az ismert „sok kicsi, sokra megy” közmondás újra éled a termelők és külkereskedők 'körében egyaránt. És érvényessége immár országos, hiszen a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottai hét megyében telepedték le. Mielőtt azonban a minisztérium megyei képviselőiről szólnánk, nézzük meg, hogyan fejlődött a külkereskedelem szervezete, hiszen ennék részeként foghatjuk fel a minisztérium megyei hálózatát isi. Önálló exportjog A külkereskedelem iparosítása, vagy az ipar külke- reskededmesítése 1968-ban 'kezdődött, amikor is több nagyvállalat vette saját kézbe a külkereskedelmi tevékenységiét S ezáltal például nemcsak a Magyar Optikai Művek, a Lampart, a Labor Műszeripari Művek, vagy a Ganz Műszer Művek kapott exportjogot, hanem a vidéki gyáregységek is közelebb kerültek a nemzetközi piachoz. E folyamat a nyolcvanas években gyorsult fel. A számok ugyanis azt mutatják, hogy 1981-ben 20 vállalat, tavaly 26, az idén pedig 27 gazdasági szervezet szerzett jogot önálló külkereskedelmi tevékenységre, illetve bővíti a meglévő profilt. Ebben az évben például a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Fékon Ruházati Vállalat, a Pannónia Szőrmeipari Vállalat. a szombathelyi Savaria Cipőgyár és az Energiagazdálkodási Intézet kért és kapott önálló külkereskedelmi jiogot termékeinek értékesítésére. Bizonyára nemcsak érdekességként, hanem gazdasági megfontolásként is említhető, hogy a békéscsabaiak az Intercooperation Rt-t bízták meg a külkereskedelmi teendőkkel. Megfigyelhető az is, hogy az ipar- vállalatok társulásokat hoznak létre, amire jó példa a Modex, amelyben 14 ruhagyár és a Hungarotex állt össze, hogy konfekciót értékesítsen külföldön. A Medimpex Syógyszerkül- kereskedelmi Vállalat pedig újjászerveződött, vagyis 7 gyógyszergyár közös külkereskedelmi vállalatává alakult, kiegészülve a termelő- eszközkeresikedelmi funkcióval is. S ide tartozik a Hun- garotex által alapított leányvállalat, a Trikotex, amely önállósult a nagyvállalaton belül, vagyis az ott dolgozók jövedelme attól a forgalomtól függ, amelyet elérnek. S még mindig nincs vége a külkereskedelemben bekövetkezett szervezeti robbanásnak. Jelenleg ugyanis 120 külkereskedelmi társaságot tartanák nyilván, amelyek részben a mezőgazdasághoz kapcsolódó területeken, részben a határmenti, szövetkezeti árucserékre épülve alakultak. Az előbbiekre jó példa a nyúltársuJás, vagy a boriroda, az utóbbiakra pedig a Konsumex által létrehozott regionális szervezetek, amelyek átfogják az ország csaknem valamennyi határmenti régióját. Mindkét felállásnál döntő, hogy közvetlenebbé teszi a nyereség- érdekeltséget és az önelszámolás irányába halad, miközben a termelés-koordinációt igyekszik megáldani. Fővárosi partnert keresnek Nos, ebben a képben kell elhelyezni a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottait is, akik között az elsők Vas, Békés, Bács- Kis'kun, illetve Csongrád megyében kezdtek dolgozni. Elsőrendű feladatuk, hogy a tanácsi vállalatokkal, szövetkezetekkel felvéve a kapcsolatot, feltérképezzék azőkat az árukat, illetve kapacitásokat, amelyeket értékesíteni lehet konvertibilis devizáért. Lényegében tehát olyan házasságközvetítést folytatnak, ahol a megyei „vőlegénynek”, illetve „menyasszonynak” keresnek fővárosi partnert valamelyik külkereskedelmi vállalatnál. A Monimpex például frigyre lépett a csongrádi meggy- termelőkkel, s magozott formában, szesszel tartósítva sikerült nagy mennyiséget elhelyezni külföldön, ebből a gyümölcsből. A békési Viharsarok Tsz fazekas üzemének tájjellegű kerámiáit a Feru- nion karolta fel, pontosabban vitte el Londonba. A juhtartó gazdaságok kaskaval sajtját pedig a Terimpex és az Interinvest közvetítésével exportálták. Újabb megyékben A kisebb tételek értékesítése jelentős summát hozhat az országnak. Egy tavalyi felmérés szemmt például 1982- ben 450 vállalat és szövetkezet 800 féle cikkéből 43 millió dolláros bevétel származott, vagyis egy-egy tételre átlagosan évi 53 ezer dollár jutott. Ennek köszönhető, hogy 200 millió dolláros ösz- szegtiez jutott az ország a kis volumenű exportból- Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium megyei hálózata az idén tovább bővült és május 1-től már Baranyában, Zalában és Szolnok megyében is dolgoznak a megyei megbízottak. Amennyiben jól látják el feladatúikat, s az általuk felderített kapacitások híre eljut az illetékes külkereskedelmi vállalatokhoz, és sikerül összehozni a házasságot, akikor alighanem áldásos há- zasságközivetítöként tartják majd őket számon. S az így létrejött kapcsolatok talán tartósabba’k lesznek, mint a Magyarországon kötött igazi háziasságok, amelyeknek nem kis része rövid időn belül felbomlik. Persze erről sohasem a házasságközvetítő tehet. Ernőd Pál Meghívás a világkongresszusra Sikeres szolnoki szabadalom Terméstöbblet kevesebb műtrágya felhasználásával A Nagyalföld 21 mezőgazdasági üzemében — a búza betakarítását követően — értékelték a Törőcsik-féle adalékos műtrágyázási kísérleti eljárás hasznát. Az eredmények, hasonlóan az előzőekhez, igen biztatóak. A gyakorlat szerint egy tonna búza előállításához általában 70—80 kiló műtrágyát szórnak ki. Az Élmszolg szolnoki kutató-főmérnökének eljárása szerint, ennek a mennyiségnek a fele is elegendő, ha azt a növény kellőképpen hasznosítani tudja. A műtrágyához — egyelőre szabadalmi titokként kezelt — adalék anyagot kevernek. A kísérletek során igazolódott, hogy a kiadagolt műtrágya szinte minden dekája hasznosul a növény számára, és kedvezően befolyásolja a terméshozamot. A találmány előnyeiről ugyanis az idén 10 ezer hektár búzakísérlet során is megbizonyosodtak. A gazdaságok a rendkívül aszályos időjárás ellenére 14 százalékot meghaladó terméstöbble- iet értek el gabonából. A legjobb eredményt a Pest megyei toki Egyetértés Tsz- ben érték el, hektáronként 8,2 mázsa terven felüli hozamot takarítottak be. Az abád- szalóki Lenin Tsz majdnem 7 mázsával toldotta meg a kísérleti tábla termésátlagát. A zagyvarékasi Béke Tsz határában 650 kiló többlethozam realizálódott. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben, ahol a MÉM! megbízásából próbálták ki a Törőcsik-féle eljárást, 543 kiló hozamnövekedést jegyeztek fel hektáronként. Kiemelkedő a mezőhéki Táncsics Tsz eredménye, a hagyományos műtrágya- mennyiségben részesített területhez viszonyítva, a kísérleti búzatábla 750 kilóval emelte a termésátlagot A kísérletben résztvevő közös gazdaságok az adalékos műtrágyázási módszerrel együttesen körülbelül 20 millió forint értékű .terméstöjbble- tet takarítottak be. A kedvező tapasztalatok növelik az érdeklődő gazdaságok számát, a következő termelési szezonban elsősorban Szolnok, Pest, Békés és Csongrád megye területén körülbelül 100 ezer hektáron alkalmazzák az új műtrágyázási eljárást. A világszabadalomként bejelentett Törőcsik-féle eljárás külföldi szakmai körökben is nagy érdeklődést váltott ki. 1983. október 4—6. között Brüsszelben kémiai világkongresszust tartanak. Ennek egyik témaköre a „Foszforvegyületek alkalmazása a mezőgazdaságban”. A kongresszusra a világ minden tájáról azok kaptak meghívást, akik az utóbbi évek folyamán kiemelkedő eredményt értek el a kémiai tudományok egyes területein. Meghívó Szolnokra is érkezett Törőcsik Mihály kutató főmérnök címére. A megtisztelő meghívásnak előzménye, hogy az említett találmányt világszabadalomnak jelentették be 1982-ben. Nemzetközi szinten ezit megvizsgálták és a vizsgálat eredménye igazolta a hazai gyakorlati eredményeket. Természetes, hogy az ilyen nagy fontosságú, a gazdaságosságot, a terméshozam növekedését segítő találmányt elsősorban a hazai mezőgazdaságban kell minél korábban és minél nagyobb mértékben kamatoztatni. Erre is vannak törekvések, a bábolnai IKR-rel pénteken kerül sor szerződés aláírására a találmány hasznosítását illetően. Ezt követi majd a többi termelési rendszer. Az adalékos műtrágyázási eljárás ugyanis nemcsak a búzánál alkalmazható, hanem a kukorica, a napraforgó és más kultúrnövények terméshozamát is kedvezően befolyásolja, és ezer tonnákban mérhető műtrágya megtakarítását teszi lehetővé. — endrész —
