Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

1983. JÚLIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A horgászversenyen induló 54 résztvevő közül Nagy Miklós- né szolnoki versenyző lett az első, 114 kifogott hallal. A meg­fogott halat meg is főzték. Halásziéfőzésben a legjobb sza­kácsok jeleskedtek A községben rendezett kiállí­tások egyikét — a Háziipari Szövetkezetek bemutatóját a gimnáziumban láthatták az érdeklődők A becslések szerint 40—50 ezer ember fordult meg Ti­szafüreden a három nap alatt. Ennyi vendégről gondosko­dott^ Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalat és a Tiszafüred és Vidéke Áfész. Az előbbi vállalat legnagyobb bázisa a Patkós csárda volt, hiszen ott tudták biztosítani a leg­színvonalasabb ellátást. Jöt­tek is a turisták: sok angol, svéd, svájci és olasz utast láttak ott vendégül. A halas­napok adta az ötletet: a le­endő Patkós melletti kem­pingben alkalmi alkotótá­bort hoznak létre. A áfész elsősorban a halas- térre koncentrálta erejét: ott állított fel alkalmi pavilont, melyekben az ételektől az ajándéktárgyakig szinte mindent árultak. A halasna­pi mérleg még nem készült el teljesen, annyi azonban már biztos, hogy az átlagos hétvége forgalmát háromszor múlta felül az a három nap. A vendégek megettek négy mázsa pacalt, öt mázsa ha­lat, ugyanennyi birkahúst, s elfogyott több mint tíz má­zsa hurka és kolbász. A bő­séges étkezésre lecsúszott 45 ezer palack sör és 40 ezer üdítő is. A halasnapok elő­készítésében ezernél is több ember vett részt. Füred ven­dégei rendezvényekben sem szenvedtek hiányt. A legna­gyobb érdeklődéssel a karne­váli felvonulást kísérték. Az utcákon és a halastéren ha­talmas tömegek éljenezték, tapsolták az abádszalóki lo­vasokat és a tiszafüredi kom­pozíciókat. De sokan voltak kíváncsiak a kiállításokra, bemutatókra, vetélkedőkre is. Jól sikerült halasnapokat zártak Tiszafüreden az idén. Elismerést érdemelnek ezért a hónapok óta készülődő szervezők, a 18—20 órát dol­gozók, kereskedők, s a nagy­község lakói is, akik nem­csak elviselték e rendezvényt, a hangzavart, a tömeget, ha­nem aktív résztvevői is vol­tak az eseményeknek. Mind- annvian megérdemlik ven­déglátásból a jeles osztály­zatot. — 6Z. i. — A szombat este fénypontja volt: iampionos felvonulás a Holt-Tiszán Előrelátó profilváltás B-vitamint gyárt az új üzem Évi 1000—1200 kiló Bir vitamint gyártó üzem létre­hozásában állapodott meg a Komáromi Kőolajipari Vállalat a Kőbányai Gyógy- szerárugyárral. Építési költ­ségeit a kőolaj-feldolgozó fedezi, a technológiáról és a dolgozók betanításáról pe­dig a gyógy szeráru gyár gon­doskodik. Közösen tartják fenn az üzemet és fele-fele arányban osztoznak a nyereségen. Az építkezés még az idén meg­kezdődik és várhatóan egy­másfél év múlva fejeződik be. A B^-vitamint gyártó üzem; felépítése része a ko­máromi nagyüzem termék- szerkezet-átalaikítási prog­ramjának. Az energiafel­használás racionalizálása és az energiatakarékosság ered­ményeként ugyanis egyre kevesebb folyékony szénhid­rogént használ fel az ország, s ezzel párhuzamosan csök­kenteni kell a kőolaj-feldol­gozást is. Komáromban, a tervek szerint, 1984 második felében meg is szűnik ai kő­olaj-feldolgozás. A dolgozók további foglalkoztatására és a meglevő berendezések rész­beni hasznosítására gazdasá­gosan előállítható és jól ér­tékesíthető termékek gyártá­sára rendezkednek be. Az elképzelések szerint az üzem elsősorban a mezőgaz­daság háttérvegyipari bázi­sa lesz: szerves savak, enzi­mek, állati takarmányadalé- kok és egyes fehérjék előál­lítására rendezkedik be. Je­lenlegi gyártmányai közül a speciális benzinek készítését tartja meg. A vállalat al- másíüzitői telepén viszont változatlan kapacitással ké­szítik majd a különféle ke­nőanyagokat. Ezt az üze­met a Dunai Kőolajipari Vállalat látja el alapanyag­gal. Üj motorolajok, kenő­zsírok gyártását is tervezik, és korszerűsíteni akarják a régieket, hogy megőrizzék piacképességüket. Halasnapok Tisztul a dzsungel Változások a lakásfronton Mi van a számok mögött? ciális tanácsi bérlakást igénylő is, — pedig ez a lakásszerzési forma nem a legkedvezőbb. A laikáshasz- nálatbavételi díj három-öt­ször őse a szociális tanácsi bérlakásénak, az egy négy­zetméterre eső lakbér pe­dig az Ingatlankezelő Vál­lalattal való megegyezéstől függően 15—30 forint. Hogy miért választják mégis né- hányan ezt a formát? Azért, mert nincs más lehetőségük. F. H. például adminisztrátor Jászberényben. Háromezer­nyolcszáz forint a fizetése, ezért bérlakásra nem jogo­sult, OTP-s lakással pedig nem boldogul. Vannak vi­szont olyanok is. akik nem a pénzhiány, hanem az épít­kezéssel járó herce-thurca miatt maradnak ennél a formánál. Nemcsak szükséglet A lakáskérelimek megújí­tása a korábbinál reálisabb képet nyújt a lakásgazdál­kodással foglalkozók részé­re, — de még mindig nean állítható, hogy tényleges szükségletet tükröz- Jász­berényben például minden harmadik emberre jut egy lakás, durván számítva min­den családra. Ugyanakkor 286 lakásigénylőt tartanak nyílván. Könnyű a követ­keztetés: amíg néhány csa­ládnak égetően szüksége volna lakásra, addig más családokban vagyonszerzési tárggyá vált a lakás. Töb­ben már tizenhatéves gyer­meküknek lakást vesznek, pedig az — főleg, ha főis­kolára, egyetemre kerül, — még sokáig nem kezd önál­ló életet. Ennek következté­ben több lakás áll üresen, illetve kiadják az . IBUSZ- nak. Szolnokon is, máshol is tapasztalhatók ilyen pél­dák. A lakáshiány tehát bizonyos értelemben rela­tív. Ez természetesen nem vi­gasztalja azokat, akiknek a feje felett nincs megfelelő tető. A lakásigénylők szá­mának a vártnál na­gyobb arányú csökkenése azonban reményekre jogo­sítja a saját otthonnal még nem rendelkezőket, mert az adatok kimondatlanul tük­rözik azt az eredményes munkát is, ami a lakásépí­tésben a megyénkben is, or­szágszerte is megnyilvánult. (Vége) Simon Béla —Lányok a gyümölcsösben Nem történt sajtóhiba, azok a középiskolás’ lányok ugyanis, akik az abádszalóki Lenin Téesz KlSZ-szerveze- tének építőtáborában dolgoz­tak, valóban egy egész hegy meggyet szedtek naponta. Miközben az illetékesek ár­gus szemekkel figyelik, vár­ják az ország egymiltiomo- dik önkéntes építőjét, a téesz gyümölcsösében hatvannégy lány (nem hetvenöt, nem száz) ünneplésre nem várva gyűjtötte, tornyozta a teli lá­dákat. Nagy Lajos, az ifjú tá­borvezető éppen ügyeletes volt ottjártunkkor, a Kunhe- gyesi Gimnázium kollégiu­mában, a „főhadiszálláson” tartózkodott. Elmondom, amit tudok: az országban je­lenleg tizennégyezer diák van építőtáborban, kilenc- venhárorfi különböző helyen. — Ehhez mi hatvannégy debreceni és hajdúböszörmé­nyi középiskolással csatla­koztunk — így Nagy Lajos. Itt ez a második és egyben utolsó turnus, mire mi elme­gyünk, a meggy is elfogy. Dolgos kis tábor, első nap negyven kilót szedtek a lá­nyok fejenként, pedig akkor volt a baleseti eligazítás is. Meg aztán ez már utószezon, sokkal többet nemigen vár­hatunk. Sajnálom, hogy nem tudtam kimenni a gyümöl­csösbe, de a táborvezetőség közfelkiáltással engem "sza­vazott meg ügyeletesnek, azt mondták, legyek én az „ön­ként jelentkező”. Így most a programot állítom össze, s néhány közérdekű felhívást tűzök a faliújságra. Szervez­zük például a sportversenye­ket. Röplabda, kézilabda, ko­sárlabdabajnokság és ping­pongverseny .. . Ezen kívül megnézzük az abádszalóki strandot, sokat hallottunk róla. Közben megérkezett a cso­port. Az autóbuszról vidám, de fáradt lányok szálltak le. Gyors kézmosás után rohan­tak az ebédlőbe. — Remek volt — mondta Antal Gábor, a tábor nevelé­si felelőse. — A téesz nagyon lelkesen, barátságosan foga­dott minket. Hárman voltunk kinn a vezetőségből, túlzot­tan nem kellett' „felügyelni” a lányokra, így aztán mi is szedtük a meggyet. Gábor az idén szerzett dip­lomát a Debreceni Tanító­képző Főiskolán, a táborve­zető, Nagy Lajos tavaly. A vezetőség másik két tagja. Szemere Judit és Tóth Adél szintén debreceni tanítójelöl­tek. Velük ebéd után talál­koztam." Judit: — Az éjjel hatalamas szú­nyoginvázió volt. Azt hiszem, egyetlen igazi ellenségünk a szúnyog. Az idő remek, a lá­nyok kedvesek. Én pedig sze­retem ezt csinálni. — Nincs víz — lépett a szobába Adél. — Talán va­lami műszaka hiba jött köz­be. Itt vannak a szerelők, re­mélem hamar kész! Már a megérkezésünk napján sem volt meleg víz. s most a lá­nyok az egyetlen falikúinál, a folyosón próbálják lemosni a szüret nyomait. Alighogy ez sikerült vala­melyest, megérkezett a KISZ KB és a Magyar Ifjúság or­szágjáró „tábor-butik”-ja. Az ebédlőben rendezték be üz­letüket az eladók, s elmond­ták: kapható itt nyári ruha százhúszért, s a legdrágább áru is háromszáz forint alatt vásárolható meg. Válogatni, próbálgatni szabad, aki nem vesz, az is bátran babrálhat­ja. A termelőszövetkezet veze­tősége, Antal Gábor szerint, szívélyesen fogadta a lányo­kat. A tábor végeztével, ami­kor elfogyott a meggy, meg is köszönték a munkát. S megköszönik még kilencven- két helyen a lelkes ország­építést, mert ezek a fiatalok országot építenek Az új há­zak falain, az utak mentén, a gyümölcsösökben ... Szabó Imre Magasban — mint a halas­napok részvevőinek hangu­lata Bármennyire kedvelt is a csajádiház-iépítés. és bár­milyen nagy anyagi áldo­zatvállalással is jár a lakos­ság részéről, több okból nem válhat egyeduralkodóvá. Mégpedig mindenekelőtt azért nem, mert telkek nem állnak korlátlanul rendelkezésre. A városkép alakítása, a nagy kiterjedé­sű települések közművesí­tésének költsége sem mel­lékes. És ami a közvéle­mény és a városok vezetői­nek szempontjából egyaránt fontos: figyelemmel kell lenni azokra is, akiknek jö­vedelme nem tesz lehetővé ilyen építkezést. Sőt! Van­nak olyan fiatal házas­párok, akiknek egy kétszo­bás, komfortos tanácsi bér­lakás most még csak álom. Közülük való a szolnoki P. M-né: — Több mint kétezer fo­rintot fizetünk az albér­letért. Bizonyára érthető, hogy nekünk az igénylési letét, illetve a lakáshaszná­latbavételi dij kifizetése is gondot jelent. Átmeneti elhelyezés Korántsem egyedüli pél­da ez, ezért helyeselhető a szolnoki városi tanács dön­tése: átmeneti elhelyezés­sel igyekszik csökkenteni a fiatal házaspárok lakás­gondját- Ez a megoldás egy­szobás lakások juttatását je­lenti. A város ezerhatszáz fiatal házaspárja közül öt- százkilencven kérte ezt. Az idén várhatóan húsz ilyen igényt elégítenek ki. A vá­rosi KISZJbizottság javasla­tát figyelembe véve az első kiutalásokról augusztusban dönt a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Sokat mondó a megújított, illetve az újonnan benyúj­tott lakásigénylések megosz­lása a megyében. Az 5121 lakásra váró közül 1759 sze­retne szociális tanácsi bér­lakáshoz jutni. Többségük (900) szolnoki lakás. Na­gyobb tömegük található még Jászberényben (204) és Kar­cagon (198). Szociális hely­zetük alapján lakásproblé­májuk csak céLcsoportos be­ruházással oldható meg. Illetve még egy módon: la­kások megüresedésével. Ezért meggondolandó, hogy ezekben a városokban ál­lami tulajdonban lévő laká­sokat adjanak-e el. Mivel az eladásra kerülő állami lakásokat a bennük lakók vásárolják meg. úgy tűnik, hogy értékesítésük nem be­folyásolja a lakásgazdálko­dást- Ez azonban csak rö­vid távon igaz. A tanácsi bérházakban ugyanis el­költözés vagy elhalálo­zás miatt szabadul fel lakás. Ha viszont eladják azokat, akkor a tanács vég­képpen le kell hogy mond­jon róluk, építtethet újakat az arra rászorulóknak. Már­pedig célcsoportos (beruhá­zásokra kevés pénz jut. Mélyebben a zsebbe A tanácsi dolgozók szá­mítottak arra, hogy a letéti díj követelése sok vihart kavar, ezért igyekeztek a lehetséges kedvezményeket biztosítani. Szolnokon több esetben — például ha vala­ki komfort nélküli, vagy félkomfortos lakást kért, vagy ha az átlagnál népe­sebb családot tart el, stb. — eltekintettek a letéti díjtól. Máshol is jártak el hasonló módon. Akkor viszont, ha az igénylő családjában az egy személyre jutó jövede­lem meghaladta a helyi ta­nácsrendeletben megszabott szintet, nagyobb anyagi ál­dozatvállalásra késztették a kérelmezőt. Másképpen szól­va: nem fogadták el a je­lentkezését szociális taná­csi bérlakásra, hanem csak tanácsi értékesítésűre, nem szociális tanácsira, OTP tár­sasházira, vagy lakásépítő szövetkezetire. Ebben az esetben termé­szetesen mélyébben kell a kérelmezőknek a zsebbe nyúlniok. A tanácsi értéké- sítésű lakások ezek közül a legkedvezőbbek. de kevés épül belőlük. Jászberényben például nem tudják, hogy ebben a középtávú tervidő­szakban épül-e ilyen lakás- Ha épül is, az átadása a következő ötéves terv idő­szakára esik, — akkor meg már megszűnik hozzá az ál­lami támogatás, tehát drá­gább lesz. Sokan figyelem­be veszik ezt megyeszerte, ezért inkább az OTP-s, il­letve a lakásépítő szövetke­zeti lakásokat választják. Ezekre 2580 igénylő kérel­mét tartják számon a ta­nácsoknál. Van viszont 66 nem szo­Egy hegy meggy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents