Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
1983. JÚLIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II szegény ember ffiztje avagy a vezető egyénisége Amire a veszteség után fény derült Kérdések egy üzem bezárása kapcsán Noha korábban is gyakori, fontos téma volt, mégis azt tapasztalom, az utóbbi hónapokban szokatlanul sokat beszélünk a vezetésről; a vezetői munika színvonaláról, a rossz vezetésből adódó hiányosságokról, a jóból eredő eredményekről, és más hasonló, ide kapcsolódó kérdésekről. Olyanokról, amelyek jobban e téma tartalmához és az általa kiváltott hangulathoz kötődnek. A közvetlen munkahelyi tapasztalatok mellett különösen gyakran kerülnek szóba országos jelentőségű kérdések: az egész népgazdaság helyzete vagy annak valamelyik kiemelkedően fontos ága, szektora. Az ipar, a' mezőgazdaság, az egészségügy, a kereskedelem, az idegenforgalom, a lakáshelyzet, az árak és jövedelmek alakulása, a közművelődés, mindezek fejlesztésének, stabilitásának pénzügyi vonatkozásait s természetesen az e területeken dolgozó vezetők képességei, döntéseinek felelőssége. Szerintem elsősorban nem a vezetők munkája, a vezetés színvonala lett más, hanem az a gazdasági közeg, amelyben dolgoznak, s amely elősegíti vagy hátráltatja képességeik kibontakozását, feladataik elvégzését, elképzeléseik — vágyaik, törekvéseik — megvalósulását. Más? Fogalmazzunk egyértelműbben: Nehezebb, bonyolultabb, az összes vezetői — politikai, szakmai, emberi — képességet próbáratevőbb. Ami korábban elég volt, az ma már nem elég. Az okokat most ne boncolgassuk, hiszen a tény jól ismert: szűkében vagyunk a pénznek, a jól képzett munkaerőnek, az anyagnak, a modern technikának, a legkülönbözőbb termelési kapacitásoknak. Különösen az olyanoknak, amelyekkel mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon verseny- képes — korszerű, jó minőségű — és haszonnal eladható termékek gyárthatók. Szegény ember vízzel főz — tartja a közmondás. Igen ám, de nemcsak hozzávalótól, a feltételektől, hanem a szokásoktól is függ, hogy milyen, mennyire ízletes étel kerül az asztalra. Témánkhoz visszakanyarodva: minél nehezebbek a feltételek, annál fontosabbá váA szocialista országok közötti gazdasági integráció erősödését jelzi, hogy Magyarország külkereskedelmében a szakosítás alapján, illetve kooperációban gyártott termékek forgalma gyorsabban növekszik a hagyományos exportnál és importnál. A múlt esztendőben az egész magyar exportnak 34 százalékát tették ki a szakosítás és kooperáció keretében gyártott termékek. Leggyorsabban a gépiparban bővül a magyar és a szocialista országok vállalatainak együttműködése. A Csepel Autógyár az elmúlt évtizedekben számos együttműködést épített ki partnereivel. Az újabb keletűek közé tartozik a lengyel Jelez Autógyárral tervezett kooperáció. A tervek szerint a Csepel Autógyár járóképes motorral, sebességváltóval, kormánnyal felszerelt padlóvázat szállít Lengyelországba, ahol a járművekhez szükséges karosszériákat készítik. Az új padlóvázak közül néhány darab már elkészült, az elsőt tavasszal küldték ki Lengyelországba, s ősszel további tízet adnak át a partnereknek. hogy elvégezhessék a szükséges vizsgálatokat és próbákat. Tovább fejlődik a Lada- kooperáció is, a veszprémi Bakony Művekben még ebben az évben újabb korszerű szerelőrendszert állítanak lik, annál meghatározóbb a vezető egyénisége, karaktere, rátermettsége. Kevés a munkáskézi, panaszolják a leghangosabban éppen ott, ahol a legnagyobb a szervezetlenség — a „kapun belüli” munkanélküliség, az ácsorgás, a lógás, a fegyelmezetlenség. Nincs elég pénzük korszerűsítésre, fontos beruházásra, halljuk, miközben Csáki szalmájaként bánnak azzal a kevéssel is; hol ebbe, hol abba kapnafc bele, építkezések indulnak megfelelő előkészítés nélkül, a határidők pedig némely helyen már-már annyira komolytalanná válnak, hogy számon sem tartják az eredetileg betervezett ütemet. Ismétlem, mindezeket ott és akkor tapasztalhatjuk, ahol és amikor a legnagyobb szükség lenne a jó gazdálkodásra, összefogottságra, szervezettségre, alapos, körültekintő és tegyük hozzá: merész döntésekre, az összes feltételek okos hasznosítására. Tehát mindenekelőtt: színvonalas vezetői munkára. Arra, ami iránt napjainkban különösképpen megnőtt a kereslet, s aminek a gyakori hiányára oly sok bajunk visszavezethető. Innen a téma különös időszerűsége. S egyben az ok is, a szélesebb láthatárú kitekintésre. Mert ha igaz is, hogy ki-ki elsősorban a maga munkaterületén felel azért, hogy jól menjenek á dolgok, a termelés, a gazdálkodás mai szintjén rendkívül sok szálú kapcsolat fűzi össze egyrészt a népgazdaság azonos ágazataiban elhelyezkedő vállalatokat, de végső soron az egész népgazdaságot. Ma is, itt is érvényes a régi mondás: egy mindenkiért, mindenki egyért. Az egész népgazdaság helyzete, munkája csak a helyi, az ágazati, vállalati, szövetkezeti stb. — munkára alapozva javulhat és megfordítva: a népgazdasági szinten jelentkező hiányosságok megszüntetése is szükséges a helyi, ágazati teendők jobb elvégzéséhez. S aligha kell bizonyítani, hogy a vezetésnek mindkettőben meghatározó szerepe van. S ez egyben a népgazdasági egyensúly mellett a jó közhangulatnak is létfeltétele. munkába. Az év utolsó negyedében már ezen gyártják a hagyományos és az új gyújtáskapcsolókat Ez utóbbiakból a tervek szerint évente félmillió darab készül, a Lada 2108-as személyautóhoz. A vállalatnál lényegesen korszerűsítették a szerelés- technikát 'és nagy termelékenységű új szerelőrendszereket állítottak munkába. A mostani fejlesztés befejezésével a magyar—szovjet gépkocsikooperációban gyártott mind a négv termékcsalád — az ablaktörlő, a kürt, a gyújtáselosztó. az év végétől pedig a gyújtáskapcsoló is — a legmodernebb technológiával készül. A személygépkocsi pvártá- si kooperációban részt vevő másik magyar vállalat az MMG Automatikai Művek az idén a különböző Lada autókhoz több százezer műszerfalat szállít a Szovjetunióba. Űjabban a Moszkvics gyár is jelezte, új típusú gépkocsijához korszerű műszerfalat szeretne rendelni, a kooperációs tárgyalások megkezdődtek. A magyar vállalatnál a kapacitások bővítése lehetővé tette, hogy a jugoszláv Zasztava autógyárral gyártási együttműködést alakítsanak ki. Ennek keretében két-há- rom Zastava géokocsi típushoz készít a vállalat komplett műszerfalakat, a termelés fokozatosan felfut, a múlt Exportra Naponta több száz tonna zöldség-gyümölcs Nagy a forgalom a Hunga- rofructinál. Naponta több száz tonna zöldség, gyümölcs kel útra kamionban, hűtőva- gonokban a szocialista és a tőkés országokba egyaránt. Thur László, a külkereskedelmi vállalat főosztályvezető-helyettese elmondta: mivel általában nyomottak a külpiaci árak, a magasabb bevételeket többletszállítással igyekeznek elérni. Jónéhány cikknek kedvezett a meleg idő, így például a tavalyinál 15—20 százalékkal több piros- és feketeriibdz- lit, valamint meggyet értékesítettek. Meggyből 1200 tonnát adtak el, ami 30 százalékkal haladta meg a múlt évi mennyiséget. A meggyszezon a végéhez közeledik, az utolsó tételeket szállítják. Megkezdődött viszont a sárgabarack kivitele. A forró nyár siettette e gyümölcs érését, ez előnytelen az exportra, ugyanis a görög kajszibarackkal egyidőben jelentkezik a vevőknél, tehát nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ráadásul a magyar kajszi hiába jobb ízű, a görög gyümölcs tetszetősebb, ezért gyakran kapós abb. A hagyományos osztrák, NSZK- beli, svájci vevők azonban továbbra is inkább a magyar kajszit vásárolják, így naponta 2—300 tonnát szállítanak Bács-Kiskun megye gyümölcsöseiből, valamint a bikák és a balatonboglári állami gazdaságból. Megkezdődött az őszibarackszedés. -eladás is. A most beérő korai fajták kevésbé bírják a szállítást, ezért a jó minőség megőrzésére a közelebbi vevőkhöz — az NDK-íha és Csehszlovákiába — indítják a vagonokat, a később érő fajtákat pedig Lengyelországba és a Szovjetunióba irányítják. A zöldségek közül befejeződött a melegagyi paprika export ia. jelenleg mór a szabadföldről szedik az NSZK- bain, Belgiumiban. Hollandiában keresett zöldséget. A vállalat megkötötte a szerződést a július végén kezdődő görögd i nnye-kis zál 1 ítás okra, elsősorban az NDK-bán és Csehszlovákiában vásárolják e gyümölcsöt. évi 5 ezer darabos kollekciót az idén 30 ezer műszerfal- garnitúra átadása követi. A részegységekért a jugoszláv partner kész gépkocsikat szállít. A jövő évi mennyiségről most folynak a tárgyalások, és szó van arról is, hogy később teherjárművekhez és kisautóbuszokhoz is készít műszerfalakat az MMG. A háttériparban ma még korántsem használták ki a kooperációs lehetőségeket a szocialista országok vállalatai. Ezért is figyelemre méltó. hogy újabb együttműködések révén az idén a Csa- varipari Vállalat lényegesen növeli kötőelemek szocialista importját A megállapodás alapján a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat különböző profil acélokat szállít Bulgáriába, amelyért partnere cserébe több mint egymillió rubel értékű terméket, különböző csavarokat, kötőelemeket exportál Magyarországra. Hasonló együttműködés keretében Lengyel- országból mintegy 2 millió rubelért érkeznek különböző kötőelemek, cserébe a kohászatunk, a kötőelem-gyártáshoz szállít alapanyagot Mindezek eredményeként az idén jelentős mértékben javul a hazai ellátás a hiánycikknek számító termékekből és kismértékben csökkenthető a kötőelemek konvertibilis importja is. v A j ászfényszarui Nagyközségi Közös Tanács úgy határozott. hogy az idén július 1-től. október 31-dg fokozatosan felszámolja Építő és Karbantartó Üzemét. A döntést közvetlenül kiváltó ok: a tavalyi esztendőt az üzem 6,8 millió forintos veszteséggel zárta, március végéig a mérleg eredmény rovatába kerülő negatív előjeles összeg mintegy 9 millió forintra szaporodott. Az alapító, a nagyközségi tanács vezetői valószínűleg meglepődtek, amikor megismerkedtek az 1982. esztendő gazdálkodását mérlegelő számok végeredményével. Ha nem is rózsásan. 1967 óta ráfizetés nélkül dolgozott az üzem. Építői révén gyarapodott Jászfényszaru áruházzal. iskolával, dolgozói kivették részüket a kalapgyár elkészítéséből is. A ’60-as évök végén, a ’70-es évek elején a község létérdeke volt egy helyi igényeket kielégítő építőrészleg megszervezése. A „nagy” beruházásokból későbbre alig maradt, ám az Építő és Karbantartó Üzem ekkor sem maradt munka nélkül, a járókban és Pest megye közeli területein elég megrendelője akadt. Ha hasznot hoztak volna — Ha a múlt évet nem zárják olyan csúfosan, ha nincs az óriási, az egy esztendei árbevétel felét közelítő veszteség, talán eszünkbe sem jut, hogy szüksége van-e a községnek erre az üzemre — gondolkodott el Kiss László tanácselnök. — A gazdaságos működés lehetőségeit kutatva láttuk be. csak gondjainkat szaporítja, hasznát nemigen látjuk a jövőben. Jelentős beruházásokra Jászfényszarun évekig nem lehet számítani. Nemrégiben elkészült 12 szövetkezeti lakás (csupán ezen a munkán 3,5 millió forint vesztesége volt az üzemnek), hasonló terveket azonban nem ismerek, inkább a családi házak népszerűek ... Különben is, az üzem megalapítása óta sokat változott a helyzet. Az itteni Béke Tsz-bem saját építőrészleget terveztek, a gazdaságban adódó munkákat maguk végzik el. Néhány éve hozzánk települt az Orion, ez a gyáregység is jobban bízik saját erejében: minden építési munkán a saját brigád dolgozik. Ügy látom, a tsz-nek és az CMomnak a községiben adódó más beruházásokra is van ereje. Persze — a tanácselnök sem tagadja —, ha hasznot hoznának, senkit sem bántana, hogy más településeken dolgoznak a jászfény- szarui tanácsi építők. Ma azonban a 9 millió forintos veszteség rendezésére kellett — kell — valahogyan fedezetet találni. Az év elején az Építő és Karbantartó Üzemben végzett munka kivizsgálására alakult szakértői bizottság pedig csak egy megoldást tudott javasolni: a felszámolást. Az üzem tulajdonát értékesítve a veszteségnek egy része pótolható. Az («szeg tetemes hiányzó részét pedig tanácsi forrásból kell rendezni. „Szakember ilyet nem tesz” De hogyan juthatott idáig az Építő és Karbantartó Üzem? Az év eleji vizsgálat sok mindent kiderített újat mondani azonban nemigen tudott, mert nemcsak tavaly volt rendkívül alacsony a munkaerő szakmai szintje”, uralkodott szervezetlenség, volt laza a munkafegyelem. Kiss László szerint ezek a betegségek a község illetékesei előtt is- ^ mertek voltak, mint ahogy az is, hogy kevés és elavult géppel dolgozik az üzem. Gyakran cserélődtek — a jelentős‘részben Pest megyéből „bejáró” munkások, de a vezetők is: 1976 óta az üzemnek öt irányítója volt. A hirtelen „csődre” talán az üzem vezetését az idén februáriban — akkor még mit sem sejtve — elvállaló Biffkó László adta a legkézzelfoghatóbb magyarázatot: — A 12 lakáson elszenvedett 3,5 millió forintos veszteség okairól a rosszul kidolgozott költségvetésről, a meggondolatlan szerződéskötésről, én csak a vizsgálati jegyzőkönyvben olvastam. Ma persze már el tudom képzelni mi rejlik a szavak mögött. Az üzem akkori vezetői tavaly elvállalták a jászberényi Lehel vezér Gimnázium bővítését. Fel nem foghatom, hogy merték ezt megtenni ?! Szakember ilyet nem csinál, ha ismeri a j ászfényszarui építők lehetőségeit, és képes felmérni a jászberényi feladatokat. Nincs darunik, hiányzik a megfelelő állványzat, a szerszámok — pénz sincs megvenni őket. Ráadásul képzett kőművesekből is kevés van. És milyen árat fogadtak el szerződéskötéskor!. .. Tavaly ezen a munkán még nem túl sokat dolgoztunk, az idén azonban már havi 1 millió forinttal gyarapította a veszteséget ez a válPiffkó László szerint — akinek az üziem megszüntetése után munka után kell néznie — sincs más mód a kilábalásra, mint a felszámolás. Korábban elkerülhető lett volna a „csőd”, ha vállalkozásai során az üzem megfelelő arányokat tart és több nyereséget hozó feladatot old meg. Ám kérdés, mennyire vállalkozott szabadon az üzem? A megyei tanács építési osztályának illetékesei szerint ekkora — igazán komoly munkák elvégzésére alkalmatlan — építési kapacitásra Jászfényszaru Szolnok megyei térségében nem volt szükség. Adottságaihoz illő munkára az utóbbi időben nem kapott megrendelést az üzem. Vagy a vezetés hiányosságai magyarázzák csupán a felelőtlen vállalkozásokat? A kérdés tisztázatlan. Egy azonban bizonyos: a község tanácsi vezetői tudtak az Építő és Karbantartó Üzem gondjairól a problémák á járási és a megyei tanácsi szakigazgatási szervek előtt sem voltak Ismeretlenek. A szakmai (építési és gazdálkodási) segítség azonban elmaradt. A nehézségeket — úgy tűnik — a veszteség kiderültéig csupán regisztrálták. Nem vállalták az átképzést A megyei tanács építési osztályán hallbttak szerint a j ászfényszarui tanácsi üzem megszűntével a megyének ezen a részén nem okoz gondot a várható építési és karbantartási igények kielégítése. A nagyközségi tanács a felújítási munkák elvégzésére egy 15—20 embert foglalkoztató építő részleget feltétlenül alakít. Ügy tűnik a Lehel vezér Gimnáziumiban elkezdett feladat megoldásának is lesz folytatója. Az üzem néhány dolgozója — az emberek fele a rossz hírek hallatára már június végén állást változtatott — persze nehéz helyzetbe került, munkát kell keresnie, és ez nem is olyan könnyű: a tanácsi üzemben megmagyarázhatatlanul magasak voltak a jövedelmek. A község vezetői a környék üzemeinek támogatásával igyekeznek segíteni, a felkínált helyekért azonban eddig nem kapkodtak az emberek. Nem vállalták az átképzést, a kevesebb bért. Ebben az ügyben azonban egyáltalán nemcsak a negyven megfelelő munkát kereső dolgozó személyes gondja az elgondolkoztató. lalkozás. V. Szász József A Magyar Állami Földtani Intézet kutatóinak munkáját elektronmikroszkóp segíti. A megvizsgálandó anyagokról (40—50 millió éves ősmaradványok, kőzetek) ezerszeres nagyítást tudnak készíteni. A vizsgálatok eredményeit felhasználják a szén- és a bauxitbányászatban is. A képen: Takács Barnabásné technikus munka közben Részegységekért autó Új és bővülő kooperációk a szocialista országok vállalatai között
