Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 2. Piros-kék program A címben szereplő szín­összeállítás nem a ruhá­zati, hanem a politikai szalonok kreációja. Az osztrák választások nyo­mán szövetséget kötött szocialista, illetve Sza­badság Párt kormányzati közösségét nevezik nyu­gati szomszédunkban pi­ros-kék koalíciónak. Nos, az alkotmányos előírá­sok betűjének és szelle­mének megfelelően a voksolást követő időszak zsúfolt menetrendje sze­rint elkészült a koalíció kormányprogramja. A tervezet vitája tegnap kezdődött meg a bécsi törvényhozásban. A dokumentum töké­letesen megfelel a politi­kai papírformának: egy­részt érvényesül benne a szocialista kancellár, dr. Fred Sinowatz érthető törekvése a folyamatos­ság, a zökkenőmentes átmenet biztosítására, másrészt — és ez a koa­líció fogalmából, jelle­géből következik — bizo­nyos kérdésekben ma­gán viseli a kisebb part­ner sajátos profilját. A Szabadság Párt ugyanis az úgynevezett középré­teg politikai tömörülése. Amikor az új kormány- program a réginél vala­mivel nagyobb teret szentel „bizonyos szo­ciális kiadások elkerül­hetetlen szűkítésének”, ez éppúgy félreérthetet­lenül az ő hatásukkal magyarázható, mint a kis- és középvállalkozók­nak ígért — a korábbi­nál hangsúlyosabb — ál­lami segítség. A programból azon­ban egyértelműen kide­rül, hogy a koalíció meg­határozó tényezője a Kreisky örökségét min­den vonatkozásban vál­laló — és a kormányszö­vetség kényelmes parla­menti többségére tá­maszkodó Szocialista Párt. A dokumentum — egy osztrák megfigyelő szóhasználatával — a kabinet legfőbb céljául a Kreisky-Horszak vívmá­nyainak megőrzését tű­zi ki. Senkinek nincs kétsége az iránt, hogy e vívmányok legértékeseb- bike a nyugati világban csaknem példátlan, szin­te teljes foglalkoztatott­ság. Nem közömbös a kor­mányprogram külpoliti­kai részének a folyama­tosságot hangsúlyozó hangvétele és tartalma sem. A dokumentum szinte magától értetődő természetességgel vál­lalja a semleges Auszt­ria legjobb hagyomá­nyait, az enyhülés és a jószomszédsági politika vívmányainak védelmét. Mindig hittünk abban, hogy a modellértékűnek minősített felhőtlen oszt­rák—magyar viszony sze­mélyektől és hatalmi formációktól független valóság. Az új osztrák kormány mostani prog­ramja újabb bizonyság erre. Harmat Endre UGI Tanácskozás a tennivalókról „Az infláció, a munkanél­küliség csökkentése, a de­mokrácia szélesítése, az or­szág kilépése a NATO-ból”. Ezekben jelölte meg a leg­fontosabb feladatokat a leg­nagyobb spanyol szakszerve­zeti központ, az általános munkásszövetség (UGT) teg­nap megnyílt kongresszusá­nak központi beszámolója. Több, mint 1.6 millió dol­gozó képviseletében 800 kül­dött öt napon át tanácsko­zik Madridban a hatalmon iev<S Slpanyol gzotialitta Munkáspárt befolyása alatt álló szakszervezet tenniva­lóiról. NATO Weinberger a katonai kiadások növelését szorgalmazta Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter a ka­tonai kiadások növelésére szólította fel a nyugat-eu­rópai tagországokat a NATO katonai tervező bizottsága ülésén. Washington a ha­gyományos fegyverzetek korszerűsítését szorgalmaz­za jelenleg a legújabb műsza­ki eredmények (elektronika, lézertechnika, infrasugarak. stb.) alkalmazásával, vala­mint a NATO katonai léte­sítményeinek (repülőterek, szállítási útvonalak, vezeté­kek, távközlési hálózatok) fejlesztését. Válaszul a nyu­gat-európaiak viszont azt szorgalmazzák, hogy a kato­nai megrendeléseket arányo­sabban osszák el az ameri­kai és nyugat-európai válla­latok között. Jelenleg az amerikai ' cégek részesedése a NATO-megrendelésekből 9:1-hez a nyugat-európaiak­kal szemben. A hadügyminiszteri ülést egyébként zavarokkal fenye­geti, hogy a NATO-központ alkalmazottai és tisztviselői sztrájkot hirdettek tegnap, mert keveslik bérüket a kö­zös piaci tisztviselők fize­téseihez képest. Begm parlamenti beszéde Izrael nem kíván háborúba keveredni Szíriával Menahem Begin izraeli miniszterelnök tegnap el­hangzott parlamenti beszé­dében azt állította, hogy Iz­raelnek nem áll szándéká­ban megtámadni a Libanon­ban állomásozó Szíriái csa­patokat, és nem kíván há­borúba keveredni Szíriával. Damaszkuszi ugyanakkor az­zal vádolta, hogy katonai előkészületeivlel „fenyegeti” Izraelt. Begin a kormány libanoni politikáját ért vádakra vá­laszolt beszédében, s egység­re szólította fel bírálóit ar­ra hivatkozva, hogy — bár bizonyos fokig csökken a fe­szültség Libanonban — Szí­ria fenyegetést jelent Izrael számára ezért „ébernek kell maradnia”. Hafez Asszad szíriai elnök tegnap egynapos líbiai láto­gatása befejeztével hazauta­zott Tripoliból. Asszad a kö­zel-keleti helyzetről tárgyalt az ország vezetőivel. A szí­riai elnök hangoztatta, hogy az amerikai—izraeli együtt­működéssel Libanonra kény- szerített megállapodás ku­darcra van ítélve. Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök tegnap parlamenti képviselők ólőtt értésre adta, hogy Damaszkus nem szá­míthat Egyiptom támogatá­sára, ha háborúba bonyoló­dik Izraellel. SPD-frakció Brandt és Schmidt felszólítása Willy Brandt, az ellenzé­ki Német Szociáldemokrata Párt elnöke és Helmut Schmidt, a párt elnökihe­lyettese, volt nyugatnémet kancellár, az SPD parlamen­ti frakciójának tegnapi ülé­sén arra szólították fel párt­jukat, hogy az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikere érdekében tartsa fenn mindkét nagy­hatalomra gyakorolt nyomá­sát. A felhívásra nyilvánvaló­an azért volt szükség, mert az SPD tagságának körében egyre nagyobb azoknak a tábora, akik el akarják uta­sítani az amerikai rakéták NSZK-beli telepítését. Hel­mut Schmidt érvelése sze­rint, ha az SPD már a je­lenlegi helyzetben „nem”-et mondana a telepítésre, ak­kor teljesen elveszítené an­nak lehetőségét, hogy befo­lyást gyakoroljon a genfi tárgyalások alakulására. Schmidt, akj tíz nappal ez­előtt a kellő tárgyalási és megegyezési készség hiányát vetette a Reagan-kormány szemére, úgy vélte hogy még nem tekinthető bizo­nyosnak a genfi tárgyalások kudarca. A szociáldemokrata képvi­selők elé terjesztett, a DPA hírügynökség szerint nagy többséggel elfogadott terve­zet előirányozza, hogy az SPD végső döntését a párt november 1-i, rendkívüli kongresszusán mondja ki. Az SPD parlamenti frak­ciójának végső döntését Hans-Jochen Vogel frakció­elnök ismerteti pénteki saj­tóértekezletén. KAMBODZSA Véget ért a vietnami csapatok kivonása Hun Sen Khmer külügy­miniszter ismét fölszólítot­ta Thaiföldet, hogy vegye számításba Kambodzsa jo­gos biztonsági érdekeit, ne csak a sajátját. Vietnam egyúttal bejelentette: véget ért a Cuu long hadosztály és hat önálló alegység május elején megkezdett kivonása Kambodzsából és nem küld­tek oda újabb csapatokat. Csak olyan alapon képzel­hető el a határkérdések megoldása Kambodzsa és Thaiföld között, ha Bang­kok a saját biztonsága mel­lett a másik felét is mérlege­li, mondotta Kampong Cham tartomány lakói előtt Hun Sen külügyminiszter, utal­va Sziddhi Szavetszila thai külügyminiszter indítványá­ra, hogy vonják vissza har­minc kilométerre a határtól a vietnami csapatokat. A kambodzsai diplomácia irányítója egyszersmind visz- szautasította a thai hatósá­gok által terjesztett rágal­makat, amelyek szerint Vi­etnam a Cuu long hadosz­tály és más" erők kivonása után újabb csapatokat vezé­nyelt a szomszédos ország­ba. Üjabb határincidenseket provokált a Khmer-thai határtérségben Bangkok. Az erről szóló Phnom Penh-i összefoglaló szerint öt ízben sértették meg május 20—26 között Kambodzsa légterét, a tengeren 149-szer hatoltak be a Kambodzsa felségvizei­re, a szárazföldön pedig ó4 alkalommal lőtték tüzérség­gel a nyugati határmenti tar­tományok térségeit. A Khmer regionális fegyveres erők ugyanezen idő alatt kétszáz ellenforradalmárt tettek harcképtelenné. Románia —HSZK Kétoldalú kapcsolatok Egynapos romániai láto­gatását befejezve tegnap el­utazott Bukarestből Hans- Dietrich Genscher nyugat­német alkancellár, külügy­miniszter, aki .megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu elnökkel. A tárgyaláson 3 kétoldalú kapcsolatok ala­kulásáról és fejlesztéséről, valamint nemzetközi kérdé­sekről volt szó. Diplomáciai körök szerint Ceausescu és Genscher megállapodásra jutott a leg­fontosabb kérdésekben: a román tartózkodásokkal kapcsolatos problémákat és az NSZK-ba irányuló kiván­dorlás szabályozását illető­en. Rövid időn belül ez volt a harmadik magas szintű ro­mán—nyugatnémet konzul­táció: a napokban járt Bu­karestben Franz Josef Stra- uss a CSU elnöke, bajor mi­niszterelnök, Stefan Andrei román külügyminiszter is nemrég tett látogatást az NSZK-ban. Fiilöp-szigetek Amerikai támaszpontok Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek képviselője tegnap Manilában aláírta azt ia szerződést, amelynek értelmében az amerikaiak újabb öt évig használhatnak két nagy és öt kisebb tá­maszpontot a délkelet-ázsiai ország területén. A szerződés elleni tilta­kozásul a diákszervezetek és más csoportok tegnap dél­után tüntetést rendeztek az amerikai nagykövetség előtt A szerződés ellenzői főként attól tartanak, hogy az ame­rikaiak atomfegyvereket he­lyeznek el a támaszponto­kon. A Fülöp-szigeteken lévő Clark légitámaszpont és a Subic Bay haditengerészeti kikötő az Egyesült Államok leghatalmasabb tengerentúli katonai bázisai. A manilai kormány a támaszpontok 1984—1989 közötti használa­táért 1,5 milliárd dollárt szeretett volna kapni, de végül is 900 millió dollár bérleti díjban állapodtak meg. NEW YORK Tavaly a Föld népessége elérte a 4 milliárd 586 mil­liót — közli legutóbbi szá­mában az ENSZ népesedési kiadványa. Ez a szám 78 millióval nagyobb, mint az előző évben. BECS Tegnap Becsben befejező­dött a háromnapos magyar— osztrák külügyi konzultáció. Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztéséről és a nemzetközi helyzetről — mindenekelőtt az európai biztonsággal és együttműkö­déssel összefüggő kérdések­ről — folytatott megbeszélé­seket dr. Gerald Hintereg- ger-rel, az osztrák külügy­minisztérium főtitkárával. SANTO DOMINGO Felipe González kedden a Dominikai Köztársaságból érkezett öt latin-amerikai államot érintő hivatalos lá­togatásának második állo­máshelyére, Kolumbiába. A Dominikai Köztársaságban tett 18 órás látogatása során mondott beszédében vissza­utasította azt a washingtoni állítást, hogy a Guatemalá­ban, Salvadorban és Nicara­guában végbemenő esemé­nyek a kelet—nyugati kon­fliktus részét képeznék. Gon­zález hangsúlyozta, hogy a problémák okát a szegény­ségben és a társadalmi egyenlőtlenségben kell ke­resni. Eltemették flrvid Pelsét Tegnap Moszkvában elte­mették Arvid Janovics Pel­sét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság pártellenőr­zési bizottsága elnökét, aki május 29-én, életének 85. évében hunyt el Arvid Pelse koporsóját kedden Moszkvában a szak- szervezetek székházának osz­lopcsarnokában ravatalozták fel. Itt vettek tőle búcsút a szovjet főváros dolgozói, a Szovjetunió köztársaságai­nak küldöttségei, a Moszkvá­ban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Rava­talánál díszőrséget álltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andro- powal, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. Tegnap délelőtt az Arvid Pelse hamvait tartalmazó urnát családtagjai, a Szov­jetunió párt- és állami veze­tői kíséretében páncélozott katonai jármű vontatta ágyútalpon vitték a Vörös térre, a végső tiszteletadás színhelyére. A gyászszertartáson Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott beszé­det. A beszéd elhangzása után Pelse szülőföldje képviseleté­ben Avguszt Eduardovics Vossz, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, majd Moszkva dolgozóinak nevében Inno- kentyij Malcev, a Vörös Pro­letár Gépgyár dolgozója vett végső búcsút az elhunyttól. A gyászszertartás végezté­vel az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és pót­tagjai, a családtagok kísér­ték a Kreml falához az Ar­vid Pelse hamvait tartalma­zó urnát, s helyezték ott örök nyugalomra. Az ünnepség katonai egy­ségek tiszteletadásával ért véget. Bizottságokban folytatta munkáját a konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Lengyelországban — szerinte — megsértik az emberi jogo­kat, amikor nem engedélye­zik a Szolidaritás működé­sét. (Mint ismeretes, a Szo­lidaritás vezetői szegték meg a lengyel kormánnyal ko­rábban megkötött megálla­podást, a szervezetet állam­ellenes célok érdekében használták fel, a lengyel szejm pedig törvényben fog­lalt állást a szakszervezetek újjáteremtéséről.) Több szocialista ország — így például a Német De­mokratikus Köztársaság, Bulgária és Csehszlovákia — küldöttei felhívták a figyel­met arra, hogy a konferen­ciának az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok legfőbb kérdéseire kell össz­pontosítania a figyelmét, azokra, amelyek lehetővé te­szik — a helsinki záróok­mány értelmében a közös álláspont kidolgozását. Számos felszólalás utalt a madridi tanácskozás huma­nitárius kérdésekkel foglal­kozó vitájára. Kanada és Svájc küldötte támogatta a nyugati országok Madridban előterjesztett javaslatát: 1985-ben Ottawában rendez­zenek szakértői tanácskozást az emberi jogok kérdéseiről. Ez a bizottság szintén pén­tekre napolta el ülését, ak­kor vitatják meg a szerkesz­tőcsoport határozati javasla­tát. Az IPU konferenciáján ma a szerkesztőbizottságok ké­szítik elő a záróközlemény végleges szövegét. Megnyílt az IL0 közgyűlése Genfben tegnap a Nemze­tek Palotájában megnyílt a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) 69. nemzetközi konferenciája. A június 22-ig tartó ta­nácskozáson, amelyen száz­ötven ország képviselői vesz­nek részt, megvitatják az iparosodás társadalmi hatá­sait, a dolgozók szociális és jogi helyzetének javításával összefüggő kérdéseket, vala­mint a gyermekmunka problémáját. A kizsákmá­nyolás ez utóbbi formájának felszámolása céljából, a gyermekek jogainak foko­zottabb védelmére intézke­déseket dolgoznak ki. A köz­gyűlés foglalkozik a dél-af­rikai fajüldöző rendszer el­leni harc fokozásával is. A magyar kormányt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a genfi misszió vezetője. Mar­ton Tamás, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő­osztályvezetője, a munkál­tatókat dr. Martos István, a Medicor Művek vezérigaz­gatója. a Magyar Kereske­delmi Kamara alelnöke. a munkavállalókat, szakszer­vezeteket Timmer József, a SZOT titkára képviseli. Lengyelország állandó képviselője kedden a ILO főtitkárának átnyújtotta kormánya állásfoglalását, amely leszögezi: némely nyugat-európai szakszerve­zeti központok és NATO-ál- lamok kezdeményezésére az ILO szervei megtárgyalták az úgynevezett lengyel kér­dést. Ez durva beavatkozás Lengyelország belügyeibe. A szervezet — figyelmen kí­vül hagyva a lengyel kor­mány messzemenő jóindula­tát és többszöri tiltakozását — a közgyűlés napirendjére tűzte a kérdést. Ezért Len­gyelország tiltakozásul nem vesz részt a tanácskozáson. Tagsága fenntartásának kér­dését a közgyűlés határoza­taitól teszi függővé. n Pravda a francia katonapolitikáról 'Franciaországban a kato­napolitikai koncepció átdol­gozása folyik: az új doktrí­na már jóval az ország ha­tárain túlra terjeszti ki a francia „létfontosságú ér­dekeket”. Mindez nem önál­ló folyamat, hanem együtt jár a belpolitikai kurzus „ki­igazításával” kemény gazda­sági intézkedésekkel, s szá­mos külpolitikai orientáció átdolgozásával — írja tegnap a Pravdában a lap párizsi tudósítója. Franciaország eddig is tá­mogatta az úi amerikai nuk­leáris rakéták nyugat-euró­pai telepítésének tervét, s a foilliamsburgi tanácskozá­son Mitterrand elnök ezt is­mét megerősítette. Francia részről továbbra is elutasít­ják, hogy a genfi tárgyalá­sokon figyelembe vegyék a francia (és angol) atomütőe­rőt. A NATO fegyverkezési terveinek francia támogatása együtt jár a saját nukleáris erő erőltetett fejlesztésével. Párizs ezt ma már nem te­szi függővé sem a genfi tár­gyalások sikerétől, sem az általános európai politikai légkör megváltoztatásától — állapítja meg befejezésül az SZKP KB lapjának cikke.

Next

/
Thumbnails
Contents