Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kőbánya egyik érdekes épülete az 1844-ben épült csősztorony. Tetejéről szép kilátás nyílik a munkáskerületre, tövében hangulatos kis borozó várja az ide látogatókat. Az Országos Műemléki Felügyelőség hamarosan felújítja a műemléket Geológustól a taxisofőrig A természet önkéntes védői Elsődleges cól a megelőzés Van Szolnokon egy kilenc tagú önkéntes rendőri csoport, amely a környezet- és természetvédelem érdekében alakult. A vízirendőrséghez tartozik. Hogy miért éppen oda, annak magyarázata kézenfekvő: legféltettebb munkaterületük, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet a folyó, árterületét felölelve Kiskörétől Tiszaugig húzódik. A csoport tagjai között a geológustól a taxisofőrig sokféle foglalkozású ember megtalálható. A természet szere- tete fűzi őket egybe. Bálint Ferenc, a tájvédelmi körzet területkezelője a csoportvezető. Hivatali munkája ellátásához is jól jön ez a fizetSzolnok megye intenzíven művelt területén — a Horto- bágy-széli puszta mellett — a folyók árterülete az az utolsó rész, ahol a védett ritka növények viszonylagos zavartalanságban élhetnek. Azért viszonylagos ez a nyugalom, mert rengeteg ember jár le a Tiszára, és még a folyópart legeldugottabb részét is látogatják, — akarva- akaratlanul háborgatva ezáltal a védett madarakat is. A tájvédelmi körzeten belül ezért kellett olyan szigorúan védett részeket kijelölni, — ilyen a pélyi rezervátum, az óballai és a vezsenyi gémtelep — amelyeket a költés időszakában még a területkezelők sem látogatnak. * Az emberi kíváncsiság azonban határtalan, sok esetben nem szab neki gátat semmilyen tiltó rendelkezés. A szigorúan védett területek határának rendszeres ellenőrzése, a kíváncsiskodók távoltartása ezért fontos. És ez osak ai3 önkjéntes rendőrök segítségével lehetséges, Szükségességére több példa utal. Az óballai madárrezerváAz ember nem is hinné, hogy az énekesmadarak között milyen pusztítást végeznek a madarászok. Mindenféle fondorlatos eszközt lat- bavetnek a zsákmány érdeség nélküli „másodállás”, hiszen a jó nyolcvan kilométer hosszú tájvédelmi körzet ügyes-bajos dolgainak ellátására csak Lőrincz István és ő hivatott. Érthető, hogy már a rendellenességek jelzése is nagy segítség számukra, hát még a rendszeres ellenőrzésben való részvétel! tumban például egyszer azért nem sikerült a Tisza-mentén ritka barna kánya fészkelé- se, mert a horgászok ott jártak le a folyóhoz, és állandóan felriasztották a fészkelő madarat. A tojások emiatt kihültekj, Korábban nagy gond volt a kékvércsék tojásainak dézsmálása. Ma már sajnos kevésbé az, mivel ez a madárfaj megritkult ezen a tájon. Nemcsak a védett madarakra, de a védett halakra is ügyel az önkéntes rendőri csapat. Vannak viszont olyan védett állatok is a folyó partján, amelyek „nem kérnek” rendőri védelmet, gondoskodnak saját maguk őrzéséről. Ilyen a vidra és a nyest. Még a természetet jól ismerő területkezelők is örülnek, »ha véletlenül megpillantják őket. Persze, nem mindegyik állat ilyen óvatos. A békák például néha úgy viselkednek, mintha tudnák, hogy nem szabad őket bántani. így aztán némelyik pecás horgára csalétekként kerülnek a harcsák számára. kében, amit aztán értékesítenek. Az önkéntes rendőrök fellépése előtt a szolnoki csirkepiacon is árulták a befogott madarakat, melyek egyedenkénti eszmei értéke minimum ötszáz forint. Régebben sokan ebből éltek. A cél ezen a területen is mindenekelőtt a megelőzés, mert ha egy énekesmadarat hosszabb időn át kalitkában tartanak, már hiába engedik szabadon, elpusztul. Fontos a megelőzés mindenekelőtt azért is, mert a befogásnál (főleg a léppel történőnél) rengeteg madár szenved belső vérzést, csonttörést és pusztul el. A madarászok (akik között még madártani egyesületi tag is volt) főleg a madárvonulások időszakát és a téli élelemhiányt használják ki. Az önkéntes rendőri csoport ezért októbertől áprilisig rendszeresen ellenőrzi vadászterületüket, és ha a jó szó nem használ, következik a feljelentés. Ez azonban már csak a végső eszköz, amihez csak nagyobb kártétel vagy figyelmeztetés után is megtörtént esetben nyúlnak. A nevelő, a felvilágosító munkát tartják a legcélravezetőbbnek. A Tisza partján lévő települések iskoláiban ezért tartanak rendszeresen természetvédelmi előadásokat. Szemétszállítás személygépkocsival Az önkéntes rendőri csoport környezetvédelmi munkájában a legtöbb gondot az illegális szemetelők okozzák. Ügy tűnik, nem sajnálják a benzint, mert a legtöbb esetben gépkocsival viszik ki a határba a zsákba csomagolt szemetet. Felkutatásuk meglehetősen nehéz, hiszen nem mindegyikük követ el olyan hibát, mint egyik társuk, aki a fia címkével ellátott füzetét is a szemét közé tette, és így könnyű volt megtalálni. Az önkéntes rendőrök mégsem adják fel ellenük a harcot, hiszen az emberhez méltó környezet a természet védelme mellett a tisztaságot és a rendet is feltételezi. Simon Béla Szigorúan védett területeken Fondorlatos eszközökkel Vizsgálják az ifjúság biológiai fejlődését Félidőhöz érkezett az ifjúság biológiai fejlődésének vizsgálata: a napokban befejezték ezeket a méréseket az ország félében. A nyári hónapokban szünetet tartanak s majd szeptembertől vizsgálják tovább a 3— 18 éves gyermekeket, illetve fiatalokat — mondotta dr. Eiben Ottó egyetemi docens. az Eötvös Loráind Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője. Tavaly januárban kezdték meg e tudományos program megvalósítását a Magyar Tudományos Akadémia ifjúságipolitikai kutatásai során. ló az üdítőital- ellátás Ezekben a napokban teljes kapacitással dolgoznak az üdítőital-gyártó üzemek; a (legtöbb helyen három műszakben töltik a palackokat. A meleg időben is igyekeznek folyamatossá tenni a kereskedelem ellátását. A szomjoltó italokból mintegy hetven féle szerepeli a választékban. a ■ Üzemorvosok a téeszekben tatjuk területeink komplex meliorációját, bár ehhez állami támogatást is kapunk. A fejlesztésre felhasználható pénzt okosan kelL beosztanunk, hogy ezeket a fontos beruházásokat megvalósíthassuk. És mi a fontos beruházások között tartottuk számon az orvosi rendelő építését is. Amikor dr. Móricz Erzsébettel — ő egyébként belgyógyász és röntgen szakorvos, 16 évig kórházban dolgozott — a barátságos rendelőben beszélgetünk, már első tapasztalatait sorolja: — Most még csak harminc — harmincöt betegem van naponta. A traktorosok közölt sok a gyomorfeké- lyes, általában sok az elhanyagolt magas vérnyomásban, tüdőtágulásban, hronc- hitiszben szenvedők száma, és vannak itt is, mint sajnos másutt is, aüköholfo- gy ászt ás miatt tönlkremen- tek. — Mi az ön feladata? — Üzemkörzeti orvos vagyok, összesen kétezer háromszáz ember tartozik hozzám. köztük az ezerkétszáz dolgozó ,téesz-’tag és a nyugdíjasok. Nemcsak a gyógyítás a feladatom, hanem a szűrés, a gondozás a munkahelyek rendszeres vizsgálata. Megnéztem például a szakosított sertéstelepet, mert ott elég sok betegem van. Láttam a porártalmat, észleltem a szennyezett levegőt. amiben a krónikus hörghurutban szenvedők dolgoznak. Mit tehet az érdekükben tenni ? Hogyan lehetne javítani a munka- körülményeiken? Utána fogok jármi. — Ezek szerint van bőven terve. — öt hete, hogy megkezdtük a rendelést. Minden nap délelőtt és hetenként kétszer délután itt a központban, a többi napokon délután kint a munkahelyeken- Az a tervem, hogy először a cukorbetegek, aztán a magas vérnyomásban szenvedők és a bronchitiszesek gondozását kezdem meg, később pedig sor kerül a dolgozók egészségügyi szűrésére. Dr. Ignácz István megyei főorvos 1980jban készült statisztikát mutat: — A megyében akkor 18 mezőgazdasági üzemkörzeti rendelő volt, az idén már 25 van. Ezek termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgoznak. Rendelet írja elő, hogy csak ott szervezhető mezőgazdasági üzemben orvosi állás, ahol a dolgozó; létszám ötszáz fölött van. rendelőknek a létrehozását, de nem minden áron. A törökszentmiklósi Béke Tsz-ben szintén üzemkörzeti rendelés van, a város másik gazdaságában, a Tiszafái Tsz-ben viszont; I— Tanácsadó orvos van, immár 6 esztendeje — magyarázza Csemány Béla elnök. — Három feladatkört tölt be dr. Boros Rózsa, akinek a tevékenységével na: gyón elégedettek vagyunk. Rendszeresen vizsgálja azokon a munkahelyeken az emberek egészségi állapotát, ahol fokozottabb az igény- bevétel, például a növény- védősöket, az állattenyésztésben dolgozókat, a gépjárművezetőkét. Ellenőrzi a munkahelyi körülményeket, felhívja a figyelmet, ha valahol problémát talál. És rendel is, a területi központban erre alkalmas helyiségeket alakítottunk ki. Ez számunkra nagyon lényeges, mert egy receptért, egy üzemi vérnyomásmérésért nem esik kj egész napra egy ember. Az üzemi asszisztens viszont a mi főfoglalkozású alkalmazottunk. Az ő feladata az orvos melletti munka után a mentőládák feltöltése, az étkezők, a munkahelyek tisztaságának ellenőrzése, segít a munka- védelmi felügyelőnek. Nagyon sokirányú a tennivalója. — Üzemkörzeti rendelő létrehozására még nem gondoltak? — De igen, csak egyelőre nincs rá lehetőség. Legalább is mi ezt a választ kaptuk. A tanácsadó orvos foglalkoztatásával mindenesetre az égető gondokat megoldottuk. Segít a Vöröskereszt A megyei Teszöv 1981-ben felmérte a termelőszövetkezetekben az üzemegészségügy helyzetét, aztán az elnökségi ülésen elfogadott ajánlásokat megküldte a téeszeknek. A napirend előkészítőjel Nagy Lászlóné volt, a Teszöv nő- és szociálpolitikai előadója. Ö mondja; — A termelőszövetkezetek 1981-ben készítettek először 5 esztendőre szóló szociális tervet. így például az üzemorvosi ellátás bővítésére 4,3 millió forintot irányoztak elő. De ezt az összeget minden bizonnyal '»túllépik, hiszen csak az első két évben — tavaly és tavalyelőtt — 1,8 millió forintot használ- -tak fel ilyen célra. — És ahol nincs ilyen ellátás? A könnyű függönyt kecsesen lebegteti a szél a nyitott ablakon. Az orvosi rendelő új, szép, de főként jó a felszerelése. Egy kétszár- nyas fehér vászonfüggöny mögött parányi laboratórium. „A rutinvizsgálatokat itt meg tudjuk csinálni. És van 12 elvezetéses EKG készülékünk, vannak egyszer használható fecskendők, tűk. és tesztlapok is a szűrővizsgálatokhoz” — magyarázza az orvosnő, dr. Móricz Erzsébet. 1980-ban a megyei tanács végrehajtó bizottsága az üzemegészségügyi szolgálat feladataival kapcsolatiban többek között kimondta: „Az ellátás színvonalának emelése érdekében célszerű a szétaprózott, alacsony óraszámú rendelések összevonása, a lehetőségekkel összhangban a főfoglalkozású üzemorvosok számárnak növelése. A kisebb és a mezőgazdasági üzemek egészségügyi ellátása érdekében üzemkörzetek kialakítását kell kezdeményezni.” Több a munkahelyi ártalom Érdemes szétnézni az új épületiben: a rendelő mellett öltözőfüllkék, szépen berendezett váró, kulturális mellékhelyiségek. — Hétszázezer forintba került az épület, dolgozóink két kommunista műszak bárét, összesen 100 ezer forintot, adtak az építkezésre. A kórháztól kaptuk a teljes felszerelést. Május elsején avattuk az új orvosi rendelőnket, — mondja Balogh József, a karcagi Magyar Bolgár Barátság Tsz üzemi pártbizottságának titkára— És az emberek elégedettek? — Igen. régi kívánság teljesült. Az emberek főként annak örülnek, hogy az orvosnőnk rendszeresen kijár a területekre rendelni, közben ellátja a különböző üzemegészségügyi tennivalókat is. K. Tóth Ferenccel, a termelőszövetkezet általános elnökhelyettesével arról beszélgetünk, hogy egy korszerű mezőgazdasági nagyüzemben milyen különleges veszélyforrások vannak. Vegyük sorra: a növénytermesztők a szabadban dolgoznak, nyáron a túlzott meleg, télen a fagy teszi próbára szervezetüket. Még mindig sok a nehéz fizikai munka, ez pedig az emberi szervezet korai elhasználódásával jár. A hagyományos mellett új munkahelyi ártalmak is keletkeznek: a növényvédőszerek tárolásából és felhasználásából adódó mérgezések. Nagy veszélyforrás a gépesítés, megnőtt a balesetveszély, különösen az erő- és munkagépek üzemeltetésekor. Nőtt a zajártalom, főleg a tisztító- és a szárítógépek mellett dolgozók körében. Az állattenyésztésiben fennáll a biológiai ártalom veszélye, az állatról emberre terjedő fertőzés, annak ellenére, hogy ma már többnyire a korszerű állattartó telepeken van fürdő, öltöző. és mindenütt kötelező a munka- és védőruha használata. Az utóbbi években egyre több melléküzemág jött létre, ezekben különösen a por- és a zajártalom nagy. iMa már egy korszerű mezőgazdasági üzemben, mint amilyen a miénk is, hiszen 19 ezer hektáron gazdálkodunk, ugyanannyi vagy még több a veszélyes munkaterület, miint az ipari üzemekben. Ezért az első adandó alkalmat kihasználva, létrehoztuk az orvosi rendelőt. o Korábban elég sok gondjuk volt a beruházások miatt. Pénzszűkében voltak■ — Ezt most is elmondhatjuk, mert az 5 ezres ser- tés-szaktelepünket most bővítjük évi 19 ezresre, foly— Úgy tudom a megyében lévő 55 tsz-ből 32-ben foglalkoztatnak ötszáznál több embert. De üzemorvos nincs mindegyikben. — Ez igaz, bár a fejlődés kétségtelenül nagy. 1980-ban 11 tsz-ben, az idén már 18 termelőszövetkezetben van üzemkörzeti orvos. Emellett több helyen töredék órákban rendelnek, dolgoznak a kollegák, mint például Jász- kiséren. Tiszaföldváron pedig szeptembertől kezdi a munkát napi 3 órai rendeléssel az üzemorvos. De szerintem a jövő, az üzemkörzeteké. Kezdeményezni kell — És ez hogyan valósulhat meg? — A termelőszövetkezetek kezdeményezésére. Nekik kell a rendelő kialakításáról gondoskodniuk. Az orvos biztosítása a mi feladatunk. — ön szerint, hány év kell ahhoz, hogy a megye minden nagy téeszében legyen üzetnkörzeti rendelés? — Még 5 év kell hozzá. Hangsúlyozom: mi szükségesnek tartjuk ezeknek a — Ott a termelőszövetkezetek tagjai is a községi körzeti orvosokhoz járnak- Viszont minden téesz, vöröskeresztes alapszervezete közreműködésével, megszervezte az elsősegélynyújtó szolgálatot. Jelenleg a több mint 500 segélyhelyen és a 60 egészségügyi állomáson ezernél; több laktííva dolgozik. Csak megjegyzem: a megyében az egész* égügyi szolgálati végrehajtja a lakosság célzott egészségügyi szűrését, A Teszöv ezt 300 ezer forinttal és egy mikro- busszal segítette éppen azért, mert mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy tudjuk milyen a szövetkezeti tagok egészségi állapota. Ha a szűrés befejeződik, münden, bizonnyal [találunk majd alkalmat és lehetőséget arra, hogy az orvosokkal megbeszéljük a tapasztalatokat, és a gondok megoldására közösen keressük a lehetőséget. Tény: a termelőszövetkezetek nagy többségében a vezetőség felismerte, hogy tagjaik egészségügyi ellátásáról is gondoskodniuk kell. És erre sok pénzt költenek. Tisztában vannak azzal, hogy csak az egészséges ember tud teljes értékű munkát végezni. Márpedig munkáskézre szükség van. Varga Viktória
