Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Szálfának a zenés játékok Olyan műfaj ünnepe kez­dődik holnap Szolnokon — bár ennek külső jelét nem tapasztalni a városban — s tart egy teljes héten át es­ténként a színházban, ame­lyet néhány éve csaknem „kiirtottak” már repertoár­jaikból színházaink, vagy csupán lenézett és megtűrt mostohaként kezeltek peri­fériáján a művészi munká­nak. A mostani találkozó — mely immár a második, az elsőt tavaly tartották nem kevés sikerrel — kétségtelen annak a felismerésnek az újabb bizonysága: ha egy­szer kell a zenés darab a közönségnek, határozott igény van rá, akkor a szín­ház sem bánhat vele mosto­hán. Azaz játszania kell — erejéből tellően. De akár még nehézségek árán is — ugyanis a prózai előadások­hoz képest a zenés játékok többféle és főleg többletkö­vetelményeket állítanak a vállalkozó társulatok elé. (Énekes színész, zenekar, költséges kiállítás stb.) Ez kétségtelen. Olyankor pél­dául már csak meghívott művészvendégekkel áthi­dalható szakadékok támad­nak a bátor elképzelések és a megvalósításhoz meglévő személyi feltételek között! De — s ez az időközben megváltozott színházi szem­lélet és műsorpolitikai ma­gatartás tükre is: a színhá­zak egy része, köztük a mi­enk is — minden nehézsé­gével együtt vállalja — kö­zönsége érdekében a könnyű műfaj nehéz terhét. Mert feladatuknak érzik a kö­zönség ilyen irányú igényei­nek kielégítését. Ami nem feltétlenül jelent művészi megalkuvást, hisz a színvo­nalas zenés játék épp úgy lehet a maga nemében, mint például egy mívesen megol­dott színjáték vagy tragédia színpadi megvalósítása — jóllehet, jellegükben mások, s a nyújtott élmény formá­jában is különböznek egy­mástól. Ez egyébként nem a zenés színházak találkozója, csu­pán olyan társulatok kézfo­gása — s ez különösen eme­li a vállalkozás érdemét —, almelyek prózai előadásaik mellett, helyesebben azokkal egyetemben elégítik ki kö­zönségük zenés műfaj irán­ti igényét. Közülük is csak néhány hozza el produkció­ját — a fővárosból három: a József Attila, a Katona Jó­zsef Színház és a Népszínház, s a hazaiakon kívül itt lesz­nek a zalaegerszegiek. Mert vallják és vállalják; a köny- nyű műfaj — a zenés játé­kokat általában ebbe a kate­góriába sorolják — semmi­képpen nem üres műfaj — ha tehetséggel művelik, ha odaadással közelednek hoz­zá. Ahogy a most következő héten fellépő együttesek is tanúsítják majd. És a legna­gyobbak közül való prózai színész hírneve sem csorbul azáltal, hogy szerepéből következően — és főleg ha futja tehetségéből, dalra fa­kad. Ahogy Törőasik Mari például épp a találkozót nyi­tó hétfő este a József Attila Színház előadásán. De máso­kat is említhetnénk —, akik mondhatni a színészi mester­ségnek azt az ősi egységét képviselik most, amikor egy teatristának mindenféle „mu­tatványban” helyt kellett állnia a tisztelt és nagyérde­mű publikum szórakoztatá­sára. Mert végtére is minden ő érte történik — ez a ta­lálkozó is. — V. M. — Nagy a vízigény Mesterséges szivárványok Thcenhétezer hektáron öntöznek a Közép-Tisza vidékén A hamisítatlan kánikulá­ban egyre jobban igénylik a vizet a szomjazó növények. A kiskörei öntözőrendszer térségében újabb és újabb ■berendezéseket kapcsolnak be a nagyüzemek, és pótol­ják velük a természetes csa­padékot. Az elmúlt na­pok esőzéseiből például csak Szolnok megye déli és középső része kapott némi nedvességet, a többi részen uralkodik az aszály. A tisza­zugi mezőgazdasági üzemek­ben, 'a kisújszállási Tisza II Tsz-ben, a jászság egyes ré­szein valóságos oázist terem­tenek az éltető öntözéssel. A közel 30 fokos déli hőségben szép látványt nyújt a vízsu­garakon megtörő napfény, mesterséges szivárványok tündökölnek az élénken zöl- delő növények fölött. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén a hét végéig 17 ezer hektár ga­bonára, kapásnövényekre, legelőkre és rizstáblákra juttatták el a vizet. Egy hét alatt háromezer hektárral nőtt a megöntözött terület. Naponta a főművekből majd­nem két és fél millió köb­méter vizet vezetnek át a nagyüzemi táblákra. A meleg napokban főleg a kukorica- és a cukorrépatáblákon, va­lamint az erősen sárguló le­gelőterületeken folytatnak intenzív öntözést. A tájterü- let nagyüzemei 36 ezer hek­tár öntözéséhez jelentettek be vízigényt, ha a kánikulai időjárás tovább tart, bizo­nyára még több helyen élnek az öntözés lehetőségével, biz­tosítják a jó termés egyik fontos* alapját. * Telekellátás a megyében A NÉP vizsgálata nyo­mán „Mert vidámak vagyunk” Táborozás vöröskeresztes zászló alatt 3. oldal Családi magazin 4. oldal Mi kell a hegy elmozdításához? Beszélgetés a szolnoki sportiskola igazgatójával 7 oldal Egy héttel korábban kezdődött a szezon Meggyszüret a fegyverneki téeszben A fegyverneki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet gyü- mölcskertészetében néhány napja megkezdődött a „szü­ret”. A tartós májusi nap­sütés egy héttel előbb érlel­te pirosra a ropogós cseresz­nyét ési a korai meggyet. A kertészeti ágazat dolgozóin kívül a környékbeli települé­sekről szegődött idénymun­kások szorgoskodnak a fák­hoz támasztott létrákon. Gyorsan télnek a ládák a Jabulai cseresznyével és a Meteor nevezetű hibrid meggyel. A hosszú távú szerződés alapján a Debre­ceni Konzervgyár fogadja a közös gazdaság termését, amelyet minden délután — a munkaidő végén — szállí­tanak teherautóval Debre­cenbe. A Hungarofructon ke­resztül az országhatáron túl is értékesítik a fegyverneki téesz mézédes termését. Jól teleltek a kertészet többi gyümölcsfái, azonban a legkorábban virágzó kajszi kisebb fagykárt szenvedett. Jelenleg a 360 hektárnyi te­rületen három öntözőszi- vattyú biztosítja a mestersé­ges csapadékot a gyümölcsös részére. Meglátszik a cse­resznye és a meggy termé­sén is, hogy a tenyészidő- szak alatt hullott csapadék bizony kevés volt. A gépek egész nap dolgoznak, a csö­vek szállítják a vizet a fák gyökeréhez, azonban a me­leg, száraz időjárás az úgy­nevezett „légaszály” ellen jól jönne a természetes csapa­dék vagy egy kissé párá- sabb, hűvösebb idő. Néhány hét múlva mun­kába állítják a téesz két Sdhaumann típusú fatörzs- rázó berendezését, melyek­kel naponta 20—25 tonna gyümölcsöt takaríthatnak be. A Vörös Csillag Tsz gyü­mölcskertészete az elmúlt évben is nyereséges volt. Az idén az ágazat termelési ér­téke a tervek szerint várha­tóan 24 millió forint lesz. F. T. Új termékek, nagyobb munkafegyelem Új termékek — laboratóriumi eszközök kerülnek ki a for­mákból Közel 200 új termék gyártásával kezdte az évet az Üvegipari Művek berek­fürdői üveggyára. A koráb­bi években veszteséges gyár­ban profilátalakitást hajtot­tak végre, kiszűrték a gaz­daságtalan termékeket he­lyettük piacképes, új üveg­árukat kezdtek gyártani, el­sősorban egészségügyi terü­leten használatos edényeket, laboratóriumi eszközüket. Szigorú technológiai rend bevezetésével, a munkafe­gyelem növelésével elérték, hogy a fajlagos energiafel­használásuk az első öt hó­napban 30 százalékkal keve­sebb, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Mind­ezek együttes hatására az első félévet már nyereség­gel zárják. A figyelem, a pontosság gaz­dasági haszonnal jár A jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet téglagyárában ebben az évben 5 millió kisméretű nyers téglát gyártanak. A ter­méket a Tüzép közreműködésével értékesítik Interparlamentáris Unió Véget ért a budapesti konferencia Az európai biztonság meg­szilárdítását, az enyhülés folytatását, a madridi talál­kozó sikeres befejezését sür­gető határozat elfogadásával ért véget tegnap Budapesten az Interparlamentáris Unió V., az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferenciája, az egyhetes tanácskozáson 28 ország törvényhozói vettek részt a helsinki záróokmány európai aláíróinak túlnyomó többsége mellett az Egyesült Államok és Kanada parla­mentjeinek küldöttei is. Minősítették a termelési rendszereket Ismét minősítették, a ter­melési rendszereket; a MÉM háromévenként ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági ter­melők jelentős körét össze­fogó rendszerek tevékenysé­ge megfelel-e a követelmé­nyeknek, eleget tesznek-e vállalt kötelezettségeiknek, illetve, hogy erre egyáltalán képesek-e. A legújabb ellen­őrzések eredményeit most tették közzé, ezek szerint 8 termelési rendszert állami­lag elismertek, 27-et pedig megerősítettek, jóváhagyták további működésüket. (A többj rendszer is folyamato­san sorra kerül.) A MÉM adatai szerint legnagyobb számban a ker­tészet területén tevékenyked­nek rendszerek, szám szerint 29-nek van működési enge­délye. Az állattenyésztéssel 24. a növénytermesztéssel pedig 21 központ foglalko­zik maga köré gyűjtve az állami gazdaságokat és a tsz-eket. A rendszerek szá­ma évek óta nagyjából vál­tozatlan, és ugyanúgy a partneri kapcsolatok számá­ban sincs különösebb válto­zás. A cirkotof edények edzésére új technológiát — levegőfúvásos edzést vezettek be IFotó: T. Katona László Munkában az üvegfúvó Különleges színhatásúak a gyár melegen festett világí­tástechnikai üvegei

Next

/
Thumbnails
Contents