Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. JÚNIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Filuména házassága Színház az udvarban Mit ígér a nyár? Jubileumi évad Gyulán— Gazdag program a szalóki öbölben Jazznapok Debrecenben Az olaszok hangosak; gyorsan és sokat beszélnek, íöképp a déliek. Aki nem is­merte volna ezen tulajdon­ságukat. az megízlelheti egy kellemes estén a Múzeum­udvarban, ahol egy ízig-vé- rig olasz szerző, egy szüle­tett nápolyi, bizonyos Eduardo De Filippo, talán a legola- szabb mai vígjátékíró egyik darabját játsszák nyári mu­latságul a szolnoki nézők­nek. Mintha csak Nápolyban lennénk, valamelyik szűkebb utcájában, amelyben a há­zak között kifeszített köte­leken ott lobognak a ma­gasban a mindennapi élet jelképei: a száradó alsók, ruhaneműk, a hatalmas fe­hér lepedők s az egyéb ki­mosott holmik. Csiszár Imre erre az estére „nápolyi ut­cát” varázsol a Kossuth té­ri, jó öreg. árkádos Mú­zeum-udvarból, s oly vará- zsos, akarom mondani oly életteli utcai zajjal, zenebo­nával indítja a Filuména házasságát — mert ez a da­rab, amelyet játszanak —, hogy pillanatok alatt a já­ték hatása alá kerülünk. Van itt harmonikázó nótáslegény, pizzasütő „boltocska”, kár­tyával bűvészkedő mutatvá­nyos, itallal ide-oda cikázó pincérfiú és pincérlány. S ebbe a harsogó kavargásba robban bele a magából ki­kelt férj, signore Domenico, aki szeretné világgá kiálta­ni a csúfságot, amit egy asszony művelt vele: csellel vétette el magát, halálos be­teget színlelvén, s így adta őket össze törvényesen a pap. Amire 25 éve nem ke­rült sor —annyit élt már ugyanis együtt Filuména és a nőcsábász Domenico: most megesett. Egy asszony, túl­járt az eszén, ezért szór a „csalóra” szitkot, átkot „bő­kezűen”, olaszos tempera­mentummal. s adja hírül a „szörnyűséget”, aki csak út­jába akad Aztán megjelenik az asz- szony, Filuména is, — aki­ről viszont rövidesen kide­rül, egyáltalán nem valami boszorkány, jóllehet kétes hírű női mesterséget űzött hajdanán. De boszorkányos! Ahogy villan a tekintete. És micsoda erő lakozik benne és elszántság, ahogy elénk áll. Mintha nem is csak a saját nevében szólna, hanem valakik küldték, megbízták, hogy képviselje sorsukat. Talán egy osztály, az elnyo­mott, vagy csupán méltósá­gukban megalázott kisembe­rek — Filuména, ez a „ple­bejus amazon” egy csapásra elnyeri rokonszenvünket. A pártjára állunk, s az ő iga­zának szurkolunk. S valójában ezzel kezdetét veszi a küzdelem, amely he­ves bár (csattog és villám­Kisújszálláson, a József Attila Művelődési Házban tegnap este Ponyokai Bálint, a városi tanács elnöke nyi­totta meg a zeneiskolások első országos vadászkürt- versenyét A megnyitón részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A ver­seny résztvevői és a közön­ség a debreceni Kodály Zol­tán Zeneművészeti Szakkö­zépiskola vonószenekarának hangversenyét hallgathatta meg. A hangversenyen köz­reműködött Mészáros János kürtművész, vezényelt ifj. Papp László. Az ország 35 zeneiskolá­nk. ahogy egy nyári ziva­tarban), de korántsem vér­re megy, jóllehet a vért is emlegetik. Főleg a bosszú­ért lihegő férj, aki minden áron, még a törvény parag­rafusainak segítségével is meg akarja semmisíteni a számára kellemetlen, csellel tető alá hozott frigyet. Filu­ména viszont épp ellenkező­leg : szeretné magának biz­tosítani mindörökre mindazt a társadalmi rangot és be­csületet. ami kijár a törvé­nyes feleségnek és három felnőtt gyermekének. Végül is emberi joga van hozzá Az emberiség joga és a tör­vény parancsa kerül itt szembe egymással. Remek jelenetek, szelleme­sen éles párbeszédek, az előadás csakúgy sistereg! Fi­luména újabb ravaszsága: a válni szándékozó férjnek gyermekeivel áll elő. s azzal, hogy a három közül egy a Domenicóé. És ezzel el is jut tetőpontjára a drámai ütközet, amelyben a heves indulatok mellett megszólal az anyai gyöngeség — érzel­mesebb húrok — s helyet kap a gyermeki szeretet, de nem hiányzik belőle a har­cos humor sem. amit a vá­lás kimondására szerződte­tett ügyvéd megjelenése képvisel. (Bár Jeney István — ő az ügyvéd — külső meg­jelenésében, öltözéke szedett- vedett, mulatságos — inkább egy eltúlzott karikatúra, semmint egy nápolyi jogem­ber.) Aztán szünet — és máris az esküvői, de immár a rendes esküvői előkészületek köze­pébe cseppenünk. A szerző mintha megelégelte volna a háborúságot, az égzengést és a színpadi „zivatart” várat­lanul összebékíti az ádáz el­lenfeleket. Kiderül! Mi ok­ból történt ez a száznyolc­van fokos változás? Erről bizony hallgat a szerző, s az előadásban is csak utalás történik rá, tehát meglepő a drámai fordulat. A férj elejtett szavaiból értesülünk ugyan szívének meglágyulá- sáról. hogy tudniillik mi is történt a két felvonás kö­zött eltelt tíz hónap alatt —, de ennek igazán semmi drá­mai nyoma a játékban- így nincs már mit tenni, hin­nünk kell a békés kifejlett ilyetén való törvényszerűsé­gében. Miként abban is, amit egyebütt mond Eduardo De Filippo, hogy tudniillik eb­ben a derűt sugárzó fordu­latban, ebben a kellemessé szelídülő, szerelmi hepiend- del záruló történetben az olasz kisember minden ne­hézség közepette is megőr­zött optimizmusa van jelen, az ő belső sajátjuk- Én in­kább azt gondolom, az a színházi ember bújik itt ki jából érkezett hatvan növen­dék versenye ma délelőtt 9 órakor az első korcsoport be­mutatóival kezdődik, a má­sodik és harmadik korcso­port versenyzői délután 2 órától lépnek pódiumra. A verseny második fordulójá­ra holnap ugyanezekben az időpontokban kerül sor. Az eredményhirdetést és a díj­kiosztó ünnepséget — a leg­jobbak Papi Lajos szobrász- művész bronzplakettjét kap­ják — vasárnap este 7 órá­tól tartják. A verseny a győztesek hangversenyével, a résztvevő zenepedagógusok szakmai tanácskozásával zá­rul. a szerzőből — Eduardónak ugyanis színháza is van, nemcsak komédiái — aki tudja, hogy mi kell a közön­ségnek : a közönségének, amely általában mégis csak azt szereti, ha minden drá­mai csetepaté ellenére a vé­gén jóra fordulnak a dol­gok. Ahogy itt is történik, s aminek következtében —saj­nos — a tét nélküli máso­dik rész a szolnoki előadá­son is afféle békés epilóg; a játék elveszti drámai sú­lyát — jóllehet Csiszár Im­re rendező és a szereplő színészek jottányit sem en­gednek a színvonalból. Élvezetes két óra ez a Fi­luména mégis, néhány em­lékezetes színészi pillanattal, alakítással. Legfőképp Tímár Éva remekel, nagyerejű asz- szonyt formál, sok-sok szín­ből, szélsőséges indulatokból. Megható, ahogy szavai mö­gül előbújik a sóvárgás, a vágy az igazi szépség után, amely teljessé tehetné az emberi életet. Ilyenkor meg­ható és megindító — végte­lenül emberi. De jellegzetes olasz férfit, egy önző és öre­gedő kakast ábrázol, rekedt hangján is illuziókeltően Csíkos Gábor: hangoskodása mögött érezni az igazi meg­győződés hiányát, jellemének ingatagságát. Ismét kitűnő Koós Olga, aki vidámat és szomorút kever mesterien — tragikomikus! — Rozália figurájába Simon György Alfredoja kedves bohém, Fehér Ildikó csábos Dianá­ja élettel van teli — és a három Filuména-fiút alakí­tó három színész is egy-egy karaktert hoz; Nagy Sándor Tamás Umberto intellektua- lizmusát hangsúlyozza, ő a szellem embere, a leendő író; Dezsényi Péter a keres­kedő Riccardo üzleties moz­gékonyságát, Philippovich Tamás Michele, a mesterem­ber gyakorlatiasságát emeli ki. Három fiú. de mindhá­romnak sajátos arculata van. Roczkó Zsuzsa Luciája, tűzről pattant szolgáló. Ki­sebb szerepekben Turza Irén, Mucsi Zoltán, Kiss T. István, Harsányt László, Simó Éva, Hullán Zsuzsa és a rendület­lenül harmonikázó és daloló Takács Gyula osztozik a si­kerben. A díszleteket Szlá- vik István tervezte, a han­gulatos zenét Nádor László állította össze. A jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. A szolnoki nyár második évadjának ez a mostani, mú­zeum-udvari bemutatója egy életképes vállalkozás újabb eredménye, bizonysága an­nak, hogy van fantázia eb­ben a nyári színházban, bár a térbeli adottságok még ko­ránt sincsenek maximálisan kihasználva. Valkó Mihály Felvételi vizsgák a SOTE-n Hétfőn kezdődnek a szó­beli felvételi vizsgák a Sem­melweis Prvostudományi Egyetemen. Az általános or­vostudományi karon 1020, a fogorvostudományi karon 183, a gyógyszerésztudomá­nyi karon 162 fiatal ad szá­mot tudásáról. Mindhárom karon fizika és biológia tan­tárgyból vizsgáznak a pályá­zók, akik május 23-án és 24- én írásbeli felvételi vizsgán vettek részt. Az egészség- ügyi szakközépiskolában érettségizett néhány diák szakmai tantárgyait: anató­miát, élettant, belgyógyászat­alkalmazott gyógyszertant választhat fávételi vizsga- tantárgyként. A felvételi vizsga eredmé­nyét július közepén ismerte­tik a vizsgázókkal. Ez évtől — miként az ország többi egyetemén — új pontozási rendszer szerint értékelik a felvételizők tudását, felké­szültségét. A középiskolából hozott 60 ponthoz a felvételi vizsgákon maximum 60 pon­tot szerezhetnek. Kisújszálláson Országos zeneiskolai vadászkürtverseny Majd ha szabadságon le­szek — halljuk sűrűn a nyá­ri tervek bevezető mondatát, s hozzá a felsorolást, hogy mi mindent akar láitni, hal­lani az alatt a három-négy hét alatt a nyaraló ember. Helytelen szabadságolási szokásainkról — nálunk csak. a nyári pihenés a „sza­badság” — most ne beszél­jünk, de arról talán érde­mes, hogy milyen nehéz helyzet elé állítja a köz- művelődést a júniusi, jú­liusi, augusztusi szaibadság- dömping. Különösen így van ez azért is, mert a köz­vélemény a nyári szórako­zást az őszi-téli programok­hoz viszonyítja. Az értéke­lés szerinti különbség .talán csak annyi, hogy akik egész évben a kőszínházba jártak, a nyári hónapokra szabad­téri színházi előadásokat sze­retnének láitni. Kissé, talán eltúlzott is a színpad sze­repköre közművelődésünk­ben, — a nyári hónapokra mindenképpen. A lehetet­lennel határos kívánság, hogy a fürdőhelyen, falun A meglévő, a jelenleg még feloldhatatlannak tű­nő ellentmondások ellenére az idei nyár szabadidős programja gazdagnak ígér­kezik. Igazunkat látszik bi­zonyítani a kunszentmártoni és az abádszalóki példa is. A köröspartiak szerény köz­ponti támogatással élveze­tesnek mutatkozó nyári mű­sort szerveztek. Nálunk ját­szik a budapesti Pódium Színpad, a Debreceni Vojti- na együttes, a Rockszín­ház alkalmi társulata; megrendezik Maróth Nóra ária- és dalestjét, vendé­gük lesz Muzsay András és mások. Kár, hogy Cser- keszőlő műsorellátására már nem tudnak ennyit ál­dozni. .. A Debrecen — Eger — Kecskemét — Szeged — Gyula — Debrecen sokszög által határolt területen két­ségtelenül — távlatokban Holnap esite a Pécsi Ba­lett előadásával nyitja 20. évadját a Gyulai Várszín­ház. Szakmai körökben is nagy érdeklődés előzj meg Németh László Sámson cí­mű verses drámájának be­nyaralók ugyanolyan jelle­gű szórakoztatást kapjanak, mint ősszel, télen, tavasz- szal a városokban. Mindez persze összefüggésben van a szabadidő tartalmi gond­jaival. Nálunk meglehető­sen kiforratlan még a csa­ládi turizmus is, az embe­rek — szabadidős tapasz.- talatok hiányában — 'kész programokat várnak. Az el­lentmondást tetézi, hogy né­hány évvel ezelőtt még a népművelés is bevallottan a nyári uborkaszezon hónap­jait élte az említett idő­szakban. Ennék a szemlélet­nek is érződik még — leg­alább is helyenként — a ha­tása. Kedvezőtlenül befo­lyásolja a nyári műsorel­látást a közigazgatás stati­kus szemlélete is. A leg­nagyobb idegen forgalmú kisebb 'települések sem kap­nak, vagy alig kapnak köz­ponti támogatást, pedig a szerény pénzű helyi taná­csok .nem tudnak önállóan anyagi fedezetet biztosíta­ni a műsorellátásra, még ak­kor sem, ha a befektetett összeg netán megtérülne. — az abádszalóki nyár el­nevezésű rendezvénysorozat­nak van legnagyobb jövője a tömegszórakoztatásban. Érdemes megjegyezni: a nagyközség lakói — több százan — nagy értékű tár­sadalmi munkával segítették' hogy az idei rendezvényeket nagyjából megfelelő körül­mények között tudják meg­tartani, s hogy a gyönyörű természeti környezetben el­fogadható módon fogadhas­sák a vendégeket. Nem „jós­lat”, hanem összevetés ered­ménye: a szalóki-öböl ha­marosan „megveri” a túl­zsúfolt balatoni üdülőhe­lyeket. Az idei nyári kultu­rális program — többször közhíreltük — augusztus vé­géig tart. elképzelhető, hogy a népdalkörök megyei ta­lálkozója s a lovasnapok nézőszáma megyei rekordot dönt meg. mutató előadását. Németh László 1945 tavaszán Béké­sen írta ez|t a művét, amely eddig csak főiskolás vizsga­előadásként — az első fel­vonás került színre. A cím­szerepet Nagy Attila játsz­sza. Új magyar drámával je­lentkezik a vár színpadán Hubay Miklós. A Mintha megtörtént volna már cí­mű játékot Sík Ferenc ren­dezi, a főszereplő öze Lajos. Nagy közönségsikert (is) ígér Tudor Musatescu leg­híresebb vígjátéka a Tita­nic keringő. A két világhá­ború között játszották ná­lunk először a lebilincselően szellemes vígjátékot, leg­utóbb pedig 1980-ban lát­hattuk a kolozsvári Állami Magyar Színház előadásá­ban. A szabadtéri változat szereplői: Fonyó István, Szakács Eszter, Málthé Erzsi, Tyll Attila és sokan mások. Hívogat a „cívis” város Debrecen is jó szórakozást ígér a nyárra. Tegnap kezdő­dött a háromnapos kato­nazenekari fesztivál, ma este a „Fülöp-szigetek gyön­gyei” táncolnak a szabadté­ri színpadon, a jövőhéten Karinthy Ferenc Dunaka­nyarját játssza Csongrádi Kata és Koncz Gábor. Július 5-én nyitják meg a nagyváradi festőművészek kiállítását, majd később a VIII. nemzetközi gyermek- rajz-pályázait tárlatát. Fel­hívjuk a figyelmet a Rock- színház két előadására: a West Side Story és a Far­kasok a nagyerdei Szabadté­ri Színpadon látható. A jazz kedvelői Mekka­ként kereshetik fel Debre­cent. Július 13-tól világhí­rű szólisták és együttesek adnak műsort a Sportcsar­nokban, a Bartók teremben és máshol. A témához kap­csolódóan nyomatékkai em­lítjük hogy július 23-án Szolnokon viszont a Benkó együttes lép fel a Tisza Szálló kerthelyiségében. Né­hány nappal később pedig egy kaliforniai népi együt­test láthat a szolnoki kö­zönség a múzeumudvar színpadán. Mindenki találhat érdek­lődésének, ízlésének megfe­lelő nyári ajánlatot a gaz­dag programban. Pedig a később kezdődő Szegedi Sza­badtéri Játékokról és a fo­lyamatosan közhíreit szolno­ki műsorokról ezúttal rész­letesen nem is szólunk. T. L. Víz, dal, napfény Jubileumi évad Gyulán Újra megjelenik a Nagykunsági krónika Györffy István születésének 100. évfordulóján Benyovszky István illusztrációja a Nagykunsági krónikához Györffy István néprajztu­dós születésének 100. évfor­dulójáról emlékezünk meg jövőre! lA centenárium al­kalmából a szűkebb haza, a Nagykunság is tisztelettel adózik a magyar nép nagy tudósának emléke, munkás­sága előtt. A szülőváros, Karcag s a „nagykun városok” — Kun- szentmárton, Kunhegyes, Kunmadaras, Túrkeve és Kisújszállás — közös anya­gi forrásokból ismét megje­lenteti Györffy István Nagy­kunsági krónika című mun­káját. A könyv első ízben 1922-ben látott napvilágot, benne a puszta ősi pásztor­életének csodálatosan szép magyarsággal megírt, színes tablóját adja Györffy Ist­ván. Az első kiadást később átdolgozta, adatokkal egészí­tette ki a tudós. A második, bővített kiadás 1941-ben je­lent meg, ennek alapján ké­szül — dr. Bellon Tibor szerkesztésében — a cente­náriumi kiadvány. Ebben a könyvben láthatjuk majd azokat az illusztrációkat is, amelyeket Benyovszky Ist­ván rajzolt a Nagykunsági krónika Szilaj pásztorok cí­mű fejezetéhez, amely önál­ló kötetben is megjelent 1928-ban. A kötet 10 ezer pél­dányban, az Alföldi Nyom­dában készül. A centená­riumi évben egyébként a Magyar néprajz klasszikusai című sorozatban válogatás jelenik meg Györffy István tanulmányaiból, valamint a Corvina Kiadó megjelenteti a cifra szűrről írt munkáját is. A centenáriumi rendez­vény egyik színhelye a szü­lőváros, Karcag múzeuma lesz, hisz megalapítása is Györffy István nevéhez fű­ződik, ö szorgalmazta a Nagykun Múzeum felállítá­sát szülővárosában. A mú­zeum első kiállítása 1912- ben nyílt meg s Györffy Ist­ván szándékainak megfelelő­en a gyűjtemény az akkor még nemrég letűnt pusztai élet tárgyi világát foglalta magában. A múzeum sorsát mindvégig figyelemmel kí­sérte Györffy István. Jövőre — a múzeumi hónap idején — tudományos emléküléssel, kiállítással emlékeznek a nagy néprajztudósra Karca­gon. Az országos centenáriu­mi bizottság már megalakult. Tervei szerint a Magyar Tu­dományos Akadémián — amelynek tagja volt Györffy István — ugyancsak tudomá­nyos emlékülést rendeznek, a Néprajzi Múzeumban pedig kiállítással emlékeznek meg az egykori tudós-munkatárs, Györffy István munkásságá­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents