Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-03 / 130. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 3. A művészet az emberiség fő emlékezete Beszélgetés Jevgenyij Jevtusenkóval készülő filmjéről Egyik kezükkel a korlátot fogva, másik kezükkel a halálhírt közlő papírlapot szorongatva, jönnek ki lassan az asszonyok a kiegészítő parancsnokság tornácáról. Mint .az alVajárók, hitetlenkedve nézik a betűket, az asszonyok hangja csendes, majd erősödő sírássá válik. Szemben velük anyák és menyasszonyok búcsúztatják a faládikáikkal a frontra induló újoncokat... Ez a megrendítő, mély drámai erővel ható jelenet az Óvoda című filmből való. írója és rendezője a híres szovjet költő, Jevgenyij Jevtusenko. Nem most kerül először kapcsolatba a filmművészettel. Húsz évvel ezelőtt írta az Én — Kuba című film forgatókönyvét, melynek alapján M. Kalatozov rendező és Sz. Uruszevszkij operatőr az első szovjet—kubai koprodukciós filmet forgatta. Jevtusenko filmszínészként is jólismert, a Repülés című kétrészes játékfilmben az űrihajózfis atyjának, Konsz- tantyin Ciolkovszkijnak szerepét alakította. (Rendező: Szawa Kulis.) A film elnyerte Moszkvában 1979-ben a XI. nemzetközi filmfesztiválon az ezüstérmet, azóta számos országban bemutatták. — Az Óvoda című film már régóta él lelkemben — mondta Jevgenyij Jevtusenko —, még mielőtt munkához láttam volna. A forgató- könyv egyes részét egyszerűen lemásolom abból a filmből, amely bennem él, a film himnusz lesz azokhoz a gyerekekhez, akik a Nagy Honvédő Háború idejében a mi hátországunkban éltek. A háborúban a nép a szibériai hátországba rejtette legértékesebb kincsét: a gyermekeket. Filmünk főhőse is az 1941 késő őszén Moszkvából a Tél állomásra evakuált szerelvénnyel érkezik. Különböző drámai szituációkban találkozik jó és rossz emberekkel, jósággal és gonoszsággal, Szenved az éhségtől. Háborús gyermek lévén, jól tudom, mi az éhség és megértem az éhezőket. Magam is megjártam 1941- ben ezt a poklot, bár a filmet nem lehet az én önéletrajzomnak tekinteni, valamit ki kellett találnom, de a fantázia nem lépi túl a realitások korlátáit. A film * nagyobb részét Szibériában forgatják, a költő szülőföldjén, a Tél állomáson, a Bajkál közelében. — Szűkebb hazádban, ahol születtél, ahová mindig visz- szahúz az emlékezet, köny- nyebb felidézni a háborús idők atmoszféráját — véli Jevgenyij Jevtusenko. — Itt úgy tűnik, hogy ismét érzed tüdődben a távoli háború pernyéjét, a felégetett Belorusszia, Sztálingrád hamuját, hallod a Babij Jár fölött a fegy ve rropogást. A főhős. Zsen.ya szerepét egyik moszkvai iskolás, Szer- józsa Guszák játssza, a főhősnőt, Lilit az egyetemista Szvetlána Jesztratova, de a többi szereplő is többnyire amatőr. — A háború ma is él a nép emlékezetében — magyarázza Jevgenyij Jevtusenko. — A művészet mindig az emberiség fő emlékezete volt. Mesélni a ma emberének erről a tragédiáról, gondolkodásra késztetni, hogyan lehet a világot meg- ‘mentemi a nukleáris háborútól — nem ez a művész kötelessége? V. P. Hétköznap még „tágasak” a medencék a strandon ... Cserkeszőlőnek 3200 Iákosa van. Ez a megállapítás azonban csak télen igaz, hiszen ha kezdődik a szezon, a jó idővel együtt megérkeznek a fürdővendégek is. Egy-egy nyári hétvégén előfordul, hogy 10 ezer ember keres felüdülést a tágas, árnyas strandon. A nemrégiben megnyílt szálló segítségével az idegenforgalom szezonjellege is enyhült, habár a látogatók zöme még mindig a szabadtéri fürdés lehetőségéért jön. Főként középkorú és idős vendégek keresik a fedett fürdőben a gyógyulást, bár a „cserkei” víz a mozgássérültek számára is jó hatású. Az új szálló mellett épül — és a tervek szerint még ebben a szezonban megnyílik — az étterem, amely a strand és a Hotel Touring vendégeit is — reméljük — kiváló ételekkel kínálja majd. ... és a fürdőben egyaránt Fotó: Tarpai í Zenei élet ^ \ ------------- ~s A szolnoki szimfonikusok koncertje a Szigligetiben Ifjú politikusok vetélkedője Megyei döntő szombaton A KISZ Szolnok megyei Bizottsága hirdette meg a fiatalok részére az ifjú politikusok vetélkedősorozatát. A járási, városi versenyek legjobbjai jutottak tovább a megyei döntőre, melyet június 4-én, szombaton 9 órakor rendeznek Szolnokon, a 605. seámú Szakmunkásképző Intézetben. A vetélkedőn húsz négytagú csapat indul. A feladatok megoldása során a fiatalok számot adnak arról, mennyire jártasak, tájékozottak a kül-, bel- és gazdaságpolitikában. Pierre Székely szobra Budapestnek Június 11-én avatják fel a budapesti Nagyvárad téren Pierre Székely békét jelképező hatalmas gránitszobrát. A kiterjesztett szárnyú madarat ábrázoló szobor öt méter magas és súlya több mini tíz tonna. A szobron magyarul es franciául áll a béke szó, magyarul Kádár János. franciául pedig Francois Mitterrand kézírása nyomán vésték a gránitba. A Pártélet júniusi számából Fókuszban a KB-határozat A Pártélet júniusi száma kiemelten foglalkozik a Központi Bizottság áprilisi határozatának végrehajtásával kapcsolatos politikai teendőkkel. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja vezércikkben a pórt egységének, vezető szerepének, munkastílusának időszerű kérdéseit taglalja. A Központi Bizottság határozatához kapcsolódnak más írások is, többek között: a párt szerepéről a gazdaságban és a gazdaság- politika megvalósításában; az ideológia és a propagandamunka korszerű értelmezése, a fejlődésben betöltendő ösztönző ereje. A nemzetiségi politikánk elve.ről és gyakorlatáról szóló írás ' jól hasznosítható a nemzetiségi szövetségek kongresszusainak politikai előkészítésében. Több cikkből álló összeállítás a tanulóifjúság politikaivilágnézeti nevelésével foglalkozik. A koncertlátogató — ha lokálpatrióta érzelmeit sem restelli — nagybetűs eseményként várja a hazai együttes koncertjét. Vendég- karmesterrel élükön pedig ha nem is csodát, de új színeket. fényeket remél a jól ismert együttes játékában. Ismerve Kórodi András talentumát, reményünk igazolást is nyert a Szigligeti Színházban rendezett hétfői koncerten. Régen hallottunk ilyen szép, színvonalas hangversenyt a zenekartól. A siker számtalan, teljességében talán fel térképezhet etlen tényezője közé feltétlenül számításba veendő Báli József betanítói munkája és a koncertműsor érettsége. S ami még kell a sikerhez: átélés, felszabadultság, az interpretálás bátorsága. A kifejezés szándéka, a közlés vágya a zenével való érzelmi azonosulással társulván hozhat létre egy olyasfajta belső aktivitást, amely a karmester koncepciójára hangolódva mintegy abból táplálkozva eredményezheti egy zeneműnek a puszta lejátszáson túl a mélyebb rétegekbe is hatoló megszólaltatását. Ez a folyamat a biztonságos formai megoldások talaján bontakozhat ki, kizárva minden esetlegességet a ritmus- és hangképzésben. E téren nyújtott a szolnoki zenekar a megszokottnál sokkal jobbat. Még a zeneművek piano rétegében is többször tetten érhettük a kifejezés nyíltságát, bátorságát. Kórodi András határozott és kontrasztgazdag vezénylésmódja nem tűrte a zenei pontatlanságot és közönyösséget, ám egyszersmind foganatosította a József Atti- la-i szép intelmet: „Játszani is engedd...” Szép ívbe foglalta a zenei anyagot, s nagy rutinnal lendítette tovább a formai csomópontokon. Haydn D-dúr London szimfóniájának első tételében a témák mintaszerű megftjr- málása és a hatásos zenei megoldások (nyugodt ívű adagio, mozgékony allegro) mellett még eléggé elmaradtak a hangzási finomságok. Erre piersze orvosság lehet a jszuggeszrtivitás és vezénylői aktivitás, melyhez a karmester a második tételben érkezett el, s teremtette meg a zenekar differenciáltabb játékstílusát. A vonósok bátortalan, kissé élettelen piano tételkezdése után ihletett pillanatok tanúi lehettünk. A harmadik tétel tánckaraktere jól kidomborodott, anélkül, hogy talpalávalóvá fajult volna. A tétel triójában megkapóak voltak a lekerekített frázisvégek, a preg- nás ritmika, a hegedűk fényes hangzása, s rendkívül szépen szólt a prímhegedűket hajlékonyán kisérő fagott. A negyedik tétel zenéjének erőteljes belső lüktetése és kontrasztgazdagsága zengő összhatásban jutott kifejezésre. Az est hangszeres szólistája. a szenvedélyes lendülettel muzsikáló Szenthelyi Miklós, Mozart A-dur hegedűversenyét játszotta. Játéka spontán, ugyanakkor átgondolt és megérlelt. Élveztük kimunkált, következetes artikulációját és intenzív, de nem édeskés hegedűhangját. Játéka a zenekart is megihlette. Említést érdemel az első fuvolás és élményszerű volt a bőgők játéka. A koncert folyamán végig érezni lehetett, milyen nagy gondot fordít a karmester arra, hogy a különféle hangszercsoportok egyöntetű kórusként szólaljanak meg. Az egyes szólamokat ritmikailag nagyon a helyükre tette, és sikerült kiküszöbölnie szinte minden sleppe- lést, pontatlan belépést vagy intonációs bizonytalanságot. A vonóskar kifényesedett, a szólamok plasztikusan különváltak, tere lett a hang- tzásnak. Efc a .hangzáskép igazi szimfonikus jellegű formálással, romantikus lendülettel áradó, hullámzó dallamvezetéssel párosult a Sibelius (Finlandia) műben, anélkül, hogy az előadás egy pillanatra is hatásvadásszá vagy szentimentálissá vált volna. (A szimfonikus költeményt kibővített zenekari apparátus szólaltatta meg.) S talán ez Kórodi legszimpatikusabb művészi tulajdonsága : sosem magát, hanem mindig a művet állítja előtérbe, kerüli a látványos megoldásokat, s arra törekszik, hogy minél tisztábban, világosabban tegye hallhatóvá a zene valóban lényeges elemeit. Labáth Valéria Margit néni, a hírlapárus Ha van a munkahelyi hűségnek, kitartásnak, ragaszkodásnak példája, akkor a kunhegyesi Fehér Margit bizonyára ezek közé az emberek közé tartozik. Egyetlen munkahelye volt az életében: a posta, a hírlapkézbesítés és az árusítás. Valamikor fiatal lányként itt kezdte a kenyérkeresetet, közben teltmúlt az idő, és jószerével észre sem vette, hogy az évtizedek havai fehérre meszelték a haját, és a Margit lányomból Margit néni lett. Kilencen voltak, testvérek, és a családjuk nem bővelkedett "földi javakban. Nagyon meg keltett nézni az édesapjának meg az édesanyjának, hogy a kevéske . bevételből mire futja és mire nem. Felnevelték tisztességgel, becsülettel őt is, akit ráadásul még kétoldalú csípőficammal is sújtott a sors. Soha nem ment férjhez, neki a posta, a munkája, a családja, az otthona, meg az a temérdek járókelő, aki annál a kis ablaknál megfordul. amely mögött ő áll, és nézi a folyton változó világot, emberi arcokat. A szakmát hírlapkézbesítőként kezdte. Huszonöt esztendeig járta a községet. Kezdetben az apostolok lován, vállán a behemót, súlyos táskával. A Kölcsey utcáig bírta, ott leült az akácfák alá, és sírvafakadt: nem csinálja tovább, itthagyja az egészet. Ez a kijelentés csak irányiban szorul módosításra, hogy ennek ellenére a postán öregedett meg. Később kapott egy kerékpárt, majd amikor megkopott ízületei már ezt a strapát sem szívlelték, háromkerekű kerékpáron hordta az újságokat, leveleket, küldeményeket. Néhány esztendeje ő árusít az újságos pavilonban. A parányi ablak előtt naponta elvonul a világ: reggel a diákok, azután a lányok, a háziasszonyok a divatlapokért, a Magyar Konyháért jönnek, a férfiak a Népsportot keresik. Százötvenféle újságot, heti- és havilapot, folyóiratot, alkalmi kiadványt forgalmaz. A község lakóit névről, arcról ismeri: csak ránéz az ablak előtt állóra, és már tudja, miért jött az illető. Naponta kétszázan is megfordulnak nála. Nemcsak újságért: van, aki vele tölteti ki a lottót, mert az a fránya okuláré otthon maradt, idős nénik gyakran cí- meztetik meg a borítékot távol élő, régóta nem látott fiuknak, lányuknak, olykor még kitöltendő pénzesutalvány is adódik a kérelmek között. Kétszeres Kiváló dolgozó, szocialista brigádtag. Április végén meg májusban az ötvenöt esztendőt elérve egy hónapot pihent, majd újra visszajött. Vett egy kis házat, sok a részlet, meg a törleszteni való, megengedték, hogy továbbra is dolgozzon. Jól jön az a kis kereset a kevéske nyugdíj mellé. így naponta ma is, aki Kunhegyesen a főtér környékén jár, és a pavilonban újságot szeretne venni, azt egy előzékeny modorú, ősz hajú nő szolgálja ki. Bizonyára sokan nem is gondolják róla, hogy nála ez a munka nem egyszerűen kötelesség teljesítése. Sokkal több annál: szakma is, hivatás is, otthon is. Olyan biztos kikötő, ahová harmincegynéhány esztendeje napról napra visz- szatér. D. Szabó Miklós
