Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) földi, különösen a beruházási kereslet. A sokat ígérő kezdet után sajnos a mező- gazdaságban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időjárás. mint eddig is sok alkalommal az idén sem pártolt mellénk. A Minisztertanács elnöke az életszínvonal-politikáról szállva elmondotta: a vállalt kötelezettségek eddig teljesültek. Megőriztük olyan fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagy az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mértékben is, javultak az élet- és munkakörülmények. Általános az ötnapos munkahét, és növekedett az alapszabadság. 1982-ben a lakosság fogyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. — Tudjuk — mondotta —, hogy az átlagok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét elemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztani a jövedelmüket, akiknek kevesebbre futja, és akik nehezebben élnek. mint korábban. Ezeket a tényeket számon tartjuk és a lehetőségek határai között figyelembe vesszük. A lehetséges intézkedések keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak, és a rendszeres évenkénti kiegészítés alsó határának emelésére. Július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forint családi pótlékot kapnak a gyermékek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régebben megMegkezdődött a vita Ladányi József (Borsod m. 26. vk.), a Borsod megyei Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: a nagyobb önállóságban rejlő lehetőségeket és feladatokat még nem mindenütt ismerték fel, az előrelépéshez több olyan tanácsi vezetőre és dolgozóra van szükség, aki feladatát elsősorban a lakosság ellátásának szervezésében,, a köz szolgálatában látja. Előfordul viszont, hogy néha érthetetlen megkötések hátráltatják vagy éppen akadályozzák az önálló helyi döntéseket. Tóth Attiláné (Bp. 52. vk.), az Elektromos Mérőkészülékek Gyárának bemérő üzemmérnöke az elektronikai ipar központi fejlesztési programjának megvalósítását elemezve hangsúlyozta: elmaradásunk felszámolása létkérdéssé vált. Az elektronika alkalmazása nélMaróthy László: Szükséges valamennyi tartalékunk mozgósítása Óvári Miklós, Németh Károly és Kádár János az ülésteremben (Telefotó — KS) Maróthy László (Bp. 33. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő politikai irányvonalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan kijelöli utunkat, és céljainkat. Megfelel társadalmunk minden osztálya, rétege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a közmegegyezés a forrása, hogy társadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotómunka. a létbiztonság, A világpolitikai helyzetről szólva nyomatékosan hangsúlyozta: a világháború elkeállapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. A lakásépítés eddig az előirányzatnak megfelelően alakult. Két év alatt közel 153 ezer otthon épült fel. A kormány utasítása nyomán az illetékesek intézkedtek a lakosság építőanyag-ellátásának javítása, a szolgáltatások bővítése érdekében. — Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények bármilyen szerény javításához is csak a jobb, az eredményes munkával, a teherviselés igazságosabb megosztásával teremthetjük elő a fedezetet — mondotta a kormány elnöke. Lázár György külpolitikánkról szólva kiemelte: abban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése. mert ebben látjuk nemzeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés országokkal meglevő kapcsolatainkat is. Támogatjuk d Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság, megszilárdítására előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait- Síkra- szállunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államok függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. Meggyőződésünk. hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető, a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség és a haladó országok következetes békepolitikája kül ma már a népgazdaság egyetlen ágazata sem tudja feladatait versenyképesen megvalósítani- Elő kell segíteni, hogy az elektronikai alkatrészgyártás is lépést tartson a követelményekkel, és valóban bázisa legyen ennek az iparágnak. Postás Sándor (Hajdú-Bi- har megye, 4. vk.), a debreceni városi pártbizottság első titkára szűkebb pátriájáról elmondta: tavaly ezer lakosra számolva náluk épült a legtöbb lakás. Az önerőből otthont teremtőket jól segíti a javuló telekgazdálkodás. A VI. ötéves tervidőszakra előirányzott magánlakásépítéshez a szükséges telkek az év végéig rendelkezésre állnak. Ugyanakkor utalt arra,- hogy a magánlakás-építést nehezíti az építőanyagok hiánya, amiért a gyártók és a kereskedők egymást okolják. rülhető, meggyőződésünket a szocialista közösség hatalmas politikai, gazdasági és védelmi ereje mellett arra alapozzuk,, hogy az utóbbi esztendőben szerte a világon erősödött a néptömegek tettekben is kifejeződő békeakarata Ezt fejezi ki az a béke-világtalálkozó is. amelyik most folyik Prágában és amelyet e helyről is üdvözöljük A kormányprogram végrehajtásáról Maróthy László elmondta: a Minisztertanács következetesen dolgozik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán, alkotmányos funkcióit eredményesen látja el. Erősödött gazdaság- szervező, irányító tevékenysége. Az állami munkában a központi döntés konkrét helyzetre történő alkalmazásában nagyon sokan vesznek részt, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok és több más intézmény. Ha a vállalatok vezetőitől joggal azt igényeljük, hogy felelősséggel hozzáértő döntéseket hozzanak, akkor az állami irányító posztokon tevékenykedőktől még inkább meg kell követelni ugyanezt. A Központi Bizottság félidős értékelése megállapította, hogy a legfőbb gazdaságpolitikai célokat alapvetően elértük. A gazdasági munka alapja továbbra is a VI- ötéves népgazdasági terv, amelynek fő irányait és célkitűzéseit változatlanul érvényesnek tartjuk — mondta a felszólaló ____A népgazd aság előtt álló feladatok megoldása valamennyi tartalékunk mozgósítását szükségessé teszi. Ilyen tartalékunk a termelési feladatoknak jobban megfelelő szervezeti formák kialakítása, ami az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott. A vállalaton belüli szervezeti korszerűsítések és főleg a létrehozott új gazdálkodási-vállalkozási formák eredménye, hatása folyamatosan bontakozik ki. A kormány beszámolójából világosan kitűnik az a szándék és akarat, hogy az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. K. Papp József (Tolna m, 9. vk.)„ az MSZMP Tolna Faluvégi Lajos: A vitában felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Egyebek között elmondotta: Hazánkban a szocializmus építésének feltételei a nyolcvanas évtizedben sok szempontból eltérnek az eddigiektől. Politikailag és gazdaságilag jóval bizonytalanabb nemzetközi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoztatásának feladatát. Ma a legfőbb gondunk és dolgunk az, hogy megőrizzük fizetőképességünket, s javítsuk a külső egyensúlyt. A mindennapos gondokon csak akkor juthatunk túl tartósan, ha szem előtt tartjuk a hatékonyság fokozásának, a nép- gazdasági teljesítmények növelésének stratégiai céljait is és így keressük az előrelépés útját. Ahhoz, hogy az 1985-ig terjedő időszakban megszilárdíthassuk népgazdaságunk külső egyensúlyi helyzetét a nem rubel-elszámolású viszonylatban, 1984- ben és 1985-ben is legalább az 1983-ra tervezett áruforgalmi aktívumot kell fenntartani, s egyidejűleg javítanunk kell a rubel-elszámolású áruforgalom egyenlegét. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés, az export és a nemzeti jövedelem élénkebben, ez utóbbi legalább 2,5 százalékos ütemmel növekszik. De azt sem zárhatjuk ki, hogy kedvezőtlenebbé válik a helyzet. A kormány a kedvezőbb változat megalapozásán fáradozik, mert ilyenformán valamelyest bővíthetők a műszaki fejlesztésnek, a feldolgozó ipar korszerűsítésének a forrásai, és ekkor — csak ekkor — nem kényszerülünk visz- szalépésre a belföldi felhasználásban sem. Ha valóban teljesíteni akarjuk a VI. ötéves terv fő céljait, akkor tovább kell fokoznunk belső erőfeszítéseinket, tehát a több eredménnyel kecsegtető utat, az energikus szerkezetátalakítást választjuk, a gazdaság belső erőit mozgósítjuk. Ami a) szerkezetátalakításokban a rövidebb távú teendőket illeti: most a műszaki fejlesztés középpontjába az exportképesség fokozását kell állítanunk. A kormány értékelte a központi fejlesztési programok végrehajtásának tapasztalatait. Eszerint kevesebb, de hatásosabb programra van szükség. Két kulcsfontosságú feladatkört választottunk ki. Az egyik: a mikroelektronika, a számítástechnika és az informatika eredményeinek az élet minden területére be kell hatolnia. megyei Bizottságának első titkára emlékeztetett rá, hogy az elmúlt év végén a paksi atomerőmű elkezdte a villamos energia termelését- A jövőben — a beruházás folytatása mellett — az erőmű mind több áramot ad majd a népgazdaságnak. Herczeg Károly (Borsod m. 11. vk.), a vasasszakszervezet főtitkára a többi között javosolta: a kormány tegyen intézkedéseket a három, illetve a folyamatos műszakban foglalkoztatottak, a készenléti szolgálatot ellátók anyagi érdekeltségének javítására, a melegüzemi munkakörben dolgozók fokozottabb elismerésére, az üzemekben dolgozó mérnökök éS közgazdászok munkájának nagyobb társadalmi megbecsülésére. Sas Kálmán (Heves m. 4. vk.), a Cement- és Mészművek bélapátfalvi gyárának igazgatója kifejtette: a szigorúbbá vált közgazdasági környezet parancsolóan szükségessé teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek politikai és gazdasági vezetése képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz. A jobb kiválasztással — és szükség esetén cserével is — el kell érni, hogy mind több legyen az új iránt fogékony, felelősséggel vállalkozó vezető. Az előrehaladás másik kiemelt feltétele: a társadalmi termelés ráfordításainak csökkentése. Ebből a szempontból elsőrendűen fontos, hogy az élőmunka felhasználása az egész gazdaságban hatékonyabbá váljon, s tovább csökkenjen a fajlagos anyag- és energiafelhasználás. Faluvégi Lajos a többi között leszögezte: a gyorsan változó körülmények között is fontos feltétel, hogy minden vállalatnak meglegyen a maga hosszú távú fejlődésére kiható stratégiája. Ennek érdekében az eddiginél nagyobb hatáskört kell adni a vállalati kollektívák és a testületek számára a stratégiai döntések meghozatalában. Ez pedig megkívánja, hogy vállalataink belső vezetési, szervezési, irányítási és érdekeltségi rendszere mindenütt korszerűsödjön. A hatékonyság nemzetközi mércéjét szem előtt tartva jobbítjuk a szabályzó rendszer fő elemeit: az árrendszert, a vállalati jövedelem- és bérszabályozást, a hitelezés rendszerét és szervezetét, s erre alapozva — a gazdasági lehetőségektől függően — fokozatosan feloldjuk a szabályozás mai — úgymond — visszafogó elemeit. Dr. Rusz Márk (Csongrád m. 8. vk.), a deszkj Tüdőgondozó Intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke felszólalásában kiemelte: az MSZMP, a kormány és a Hazafias Népfront következetes lenini nemzetiségi politikája a Magyarországon élő nemzetiségek állampolgári közérzetét nemcsak kedvezően befolyásolja, hanem nagyobb aktivitásra és alkotókészségre is serkenti. Megemlítette, hogy az előző nemzetiségi kongresszusok óta 35 000-ről 51 000-re nőtt az anyanyelvű oktatásban részesülő tanulók száma. A magyar gyermekek közül is sokan tanulják valamelyik nemzetiség nyelvét. A két- és többnyelvű feliratok használata a nemzetiségek lakta községekben az ott élők elismerésével találkozott. Javasolta, hogy ez a gyakorlat folyamatos legyen, és az intézmények, üzletek feliratain kívül az utcanevek is emlékeztessenek egy- egy kiemelkedő nemzetiségi származású személyre. Takács Imre (Fejér m. 7. vk.), az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára szerint felemás gyakorlat alakult ki a bérezés területén. Nehéz lényeges javulást elérni a teljesítmény, a minőség, az intenzitás, a szorgalom, a fegyelem differenciált anyagi elismerésében. A megoldás elsősorban a vállalatokra vár, de szükség van konkrétabb állami intézkedésekre is. Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest megyei Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: hasznos lenne, ha az ágazati főhatóságok jobban élnének a végrehajtásban érdekelt megyékkel való előzetes konzultáció lehetőségével, különösen a jogszabályalkotás során. Célszerű lenne — mondotta a felszólaló —, ha az építésügyi kormányzat a rendezési tervek készítésének módszerét egyszerűsítené, és az országos építési szabályzatot tovább korszerűsítené, ennek egyes előírásai ugyanis fölöslegesek, nehezítik és lassítják az ügyintézést. 1 i i Nagy József (Baranya m. 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára szerint az ellmúlt időszakban történt gyors és operatív kormányzati döntések, beavatkozások szükségességéről senkit sem kell meggyőzni. A döntések köz- pontosításának van egy kísérő jelensége is: az új jogszabályok és rendeletek gyakran áttekinthetetlen halmazata. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelVáncsa Jenő: Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában rámutatott: az agrár ágazatok az elmúlt években két alapvető cél szolgálatában álltak: az ország nemzetközi fizető- képességének megőrzése és az életszínvonal megtartása. A hazai élelmiszerellátás az elmúlt két esztendőben is megfelelő volt és ez a mai világban becsülendő. Azzal a termelési háttérrel, amelyet a mezőgazdaság és élelmiszeripar képvisel, az elkövetkező években csak jobb lőhet a hazai ellátás. Az elmúlt évek számos olyan tennivalót is felszínre hoztak, amelyek megoldása napirenden van, de még nagyobb figyelmet érdemelnek. Az egyik ilyen követelmény valamennyi ágazatban az eszközök jobb, hatékonyabb kihasználása. A mezőgazdaságban a termelés szerkezete egészében véve megfelel természeti adottságainknak, piaci értékesítési lehetőségeinknek. A termelés egy- egy részterületén azonban tapasztalhatók aránytalanságok. Mai munkánk középpontjában az idei agrárexporthoz szükséges árualapok előteremtése áll. Kilátásaink biztatóak. Áz aratás előtt a tavaszi aszály dacára jó közepes kalászos termésre számíthatunk. A többi szántóföldi növény jelenleg kedvező képet mutat. Ha az időjárás megközelítően olyan lesz, mint tavaly, s a másodvetés, a kettős termesztés lehetőségeit jobban kihasználjuk, akkor — gondos, fegyelmezett munka nyomán — növénytermesztésünk elérheti a tervezettet: az állatállomány, a takarmánybázis felülmúlja a tavalyit és az előirányzottnak megfelelő mennyiségű húst, tejet, tojást ígér. Tehát a termelés mennyiségi oldaláról megalapozható a belső ellátás és az agrárexport. Befejezésül megállapította: közvéleményünk becsüli, értékeli azt a munkát, met a jogalkotói munka hiányosságaira, valamint a jogszabályi hierarchia betartásának kötelezettségére. Hütter Csaba (Nógrád m. 7. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke helyi példákkal bizonyította, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentősen bővítették termelésüket, szélesedett d jövedelmezően működő kiegészítő tevékenység köre. A szarvasmarha-, a tej- és a hústermelés, valamint a juhászat jövedelmi helyzetéről szólva hangot adott annak a véleményének, hogy a két nagy állattenyésztési ágazatban a veszteségek megszüntetése állami intézkedéseket is kíván, azonban mindenekelőtt a helyi üzemekben van szükség fokozott erőfeszítésekre, a gyengeségeket felszámoló fegyelmezettebb munkáraVarga Zsigmond (Békés m. 12. vk.). a gyomai általános iskola nyugalmazott igazgatója felhívta a figyelmet, hogy Békés megyében is több termelőszövetkezet, ki- sebb-nagyobb ipari üzem adta be pályázatát a gázvezeték-hálózat építésére. A mezőgazdasági szárító-, keverőüzemek és más ipari nagy- fogyasztók átállása gázfűtésre jelentős energiamegtakarítást eredményezne. azt a teljesítményt, amelyet hazánk agrárágazatai elértek. De tudja azt is, hogy egyáltalán nem értünk lehetőségeink határáig. Nincs a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak olyan területe, ahol ne lehetne még jobb teljesítményt nyújtani. Mi ennek a tudatában dolgozunk, ezt a felismerést erősítjük — mondotta. Péterfi Ferenc (Vas m. 4. vk.), a szombathelyi Lakás-1 textil Vállalat kőszegi posztó- és nemezgyárának üzemvezetője örvendetes tényként számolt be arról, hogy a megyében nemcsak megállt a falvak elnéptelenedésének folyamata, hanem gyarapodott is a lélekszám és egyre több fiatal telepedik le a községekben. A további fejlődés legfontosabb akadályaként a jó minőségű ivóvíz helyenkénti hiányát és akisközségek rossz áruellátását jelölte megPájer Imre (Győr m. 11. vk.), a beledi Előre Tsz elnöke egyebek között rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozók elégtelensége miatt gyakran a gyengébb teljesítményű szövetkezetek nagyobb bért tudnak fizetni tagjaiknak, »int a náluk eredményesebben gazdálkodók. Kelemen Zoltán (Szolnok m. 9. vk.), a TITÁSZ mezőtúri kirendeltségének üzemeltetési vezető szerelője,a háttéripar gondjaival foglalkozott felszólalásában. Javasolta. hogy a magánerős lakásépítés ütemének fel- gyorsulásával párhuzamosan az eddiginél intenzívebben kell foglalkozni az energia- takarékos fűtés lehetőségeinek kutatásával, s meggyorsítani a jó hatásfokú és megbízható, szilárd tüzelésű kazánok gyártását. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal é 6 Péter János felváltva elnökölt — véget ért- Legfőbb törvényhozó testületünk pénteken folytatja munkáját Feladat az exportképesség növelése Élelmiszerellátásunk megfelelő volt
