Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 3. Ellenzők tanácskozása Megsokszorozott fi­gyelemmel fogadták vi­lágszerte Asszad szíriai elnök líbiai látogatását. Az izraeli—libanoni egyezmény után ugyanis kivételes jelentőséget nyert Líbiának és Szíriá­nak e csúcsszintű eszme­cseréje, hisz ez a két or­szág a megállapodás két legfőbb arab ellenzője. Kadhafi és Asszad meg­beszéléseiről persze rész­leteket nem tudott meg a világ, de a szír állam­fő hirtelen vizitjének té­mája így is nyilvánvaló: az Izraellel mindeddig a legkövetkezetesebben szembeszálló két ország vezetőit bizonyosan a megfelelő közös fellépés, a leginkább célravezető politika lehetőségei fog­lalkoztatták. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy a liba­noni megállapodás nyo­mán — a PFSZ-től elte­kintve — Damaszkusz voltaképpen magára ma­radt az Izrael-ellenes közvetlen fronton. Egyip­tom pár év előtti kiválá­sa után Libanont hábo­rúval kényszerítették a megalkuvásra, s mind­ennek következtében a mindig is lavírozó Jor­dánia ellenállására sem számíthat nagyon a szír vezetés. Az Izrael kör­nyéki feszültség-góctól távolabb fekvő többi arab állam zöme pedig minden jel szerint in­kább a szírek meggyúrá- sát és a palesztin kérdés amerikai recept szerinti megoldását részesíti előnyben a kemény Tel- Aviv-i politikával való határozott szembeszegü­lés helyett. Szíria nehéz helyzetét a közel-keleti színpadon Líbia határozott kiállása csökkenti némiképp. Ért­hető, hogy a két ország közötti korábbi és jelen­legi nézetkülönbségek dacára oly fontosnak te­kintik most a közös ki­állást, hogy azt e rendkí­vüli csúcstalálkozóval is kifejezni kívánták. Va­lószínűleg ez az Asszad- látogatás legfontosabb eredménye, a konkrét lé­pésekben ugyanis nyil­vánvalóan kicsiny volt Tripoliban Kadhafinak és vendégének választé­ka. Hiszen a libanoni ál­lásaiban az izraeli had­sereg által mind jobban fenyegetett és provokált szíriai katonaságnak, s ez által a damaszkuszi politikának Líbia legfel­jebb anyagi és erkölcsi támogatást nyújthat. De ilyen viszonyok kö­zött is létfontosságú a következetesen szemben­állók összefogása, annál is inkább, mert a libano­ni alkut — érthetően — ugyancsak elvető palesz­tin mozgalomban jelenleg súlyosnak látszó belső válság dúl. Nyilván ez is komoly főfájást okozott a két elnöknek, akik az országaik számára fölöt­tébb veszedelmessé vált közel-keleti körülmé­nyek hatásai ellen ke­resték a gyógyulást Ígé­rő orvosságokat. Avar Károly Bz izraeli hadügyminiszter Párizsban Charles Hernu francia had­ügyminiszter tegnap megbe­szélést folytatott Mose Arensz izraeli hadügyminisz­terrel, aki a nemzetközi lé­gikiállítás alkalmából tar­tózkodik Párizsban. Párizsban Safik El-Vaz- zan libanoni miniszterelnök látogatása után közölték, hogy Franciaország egy mil­liárd frank értékű hitelt nyújt Libanonnak, s ezenkí­vül 650 millió frankos hitelt nyújt a libanoni hadsereg felszereléséhez. fl NuTO-hadügyminiszterek a rakétatelepítés mellett Jurij Andropov fogadta flverell Harrimant II Szovjetunió és az Egyesült államok nem bonyolódhat katonai vetélkedésbe egymással A NATO-országok had­ügyminiszterei támogatásuk­ról biztosították Washing­tont a katonai tervező bi­zottság tegnap véget ért ülé­sén abban, hogy ez év vé­gén megkezdik 572 eurora- kéta 1979-ben elhatározott telepítését, ha addig nem jön létre ezt kizáró megállapodás Genfben a szovjet—amerikai eurohadászati tárgyalásokon. A kétnapos miniszteri ta­nácskozáson a NATO kato­nai vezetése és Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter erős nyomást gya­korolt a szövetséges kor­mányokra, hogy az érvény­ben lévő takarékossági po­litikák ellenére fokozzák katonai kiadásaikat a „szov­jet fenyegetés” ellensúlyozá­sára. Elsősorban a hagyo­mányos fegyverzetek fejlesz­tését sürgették a legkorsze­rűbb technika (elektronika, lézertechnika, stb.) alkalma­zásával. de azt is, hogy igye­kezzenek mindenütt a legha­tékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló forráso­kat. Görögország korábbi állás­pontjához híven ezúttal is elutasította az 1979-es hatá­rozatot, s elhatárolta magát a közlemény arra vonatkozó részeitől. A spanyol minisz­ter pedig közölte: kormá­nya népszavazáson kívánja „megvizsgálni” az ország NATO-tagságát, s addig nem foglal állást egyetlen kérdésben sem, noha — tet­te hozzá — „osztja a közle­ményben foglaltakat”. Az egyesített katonai szer­vezethez tartozó országok hadügyminiszterei és vezér­kari főnökei tanácskozásán megvitattak és jóváhagytak egy tervet arról, hogy ho­gyan helyettesítsék nyu­gat-európai egységekkel az Európában állomásoztatott amerikai haderőket, ha ez utóbbiakat a Nyugat „lét- fontosságú érdekei védelmé­ben,” a NATO-szerződésben rögzített térségen kívül vet­nék be az e célra létrehozott amerikai gyorshadtest kere­tében. Ilyen esetben a kor­mányoknak előbb tanácskoz­niuk kell egymással, a NATO*-térségen kívüli bea­vatkozások mindenkor a nemzeti kormányok döntésé­től függnek. A NATO-tervek konkrét formában számolnál^ azzal, hogy a Földközi-tengeren vagy az NSZK-ban állomá­sozó amerikai egységeket a Közel-Keleten, a Perzsa- öböl térségében vagy Ázsia valamelyik pontján kell eset­leg bevetni. A hadügymi­niszterek támogatásukról biztosították Washington­nak a bizalomerősítő intéz­kedésekre tett javaslatait is. Támogatják továbbá a „köz­bülső megoldásra” vonatko­zó amerikai ajánlatot. „Ah­hoz azonban, hogy az euro­hadászati tárgyalások sikerre vezessenek, ki kell tartani a telepítések mellett, mert csak ez bírhatja vélemény­változtatásra a Szovjetuniót” 1— véllték közleményükben, hozzátéve, hogy „a NATO folytatni kívánja a tárgyalá­sokat adott esetben a tele­pítések megkezdése után is”. fl svéd kormányfő az atommentes Övezetről Bírálta a NATO rakétate­lepítési tervét és az észak­európai atomfegyvermentes övezet megteremtését szor­galmazta szerdán Olof Pal­me svéd kormányfő. Palme a finn fővárosban a Paasíkivi társaság rendezvé­nyén beszélt, amelyen meg­emlékeztek arról, hogy Urho Kekkonen elnök 20 évvel ez­előtt tett javaslatot az észak­európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. A miniszterelnök kifejtet­te, hogy elképzelése szerint az észak-európai atomfegy­vermentes övezet Dániát, Finnországot, Norvégiát, Svédországot, valamint ezen országok légterét és területi vizeit foglalná magába. Egy­ben javasolta, hogy Izlandot is kérjék fel csatlakozásra. Hicaragua Látogatásra hívták Stone-t A nicaraguai kormány lá­togatásra hívta meg Richard Stone-t, az Egyesült Álla­mok különleges megbízatású köz;ép-amerikai (nagykövetét — jelentette be közlemény­ben a nicaraguai külügymi­nisztérium. A nicaraguai kormány is­mételten javaslatot tett az Egyesült Államoknak a két ország közötti feszültség csökkentését célzó tárgyalá­sok megkezdésére. Stone ni­caraguai látogatásától is azt várják Managuában, hogy az hozzájárul az amerikai—ni­caraguai tárgyalások létre­jöttéhez. A teljes normalizáláshoz még sok erőfeszítésre és időre van szükség. A mai nehéz körülmények között is úgy ikell azonban dolgozni, hogy az ország további szo­cialista fejlődésének irá­nyait és feltételeit tartsuk szem előtt.. így jellemezte a lengyel belpolitikai helyze­tet illetve a párt, az ország előtt álló feladatokat Woj- cieoh Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első titkára a Központi Bizottság keddi ülésén mondott záró­beszédében, amelyet tegnap Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára tegnap Moszkvában fogadta Averell Harrimant és feleségét. A nagy tekinté­lyű veterán diplomata, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövete jelen­leg magánemberként tartóz­kodik a Szovjetunióban. A találkozón Jurij Andro­pov szólt arról, hogy Harri- man négy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok nagy­követeként eredményes tevé­kenységet fejtett ki Moszk­vában. Abban az időben a két ország szövetséges volt, együtt védelmezték a békét a fasiszta veszéllyel szem­ben. A szovjet és az ameri­kai embereknek ma is van egy közös ellenségük — a háborús veszély. E veszély tudatának arra kellene buzdítania a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetőit, hogy kölcsönös mértéktartást tanúsítsanak és közös erőfeszítésekkel megtalálják azokat a kölcsö­nösen elfogadható megálla­podásokat, amelyek révén elkerülhető egy jóvátehetet­len lépés. Sajnos, ilyen fele­lősségteljes magatartást a jelenlegi amerikai kormány­zat részéről nem tapaszta­lunk — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Kilátástalan azonban az a politika, hoztak nyilvánosságra Var­sában. Nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy Lengyelország a jövőben sem enged sem­miféle nyugati nyomásnak, ugyanakkor továbbra is kész a béke ügyét szolgáló kap­csolatokat kialakítani min­den országgal. Kiemelte, hogy a szocialista Lengyel- ország fokozatosan helyreál­lítja aktív együttműködései a szocialista országokkal, a Varsói Szerződés és a KGST keretein belül. amelynek célja, hogy katonai fölényt vívjanak ki a Szov­jetunióval szemben és felté­teleket diktáljanak neki. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetközi körül­mények között — figyelembe véve az általános hadászati helyzetet és robbanásveszélyes problémák szaporodását a világban — a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy katonai vetélkedésbe bonyolódjanak egymással. Nyilvánvaló, hogy minden év, amely a fegyverzetkorláto­zást szolgáló megállapodások megkötése nélkül telik el, újabb problémákat szül, és megnehezíti a fegyverkezési hajsza lefékezését — állapí­totta meg Jurij Andropov. Az SZKP KB főtitkára vé­gül hangoztatta, hogy a Szovjetunióban tisztelik Averell Harrimant és felesé­gét azért az odaadásért és kitartásért, amellyel a szov­jet és az amerikai nép kö­zötti megértés erősítésén, a két ország közötti kapcsola­tok javításán fáradoznak. Harriman a beszélgetés so­rán nyugtalanítónak nevezte a szovjet—amerikai kapcso­latok jelenlegi állapotát, és megállapította, hogy azokat a két ország népeinek érde­kében, a béke megszilárdí­tása végett fejleszteni kell. Bz OSZP nem szövetkezik az OKP-val Betti no Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára tegnap sajtóértekezletén is­mételten elutasította az Olasz Kommunista Párt ál­tal már többször javasolt baloldali demokratikus al­ternatíva gondolatát. Craxi külföldi tudósítók előtt nyilatkozva ismertette pártja programját a június 26—27-i parlamenti válasz­tásokra. Ázzál indokolta az OKP javaslatának elvetését, hogy pártjának értékelése szerint a baloldali demokra­tikus alternatívához jelenleg nincsenek meg a szükséges politikai feltételek. Kubai és külföldi diákok a Kubai Kommunista Párt havan­nai pártbizottságai előtt tüntetésen tiltakoznak az amerikai kormány Kubát fenyegető kijelentései ellen Jaruzelski az ország elölt álló feladatokról Választás Nagy-Britanniában Lefutott verseny? Csaknem egy esztendővel a jelenlegi parla­ment mandátu­mának lejárta előtt járulnak az urnákhoz a brit polgárok. Az 1979- ben hatalomra került kon­zervatív kormányfő, Marga­ret Thatcher — véget vetve a sokhetes találgatásnak és taktikázásnak — feloszlatta a törvényhozást és június 9- re íratta ki az idő előtti ál­talános választásokat. A megfigyelők szerint a tory miniszterelnök időzíté­sét több tényező indokolta. Mindenekelőtt ki akarja használni, hogy népszerűsé­ge még mindig határozot­tan meghaladja az ellenzé­ki Munkáspárt vezetőjét, Michael Footét. Minden jel arra vall, hogy a gazdasági (fellendülés hivatalos opti­mizmussal hirdetett jeleit maga a kormányfő sem tart­ja egészen meggyőzőnek, s tartott tőle, hogy őszre vagy jövő tavaszra pozíciója meg­inoghat. Biztosabbnak lát­szott hát a voksolás előre­hozása. A toryk négy esztendős kormányzásának mérlege vegyes képet mutat. A gaz­dasági fejlődés stagnált, sőt visszaesett, az ipari terme­lés és a beruházás csök­kent. Sikerült viszont növel­ni a termelékenységet és le­nyomni az inflációt, amely napjainkban már csak öt százalék körül jár. A kon­zervatív kormány megkezd­te egyes állami vállalatok magánkézbe adását, és — a fegyverkezési költségekkel ellentétben — a legkemé­nyebben a szociális kiadáso­kat nyirbálta meg. „Bizo­nyítványuk” legrosszabb osztályzatát mégis egyértel­műen a foglalkoztatáspoliti­kából kaphatják. A munka­nélküliek száma az 1979-es sz)int többszörösére ugrott, s napjainkban meghaladja a hárommilliót! Az ellenzék fő erejét al­kotó Munkáspárt éppen ezt, a munkanélküliség „nemzeti szégyennek” kikiáltott té­nyét igyekszik a toryk ellen fordítani. A Labour párt ígérete szerint a költségve­tési eszközök mozgósításá­val, nagyarányú beruházá­sokkal, s egy úgynevezett „sürgősségi program” vég­rehajtásával öt év alatt egy­millió alá szorítanák az ál­lástalanok számát. Az elő­irányzat realitását a nagy­tőkés orgánumok természe­tesen kétségbe vonják. A Munkáspárt kampányá­nak másik fontos eleme a szociális vívmányok védel­me. Figyelmeztetésük sze­rint egy újabb kormányzási időszakot szerezve Tha­tcher asszony várhatóan még határozottabban igye­kezne szakszervezet-ellenes terveit véghez vinni, és to­vábblépne a jóléti álilam más területei, így a közokta­tás és a közegészségügy „megreformálásának” eddig óvatosan kezelt ügyében. Alapvető nézetkülönbsé­gek állnak fenn a külpoliti­ka terén is. Thatcher asz- szony — bár nem téveszti szem elől Anglia kereske­delmi érdekeit — általában az USA hű szövetségese­ként szerepel. Vonzereje ta­gadhatatlan hazájában a ta­valyi falklandi háború után, most pedig a Munkáspárt katonapolitikai elveinek bí­rálataival igyekszik helyze­tét erősíteni. A Labour ugyanis ellenzi az amerikai rakétatelepítést, a brit nuk­leáris haderő korszerűsíté­sét, s hajlandó egyoldalú le­szerelési lépésre. Ugyancsak ellentétek feszülnek köztük a Közös Piac kérdésében. A politikai porond harma­dik főszereplője — az egyéb kisebb pártoktól eltekintve — a szociáldemokraták és a li berá 1 isok pártszövetsége. Ök középutas elvekkel fel­lépve. abban reménykednek, hogy a némileg jobb- és baloldali. irányba elcsúszott két nagy párt helyett — és között — befutva megtörhe­tik, de legalábbis megingat­Thatcher asszony a konzer­vatívok választási kiáltvá­nyával. A széles mosoly ha­tározott győzelmi reménye­ket sugall hatják az eddigi tory—La­bour váltógazdálkodást. Az előzetes felmérések egyelőre egybehangzóan a konzervatívok győzelmét jó­solják. Tíz—húsz százalékos tory előnyt mutatnak ki, s a különbség még nagyobb, ha a két pártvezető szemé­lyes népszerűségét vizsgál­juk. Thatcher asszonynak tehát határozott, nemegyszer harcias fellépésével sikerült befolyását megőriznie, s ami a fő: a gazdasági gondok jó részét a közvéleménnyel úgy elfogadatatnia. mint a világgazdasági nehézségek elkerülhetetlen következmé­Michael Foot, a Munkáspárt vezetője nyét — amelyről kormánya kevéssé tehet. A Laobur párt első torzsalkodása szintén a toryk malmára hajtja a vizet. Ráadásul az ő esélyeiket növeli a válasz­tási körzethatárok nemrég történt átrajzolása is. A versenyt persze eleve lefutottnak nyilvánítani el­hamarkodott lenne. De a fo­gadási kedvükről híres bri­tekről lévén szó, minden­esetre árulkodó jel, hogy a londoni fogadóirodákban 5:1 arányban Thatcher asszonyt tartják favoritnak. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents