Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 16. IA tudomány világa Érik a gyümölcs II gyümölcsérés biológiája Kora ősszel szemünk előtt változtatja színét, érik a rengeteg gyümölcs. Mielőtt elfogyasztanánk egy gyümölcsöt, ösz- tönszerűen mindig megállapítjuk, hogy érett-e. De vajon mitől lesz éretté a gyümölcs? A gyümölcs életében általánosságban négy fejlődési szakasz követi egymást, de az egyes szakaszok időtartama fajonként és fajtánként változó. A cseresznye és a szamóca például néhány hét alatt beérik, az alma és körte éréséhez azonban több hónap szükséges. A fejlődés folyamán megkülönböztethető a sejtosztódás, a sejtnövekedés, az érés és az öregedés, a túl- érés és az elhullás szakasza. A 'zöld gyümölcskezdemény eleinte igen kicsiny méretű. Amíg sárga, piros, kék színű, lédús, zamatos, érett gyümölcs válik belőle, számtalan olyan folyamat megy végbe benne, amelyeket csak mikroszkóppal észlelhetünk és csak laboratóriumban vizsgálhatunk. A kötődés után a gyümölcsök többé-kevésbé folyamatosan növekednek, míg végleges nagyságukat el nern érik. Kezdetben a sejtek száma szaporodik, oly nagy mértékben, hogy 4—6 hét alatt fél-, egymillió sejt is keletkezhet. Amikor a sejtosztódás-periódus véget ér, a gyümölcs még kicsi, az alma és körte is legfeljebb dió nagyságú. A fiatal alma bőrszövetében a levelekhez hasonlóan gázcserenyílásokat találunk, ezek segítségével a még zöld, sok klorofillt tartalmazó gyümölcsben fotoszintézis ‘ folyik: a levegő széndioxidjából fény hatására szerves anyagok keletkeznekA további növekedést főleg a már meglévő sejtek megnyúlása idézi elő, de a méretet a sejt közötti járatok nagysága és a víztartalom is befolyásolja. A héj szövetei tovább is megtartják osztódóképességüket, a gázcserenyílások és fedőszőrök helyén azonban ún. lenticellák alakulnak ki, amelyek az érés során egyre jobban beszűkülnek, elparásodnak. Valószínűleg a szárazabb években, amikor a lenticellák hamarabb párásodnak, azért van több fekete foltos jonathán alma, mert a beszűkült nyílások gátolják a légzési gázcserét. A növekedési szakasz végén a gyümölcsök színeződni kezdenek, keménységük csökken, az ízük kellemessé válik. E jelenségeket kémiai átalakulások kísérik. A zöld klorofill lebomlik, túlsúlyba jutnak a sárga színű karoti- noidok, melyek meghatározzák a gyümölcs alapszínét. A legtöbb gyümölcs fedőszíne fenolos jellegű vegyüle- tektől: antociánoktól vagy flavonoidoktól származik. Mindkét színezőanyag egy és ugyanazon színtelen ve- gyülettől, a leuko-antocián- ból keletkezik. Öröklődő sajátosságok úgy irányítják az anyagcsere útját, hogy egyes gyümölcsökben vörös vagy kék antocián, másokban sárga flavonol képződik. A színeződés mértékét az időjárás és a tápanyagok befolyásolják. A napfény fokozza a fotoszintézist, nő a levelek cukortartalma, és több cukor áramlik a gyümölcsökbe. A cukorból közvetlenül is képződnek fenolok, másrészt mint a légzés alapanyagai, fokozzák a nagy energiájú vegyületek keletkezését, amelyek biztosítják a színanyagok szintézisét. Az érés során tapasztalható másik jelenség — a puhulás — a pektinek átalakulásával kapcsolatos. Az éretlen gyümölcsök sejtfalában a cellulóz mellett egy eddig még ismeretlen szerkezetű anyag — az ún. protopektin — halmozódik fel. A proto- pektinből az érés folyamán enzimek hatására egyszerűbb szerkezetű pektinek keletkeznek. A gyümölcshús keménységét a pektin—protopektin tartalom szabja meg. Amint az érés előrehalad, a pektinek is tovább hasadnak pektinsavakká és a gyümölcshús tovább puhul. Az érett gyümölcs ízét az érés folyamán felszaporodó cukortartalom, a szerves savak mennyisége és minősége, továbbá a képződő aromaanyagok alakítják ki. Az egyes gyümölcsfajok e ve- gyületeket különböző meny- nyiségben és összetételben tartalmazzák. Az alma és az őszibarack például a savak közül főként almasavat, a ribizke és egres főleg citrom- savat tartalmaz. Az almasav könnyen elbomlik, ezért az érés idején, mikor meleg időjárás uralkodik, az almasavat tartalmazó gyümölcsöknek kicsi a savtartalmuk. A citromsav viszont nem olyan érzékeny, ezért az érés- idején sok citromsavat tartalmazó gyümölcsök savanyúak maradnak. Az érő gyümölcsben a cukortartalom állandóan növekszik, a savtartalom pedig csökken, ezért a cukor—sav arány az érett állapotot jellemzi. A gyümölcsök egy részét csak érett állapotban szüretelhetjük, például a málnát. Ha viszont az almát vagy körtét az érés kezdetén leszedjük, a fától különválasztva is önállóan teljes értékű gyümölccsé érik. Ezek az utóérő gyümölcsök viszonylag hosszú ideig eltarthatok. A túl korán szüretelt almában még nem alakulnak ki azok a vegyületek, amelyek lehetővé teszik a tartós tárolást, a későn szedett gyümölcs pedig hajlamosabb az élettani betegségekre. Az almát és a körtét az érés kezdetén, az ún. „szedési érettség” állapotában szüreteljük, e gyümölcsök az utóérés folyamán válnak fogyasztásra alkalmassá, ekkor kerülnek a „fogyasztási érettség” állapotába. A szedési érettség megállapítására a régebbi tapasztalati módszerek helyett igyekeznek pontosabb eljárásokat bevezetni. Így került sor például a színskálák alkalmazására, amelyek a gyümölcsök alapszínének megfelelő 4—5 különböző színárnyalatot tartalmaznak^ Ugyancsak az érett állapot jelzésére vezették be a gyümölcshús keménységét mérő műszereket. Az utóbbi időben kezdenek elterjedni a gyümölcsök kémiai vizsgálatának módszerei. Természetesen e módszerek használhatósága meglehetősen korlátozott, mert a gyümölcsök színeződését, keménységét, víztartalmát, cukor- és savtartalmát az időjárás és a talaj szervetlen tápanyagai erősen befolyásolják. M. I. Takarékosság az energiával Űj fogalom jelent meg néhány évvel ezelőtt az újságok hasábjain, az energiatakarékosság, s szinte nincs hét, hogy azóta ne találkoznánk vele. A közgazdászok, gazdasági tervezők állandóan intenek — nagyüzemet és magánfogyasztót egyaránt — az energiával való takarékosságra. Valóban, az energiatakarékosság ma már nemcsak kívánatos, hanem elengedhetetlen követelmény. Ez az egész világra érvényes, és nem kivételek a KGST-országok sem. Nem minden KGST-or- szág tudja ugyanis saját forrásokból kielégíteni növekvő energiaigényeit. Csehszlovákiában és az NDK-ban például a barnaszén- és lignitkészletek a kitermelés jelenlegi üteme mellett 50—70 évre elegendőek. Elméletileg persze lehetséges a kiaknázás folyamatos növelése ezekben az országokban, de ez a készletek gyorsabb kimerüléséhez vezetne. A saját energiabázis bővítése a legtöbb országban a fajlagos beruházási költségek növekedésével jár. A KGST- országok a szocialista gazdasági integráció révén a közös kitermelői beruházásokkal, a kölcsönös energiaszállításokkal megoldhatják az energiaforrások szűkösségéből eredő nehézségeket, s ebben A repülés mindenese Az utóbbi évtizedekben világszerte számos üzembiztos helikoptert alakítottak ki mind polgári, mind katonai célra, de érdekes, hogy legkevésbé azon a területen vált be, amire eredetileg tervezték: a rendszeres utas- és teherszállításokra. Ennek az az oka, hogy a helikopter szállítási önköltsége a merev szárnyú repülőgépekéhez képest meglehetősen nagy: azokénak három-négyszerese. A helikopterek előnye, hogy bármely irányban, előre, hátra, oldalt emelkedve vagy süllyedve minimális sebességgel repülhetnek, sőt huzamosabb ideig egy helyben lebeghetnek is. A rotor vagy forgószárny teszi ezt lehetővé, amely a helikopter legbonyolultabb szerkezeti eleme. A rotoron keletkezik a repüléshez szükséges felhajtóerő, valamint a vízszintes repüléshez szükséges vonóerő is: egyszerre ellátja a szárny és a hajtómű feladatát. De a rotoron keletkezik a kormányzáshoz szükséges erő egy része is, ily módon részben a kormány szerepét is betölti. A rotor a repülőgép légcsavarjához hasonlóan lapátokból és agyból áll, mégis sokban különbözik a légcsavartól. Először is jóval nagyobb átmérőjű, mint az azonos vonóerőt termelő légcsavar, a fordulatszám viszont lényegesen kisebb. A rotor megszabja a helikopter maximális sebességét, amely nem több az óránkénti 200— 250, legfeljebb 300 kilométernél. Helikoptereket csak olyan polgári szakterületeken használnak, ahol más repülőeszköz nem alkalmazható, vagy ahol a költség alárendelt szerepet játszik. Ilyen terület például a mezőgazdaság, ahol növényvédő szer vagy műtrágya kiszórására rendkívül alkalmas. Ismeretesek a rendőrségi forgalomellenőrző és -szabályozó helikopterek is. Főleg árvizek idején nálunk is nagy szerepet töltenek be a honvédségi helikopterek, amelyek közvetlen veszély esetén leszállás nélkül fedélzetre vehetik a bajbajutottakat. Helikopterrel akkor is eredményes a segélynyújtás, amikor más módon meg sem lehetne kísérelni, például hegymászókatasztrófa, lavinaomlás esetén. A mentő-betegszállító helikopterek gyorsaságukkal és a földi forgalomtól való függetlenségük révén már sok ember életét megmentették. Az építőmunkában szintén óriási a jelentőségük, különösen nehezen járható terepen. mint a képünkön is látható olajfúrásnál, de az emelő-szállító helikopterek is nagy szolgálatot tesznek, például a csővezetékek fektetésénél, javításánál, épületelemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető építkezéseknél. Léghűtő berendezés Nantes-ből akupunktúra a tojóházban Az usszusi és nagyezs- dinszki baromfitelepeken a tyúktojások jelentős növekedését állapították meg a tojók tűszúrásos (akupunktú- rás) kezelésének eredményeként. A fájdalommentes műveletnek alávetett 200 ezer tyúk mindegyike a korábbinál átlag 3,2 grammal nagyobb tojást ad. Az üzemek tiszta jövedelme több mint százezer rubellel nőtt. A kezelés eredményeként csökkent az állatmegbetegedések száma, így a gyógyszerek terén is jelentős a megtakarítás. A szakemberek feltételezik. hogy a reflexek stimulá- lása új lehetőségeket nyit a baromfik és más háziállatok termelékenységének fokozásában. a vezető szerep a Szovjetunióé, de természetesen a kitermelési és szállítási költségek ott is folyamatosan emelkednek. A beruházási tartalékok hiánya előnyt ad az energiatakarékosság terén azoknak az intézkedéseknek, amelyek nem igényelnek komoly kiadásokat. így elsősorban a szervezési jellegű intézkedések kerülhetnek előtérbe. Az NDK-ban például az utóbbi években teljesítik az energiamegtakarítási előirányzatokat. éves átlagban a fajlagos energiafogyasztás 3—4 százalékkal csökken. Igaz, a takarékossági intézkedéseket megsértő vállalatoknál a 'túlfogyasztást tízszeres bírsággal sújtják. Ilyen szempontból nagy jelentőségük van az árképzés terén foganatosított intézkedéseknek. Fontos irány az energiatakarékossági törekvésekben a lakossági takarékoskodás. hiszen lényeges, hogy a társadalom minden egyes tagja felismerje az ésszerű energiafogyasztás szükségességét. ami többek között a fogyasztói szokások megváltoztatásit is ielentil Ez összefügg az energia- források szerkezeti megváltoztatásával: a legdrágább és legszűkösebb kőolaj kiváltása az olcsóbb széntüzeléssel vagy elektromos energiával. Képünkön: épülő új hőerőmű. Franciaországban a Loire torkolatától 50 kilométerre fekszik Nantes városa, amelynek félmillió lakosa van az elővárosokkal együtt. Fontos ipari és kereskedelmi gócpont. Előkikötője mellett hajógyár is működik. Sólyáin építették a híres Normandie óceánjárót, amelyet 1961-ben bocsátottak vízre, és amely kékszalagot is nyert. Nantes a környék kulturális centruma is. A nantes-i pályaudvarral szemben van a botanikus kert, a Jardin des Plantes, amelynek egzotikus növényei között a város nagy fiának, Verne Gyulának emlékművét találjuk Műemlékekben gazdag város, a székesegyház, a várkastély, a Szépművészeti Múzeum. a Dobré palota, stb. hirdetik ennek a városnak a történetét. amely még az ókorj gall időkbe nyúlik vissza. Nantes kohóüzemei, műtrágyagyára. gépgyárai mellett itt működik az „Ateliers et Chantiers de Bretagne” gyár, ahol tengeri olajfúráshoz szükséges berendezések mellett atomipari termékeket, hidraulikus sajtókat és léghűtő berendezéseket is gyártanak. A hetvenes évtizedben a Szovjetunió számára több olyan berendezést gyártottak itt, amelyeket a szovjet műtrágyagyárak hasznosítottak. Egy-egy ilyen léghűtőnek igen nagy a teljesítménye. A kifúvott légsugárral 4300 m- csőfelületet lehet hűteni. A léghűtő berendezés üres súlya 15 tonna, magassága pedig 8 méter. Képünk azt a jelenetet mutatja, amikor a nantes-i gyár udvarán a hatalmas léghűtő berendezés felső kupoláját daruval ráemelik a szerkezetre.
