Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

1983. JÚNIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A prágai béketalálkozó előtt A nemzeti előkészítő bizottság ülése Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának elnökleté­vel tegnap Budapesten ülést tartott a prágai beke-világ- találkozó magyar nemzeti előkészítő bizottsága. A ta­nácskozáson Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketa- nács főtitkára adott tájékoz­tatást a béke- és barátsági hónap eddigi tapasztala­tairól. Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács elnöke a prágai találkozó előkészü­leteiről szólt, s a többi kö­zött kijelentette: az imperia­lista körök újabb és újabb kísérletet tesznek arra. hogy megváltoztassák a kialakult nemzetközi erőviszonyokat. Lépéseikkel tovább mérge­zik a nemzetközi légkört, s fokozzák a háborús veszélyt. Egyúttal heves propaganda- kampányt indítottak a hábo­rúellenes mozgalmak, főként a Béke-világtanács és a szo­cialista országok oekemoz- galmai ellen. A nemrégiben lezajlott nyugat-berlini bé- ketalálkozón is megpróbál­koztak az egység bomlasztá- sával, a prágai seregszemle tekintélyének aláásasaval. A jelen levő békemozgalmak képviselőinek többségé azon­ban nemet mondott ezekre a törekvésekre, s megerősítette részvételi szándékát. A csehszlovák fővárosban csaknem 3000 békemozgalmi aktivista, tudós politikus és művész lesz jelen, nogy hi­tet tegyen a béke ügye mel­lett. Ezután Pozsgay Imre, a magyar nemzeti előkészítő bizottság vezetője méltatta az Országos Beketanács munkáját, a béke- és ba rátsági hónap jelentőségét. Többek között rámutatott: az események hozzájárulták szocialista nemzeti egysé­günk megszilárdításához. Be­igazolódott az is. nogy az ebben az időszakban tartott rendezvények sora, nem egyszerűen programok laza füzére volt, hanem nemzeti színteret adott a közakarat­nak, a közvélemény szándé­kainak megnyilvánulására — hangoztatta. A Prágába uta­zó delegáció arra törekszik, hogy előmozdítsa a társa­dalmi haladás, a beke ügyét, s méltóan képviselje a ma­gyar népet. Pozsgay Imre ezután bejelentette, hogy a csehszlovák fővárosba utazó delegációban közéletünk számos ismert személyisége mellett művészek, tudósok, orvosok, egyházi vezetők kaptak helyet. A testület el­fogadta a béke-világtalálkozó résztvevőihez intézendő üze­net szövegtervezetet, majd közölték, hogy — a kecske­méti értelmiségi bekegyűlés résztvevőinek javaslatara — a delegáció hivatalos doku­mentumként magaval viszi Illyés Syuíának, az országos Béketanács május ti'i ta­nácskozásához eljuttatott le­velét is. Ülést tartott a prágai béke-világtalálkozó magyar nemzeti előkészítő bizottsága. Képünkön; Sarkadi Nagy Barna, az Or­szágos Béketanács főtitkára szólal fel Napirenden az igazságügy és a tanácsi munka ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Az igazságügy, az ügyészi és a bírói munka, valamint a ta­nácsi tevékenység tapasztalatait tárgyalták meg tegnap az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülé­sén. Mindegyik tárgykört az 1982. évi állami költségvetés vég­rehajtásának alapján elemezték a képviselők, ám a parla­menti műhelymunkának mind markánsabb, sajátos stílusa szerint, elsősorban arra kerestek választ: mi a helyzet most, s melyek a további teendők. Az Országházban tartott ülést a bizottság elnökeként dr. Gajdócsi István vezette. Az első jogi, közelebbről törvényességi téma kapcsán az illetékes főhatóságok írá­sos összefoglalójához dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese és dr. Fe­kete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnökének általános helyettese fűzött szóbeli ki­egészítést, majd a képvise­lők kérdeztek, mondtak vé­leményt. A felszólalók mindegyike — dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun megye), dr. Mátay Pál (Fejér megye), dr. Nezvál Ferenc (Buda­pest) és Szűcs Gábor (Haj- dú-Bihar megye), — élén­ken reagált az államtitkár­nak arra a kijelentésére, hogy súlyos gondok vannak a bírói kar utánpótlásában. Elmondta, hogy a jogi pálya mintha elveszítette volna vonzerejét a fiatalok köré­ben, ugyanakkor hovatovább aggasztó mértékben elnőie­sedett. Az első gond anyagi eredetű: magyarán kicsi a bírák fizetése, s a bírói füg­getlenség abszolút tisztasá­ga érdekében a törvény tilt­ja, hogy más kereső foglal­kozást is folytassanak. Ki­véve a tudományos munkát. Országos adat, hogy a bí­rók között ma már 52 szá­zalék nő, s ez az arány azért forrása úiabb gondok­nak. mert családi, gyermek- gondozási és hasonló okok miatt munkájuktól sokszor vannak távol, helyettesíteni kell őket — de kivel? A képviselők véleménye sze­rint, ha valahol nem, ak­kor az igazságszolgáltatás­ban valóban nem szabad megengedni, hogy káderhi- ánv legyen, hiszen a közvet­lenül az államnolgárokat érintő ügyek szakszerű és gyors elintézése az egyik nélkülözhetetlen eleme a törvényességnek. Márpedig ez utóbbi — miként a vitá­ban többen megfogalmazták — nemcsak társadalmi, ha­nem egyenesen politikai kér­dés. Több javaslat elhangzott a káderhelyzet javítására. Juhász Tibor nagyobb er­kölcsi, anyagi megbecsülést, több konkrét szakmai fel­adatot szorgalmazott a bíró­sági fogalmazók számára, hiszen belőlük lesznek a bí­rák. Mátay Pál az oktatás­ügy vezetőinek figyelmébe ajánlotta, hogy tegyék szer­vezettebbé a joghallgatók pályaorientá lását. Nezvál Ferenc azért szállt síkra, hogy az igazságszol­gáltatási munka rangja, fe­lelőssége, tekintélye a bíró­sági épületek megfelelő ál­lagában és az ítélkezés egyéb tárgyi körülményeiben is fejeződjék ki. Végül is a bi­zottság úgy foglalt állást — a maga rangját, parlamenti tekintélyét is latba vetve —, hogy az illetékes szer­veknek mindenképpen meg kell oldaniuk az igazságügy kádergondjait. A jelentést elfogadták a képviselők. A tanácsi munkát elsőren­dűen a kiegyensúlyozottság­gal jellemezte Kállai Lajos pénzügyminiszterhelyettes, aki kommentálta a tárca összesített adatait a taná­csok tavalyi pénzügyi ter­vének teljesítéséről, gaz­dálkodásuk alakulásáról. A tanácsok és intézmények gazdálkodását — mondta —- többségében a megváltozott feltételekhez való erőtelje­sebb igazodás, a mértéktar­tás, a lakosság alapvető el­látásáért érzett felelősség hatja át. A szemléletválto­zást mutatja az is, hogy — igazodva a szűkösebb anya­giakhoz — mind jobban elő­térbe kerül a meglevő érté­kek megőrzése. S ez nem­csak abban mutatkozik meg, hogy kevesebb a beruházás, hanem például abban is, hogy sokszor a társadalmi munkát is nem új létesít­ményekre, hanem állagmeg­óvásra hasznosítják. A vitában felszólaló dr. Antalffy György (Csongrád megye) egyetértéssel szólt arról, hogy a tanácsok a hatáskörök decentralizálásá­val együtt nagy felelősség­gel tesznek eleget rendelte­tésüknek; felhívta a figyel­met azonban olyan, miha­marabb és mindenütt meg­szüntetendő ..szépséghibák­ra”, mint a bürokrácia meg­annyi vadhajtása, legyen az lélektelenül ügvintézés. idő­húzás, körülményeskedés. Dr. Rőder Edit (Budapest) a telkek tartós használatba adását, mint a tanácsok be­vételi többletének egyik forrását említette; amiatt viszont aggályát fejezte ki. hogy az állami lakások el­adása tényleg közhasznú le­het-e úgy, ha vele együtt a telket is eladják az állam­polgároknak, vagy ez utób­bit esetleg csak tartós hasz­nálatba kéne adni? Ezt több képviselő. köztük Ladányi József (Borsod megye) is megfontolandónak tartotta. A pénzügyminiszterhelyet­tes azt válaszolta, hogy fo­lyamatban van a jogszabá­lyok felülvizsgálata, a gya­korlat igényei a közérdek szerinti korszerűsítése. A vitában — amelyben szót kért még Barta László (Szol­nok megve) és Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar megye) is — szó esett egyebek között a kom­munális kötvények kibocsá­tásának eddigi., többnyire Dozitív tapasztalatairól. az államnolaárok adózási fe­gyelmének javításáról, a te- l'enülésfeilesztés sokféle ta­nácsi teendőiről is. Végül a jelentést elfogadták. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bi zottságának első titkára tegnap Szolnokon, a megyei pártszékházban fogadta Sza­bó Istvánt, az MSZMP KB tagját, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nökét. A megbeszélésen — amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei partDizottság titkára és Benedek Fülöp. a Szolnok megyei l'eszov tit­kára — időszerű szövetkezet­politikai kérdésekről folytat­tak eszmecserét. Ezután Szabó István Mo­hácsi Ottó társaságában a megye; Teszövhöz látogatott, ahol találkozott es beszélge­tett a Teszöv tisztségviselői­vel. Részt vett a beszélge­tésen Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese is. lemeni küldöttség érkezett hazánkba A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének meghívására hazánkba ér­kezett a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság leg­felsőbb népi ellenőrzési kül­döttsége. A delegációt Mehdi Abdullah Szaid miniszter, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának tag­ja, Jemen Legfelsőbb Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke vezeti. A küldöttség magyarországi tárgyalásai során áttekintik a két or­szág népi ellenőrzési mód­szereit. s tapasztalatcserét folytatnak. VIZIT '83 Véget ért az ifjú vizgazdászok találkozója Vasárnap befejeződött a háromnapos országos vízügyi találkozó. amelyet Szolno­kon, a Tiszaligetben rendez­tek, a vízgazdálkodás ifjú szakemberei számára. A víz­üggyel foglalkozó fiatalok a szakma különböző területei­ről érkeztek az első ilyen jellegű találkozóra. Az összejövetel célja volt. hogy a vízügyi ágazatban dolgozók megismerkedjenek egymás munkájával, fejlesszék saját politikai, szakmai, kulturális és sporttevékenységüket. Eh­hez adott segítséget a három napig tartó program amely­ben szerepeltek játékos és kevésbé játékos foglalkozá­sok, vetélkedők is. Üzenet a hitetlenkedőknek Amint kiderült: az ilyesfajta találkozóknak nemigen van gyakorlata Magyarországon. Ennek ellenére jól szervezte, készítette elő a Hetényi Géza kórház újszászi pszichiátriai és rehabili­tációs osztályának máso­dik emeleti részlege a gyógyult alkoholbetegek találkozóját. Könnyen enged a toll, hogy egyik vagy másik színt túl élénkre fesse. Tény, hogy azok, akik al­koholbetegségükből ki­gyógyulván a múlt hét szombatján ellátogattak Űjszászra, visszataláltak a társadalomba, s a leg­többen közülük egészsé­gesen élnék. Ám beszá­molóikban minden e té­mával foglalkozó iroda­lomnál pontosabban fo­galmazódtak meg azok a nehézségek, amelyek le­küzdése gyakran nehe­zebben ment, mint ma­gának a betegségnek a legyűrése- Sajnos nem igaz. hogy a környezet — a munkahely, a csa­lád mindig ugyanúgy bízik az alkoholbeteg gyógyulásában, mint akármely más betegség esetében. A „kísérő tüne­tek” jól ismertek, de ta­lán nem árt hangsúlyoz­ni ismét, sokadszor: a sikeres terápia után a gyógyultak mintegy szo­ciális vákuumba kerül­nek. A korábbi kocsmá- zással. ivással töltött időt értelmesen keli ki­tölteni. „új emberként” kell beilleszkedni a munkahelyre gyakran gyökeresen megváltozik a kezeltek családi kör­nyezete (nem biztos, hogy pozitív irányban) — mindennek elviselése átlagon felüld „összesze- dettséget”, keménységet kíván. Nem véletlen te­hát, hogy az újszászi ta­lálkozón a gyógyultakat erről faggatták legtöbbet az intézet jelenlegi ápolt­jai. Létezik tudniillik egy képlet, amely egy­szersmind fájdalmas is, ha annak emberi vetüle- teit tekintjük: „A sárba- esett embert könnyebb visszalökim a sárba, mint feil emelni”), vagy *,Ku­tyából nem lesz szalon­na” —, hogy csak két idevágó közhelyet citál­junk. 6s a vendégek, a meg­hívott gyógyultak mond­ták cáfoló válaszaikat: üzeneteket a hitetdenke- dőknek. Meg lehet gyó­gyulni végleg is, nem itörvénysaeiiű a vlissza - esés. Bár a gyógyulás útjai — hogy az elkopta­tott képpel éljünk — na­gyon rögösek, s kitérői hosszúak. Éppen ezért mindenféle szociológiai­lag megalapozott tudo­mányos magyarázatnál többet ért a gyógyultak és ápoltak párbeszéde. Még akkor is. ha — jól tudjuk — az alkoholbe­tegek gyógyulási statisz­tikái nem a legszívderí­tőbbek. A találkozó, számos emberi, terápiás értékén tül, jelentős volt az új­szászi osztály orvosai, egészségügyi szakemberei számára is. (Csöppet sem mellesleg: ez a párbe­széd. további felmérések­kel, tesztekkel kiegészít­ve egy tudományos dol­gozat részét képezi.) Hi­szen olyan „visszajelzé­seket” kaptak a hajdani betegektől, amelyek meg­erősíthették őket az al­kalmazott terápiás mód­szerek helyességében. A találkozón megjelent és szót kért dr- Simek Zsó­fia és Fekete János. A hazai alkoholellenes tu­dományos munka vezetői elismerő szavakkal szól­tak a hallottak és tapasz­taltak alapján — a dr. Thaly Gedeon vezette osztály munkájáról. A minimális költségekkel, hibátlanul megrendezett találkozó sokkal többet jelentett önmagánál: hi­tet ösztönzést adott, ad­hatott gyógyítóknak, gyógyultaknak. gyógyu­lásra, gyógyításra várók­nak s közvetve minden­kinek, akiinek — így, vagy úgy — köze van korunk népbetegségéhez, az alkoholizmushoz. Vágner János Segítik a háztáji gazdaságokat Amikor a jánoshidai Vö­rös Hajnal Tsz átvette az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól a háztáji szerve­zését, mindössze 800 sertés volt a faluban. Tavaly már 2600 sertést vásárolt fel a gazdaság, de egyenletesen növekszik a háztáji gazdasá­goktól átvett tej mennyisége is. Idén tovább akarják bő­víteni a felvásárlást a ter­vek szerint bevezetik a ba­romfi, a nyúl, a galamb, a zöldség felvásárlását is. Ebben az évben 4 ezer úgynevezett krampon fogót szállít a megrendelőknek a tisza- örsi Petőfi Termelőszövetkezet nagyiváni Medicor melléküzemága. Ezeket a fogókat fogtechnikai üzemekben használják. Szabé István, a TOT elnöke Sznlnnkon iKeddi jegyzetünk I

Next

/
Thumbnails
Contents