Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-10 / 109. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 10. A Szolnoki szimfonikus zenekar a fesztiválon, vezényel Báli József Az elmúlt ihét végén, vasárnap délelőtt fejeződött 'be a VII. országos szimfonikus zenekari fesztivál Szolnokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezett ünnepségen Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, a zsűri elnöke értékelte a találkozót, majd átadták az együtteseknek az emlékplaketteket és a díjakat. Ezt követően a fesztivál zenekar — a bemutatókon részt vevő muzsikusokból alakult 120 tagú együttes — és a szolnoki Áfész Kodály kórusa igen látványos. szép zenei élményeket nyújtó díszhangversenyt adott, melyet Jancsovdos Antal, a győri filharmonikus zenekar igazgatója dirigált A karnagy második alkalommal volt tagja a fesztivál zsűrijének. A díszhangversenyt követően kértük meg, hogy beszéljen röviden a találkozóról. — Hadd kezdjem egy személyes élménnyel — mondta Jancsovics Antal. — Körülbelül tíz évvel ezelőtt a Békéscsabai szimfonikus zenekar karnagyaként vettem részt a fesztiválon, izgultam végig a hangversenyeket. Azóta is mindig szívesen jövök Szolnokra. Most második alkalommal a pódium túlsó oldaláról, azsüBeszélgetés Jancsovics Antal karnaggyal riiből szemléltem, hallgattam az előadásokat. Fölöttébb tanulságosak, hasznosak ezek a találkozók. Nyomon követhetők az együttesek fejlődésének állomásai, figyelemmel kísérhető a fiatal zenekarok kibontakozása, másutt pedig tapasztalhatók az „elöregedés” jelei. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a fellépő együttesek tudásban, hangzásiban a .profi szintet is elérik. — jA legutóbbi fesztiválhoz viszonyítva milyen tapasztalatokat szűrt le? — Az elmúlt három évben tovább csiszolódtak, értek a zenekarok. Ezt nemcsak a megszólalásra értem, a műsorválasztásra is. A klasz- szikus, romantikus kompozíciók mellett friss, huszadik századi műveket is hallhattunk. Igen kitűnő szólisták mutatkoztak be. A karnagyok előkészítő munkájáról és a dirigálásról is az elismerés hangján kell szólnunk. Megnyugtató, hogy a tapasztalt, idősebb karmesterek mellett biztoskezű fiatal szakemberek irányították az együtteseket, nagyszerű elképzeléseik voltak az egyes darabokról, és meg is valósították őket. Szándékosan nem emeltem ki sem együttest, sem karmestert név szerint, erre a szakmai megbeszélések alkalmával sor került amikor elmondtuk észrevételeinket. A fesztivál bemutató jellegű volt, tapasztalatcsere is, és ami a lényeg: az összbenyomás nagyon kedvező. — iAz országban 30—40 amatőr szimfonikus zenekart \tartanak számon. A Szolnokon szereplő nyolc együttes közöttük hová sorolható? —A találkozón fellépő zenekarok az élcsoporthoz tartoznak. A fővárosi együttes kivételével valamennyien megyeszékhelyen működnek, elismerés illeti őket azért a fáradtságos munkáért. amelyet a filharmóniai koncertek során a komolyzene, a zenei kultúra népszerűsítéséért tesznek, vállalnak, mert ez nem kevés. Fekete Sándor I Művészet a reklámban A reklám az értelmező szótár szerint (a tőkés gazdasági életben a verseny egyik eszközeként) a közönség, a fogyasztók figyelmének feltűnő módon való felhívása, valamely áru(cikk), termék kelendőségének vagy valamely vállalatnak, vállalkozásnak, személynek a népszerűsítésére, valamit, (valakit ajánló, népszerűsítő hirdetés, hírvfcrés. A művészet, műalkotás a társadalmi tudat egyik formája; olyan alkotó tevékenység, amelynek célja a valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerint, a szép érzését felkeltő eszközökkel való, az egyedi jelenségeket általánosító, tipizáló, tükrözése, megjelenítése. Ismerünk műtárgyakat, irodalmi alkotásokat, amelyeket reklám céllal, megbízásból hoztak létre. Toulouse Lautrec plakátjait, az Art noveau, a szecesszió művészeinek plakátjait mint műalkotást tartja számon a szakirodalom. De említhetnénk Berény Róbert és Ko- necsni György vagy Pór Bertalan plákátjait is. És sorolhatnánk irodalmi, zenei példákat is. Hogy a fotóművészetről, a filmről ne is beszéljünk. — Mégis nem találja szokatlannak, furcsának a művészet és a reklám fogalmának összekapcsolását? — kérdezem Kantán Ferenc belkereskedelmi miniszter- helyettest. a Magyar Reklámszövetség elnökét, abból az alkalomból, hogy megnyitotta a Művészet a reklámban című kiállítást a Pataky István Művelődési Központban. — Mint közgazdász, kereskedő magam is elgondolkoztam, hogy szabad-e a két fogalmat így társítani. A reklám, a jó reklám igenis képviselhet művészi színvonalat. A fotó, a film, a plakát célja elsődlegesen az, hogy a fogyasztót befolyásolja, meggyőzze, hatással legyen rá Ha ezt művészi fokon tudja megvalósítani, csak előnyére válik. Jelen esetben a Fabulon termékek propagandaeszközeit mutatja be a kiállítás. — A Fab u Ion -reklám a magyar reklám élvonalába tartozik, és nemcsak a kozmetikai szakmában. Szépek, ízlésesek, figyelemfelkeltők gyakran művészi hatásúak plakátjaik, fotóik, naptáraik, kiállításaik. Tartalomban és formában a termék és reklámja magas színvonalat képvisel. Rövid- és hosszútávú reklám-politikájuk azt célozza, hogy felvegyék a versenyt az import kozmetikai cikkekkel. Termékeik már olyan népszerűek, hogy olykor a hiánycikkek listájára kerül egy-egy Fabulon- készítmény. Ilyenkor gondban van a reklám-szakember. De remélhetőleg az alapanyag beszerzési nehézségek megszűntével ez a hiány is megszűnik. A szép nők a plakátokon, akik a Fabulon-tó! nyerték bőrük szépségét, selymessé- gét, lazaságát. Szép nők — tükör előtt, vízesés alatt, romantikus környezetben, lenge ruhákban és sejtelmes ru- hátlanságban. S egy szellemes ötlet — Szyksznian Vanda grafikus műve — a minden bőrre Fabulon felirat egy bájosan esetlen víziló rajza alatt, de ezt az ötletet a kiállítás bevallása szerint nem merték megvalósítani. K. M. Képünk a kiállításon készült. (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) „Nekem szülőhazám...” Szép megyei siker született Országos döntőbe került a csapat Az elmúlt hét végén fejeződött be a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán a Nekem szülőhazám ... elnevezésű honvédelmi játéksorozat egyik országos- elődöntője. Ezen a versenyen öt közösség: Borsod, Heves, Nógrád, Szolnok megyék, és Budapest képviselői versengtek a továbbjutást jelentő első helyért. Minden csapatban négy úttörő, négy KISZ- korosztályú fiatal, négy felnőtt, négy honvéd és négy határőr szerepelt. — A mi együttesünkbe az orosházi határőrkerület négy képviselője tartozott. Már a gyakorlati feladatok után a Szolnok megyeiek vezettek több mint- ötven ponttal a hevesiek előtt, amelyet az elméleti döntők befejezéséig 74 pontra növeltek. Végeredmény: 1. Szolnok megye 397 pont, 2. Heves megye 323 pont, 3. Nógrád megye 307 pont, 4. Budapest 284 pont, 5. Borsod-Abaúj- Zemplén megye 276 pont. Az első helyezett Szolnok bejutott a játéksorozat négy legjobbja közé, az országos döntőbe, amelyet szeptember 24—25-én Pákozdon, Velencén és Budapesten rendeznek. Egyben ez az esemény nyitja meg az országos ifjúsági honvédelmi napokat. Végezetül a húsz versenyző neve, akik kiharcolták ezt a szép sikert: Dósa Imre, Tóth László, Varga János, Markotics Attila, a dr. Csanádi körúti Általános Iskola tanulói; Antal Szilárd, Ma- darasi Imre, Roskó Zoltán, Király István, a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola diákjai; Szerfalvi József, Ambrus István, Ozs- gyán József, Adamkó Zoltán, a Kötivizig honvédelmi klubjának a tagjai; Makoviczki András, Zokozán József, László János, Eszenyi József, az orosházi határőrkerület határőrei; Török Tamás, Gá- lyász Zoltán, Kovács Ferenc, Bíró László, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola versenyzői. A csapatvezető Vass Lajos ezredes, az MHSZ Szolnok megyei vezetőségének titkára volt. D. Sz. M. Ki kerül a képernyőre? Babits Mihály vers- és prózamondó verseny megyei döntője Kovács Katalin a legjobb teljesítményt nyújtó versmondó Vasárnap a megyei művelődési központ híreléséhez viszonyítva jó egyórás késéssel kezdődött meg a szolnoki Pelikán Szálló presszójában az országos Babits Mihály' vers- és prózamondó verseny megyei döntője A versenyzők mintha az elégtelen rendezéshez próbáltak volna alkalmazkodni, bizony — egy, két versmondót kivéve — szerény teljesítményt nyújtottak. Kiemelkedett viszont a mezőnyből Kovács Katalin jászfénysza- rui versmondó ihletett, érzelemgazdag szereplése. A zsűri a pontszámok számbavétele után dönt, hogy a Szolnok megyei versenyzők közül kiket hív meg az országos versenyre. Először május 20-án Ki mit tud? Lesz lángnyelő és illuzionista is Néhány nap múlva „megszállják” a televíziósok az Almássy téri új szabadidő- központot; itt készülnek a Ki mit tud? nyilvános adásaira. Az első elődöntőre május 20-án, pénteken este kerül sor. Mint Végh Miklós szerkesztő elmondotta, példa nélkül álló érdeklődés nyilvánult meg a vetélkedő iránt. Eredetileg úgy tervezték, hogy az országos válogatót tíz nap alatt bonyolítják le, mintegy 500 produkció elbírálásával. Ezzel szemben 11 napra volt szükség, ment 700 műsorszámmal léptek a fiatalok a szakmai zsűri elé. Ebből 232 produkció megkapta a szabad jelzést; „képernyőre kerülhetnek”. Az adások műsorideje azonban korlátozott, tovább kellett válogatni, s végül is mintegy 130 produkciót láthatnak a televízió nézői, ösz- szehasonlításul: a legutóbbi Ki mit tud?-on — 1977-ben — 96 számot mutattak be. Egy másik rekord is született : az idei versenynek minden eddiginél fiatalabb a mezőnye. Több meglepetést is Ígérnek. Bemutatkozik például lángnyelő és illuzionista is. A héttagú „ítélő” bizottság elnöke Major Tamás, tagjai: Faragó Laura, Halász Judit, Petrovics Emil, Szinetár Miklós, Vásárhelyi László és Beck László, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat művészeti igazgatója, akit majd az amerikai turnéjáról hazatérő Benkó Sándor vált fel. A nézők az elődöntőkből és a középdöntőkből egy-egy fiatalt juttathatnak tovább levelezőlap-szavazatukkal. Megszületett a döntés arról is, hogy az első elődöntőben milyen produkciókat láthat a közönség. Eszerint két- két népitáncos, paródista; cuscotáncos, kórus, pop-rock zenekar, jazz-énekszólista, bűvész, valamint három-három veresmondó és komoly- zenész mutatkozik be elsőként a képernyőn. H. H. A rádió hulámhosszán Mit« hires a magyar konyha A kérdés — mitől is híres tulajdonképpen a magyar konyha — joggal felmerülhet azokban akik rendszeresen hallgatják a rádió Vadat és halat, s mi jó falat című műsorsorozatát, amely tulajdonképpen szakszerűen, ugyanakkor színesen elkészített élelmiszer magazin. A szerkesztő eredményesen bizonyítja műsoraiban, hogy táplálkozáskultúránk; — hiába van rangja, híre Európában — mefnnyine elmaradott. Ezt úgy kell értenünk, hogy a lehetőségekhez képesít marad el a célszerű mögött. Űjabb kérdés; mi a célsaerű a táplálkozásban? Kézenfekvő a válasz — bár ebben a formájában nyilván nem teljes — az egészséges, mindenki számára hozzáférhető élelmiszerek fogyasztása az. Megmondhatói az orvosok, hogy a drága élelmiszer nem szükségképpen egészséges, számos igazán olcsó tápanyagról viszont nem is tudunk, míg más élelmiszerek egyszerűen „kiestek” táplálkozási szokásainkból. Az élelmiszer magazin vasárnapi kiadása egyenesen megdöbbentő adatokat sorolt. Az emberiség kultúrtörténete során 250 ezer növényféleséget ismert meg, ebből táplálkozásra eddig háromezer növényt használt fel, — ma viszont már csak 300 növény rostját, magját esszük, közülük csupán 12—15 növényét — rizs, búza, kukorica, burgonya stb. — rendszeresen. Az ENSZ élelmezésügyi Sizervének| felmérése szerint az összes táplálék 65 százalékát a rizs adja. Ügy véljük ehhez nem kell kommentár. Az előző szervezet éppen ezért javasolja, hogy 2000-ig az emberiségnek háromszorosára kell növelnie a zöldség és gyümölcstermesztést, ha úgymond „meg akar élni”. Számunkra különösen fon-, tos lenne, hogy a régebben eredménnyel termesztett, de már elfelejtett növényeket újra az egészséges táplálkozás szolgálatába tudjuk állítani. Az egészségügyi okokon kívül persze számos más tényező is szorgalmazza ezt. A Gyökér András szerkesztette műsor a tökféleségek termesztésének hasznosságáról és jó táplálkozási hatásáról szólt, igen meggyőzően. A tök nem azonos a tökfőzelékkel, számos egyéb fajtája termesztésével az egyik legegészségesebb népélelmezési cikkünkhöz juthatnánk. — ti — Egyetemisták a környezetvédelemért Tegnap a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen értékelték az egyetemisták és főiskolások a környezetvédelemért akcióprogram eddigi eredményeit. Mint elmondották, a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Művelődési Minisztérium által négy évvel ezelőtt meghirdetett akcióhoz eddig 25 főiskola és egyetem csatlakozott A bekapcsolódott felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói, kutatói számos környezetvédelmi tervet készítettek el, részt vettek városszépítő társadalmi munkában, s a fásításban. Különösen Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Sopronban és a fővárosban végeztek hasznos munkát. Külön elismeréssel szóltak a tanácskozáson arról, hogy az elmúlt év nyarán a szarvasi és a nyíregyházi főiskolások sikeres környezetvédelmi táborokat szerveztek hazai és külföldi fiatalok számára. A kettő nem zárja ki egymást
