Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

1983. MÁJUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet konfekcióiizemében főleg kis tételekben divatos kosz­tümöket, kabátokat varrnak tőkés exportra és a belkereskedelem részére. Búcsúzóul egy katonakenyeret kaptunk ajándékba. Szép jelképnek tartom. Szerintem azt jelenti: pajtás, ha kenyered van, akkor mindened van, és előtted az élet. —KATONÁKÉN YÉR__ Néhány újságíró kollégám­mal a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport egyik, Bu­dapestről elnevezett maga­sabb gárdaegységénél jár­tam a napokban. Barátként és fegyvertársként fogadtak bennünket. Ezt nemcsak a külsőségekből lehetett le­mérni, bár azok is őszinte jószándékot tükröztek. Ven­déget nem köszönthettek volna szívesebben, mint ré­gi orosz szokásként kenyér­Nálunkk magyaroknál is szokás, hogy a házigazda be­mutatja otthonát. Nem di­csekvésképpen, hanem a vendégnek kijáró tisztelet­ből. Így tett Valentyin Bo­riszkin vezérőrnagy is. Elő­ször a magasabb gárdaegy­ség múzeumában ismertette az alakulat történetét, amit egy mondatban úgy lehetne summázni: Több mint tíz­ezer kilométeres harci utat követő pihenőben, készült­ségben. Ez az egység 1941 októbe­rében alakult, Szverdlovszk közelében. Vérzáporos har­cokat vívott Moszkva védel­mében. Ott kapta első ki­tüntetését, gárdaalakulat lett. Fájdalmas veszteséget is szenvedett: a személyi és technikai állományából csak negyven százalék maradt meg. Kiegészítése után gé­pesített egységgé fejlesztet­ték. A legendás hírű T—34- es páncélosokkal vett részt a sztálingrádi harcokban.- Azokat követően különösen A múlt emlékei között tal­lózva az a gondolat foglal- koztato'tt, hogy milyenek egy ilyen, katonaérdemekben igen gazdag magasabb egy­ség hétköznapjai? Vendéglá­tóink jóvoltából azokba is bepillantást nyertünk. Az alaki foglalkozásokon tar­talékos tiszti szemmel nézve se találtunk semmi kifogásolni valót. A mozdulatok fegyel­mezettek, jói begyakoroltak. Díszelgésre is vonulhatna az egység. Arról is meggyőződ­hettünk, hogy a közelharc elemeit is mesterfokon is­merik. Harchelyzetet imitá­ló „gránátrobbanások", sor- tüzek kísérőzenéjével mutat­ták be, hogyan keli ütéssel, késsel,, szabad kézzel ártal­matlanná tenni a testközel­be került ellenséget. A laktanyalátogatás során benéztünk a legénységi kan­tinba is. Presszóként akár­melyik városunkban elkelne. A fegyverbafátság jegyében magyar és szovjet kiskato- nák váltották benne a vilá­got. A kíséretünkben levő rel és sóval, a katonazenekar vidám indulóival. Gyermekekkel, családta­giakkal, szinte az egész gar- n izomnál találkoztunk. A vendéglátók érzelmeire utal­va jegyezte meg Anatolij Bilenkó vezérőrnagy, a Dé­li Hadseregcsoport politikai csoportfőnökségének, képvi­selője: — Tiszteletteljes mosolyuk önök mellett az egész ma­gyar népnek szól. Nyikolajevnél tűnt ki harci eredményeivel, melyek. Bu­karest, Budapest és Prága felszabadításában is I meg­mutatkoztak. Főleg Budapestnél vívtak kemény harcokat a fasiszta erőkkel. Ezért viselhetik a Budapest magasabb gárda­egység címet. Múzeumuk né­hány tablója őrzi az akkori időket. Rajtuk magyar par­tizánok képe is található. Azioké, akik együttműködtek az egységgel Budapest fel­szabadításában. Megjegyez­tem közülük Legény Pál és Flórián István nevét. — Ez a múzeum nemcsak katonafiataljaink nevelésé­hez nyújt nagy segítséget, — jegyezte meg Boriszkin ve­zérőrnagy, hanem jó szolgá­latot tesz a magyar—szovjet barátság elmélyítésében is. Évente öt-hatezer látogató fordul meg itt. Olyan ven­dégeket is köszönthettünk már, mint Kádár János elv­társ és Czinege Lajos had­seregtábornok. Lórincz Kálmán vezérőrnagy később kifejtette: — Néha közösen végezzük a kiképzési feladatot: Küzd­ve és verejtékezve olyan erőt kovácsolunk, ami képes megakadályozni minden — szinte elképzelhetetlen — pusztítást. Mi a barátságot a mindennapok gyakorlatában ápoljuk. Arra törekszünk, hogy a tudás,- a kölcsönös bizalom, az értelem és a ka- tonabecsület erősödjék ez­által. A körletek patyolattiszta­sága nem lepett meg. Vala­hogy magától érthetőnek tartottam. Annál inkább na­gyot néztem, amikor az egyik tanteremben — a televízió­láncon át — egy magyar őr­nagy „vezette" a foglalko­- zást. És, hogy a kölcsönös ellenszolgáltatás teljes le­gyen, egy szovjet alezredes magyarul magyarázott: — Katonáinknak rendsze­resen tartunk előadást Ma­- gyarországról, hogy minél jobban megismerjék azt a tájat, ahol szolgálati idejü­ket töltik. Magyarországról szóló külön kiadványok is segítik ennek a célnak az elérését. Ágyútűz és pohárköszöntő A páncélosok és a külön­böző tűzfegyverek sora még így a „garázsokban” meg­húzódva, vagy a bemutató­ra felsorakoztatva is félel­metes volt, pedig először csak baráti eszmecsere zaj­lott teljesítményükről és ha­tásfokukról, a feltételezett ellenség leküzdésének mód­járól. Amikor aztán az éleslövé­szettel párosított harcászati bemutatót szemléltük, figyel­tük a földön és a levegőben megsemmisített célokat, ak­kor bontakozott ki igazából előttünk ennek a gárdaegy­ségnek valódi ereje. És fel­villant képzeletünkben an­nak a borzalomnak is a ké- . pe, amelyet egy esetleges háború jeilentene Európa né­pei számára. Ezért ismét megnyugtatóan hatott szá­munkra az a tudat, hogy a korszerűen felszerelt szovjet hadsereg a béke legfőbb ol- tálmazója. Az ebédnél el­mondott pohárköszöntőjében Boriszkin vezérőrnagy így fogalmazta ezt meg: — Erősítjük baráti együtt­működésünket a béke védel­mében. Sok feladatunk van, de ez mindenek előtt áll. így igaz, ez nyilvánvaló. Mint ahogy az is, hogy a béke védelme nem jámbor óhaj, hanem az erőegyen­súly kérdése, azért van szükség a baráti hadseregek szilárd egységére. Azt is tapasztalhattuk en­néd a gárdaegységnél, hogy a szovjet katona nem világ­tól elzárt, hanem polgári környezete iránt is nagy ér­deklődést kifejtő ember. Ki­derült ez a parancsnok tá­jékoztatójából is: — Százötvennyolc magyar szervvel tartunk rendszeres kapcsolatot. Ennek jelentőségét húzták alá a magyar vendégek. Egyikük megjegyezte: — A szovjet katonák által végzett társadalmi munká­nak számtalan példáját so­rolhatnám. Mégis inkább azt hangsúlyozom, hogy'a külső szemlélő is láthatja azt a fegyelmet, amely ezt a gár­daegységet jellemzi. Dolgo­zóink tudják, hogy mit je­lent ez az egység és az egész szovjet hadsereg a béke vé­delmében, és ez biztonságot nyújt számunkra. Este indultunk haza. Bú­csúzóul egy katonakenyeret kaptunk ajándékba. Simon Béla Pihenőben, készültségben Séta a laktanyában Utazás, üdülés elérhető áron.» Sikeres mérnöki munkák n megoldás olcsó és egyszerű A „Nagyüzemi sertéstartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítá­sa” címmel országos pályá­zatot hirdetett — más szer­vekkel karöltve — a MÉM, a TOT, a MTESZ, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal. A pá­lyázóknak olyan költségta­karékos technológiai folya­matokat és építészeti meg­oldásokat kellett kidolgozni­uk, amelyek a nagyüzemi ál­lattartásban elterjedt, víz­zel történő trágyaeltávolítás során keletkező hígtrágya kezelésének, tározásának gondját könnyítik, megold­ják. A pályázatra huszonnégy pályamű érkezett be. Az ün­nepélyes eredményhirdetésre a napokban került sor Bu­dapesten. A bíráló bizott­ság az első díjat nem adta ki. Második helyezést ért el Balogh Zoltán és Fehér Ká­roly törökszentmiklósi pá­lyázók munkája, valamint megvásárolták a Keviterv 2-es irodájában dolgozó kol­lektívájának pályázatát. Balogh Zoltán és Fehér Károly munkájában a zsűri külön értékelte, hogy az rendkívül egyszerű, könnyen kivitelezhető, és olcsó meg­oldást tartalmaz. A Keviterv pályaműve a biogázkezelési rendszerből kikerülő iszap mezőgazdasá­gi elhelyezésére jól alkal­mazható megoldást mutat be. A körültekintő, részletes mérnöki munka leginkább kivitelezhető eleme: hogyan lehet elhelyezni, illetve ki­juttatni szórókocsival a híg­trágyát mezőgazdasági hasz­nosításra. A terv szabadal­mat is tartalmaz. Nitrokémia­megállapodás Szabályozott kisvállalkozások A kisvállalkozások, a vál­lalati munkaközösségek ala­kításának szabályozásáról, a dolgozók fokozott érdekvé­delméről írtak alá megálla­podást a fűzfői Nitrokémia gazdasági és szakszervezeti vezetői. Ebben meghatároz­ták, hogy a munkaidőn túl mely üzemrészben, hány órát tölthetnek a dolgozók, és kijelölték azokat az üze­meket is, amelyekben az egészségre ártalmas körül­mények miatt egyáltalán nem vállalhatnak többlet- munkát. Ugyanakkor igye­keznek arról is gondoskodni, hotgy a karbantartásnál, az üzemek rendbentartásánál — mely munkákra eddig kül­ső vállalkozókat is alkal­maztak — saját dolgozóik jussanak többlet kereseti forráshoz.---------világ turizmusát re­A g isztráló, a számo­kat értékelő szak- 1__J embereknek meg­lepetést hoztak az 1982. évi adatok; a gazda­sági válság a vártnál kevés­bé hatott lankasztóan az utazási kedvre. Az idegen­forgalom lényegesen kisebb mértékben csökkent, mint a nemzetközi kereskedelem, amiből arra lehet következ­tetni. hogy az utazás — leg­alábbis a fejlett országok­ban — az életforma szerves részévé vált. A takarékos­ságra kényszerülő családok nem elsősorban az ország- és világ járásról mondanak le, hanem más kiadásaikat igyekeznek mérsékelni. Igaz, hogy az útrakelők általában közelebbi célor­szágot választanak, olcsóbb hotelekben szállnak meg, igyekeznek kevesebb pénzért turistáskodni, nyaralni, de az utazáshoz, a környezet­váltáshoz — úgy tetszik —. ragaszkodnak. Mindezt a WTO — az idegenforgalmi világszervezet — adatai bi­zonyítják. Hasonló következtetésre juthatunk akkor is. ha a ma­gyar állampolgárok utazása­it vizsgáljuk. Valamelyest mérséklődött az országhatárt átlépők száma, különösen azoké, akik tőkés országo­kat kerestek fel, ugyanak­kor nőtt a belföldi turizmus­ban résztvevők aránya. Vagyis mi is az olcsóbb, a szerényebb üdülési lehetősé­geket keressük. Keressük, de alig találjuk, holott a megnövekedett sza­badidő — évente több mint száz a munkaszüneti napok száma — és az egészsége­sebb életmód azt diktálja: utazzunk, nyaraljunk többet. Az ám, de hová? Akiknek jut az idén beutaló szakszer­vezeti vagy vállalati üdülő­be, azoknak nem okoz gon­dot a kérdés, hiszen a szo- ciálturisztika még a nem­régiben megemelt árakon is lényegében mindenki számá­ra megfizethető. Megfizethe­tő,, de nem elérhető, mert egy-egy beutalóra olykor nyolcan-tízen pályáznak, persze csak akikor, ha a nyá­ri főszezonra szól. Más idő­szakokban viszont olyan pompás, korszerű vállalati nyaralók is üresen, kihasz­nálatlanul állnak, mint pél­dául a siófoki Ezüstparton sorakozó új, fűthető épüle­tek. Igaz. hogy az iskolai ta­nítás lehetetlenné teszi az őszi-téli családos üdülést, és az is sajnálatos tény. hogy a Balaton-part a főszezonon - kívüli időszakokban egyelő­re kevés szórakozási alkal­mat kínál. A meglevő lehe­tőségek kihasználásának mégis az a legfőbb akadá­lya, hogy nálunk az üdülés és a nyaralás közé egyen­lőségjelet tesznek az embe­rek. Pedig üdülni, pihenni kü­lönösképpen nemcsak nyá­ron lehet. Az elő- és utósze­zon i üdülési lehetőségekre már csak azért is érdemes jobban odafigyelni, mivel ilyenkor az egyébként elér­hetetlen árú szállodák is alaposan, olykor 40—60 szá­zalékkal mérséklik áraikat. Nem is szólva az utazást irodák által szervezett prog­ramokról. amelyek tavasszal, ősszel, télen kifejezetten ol­csók, még /akkor is. ha kül­földre, a szomszédos baráti országokba invitálják az utasokat. Persze, beutaló nélkül is lehet elérhető áron nyaral­ni. Itt vannak például a kempingek, és nemcsak a Balaton-partiak! Hogy csak néhány példát említsünk, Agárdon, Baján a Petőfi szi­geten, Csongrádon, Eszter­gomban, Győrben; Harkány­ban'; Komáromban, Mezőkö­vesden. Miskolctapolcán, Nyíregyháza Sóstón. Orfűn, Sikondán, Szarvason, ia szol­noki Tiszaligeten, Tatán az Öregtó partján és másutt szép zöld környezetben, me­legvizes zuhanyozókkal fel­szerelt kempingek várják a sátorozókat. Aki a nyaralás­nak ezt a módját választja, azzal is mérsékli kiadásait; hogy nem kell vendéglőbe járnia; a kempingezés örö­meihez a szabadban való főzés-sütés is hozzátartozik. Nem fedeztük még fej eléggé az úgynevezett fize­tővendéglátó hálózatot sem; egy-egy komfortos szobát magánháznál az ország leg­különbözőbb területein le­het napi 100—200 forintért bérelni, ami a három- vagy négytagú család számára szintén megfizethető. Akik nem ragaszkodnak Budapest­hez vagy a Balatonhoz, han­gulatos községekben, sőt, ta- - nyákon még olcsóbban nya­ralhatnak. A falusi turizmus nem véletlenül jött divatba szerte a világon, a falu. a tanya, a természet közelsége különösen a városlakó szá­mára vonzó, és kárpótol az összkomfort esetleges hiá­nyáért.--------- alaha igen elter­V j edt volt a városi és a falusi gyere- ______Jkek csereüdülteté­se; gazdasági hely­zetünk indokolja, hogy újra felfedezzük a nyaralásnak ezit a formáját. És nem csu­pán a gyerekek számára. Sajnos nincs utazási iroda, amely a partnereket össze­hozná, az ilyen üdülést meg­szervezné, az ügy tehát egye­lőre a családok leleményén múlik. A mint általában az is, hogy ki-ki megtalálja a ne­ki, családjának leginkább megfelelő utazási, üdülési formákat, időszakokat, cél­pontokat. G. Zs. Máris nagy az érdeklődés a tiszaföldvári Építő-, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet saját fejlesztésű napkollektorai iránt, melynek most kezdték meg a gyártását. A Solarfor—5 tí­pusú berendezéssel összekapcsolt villanybojlerek a nyári átlagos melegben nem használ­nak elektromos energiát, és így is 70—80 C-fokos meleg vizet szolgáltatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents