Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 6. A jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulói választott szakmájuk gyakorlati fogásait az intézmény tangazdaságában sajátítják el. Felvételünkön a harmadikos baromfitenyésztő szakos diákok a díszmadarán«) mányt gondozzák. A magánerős lakásépítésért Új telkeket alakítanak ki Mezőtúron Tárlat gondokkal Megnyílt a Szolnok megye népművészete című kiállítás A mezőtúri kiállítási csarnokban az elmúlt hét végén nyitották meg a Szolnok megye népművészete című kiállítást. A tárlat a megye népművészetének illusztús bemutatója szokott lenni. Tulajdonképpen most is az, ám örömünk nem felhőtlen. A pályázatra 508 munka érkezett — 56 fazekastermék, 66 fafaragás, 351 hímzés, 35 egyéb — ebből a zsűri kiállításra alkalmasnak talált 37 fazekasmunkát, 40 fafaragást, és 196 hímzést. Az arányok önmagukról beszélnek. Rögtön szembetűnő a hímzések igen magas száma, s a fazekasmunkák szerénysége. Még inkább kiáltó az ellentét, ha a pályázó fazekasok számát nézzük. Minden megbecsülésünk a két kiállító ifjú túri koron- gozónak, — ám a tájegység fazekas népművészetét már csak stílusuk miatt sem reprezentálhatják. Nem azért mintha ők ehhez kevesek lennének, de a tárlatról érthetetlenül távolmaradókat — természetesen — nem tudják pótolni. Ami örvendetes: a népi díszítőművészeti szakkörök termékenysége. A zsűri szigorú szelekciót alkalmazott, ám így is „kézimunka” kiállításként emlegetik a mezőtúriak a tárlatot. A zsűri végül is a kunszentmártoni tsz és áfész népi díszítőművészeti szakkörét. az öcsödi- és a martfűi díszítőművészeti szakkört, valamint a túrkevei Szád- váry Andrásnét jutalmazta nívódíjjal. Ugyancsak nívódíjat kapott Hegedűs József népi ihletésű faragott bútora, Katona Imre fafaragó, Kádár Imre gyékényes, és Sólyom Imre fazekas. Az országos népművészeti kiállításra a túrkevei, martfűd, öcsödi, kengyeli, kunszentmártoni és jászberényi díszítőművészeti szakkör, yKádár Imre, Sólyom Imre, Sándor Gabriella, Ország Lászlóné, André László, Horpácsi Imre. Fehér Tibor, Katona József és Kissné Lázár Julianna munkáit javasolta a zsűri, — összesen 157 tárgyat. A díszítőművészeti munkákból valójában az élvonal „utazik” az országos tárlatra. Őszintén örülünk, hogy más népi művészeti ágak művelői között a mezőtúri tárlaton jócskán találunk új neveket, de örömünk akkor lenne teljesebb, ha a már rangosabb „mesterek” mellett jelenhetnének meg az országos« 'kiállításon. Sajnos — úgy tűnik — a mezőtúri tárlat vonzóereje — nyilván nem a rendező város hibájából — egyre csökken, anyagi elismerést a legjobb munkák is nevetségesen keveset kapnak, az a tény pedig, hogy a megye népművészetének kiválóságai nem szerepelnek a tárlaton, varázsának vesztését is jelenj ti. — ti — Új sorozat Magyar ritkaságok A városrendezési terv sem szent A városképiét alakító magánlakás-építés jelentősége Mezőtúron is megnőtt. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezért foglalt úgy állást a közelmúltban, hogy a középtávú terv lakásépítési előirányzatának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges kellő számú és A város telekgazdálkodásának műszaki feltételét az általános rendezési terv, valamint a részletes rendezési tervek biztosítják. Az álltalános rendezési terv felülvizsgálatát a Várostervező Intézet valószínűleg jövőre fejezi be. A Szolnoki út részletes rendezési tervét tavaly jóváhagyták, a város- központét pedig az idén szállítja le a Szolnokterv. A második 15 éves lakásépítési programhoz a VÁTI terület- felhasználási tervet készített, annak alapján biztosítják az építési területeket. Mezőtúron az utóbbi évtizedben a Kertvárosban volt jelentősebb telekkialakítás. Körülbelül hetven házhely állt ott az építők rendelkeA célcsoportos állami lakások számának csökkenése, a kedvezőbb építési hitelek és a szociálpolitikai kedvezmény miatt is nő a telkek iránti igény. Ezért szükséges reális használatbavételi díj mellett megfelelően közművesített házhelyek kialakítása a városban. Ezek után választékú telek kialakítása. A város fejlődésének meghatározójává váló magánlakás-építkezés a városközpiont rekonstrukciójának is sarkalatos pontja. Az építési tilalom feloldásával, kis társas, vagy korszerű csopiortos családi házakkal ot.t is korszerűsíthető a városkép. zésére, de a lakosság inkább a belterület iránt érdeklődött. Ott viszont állami tartalékterületek nem álltak rendelkezésre. A tanács csak kisajátítással és közművesítéssel tudott volna telket kialakítani. Erre viszont piénzügyi okok miatt nem volt lehetősége. Ilyen előzmények ultán a jelenlegi kínálat mindössze tizennyolc házhely a Kertvárosban. Magától érthető, hogy ez sem mennyiségileg, sem a választék szempontjából nem elég. Az építtetők ezért kényszerülnek arra. hogy bontásra érett épületekkel együtt vegyenek telket. Azért viszont borsos árat kémek, és ez a legtöbb esetben elveszi az építeni szándékozók kedvét. joggal vetődik fep a kérdés: mi várható, milyen reményeket táplálhatnak az építeni szándékozók ? A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint a Szolnoki út északi oldalán, a Ti. sza Cipőgyár mellett több ütemben 86, a Lenin út déli oldalán 15, a bodzáskerti utcanyitással 15, a Szolnoki úti lakótelep peremén 50, a kertvárosi körcsatorna mellett 40, a Keve Mihály üti tömbbelsőben 20 és a Szűcs féle kertészetnél 40 telek alakítható ki. Ezek mellett más lehetőségek is kínálkoznak Mezőtúron. Sürgős intézkedésit foganatosít a tanács a többlettelkek értékesítésére és a beépítési kötelezettségre. A város területén ugyanis még mindig találhatók üres telkek, melyeket tulajdonosaik, a telekárak emelkedésében bízva, nem értékesítenek, ési nem is építenek be. Számításba akarják venni az állam elővásárlási jogának érvényesítése útján állami tulajdonba kerüjő, tartós használatba adható foghíjas telkeket i& Ilyen gyakorlat még nem alakult ki a városban. Tömbök helyett A város vezetői szerint a telekigény számottevően csökkenthető az építési tilalom és az építési korlátozási feloldásával. Főleg a város- központ külső részei jöhetnek szóba A városközpont részletes rendezési tervprogramját a Szolnokterv a mai követelményeknek megfelelően átdolgozta. Eszerint; az eredetileg tervezett többszintes lakótömbök helyett egyéb megoldások kínálkoznak, nevezetesen a saját telken építhető ikerház-, sorházépítés, illetve a kisi társasház és a korszerű csoportos családi- ház-építés. Ennek a tervprogramnak a jóváhagyása a közeljövőben megtörténik. Kicsi a kínálat Kiaknázható lehetőségek Magyar ritkaságok címmel új sorozatot indít útjára az ünnepi könyvhétre a Szép- « irodalmi Könyvkiadó. A könyvfüzérben a magyar irodalom becses, ám méltatlanul elfeledett értékeit kívánják bemutatni. A'tavaszi könyvseregszemlére megjelenő két induló kötet egyike Gyöngyösi Gergely munkája. amely Arcok a magyar középkorból címmel hagyja el a nyomdát. A szerző a késő középkori magyar művelődéstörténet egyik legérdekesebb s napjainkban kevésbé ismert alakja. Ez a műve gazdag forrása a magyar irodalom, törVébetének: remek arcképet fest költő társairól, novellaszerűen megkomponált történeteket beszél el róluk, és jónéhány alkotásukat is közli. A latinul írt munka most jelenik meg először magyar nyelven. A sorozat másik újdonsága Pécsváradi Gábor Jeruzsále- mi utazás című műve. A szerző a mohácsi vész előtti években tette meg hosszú, kalandos útját, a szentföldre,, s kalandjairól izgalmas, érdekes könyvet írt. Az ere-, detileg latinul írt mű ugyancsak először jelenik meg magyarul. A Szépirodalmi Könyvkiadó az idén is folytatja népszerű életmű-sorozatait. Bővítve a kört az idén indítja a kiadó Tatay Sándor életmű-sorozatát', |melynek első két kötete — Meglepetéseim könyve címmel — az író önéletrajzi regényeit tartalmazza. Az Ady életmű-sorozat leveleinek háromkötetes gyűjteményével, a babitsi pedig négv regényének közreadásával gazdagodik. A Karinthy Frigyes munkásságát bemutató könyvfűzér új darabja Szavak pergőtüzében címmel az írónak 1933 és 1935 kjözötti írtl 'publiciszti-' kai írásait tartalmazza. A Kemény Zsigmond életműsorozatban is publicisztikai írások következnek. A Kosztolányi írásait kedvelők ösz- szegyűjtött verseit két kötetben tehetik majd a könyvespolcra Minden eddiginél bővebb válogatást ad a Krúdy életmű-sorozatban megjelenő publicisztikai kötet, amely csaknem félezer cikket tartalmaz. Május elsején adtak át a népművészetéről híres Sió- agár dón egy százéves parasztportából kialakított tájházat. A szobákat régi bútorokkal rendezték be, és bemutatják a sióagárdí népviseletet is. A könyv az élete... SZERETI - KÉSZÍTI A kicsiny műhelyben mindenfelé könyvek. papírok és munkaeszközök hevernek. Sajtos Dezső, a tárgyak gazdája mégis mindent megtalál. Tudja, melyik könyvet kell kihúzni a kupacból, s hogy melyik fiók mélyén találja a jobbik cérnát. — Ilyen cérnát csak ritkán lehet kapni, pedig ezzel jobb dolgozni. De nem kapok ekkora tűket sem — mutatja a ceruza nagyságú eszközt — aztán az anyag is elég gyenge, néha a felét el kell dobni. No. de nem akarok panaszkodni. Van munkám, szerencsére, több is mint amit el tudok végezni. Hoznak ide még Szolnokról. Jászberényből is szakdolgozatot. Olyan vállalat is van a környéken, amelynek harminc éve dolgozom. Azok a közlönyök most „ráérnek”, pedig az is sürgős lenne — bök ujjávai az asztal közepe felé. — Ez itt egy szakdolgozat és hát mindig olyan sürgős, hogy levegőt se vehetek közben. Érdeklődve figyelem a munka utolsó fázisát, mint válik a meleg ólombetűk hatására az arany színű rézfóliábó] felirat. A könyv, kötő mestert nemigen kell kérdezni, beszél magától: — Van itt mindenféle könyv. Hozzák a Képes Üjság minikönyv-mellékle- tét, de hozzák a Néplapot is. Ha lenne időm, mindent elolvasnék. Nincs, de még így is bele-bele lapozok a kötésre váró könyvekbe. Üjság is jár vagy hatféle, na meg a postás is köny- nyen rám sózza a lapokat. Akkor is sokat tudok a világról, ha ki se mozdulok. — Hogy lett könyvkötő? — Amikor iskolába jártam, olyan szegények voltak a szüleim, hogy nemigen tel't könyvre. Minden áldott nap üres kézzel mentem iskolába. Se táska, se könyv. Pedig szerettem tanulni. Meg szerettem a könyveket, közel akartam lenni hozzájuk, ötven évesen érettségiztem, s nem bántam meg. Ha lenne időm, hetven-nyolcvan évesen is elmennék egyetemre. Nem az érvényesülés, hanem a tudás, a könyv miatt. Ha valaki teheti, legjobb, ha egész életében tanul. Az egyik csillogó masinához megy: — A nyomdában önmaguk dolgoznak a gépek. Ez is tud egy-két dolgot, présel is, vág is, de nem egyedül. Ehhez még könyvköltő kell! De nem is hull szét a könyv, amit így rakok, össze, mint az ott! — mutatja a széteső nyomdait. — És nem is lehet máshogy elkészíteni azt a rengeteg olvasnivalót. Mert oly sokan olvassák, hogy győzni se lehet. Én is nagyon szeretem a könyvet. Ez adott nekem munkát, megélhetést, meg ez adta azt a kis tudást is, ami van. Csoda-e ha a könyv az életem? — SZÍ — Műhely Udvarrészlet
