Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 6. A jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulói választott szakmájuk gyakor­lati fogásait az intézmény tangazdaságában sajátítják el. Felvételünkön a harmadikos ba­romfitenyésztő szakos diákok a díszmadarán«) mányt gondozzák. A magánerős lakásépítésért Új telkeket alakítanak ki Mezőtúron Tárlat gondokkal Megnyílt a Szolnok megye népművészete című kiállítás A mezőtúri kiállítási csar­nokban az elmúlt hét végén nyitották meg a Szolnok me­gye népművészete című ki­állítást. A tárlat a megye népművészetének illusztús bemutatója szokott lenni. Tulajdonképpen most is az, ám örömünk nem felhőtlen. A pályázatra 508 munka ér­kezett — 56 fazekastermék, 66 fafaragás, 351 hímzés, 35 egyéb — ebből a zsűri kiál­lításra alkalmasnak talált 37 fazekasmunkát, 40 fafara­gást, és 196 hímzést. Az arányok önmagukról beszélnek. Rögtön szembe­tűnő a hímzések igen ma­gas száma, s a fazekasmun­kák szerénysége. Még inkább kiáltó az ellentét, ha a pá­lyázó fazekasok számát néz­zük. Minden megbecsülésünk a két kiállító ifjú túri koron- gozónak, — ám a tájegység fazekas népművészetét már csak stílusuk miatt sem rep­rezentálhatják. Nem azért mintha ők ehhez kevesek lennének, de a tárlatról ért­hetetlenül távolmaradókat — természetesen — nem tud­ják pótolni. Ami örvendetes: a népi dí­szítőművészeti szakkörök termékenysége. A zsűri szi­gorú szelekciót alkalmazott, ám így is „kézimunka” kiál­lításként emlegetik a mező­túriak a tárlatot. A zsűri végül is a kun­szentmártoni tsz és áfész né­pi díszítőművészeti szakkö­rét. az öcsödi- és a martfűi díszítőművészeti szakkört, valamint a túrkevei Szád- váry Andrásnét jutalmazta nívódíjjal. Ugyancsak nívó­díjat kapott Hegedűs József népi ihletésű faragott bútora, Katona Imre fafaragó, Ká­dár Imre gyékényes, és Só­lyom Imre fazekas. Az országos népművészeti kiállításra a túrkevei, mart­fűd, öcsödi, kengyeli, kun­szentmártoni és jászberényi díszítőművészeti szakkör, yKádár Imre, Sólyom Imre, Sándor Gabriella, Ország Lászlóné, André László, Hor­pácsi Imre. Fehér Tibor, Ka­tona József és Kissné Lá­zár Julianna munkáit java­solta a zsűri, — összesen 157 tárgyat. A díszítőművészeti mun­kákból valójában az élvonal „utazik” az országos tárlat­ra. Őszintén örülünk, hogy más népi művészeti ágak művelői között a mezőtúri tárlaton jócskán találunk új neveket, de örömünk akkor lenne teljesebb, ha a már rangosabb „mesterek” mel­lett jelenhetnének meg az országos« 'kiállításon. Sajnos — úgy tűnik — a mezőtúri tárlat vonzóereje — nyilván nem a rendező város hibá­jából — egyre csökken, anyagi elismerést a legjobb munkák is nevetségesen ke­veset kapnak, az a tény pe­dig, hogy a megye népművé­szetének kiválóságai nem szerepelnek a tárlaton, va­rázsának vesztését is jelenj ti. — ti — Új sorozat Magyar ritkaságok A városrendezési terv sem szent A városképiét alakító ma­gánlakás-építés jelentősége Mezőtúron is megnőtt. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága ezért foglalt úgy ál­lást a közelmúltban, hogy a középtávú terv lakásépítési előirányzatának megvalósí­tásához elengedhetetlenül szükséges kellő számú és A város telekgazdálkodá­sának műszaki feltételét az általános rendezési terv, va­lamint a részletes rendezési tervek biztosítják. Az állta­lános rendezési terv felül­vizsgálatát a Várostervező Intézet valószínűleg jövőre fejezi be. A Szolnoki út részletes rendezési tervét ta­valy jóváhagyták, a város- központét pedig az idén szállítja le a Szolnokterv. A második 15 éves lakásépítési programhoz a VÁTI terület- felhasználási tervet készített, annak alapján biztosítják az építési területeket. Mezőtúron az utóbbi évti­zedben a Kertvárosban volt jelentősebb telekkialakítás. Körülbelül hetven házhely állt ott az építők rendelke­A célcsoportos állami la­kások számának csökkenése, a kedvezőbb építési hitelek és a szociálpolitikai kedvez­mény miatt is nő a telkek iránti igény. Ezért szüksé­ges reális használatbavételi díj mellett megfelelően köz­művesített házhelyek kiala­kítása a városban. Ezek után választékú telek kialakítása. A város fejlődésének meg­határozójává váló magánla­kás-építkezés a városközpiont rekonstrukciójának is sar­kalatos pontja. Az építési ti­lalom feloldásával, kis tár­sas, vagy korszerű csopiortos családi házakkal ot.t is kor­szerűsíthető a városkép. zésére, de a lakosság in­kább a belterület iránt ér­deklődött. Ott viszont állami tartalékterületek nem áll­tak rendelkezésre. A tanács csak kisajátítással és köz­művesítéssel tudott volna telket kialakítani. Erre vi­szont piénzügyi okok miatt nem volt lehetősége. Ilyen előzmények ultán a jelenlegi kínálat mindössze tizennyolc házhely a Kertvárosban. Ma­gától érthető, hogy ez sem mennyiségileg, sem a vá­laszték szempontjából nem elég. Az építtetők ezért kényszerülnek arra. hogy bontásra érett épületekkel együtt vegyenek telket. Azért viszont borsos árat kémek, és ez a legtöbb esetben el­veszi az építeni szándéko­zók kedvét. joggal vetődik fep a kérdés: mi várható, milyen remé­nyeket táplálhatnak az épí­teni szándékozók ? A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása szerint a Szol­noki út északi oldalán, a Ti. sza Cipőgyár mellett több ütemben 86, a Lenin út dé­li oldalán 15, a bodzáskerti utcanyitással 15, a Szolnoki úti lakótelep peremén 50, a kertvárosi körcsatorna mel­lett 40, a Keve Mihály üti tömbbelsőben 20 és a Szűcs féle kertészetnél 40 telek alakítható ki. Ezek mellett más lehetősé­gek is kínálkoznak Mezőtú­ron. Sürgős intézkedésit fo­ganatosít a tanács a többlet­telkek értékesítésére és a beépítési kötelezettségre. A város területén ugyanis még mindig találhatók üres tel­kek, melyeket tulajdonosaik, a telekárak emelkedésében bízva, nem értékesítenek, ési nem is építenek be. Számí­tásba akarják venni az ál­lam elővásárlási jogának ér­vényesítése útján állami tu­lajdonba kerüjő, tartós hasz­nálatba adható foghíjas tel­keket i& Ilyen gyakorlat még nem alakult ki a város­ban. Tömbök helyett A város vezetői szerint a telekigény számottevően csökkenthető az építési tila­lom és az építési korlátozási feloldásával. Főleg a város- központ külső részei jöhet­nek szóba A városközpont részletes rendezési tervprog­ramját a Szolnokterv a mai követelményeknek megfele­lően átdolgozta. Eszerint; az eredetileg tervezett többszin­tes lakótömbök helyett egyéb megoldások kínálkoznak, ne­vezetesen a saját telken épít­hető ikerház-, sorházépítés, illetve a kisi társasház és a korszerű csoportos családi- ház-építés. Ennek a terv­programnak a jóváhagyása a közeljövőben megtörténik. Kicsi a kínálat Kiaknázható lehetőségek Magyar ritkaságok címmel új sorozatot indít útjára az ünnepi könyvhétre a Szép- « irodalmi Könyvkiadó. A könyvfüzérben a magyar irodalom becses, ám méltat­lanul elfeledett értékeit kí­vánják bemutatni. A'tavaszi könyvseregszemlére megje­lenő két induló kötet egyike Gyöngyösi Gergely munká­ja. amely Arcok a magyar középkorból címmel hagyja el a nyomdát. A szerző a ké­ső középkori magyar műve­lődéstörténet egyik legérde­kesebb s napjainkban kevés­bé ismert alakja. Ez a műve gazdag forrása a magyar iro­dalom, törVébetének: remek arcképet fest költő társairól, novellaszerűen megkompo­nált történeteket beszél el róluk, és jónéhány alkotásu­kat is közli. A latinul írt munka most jelenik meg elő­ször magyar nyelven. A sorozat másik újdonsága Pécsváradi Gábor Jeruzsále- mi utazás című műve. A szerző a mohácsi vész előt­ti években tette meg hosszú, kalandos útját, a szentföld­re,, s kalandjairól izgalmas, érdekes könyvet írt. Az ere-, detileg latinul írt mű ugyan­csak először jelenik meg ma­gyarul. A Szépirodalmi Könyv­kiadó az idén is folytatja népszerű életmű-sorozatait. Bővítve a kört az idén indít­ja a kiadó Tatay Sándor életmű-sorozatát', |melynek első két kötete — Meglepe­téseim könyve címmel — az író önéletrajzi regényeit tartalmazza. Az Ady életmű-sorozat le­veleinek háromkötetes gyűj­teményével, a babitsi pedig négv regényének közreadá­sával gazdagodik. A Ka­rinthy Frigyes munkásságát bemutató könyvfűzér új da­rabja Szavak pergőtüzében címmel az írónak 1933 és 1935 kjözötti írtl 'publiciszti-' kai írásait tartalmazza. A Kemény Zsigmond életmű­sorozatban is publicisztikai írások következnek. A Kosz­tolányi írásait kedvelők ösz- szegyűjtött verseit két kö­tetben tehetik majd a köny­vespolcra Minden eddiginél bővebb válogatást ad a Krú­dy életmű-sorozatban meg­jelenő publicisztikai kötet, amely csaknem félezer cik­ket tartalmaz. Május elsején adtak át a nép­művészetéről híres Sió- agár dón egy százéves parasztportából kialakított tájházat. A szobákat régi bútorokkal rendezték be, és bemutatják a sióagárdí népviseletet is. A könyv az élete... SZERETI - KÉSZÍTI A kicsiny műhely­ben mindenfelé könyvek. papírok és munkaeszközök hever­nek. Sajtos Dezső, a tár­gyak gazdája mégis min­dent megtalál. Tudja, me­lyik könyvet kell kihúzni a kupacból, s hogy melyik fiók mélyén találja a job­bik cérnát. — Ilyen cérnát csak rit­kán lehet kapni, pedig ez­zel jobb dolgozni. De nem kapok ekkora tűket sem — mutatja a ceruza nagyságú eszközt — aztán az anyag is elég gyenge, néha a felét el kell dobni. No. de nem akarok panaszkodni. Van munkám, szerencsére, több is mint amit el tudok vé­gezni. Hoznak ide még Szolnokról. Jászberényből is szakdolgozatot. Olyan vállalat is van a környé­ken, amelynek harminc éve dolgozom. Azok a köz­lönyök most „ráérnek”, pe­dig az is sürgős lenne — bök ujjávai az asztal kö­zepe felé. — Ez itt egy szakdolgozat és hát mindig olyan sürgős, hogy levegőt se vehetek közben. Érdeklődve figyelem a munka utolsó fázisát, mint válik a meleg ólombetűk hatására az arany színű rézfóliábó] felirat. A könyv, kötő mestert nemigen kell kérdezni, beszél magától: — Van itt mindenféle könyv. Hozzák a Képes Üjság minikönyv-mellékle- tét, de hozzák a Néplapot is. Ha lenne időm, mindent elolvasnék. Nincs, de még így is bele-bele lapozok a kötésre váró könyvekbe. Üjság is jár vagy hatféle, na meg a postás is köny- nyen rám sózza a lapokat. Akkor is sokat tudok a vi­lágról, ha ki se mozdulok. — Hogy lett könyvkötő? — Amikor iskolába jár­tam, olyan szegények vol­tak a szüleim, hogy nem­igen tel't könyvre. Minden áldott nap üres kézzel men­tem iskolába. Se táska, se könyv. Pedig szerettem ta­nulni. Meg szerettem a könyveket, közel akartam lenni hozzájuk, ötven éve­sen érettségiztem, s nem bántam meg. Ha lenne időm, hetven-nyolcvan éve­sen is elmennék egyetem­re. Nem az érvényesülés, hanem a tudás, a könyv miatt. Ha valaki teheti, legjobb, ha egész életében tanul. Az egyik csillogó masi­nához megy: — A nyomdában önma­guk dolgoznak a gépek. Ez is tud egy-két dolgot, pré­sel is, vág is, de nem egye­dül. Ehhez még könyvköltő kell! De nem is hull szét a könyv, amit így rakok, össze, mint az ott! — mu­tatja a széteső nyomdait. — És nem is lehet más­hogy elkészíteni azt a ren­geteg olvasnivalót. Mert oly sokan olvassák, hogy győzni se lehet. Én is nagyon szeretem a köny­vet. Ez adott nekem mun­kát, megélhetést, meg ez adta azt a kis tudást is, ami van. Csoda-e ha a könyv az életem? — SZÍ — Műhely Udvarrészlet

Next

/
Thumbnails
Contents