Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
1983. MÁJUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Koszorúzás Marx Károly szobránál Marx Károly a tudományos szocializmus elméletének megalkotója, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 165. évfordulója alkalmából koszorú zás i ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Budapesten, a Jászai Mari téren. Marx Károly szobránál a tisztelet és a megemlékezés tkoszarúií helyezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizottsága nevében Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Somogyi Sándor, az MSZMp budapesti bizottságának titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Földvári Aladár elnök és Palotai Károly alelnök, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képviseletében Varga Sabján László titkár és Spil- ler Teréz, a Központi Bizottság tagja koszorúzott. A szobor talapzatánál lerótták kegyeletüket az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete és Politikai Főiskolája, a Fővárosi Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képviselői, s a budapesti dolgozók. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Szovjet békedelegáció Budapesten Az Országos Béketanács meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Szovjet Békevédelmi Bizottság delegációja. A küldöttséget Volf Szedih, a Progressz Könyvkiadó igazgatója, a bizottság elnökségének tagja vezeti. A vendégek megbeszélést folytatnak az Országos Béketanács vezetőivel a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről, a prágai béke világ- találkozó előkészületeiről, valamint a két béketanács kapcsolatairól. A delegáció tagjai részt vesznek a május 9-én kezdődő béke és barátsági hónap magyarországi rendezvényein. A martfűi Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában ebben a félévben mintegy 72 ezer pár szabadidőcipőt gyártanak. Sárkányrepiilörőn fényképezik a határt A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költség- vetési szervek átszervezésekor, a szolnoki székhelyű MÉM öntözéses szolgálat megszűnésével jött létre, ugyancsak a Tisza-partj városban lévő központtal, a Ti- szaföldvári Mezőgazdasági Vízgazdálkodási és Meliorációs Társaság. Kilenc megyében, 28 taggazdaságban tevékenykedik a rövidített nevén Mezővíz társaság, amely elődjétől; az öntözéses szolgálattól eltérően, nem csupán a nagyüzemek öntözéses gazdálkodását, hanem azok komplex vízgazdálkodási tevékenységét segíti szolgáltatásaival. Szolnok megyéből négy termelőszövetkezet, az Agrober és a Tiszai öntöző- gazdaságok 'Együttműködése a tagja a társaságnak, amelynek képviseletét a ti- szaföldvári Lenin Tsz látia el. Az együttesen 18 ezer hektárnyi vízjogilag engedélyezett területet művelő taggazdaságok részére a helyi talaj- és éghajlati adottságok figyelembe vételével készített, táblákra adaptált vízpótlási technológiákat dolgoznak ki a társaság szakemberei. Ezzel együtt., 'bevált termesztési kísérletek alapján javaslatokat tesznek az üzemeknek arra. hogy az öntözött földeken milyen a mesterséges csapadékellátást feg’.ohban megháláló,’ szántóföldi növényeket, zöldségféléket. szőlő és gvümölcs faitákat és fajokat termeljenek. vagy hogyan hasznosíthatják legeredményesebben 'az1 öntözéses gazdálkodásba bevont rét- és legelőterületeiket. A Magyar Tudományos Akadémia szabadalma alapján készült egy új műszer, amit Szolnok megye néhány 'üzemőWetn már kipróbáltak a társaság szakemberei. A talaj felső 120 centiméteres rétegébe lebocsájtott izotópsugár ellenállása alapján mért adatok szerint április utolsó napjaiban a tiszaföld- vári Lenin Tsz-ben és Mezőiteken például 30—60 milliméter, Nagyrév és Cibakháza körzetében 60—80 milliméter, Kunszentmártonban pedig 100—110 milliméter vízhiányt mutattak kj az optimális vízkapacitáshoz viszonyítva. A mérési adatok alapján a gazdaságok idejében, elegendő mesterséges csapadékot juttathatnak a fejlődésben lévő búzatáblákra, és felkészülhetnek a cukorrépa valamint a kukorica öntözésére is. Még ezen a nyáron újabb szolgáltatást vezet be a társaság. amellyel ugyancsak a komplex vízgazdálkodással, tehát a vízelvezetéssel, a vízpótlással és víztárolással kapcsolatos munkát segítik. Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű MHSZ-bázisán már készítik azt a sárkányrepülőt. amelyről a szövetkezetek és az állami gazdaságok Ineg rendelésére fényképfelvételeket készítenek majd az egyes határrészekről, vagy akár egyes táblákról. Többek között a belvíz, a vihar okozta károk felmérését gyorsíthatják a vetési, a tán anyagvisszapótlási és a növényvédelmi munkák minőségét állapíthatják majd meg a felvételek alapján a mezőKilenc megyében, 28 taggazdaságban tevékenykedik a Mezővíz gazdasági szakemberek. Mihelyt ahhoz az anyagi és műszaki feltételek adottak lesznek, infravörös fénykép- felvételekkel már nemcsak a felületi elváltozásokat tudják majd megörökíteni, hanem színképelemzés útján a talaj vízellátottságáról is tájékoztatni tudják a partnergazdaságokat. A Bányászati Fejlesztési Intézet szabadalmát hasznosítják egy másik szolgáltatásnál, a lefolyástalan területek függőleges drénezéssel történő víztelenítésénél. A módszer lényege, hogy a rendszeresen vagy időszakonként huzamosabb ideig vízborította, de mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető területeken egy 100 milliméter átmérőjű, a talaj vízelvezető rétegéig érő, függőleges furatba kavicsoszlopot robbantanak be, amelyen a felesleges víz elszivárog. Ugyancsak robbantásos módszerrel eliszaposodott, fűvel, cserjével benőtt csatornák tisztítására is vállalkozik a társaság. Somogyból már kaptak is egy megrendelést. 32 kilométernyi vízelvezető kitisztítására az új technológiával. A fentieken kívül öntözőtelepi rekonstrukciós munkálatok megtervezése, beruházási pályázati anyagok elkészítése. vízgazdálkodási szakemberek továbbképzése, az állattenyésztési telepeken képződő hígtrágya energia- takarékos és környezetkímélő hasznosítása is szerepel a Mezővíz 1983-ban 4.5 millió forint értékűre tervezett szolgáltatásai között. —tcmesközi — A tudomány adjon közvetlen segítséget a kibontakozáshoz (Folytatás az 1. oldalról.) Alapelvünk változatlan, s ezt a legutóbbi KB-határozat is megerősítette: a tudomány feladatainak ellátásához szükséges alapvető feltételeket továbbra is biztosítani kell. Az elmúlt hónapokban sokat kellett foglalkoznunk azzal, hogy a kutatás számára szűkebbé vált források ellenére biztosítsuk a tudomány további fejlődésének feltételeit. Meggyőződésünk, hogy a kutatás és fejlesztés számára rendelkezésre álló források alapvetően elégségesek a hazai tudomány számára. Ezek felhasználása, felosztása során azonban határozottan meg kell különböztetnünk a kiemelkedően fontosat az átlagostól, sőt azt is meg kell mondanunk, ha egy kutatási irány nem érdemes a további támogatásra. Csak így használhatjuk föl racionálisan a forrásokat. De az ez- drányú lépésekre csak a tudományos intézmények kezdeményezése, illetve javaslatai és észrevételei alapján kerülhet sor. Ügyelnünk kell arra, hogy az átszervezések ne váljanak önálló programmá. hanem csak akkor kerüljenek sorra, amikor a régi formák már 'nem felelnek meg az új követelményeknek. A dolgukat értő, a jövőt tudatosan formáló emberek értik, hogy a humán és a reáltudományok egyaránt szolgálják mai és holnapi érdekeinket. Gazdasági vezetőink mind nagyobb számban igénylik a tudomány eredményeit, útmutatásait és segítségét a saját egységük sikeres munkájához. Ezt nem kell itt és most hosszasan indokolni, elég arra utalni: ma már a termelékenység emelkedését, a technika fejlődését egyre inkább a tudományos kutatás alapozza meg. Egész termelési ágakról mondhatjuk el — az élelmiszertermeléstől az elektronikáig —, hogy kiterjedt és intenzív tudományos kapcsolatok nélkül fejlődésük elképzelhetetlen. Nem könnyű, de jó meggyőződéssel vállalható szép feladat, a magyar tudományosság átfogó ösztönzése, orientálása, társadalmi képviselete, a tudomány belső demokratizmusára alapozott közélet folyamatos megújítása; a tudományos értékek és érdekek kiválasztása, felmutatása és védelme. E célokért — ha szükséges — vállalja az Akadémia a vitákat is a tudománytalan, tudományellenes vagy a tudománytól idegen kicsinyes érdekvédelem szellemének leküzdésére. Aa ilyen szellemű tevékenységben segítő, az együttes munkálkodására mindig kész partnerként számíthatnak a tudomány művelői a politikára. — mondotta befejezésül Sarlós István. Sarlós István beszédét a közgyűlés központi témájának előadása követte. A magyar településhálózat átalakulása címmel Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja mondott vitaindítót. Előadása arra a megállapításra épült, hogy a magyar gazdaságot — a fejlődés intenzív szakaszába lépve — a termelőerők területi dekoncentrációja jellemzi: fejlődik a vidék ipara, erősödik az agrárgazdaság. Ennek megfelelően a településhálózatban már a 70-es években hasonló folyamatok jelentkeztek. Az 1970-es évek településpolitikája jelentős eredményeket mutathat fel a városhálózat bővítésében. a modern magyar városrendszer megteremtésében. Ugyanakkor a lakosság 47 százalékát jelentő községlakók hátrányosabb helyzetbe ke- rültek. Enyedi György összegezte a településhálózatunk új fejlődési szakaszában kívánatos változásokat: fejleszteni, erősíteni kell a helyi tanácsok gazdasági önállóságát, a lakóhelyi demokráciát. Ez megkívánja a helyi pénzügyi források arányának növelését és a helyi tanácsok önkormányzati elemeinek erősítését. Az előadás részletesen elemezte e feladatok megvalósításának lehetőségeit, feltételeit. Az előadás utáni vitában a különböző tudományok képviselői, továbbá minisztériumok és más főhatóságok vezetői szólaltak fel, s a vitaindító gondolataihoz kapcsolódva sokrétűen elemezték a településfejlesztés időszerű feladatait, gondjait, az egész társadalom fejlődését befolyásoló hatását. A vita az MTA elnökének zárszavával fejeződött be. A közgyűlés pénteken folytatja munkáját. Véget ért az országos gépesítési tanácskozás Tegnap délelőtt Kárpáti Józsefnek, az Agrotek vezér- igazgatójának elnökletével folytatta munkáját Szolnokon; a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a XX. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás. Az előadások sorát Dénes Istvánnak, a Rába-Vörös Csillag Traktorgyár igazgatóhelyettesének az erő- és munkagépgyártásban megvalósított és tervezett fejlesztésekről, a szervezettebb és közvetlenebb termelőeszköz- és alkatrészellátás érdekében végzett munkáról szóló tájékoztatója nyitotta meg. Egy fontos, komplex műszaki-gazdasági tevékenység, a vevőszolgálati ellátás korszerűsítésének, fejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást Galambos Béla, a DATE mezőtúri Főiskolai Kar üzemigazgatója. Elmondta, hogy a MÉM műszaki intézete a VII. ötéves terv időszakára a mezőgazdasági munkafolyamatok további dinamikus fejlődését prognosztizálta. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek egyik legégetőbb problémájáról szólt előadásában Kardos János, az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Megfelelő fejlesztési alapok hiányában ezekben a gazdaságokban nincs lehetőség a szükséges gépi beruházások megvalósítására, ezért tovább romlanak a termelés műszaki feltételei, nem egyszer bizonytalanná válik még az alapvető mezőgazdasági munkák elvégzése is. A szükséges eszközök biztosításának egyik lehetséges módja lenne a gépek kölcsönbe adása-véte- le. A magyar mezőgazdaságban nincsenek ennek jelentősebb hagyományai, de a két nagy termelési rendszer, a KITE és az IKR már jó tapasztalatokkal rendelkezik. A tevékenység kiterjesztésére a kereskedelmi gépkölcsönzés megszervezése kínál lehetőséget, amiben kezdeményező szerepet kell vállalniuk az Agroker vállalatoknak és az A'groteknek. További lehetőségeket nyújthat a szűkösebb anyagi eszközökkel rendelkező gazdaságoknak — a még üzemképes vagy viszonylag kis költséggel kijavítható gépek újbóli termelésbe állításával — a használtgép-kereskedelem megszervezése. Az elhangzott tizenöt előadás jórészt a jelenlegi helyzet ismertetésére, az esetleg lehetséges távlati elképzelések vázolására szorítkozott, mellőzve az ezekkel kapcsolatos konkrét problémák elemzését. Talán ez is oka volt annak, hogy a tanácskozás végén nem alakult ki érdemi vita. A Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet mezőtúri gyáregységében nemrég kezdték grillcsirkesütőkhöz rácsok és betolókocsik gyártását. Képünkön B. Tóth János rational rácsot hegeszt egyszerre nyolc pontban. Ez könnyíti és gyorsítja a munkafolyamatokat
