Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

„ - SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! JurlJ Andropov javaslata Biztató nyugati visszhang Reagan amerikai elnök amerikai sajtótudósítóknak adott interjújában biztató­nak neyezte Jurij Andropov- nak, az SZK KB főtitkárá­nak azt a javaslatát, hogy az európai rakétákon levő nukleáris robbanótöltetek számát tekintsék összehason­lítási alapnak a továbbiak­ban a genfi tárgyalásokon. Ellentétben kormányának más tagjaival, s szóvivőivel, akik szkeptikusan nyilatkoz­tak a szovjet -javaslatról, Reagan várakozó álláspontra helyezkedett, arra hivatkoz­va, hogy a szovjet javaslat részleteit a tárgyalóasztalnál keli megvizsgálni. ígéretet tett arra, hogy komoly meg­fontolás tárgyává teszik a szovjet indítványt, bár „pro­pagandafogás” lehetőségéről is említést tett. Ha az elnök ígéretéhez hí­ven az amerikai diplomácia nem utasítja el azonnal az Andropov áltat előterjesztett javaslatot, ennek egyik o>ka feltétlenül a Reagan-kor- mányzat külpolitikai teljesít­ményét érő bírálatok sokasá­ga. Reagan nyilatkozatában persze vitatkozott ezekkel a bírálatokkal, s különösen azt találta számottevő ered­ménynek kormánya részéről, hogy a NATO-szövetség „so­hasem volt ilyen erős”. A brüsszeli NATO-köz- pontban is nagy érdeklődés­sel fogadták Jurij Andro­pov legutóbbi kijelentéseit az eurorakéta-kérdésben. A NATO értékelése szerint (Folytatás a 2. oldalon) ca Sárkányrepülőről fényképezik a határt Kilenc megyében 28 taggazdaságban tevékenykedik a Mezővíz 3. oldal Tárlat gondokkal 4. oldal B rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal A százneqyvenharmadfk Közgyűlés az Akadémián Egyebek között a Kohászati Gyárépítő Vállalat megrendelé­sére dolgozik a jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezet lakatosrészlege. Képünkön: kész vasszerkezeteket rakodnak a szövetkezet telephelyen Az Elnöki Tanács elnöke Szabolcsban Tegnap Budapesten — az MTA várbeli kongresszusi termében — megkezdődött a hazai tudományos élet kiemelkedő esemé­nye: a Magyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése. Központi témája: a ma­gyar településhálózat jelenlegi helyzete, átalakulásának értékelése. A közgyűlés megnyitóján az elnökség­ben helyet foglalt: Aczél György, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságénalk tagjai, Szentágo- thai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Pál Lénárd, az MTA főtit­kára, Pach Zsigmond Pál, az MTA alel- nöke. Szentágöthai János üdvözlő szavai után megemlékeztek az Akadémia leg­utóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd átadták a kiemelkedően eredményes munkát elismerő kitüntetéseket. A Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1983. évi akadémiai aranyérmet Eörsi Gyula rendes tagnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárának és rektorá­nak adományozta kiemelkedő kutatási eredményeiért, iskolateremtő tudományos és oktatási tevékenységéért, társadalmi - közéleti munkásságáért. Ezután átadták az ezévi akadémiai dí­jakat. 26-an kaptak kitüntetést. A kitüntetések átadása után Sarlós Ist­ván emelkedett szólásra, akinek beszédé­ből az alábbiakban részleteket közlünk. A tudomány adjon közvetlen segítséget a kibontakozáshoz — A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevé­ben és megbízásából köszön­tőm a közgyűlést, és sikeres munkát kívánok a Magyar Tudományos Akadémiának — mondotta bevezetőül Sar­lós István, majd beszédét így folytatta: — Társadalmunk fokozódó figyelemmel kíséri a tudo­mány munkásainak tevé­kenységét — mert tőlük vár magyarázatot a világ és a természet jelenségeire. Tő­lük vár indíttatást a szocia­lista építőmunka távlatokat előkészítő és meghatározó lépéseinek megtételéhez. A kongresszus 1980-ban felhívta a figyelmet arra; hogv a soron következő időkre vállalt feladatok megoldása komoly erőfeszí­téseket igényel mindenkitől. A világban azóta bekövet­kezett események: a tőkés gazdasági válság elmélyülé­se, a világkereskedelmet gátló diszkrimináció és em­bargó, a szocializmus ellen indított politikai és ideoló­giai támadás, a fegyverkezé­si verseny kiszélesedése és a saját sokasodó gondjaink külön-külön és .együttesen is, rendkívül megnehezítették és nehezítik programunk teljesítését. Tovább .nem folytatható az eddig — szükségmegol­dásként — alkalmazott mód­szer:. a beruházások csök­kentése és a fogyasztás to­vábbi korlátozása. Egyetlen út áll előttünk: népgazda­sági méretekben hatékony- nyá kell tenni a vermelést, a szocialista gazdálkodás és a társadalmi rend nyilván­való előnyeit a gyakorlatban az eddiginél teljesebben ki kell aknáznunk. A szocializmus a termelés színvonala és eredményes­sége szempontjából éles ver­senyben van az őt körül­vevő világgal. S ha nem áll- juk ezt a versenyt, akkor lassítjuk, nehezebbé tesszük általános céljaink elérését, és hosszú távon tartósítjuk a viszonylagos elmaradott­ság állapotát. Az alapos fel­készültségnek, a tudásnak valamennyi munkaterületén döntő szerepe lesz abban, hogy terveinket teljesíteni tudjuk. Ebben a helyzetben, amikor állandó és megújuló feladatunk az egyensúly megóvása, s amikor szemün­ket már egy újabb, talán rövidesen kibontakozó fej­lődési időszakra is irányítjuk — megnő a tudomány sze­repe és felelőssége a holnapi Magyarországért, a szocia­lizmusért. A tudomány feladata, hogy a meglévő ellentmon- fcllásokból kiindulva, a ma­gyar társadalom valóságára támaszkodva, a világfolya­matokat számbavéve, tegyen javaslatot a nehézségek le­küzdését és a továbbhala­dást szolgáló feladatokra. Arra van szükségünk, hogy a tudomány adjon közvet­len segítséget a kibontako­záshoz. Ha kell és lehet, ve­gyenek részt az erre alkal­mas kutatóhelyek a naponta felmerülő termelési, szervezé­si, irányítási gondjaink fel­oldásában. A társadalom előtt álló aktuális feladatok tudomá­nyos igényű feldolgozásának jó példája az MTA közgyű­lésein az elmúlt években le­zajlott viták sora. Az MTA ebben' az évben is nagy fontosságú, a társada­lom egészét érintő, méltán közérdeklődésre is számot tartó témát tűzött a közgyű­lés napirendjére. A települé­sek fejlődése jelentősen be­folyásolja a gazdasági tevé­kenység hatékonyságát, a lakosság életkörülményeinek, kultúrájának alakulását. Ha­tást gyakorol a szocialista életmód kibontakozására, hozzájárul nemzeti kultúránk fejlesztéséhez és hagyomá­nyaink, értékeink megőrzésé­hez, továbbörökítéséhez. Szeretnénk, ha az itt le­zajló vita elősegítené, hogy a hagyományokat és az új követelményeket ötvöző, hu­mánus és vonzó települési környezet jöjjön létre. A koncepció előmunkálatai so­rán szakembereink arra tö­rekednek, hogy a termelőe­rők területileg arányosan fejlődjenek, a társadalmi mobilitás és esélyegyenlőség feltételei javuljanak. Mindezek pontosabb kidol­gozásában a tudományra is fontos szerep hárul. Feladata nem merülhet ki abban, hogy feltárja a településfej­lesztés folyamataiban jelent­kező problémákat. A politi­kai cselekvésre hivatott, és ebben kér együttgondolko­dást. Mi lépéshátrányban va­gyunk a nálunk fejlettebb, gazdagabb társadalmak tele­püléspolitikájával szemben. Ez a hátrány a javunkra for­dítható, ha tanulmányozzuk ezen országok tapasztalatait, s ha azokból csak a jót, a mi körülményeink között hasz- nosíthatókat vesszük át. Így sok, az útkereséssel együtt­járó hiba vagy tévedés elke­rülhetővé válik. Hosszú időn át a világ minden táján metropoliso­kat, sőt meganolisokat épí­tettek. Ez a folyamat azon­ban megszakadt, túlhaladot­tá vált, mert a tapasztalatok szerint az ilyen nagy telepü­lések nem alkalmasak a vá­ros egészét magukénak érző közösségek kialakítására. Nálunk ez a veszély meg­szűnt az 1960-as években, amikor intézkedések történ­tek annak érdekében, hogy Budapest 2 milliós lakosság­számának egészségtelen to­vábbi növekedését megaka­dályozzák; s amikor megkez­dődött — sajnos nem mindig körültekintően — az ipar vi­dékre telepítése. Azzal kell számolnunk, hogy a lakosság egy része valószínűleg még sokáig nem ja saját lakóhelyén, hanem más városban vagy faluban vállal munkát. Ez is szüksé­gessé teszi a települések ösz- szeköttetésének korszerűsíté­sét, nehogy torz arány ala­kuljon ki a munkahelyre és a hazautazás, valamint a tényleges munkaidő között. (Folytatás a 3. oldalon.) Marjai József hazaérkezett Bulgáriából A Magyar—Bolgár Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság XVIII. ülésszaka tegnap Szófiában befejezte munká­ját. A megbeszéléseken átte­kintették a magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok hely­zetét. különös tekintettel a két ország kormányfőinek 1982. novemberi találkozóján meghatározott feladatok tel­jesítésére. Megállapították, hogy a gazdasági együttmű­ködés jól fejlődik, bővül a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció. Ügy érté­kelték, hogy e téren még je­lentős tartalékok vannak. Az ülésszakon Marjai Jó­zsef és Sztanis Bonev mi- iniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei jegyző­könyvet írtak alá. Szófiai tartózkodása során Marjai Józsefet fogadta Gri- sa Filipov, a Bolgár Nép- köztársaság kormányának el­nöke, akivel áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcso­latok fejlődését. A Minisz­tertanács elnökhelyettese megbeszélést folytatott And­rei Lukanov miniszterelnök­helyettessel is. Marjai József rriiniszterel- nökhelyettes tegnap este visszaérkezett Budapestre. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A vendéget a kora délutá­ni órákban tiszavasvári tér­ségében, a megye határánál fogadták Szabolcs-Szatmár párt- és állami vezetői. Az Elnöki Tanács elnökének út­ja innen Nyíregyházára ve­zetett. Ott — a megyei párt- bizottság székházának ta­nácstermében, az- MSZMP megyei Végrehajtó Bizottsá­gának tagjaival találkozott és meghallgatta Tar Imre el­ső titkár beszámolóját Sza­bolcs-Szatmár megye politi­Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta a Holland Mun­kapárt küldöttségét, Max Van Den Berget, a párt el­nökét és Willem van Velzen országos titkárt. A szívélyes légkörű talál­kozón kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két párt kai, gazdasági és kulturális életéről. A beszámoló a csaknem 600 ezer lakosú megye épí­tőmunkájának eredményei­ről, iparának és mezőgazda­ságának helyzetéről , soron- következő feladatairól szólt. A többi között utalt arra, hogy a hazánk legkeletibb megyéjének üzemeiben, gyá­raiban és vállalatainál elő­állított 33 milliárd forint ér­tékű terméknek egynegyede külpiacokon talál vevőre. Mezőgazdasága pedig ugyan­csak exportképes termények sorát termeli meg. Losonczi Pál kétnapos Szabolcs-Szatmári program­ja ma vidéki körúttal foly­tatódik. helyzetéről, feladatairól; esz­mecserét folytattak néhány fontosabb nemzetközi kér­désről. A találkozón részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője A küldöttség, amelyet a Ferihegyi repülőtéren Szű­rös Mátyás búcsúztatott, teg­nap elutazott hazánkból. Szójavetés. A kisújszállási Nagykun Tsz — ahol felvételünk készült — 80 hektáron termeli az idén az olajos növényt Németh Károly fogadta a Holland Munkapárt küldöttségét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents