Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

1983. MÁJUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A tévé képernyőié előtt Megyeszomszédunk, Bács- Kiskun tanácselnökéről, Gaj- dóosi Istvánról sokat hallot­tunk már, megszállott lo­kálpatriotizmusát, másokat is magával ragadó embersé­gét hol itt, hol ott emlegetik elismerően. Mist a televízió félórás portréfilmet készí­tett róla. A tanácselnökkel Tóth Erika beszélgetett — okos partnernek bizonyult —, jószerével egyetlen dia­lógus volt ez a portréfilm. Nem történt benne semmi különös, semmi meglepő, semmi „érdekes”. Mégis megfogott és lekötött. A si­ker titka: a válaszoló tanács­elnök végtelen egyszerűsége és i közvetlensége, természe­tessége, ahogy a 'nyilvános­ságot is „elviselte”, ahogy a közéletről, mint legszemé­lyesebb dolgairól beszélt. Nem vallott, ez a nagyképű­ség idegen lett volna tőle, csak beszélt. S hangjában derű. beszédének tempójában nyugtalan feszültség, a min­dig tettrekész ember feszült­sége. A félórás film. úgy tűnt, mintha csupán ötper­ces riport lett volna. Ha va­lami kellemes a képernyőn, akkor így repül az idő! Rajnai András hangot vál­tott, felhagyott csacska tele­víziós meséivel; legújabb munkájából — Angyal szállt le Babilonba, bemutatója pép te k este volt — úgy lát­szik, komolyabb dolgokra adja ezentúl a fejét. Az elektronika megszállott tele­víziós mestere felismerte, hogy eddigi kísérletei több­nyire zsákutcába vezettek, és hogy sikerre csak az igazi dráma számíthat a képer­nyőn. A puszta látványosság bármily kápráztató is legyen, csak mutatvány, semmi egyéb. Televíziós meséin melyet felnőtteknek szánt, mennyit bosszankodtunk épp emiatt, az öncélú látványos­ság erőltetése miatt, és ami­att, hogy tévéjátékaiból egy­szerűen „kimaradt” a drámai feszültség. l!lj úton Rajnai Most igazi drámát vett végre a kezébe, Dürrenmatt egyik munkáját, s nem maga próbált drámát farigcsálni — reménytelenül — holmi epikus azaz elbeszélő művek­ből. Igaz, ezúttal is egy meg­lehetősen bonyolult, össze­tett világú dráma képernyő­re ültetésére vállalkozott. Egy olyan mű televíziós megszó­laltatására, felhasználva benne eddigi kísérleteinek hasznosítható eredményeit is, amelyben a feszültség íiem hagyományos módon, hanem groteszk játék formá­jában jelenik meg. Furcsa paradoxonaival bizony nem könnyű feladat elé állítja ez a mű mind az .alkotót, mind pedig a nézőt. A szóbanfor- gó Babilon csupán egy kép­zeletbeli hely. fikció, ahol fura dolgok játszódnak le. Különösen annak látszik kü­lönösnek, aki idegen, más­honnan érkezik, mint a drá­mabéli Angyal is, az lepőd­het meg a tapasztaltakon. Valójában ez a Babilon egy jóléti társadalom groteszk képe, a szerző saját korának, a polgári világnak a dilem­máit fogalmazta meg benne áttételesen, sok-sok fura öt­lettel. A részletekből, az ér­dekes fordulatokból azután végül is összeáll az alapvető gondolat, amely egyetlen kérdésben talán így fogal­mazható meg; mi lesz veled polgári világ, mi lesz eszmé­nyeiddel, hová vezet az em­beriség útja? — kérdezi Dürrenmatt. És kérdezi vele együtt Rajnai András. A dráma televíziós változatá­nak dicsérete, hogy nemcsak megőrizte a játék az eredeti mű groteszk vonásait, hanem megmaradt a dráma feszült gondolatisága, s játékos in- tellektualizmusát sem kont­rázták meg ezúttal holmi fe­lesleges, elektronikus trük­kök Rajnai bízott Dürren- mattban. jobban, mint ön­magában, s ez lett az ő sze­rencséje. s a miénk is. Né­hány mozzanattól eltekintve. például az Angyal érkezésé­nek kissé suta képei, más­részt túlságosan látványos megoldásai, melyek a régi Rajnait idézték, hagyomá­nyos drámát kaptunk, s ami esetében szintén újdonság: ezúttal a színészek is jelle­meket hoznak, nemcsak sze­replői a játéknak, ahogy a rendező régebbi munkáiban elégedetlenkedve kifogásol­tuk. Sőt, remek színészi ala­kításokkal találkozhattunk; elsősorban a Sinkó Lászlóé, aki rendkívül mélyen éli át, s teszi számunkra is érzékel­hetővé Nebukadnecar belső kételyeit, dilemmáit, s iga­zán elragadó Szirtes Ági na­iv Angyala, de Bárdv György és a többiek is hiteles figu­rákat teremtenek. Nagyszerű dráma, monda­nivalóra.' összpontosító ren­dezés. jó színészi teljesítmé­nyek — mindezek együttesen jelzik annyi kudarc után: Rajnai András rendezőként taz eddigieknél több sikert ígérő művészi útra lépett. Röviden Edith Piaff varázsa, soha el nem múló varázs; kivéte­les jelensége ő századunk­nak. Elég megjelennie a képernyőn is, s törékeny kis alakjával, s milyen óriási hangjával, no meg szenvedé­lyes lobogásával máris a hatalma alá kerít bennün­ket. Ez történt szerda este is. amikor egy francia doku­mentumfilm, az Azok a ked­ves eltűntek... idézte őt. Olyan részletek villantak fel Piaff életéből, amelyekről eddig keveset, vagy alig tud­tunk valamit. A film telje­sebbé tette tehát az eddig kialakított Edith Piaff-ké- pünket. Túl azon, hogy újra gyönyörködhettünk a lenyű­göző francia „dalospacsirta” hangjában. Most hétfőn; rendkívüli adásnap a televízióban. Ami érdekessé avatta a jégkorong világbajnokság küzdelmeinek közvetítésén túl ezt az estét: Szepesi György hosszú idő után „visszatért” a képernyőre; hogy színházi élményeiről beszéljen, hogy színházi esz­ményeit körvonalazza sok­sok példával, szemléletesen. Az én színházam, hangsú­lyozta Szepesi, romantikus színház, az érzelmek színhá­za. Tegyük hozzá, nemcsak az övé. Sokunké is. Külön öröm, hogy jeles vendégeket hívott meg társalgásra, ked­venceit, Gobbi Hildát, Gá­bor Miklóst, Gregus Zoltánt, Tolnai Gábort, Király Ist­vánt, Karinthy Ferencet és Ferrári Violettát, aki. azt hiszem, teljesen új arc a fia­talok számára.Viszont ked­ves emlék az Ármány és szerelemből az idősebb nem­zedékeknek. V. M. Végéhez közeledik a tanév Érettségi vizsgák, utolsó tanítási nap Végéhez közeledik a tan­év az általános és a közép­iskolákban. A nemzetiségi gimnáziumokban május 12- én, a többi középiskola IV., valamint az egészségügyi szakiskolák III. osztályos tanulói számára május 13- án, a szakmunkásképző in­tézetek utolsó évfolyamain május 27-én tartják az utol­só órákat. Az érettségi — érettségi képesítő — írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumok­ban május 13-án, a gimnázi­umok és a szakközépiskolák nappali tagozatán május 16- án, a középiskolák esti és levelező tagozatán május 30- án kezdődnek. A közös írás­beli érettségi-felvételi vizs­gákon május 23-tól adnak számot tudásukról a diákok. A szakmunkásképző iskolák­ban június 16-tól kezdve tartják a szakmunkásvizsgá­kat, a gép- és gyorsíróisko­lákban június 21—27. kö­zött vizsgáznak a végzős ta­nulók. A nappali tagozatos alsó­fokú oktatási intézmények diákjai, a középiskolák I— III. osztályosai számára, to­vábbá a gép- és gyorsíró iskolákban és az egészség- ügyi szakiskolák I—III. osz- vtáilyaiban június 17-én, a szakmunkásképzőkben jú­nius 10-én lesz az utolsó tanítási nap. Az évzáró ün­nepségekre. a bizonyítvány­osztásra az utolsó tanítási napot követő héten — az igazgató által kijelölt napon — kerül sor. Május 18-21 Debreceni színházi napok Megkezdték a színházje­gyek árusítását a debreceni színházi napok idei bemu­tatóira a hajdú-bihari me­gyeszékhelyen. A hagyomá­nyos kulturális találkozót az idén május 18. és 21. kö­zött rendezik meg három társulat — a budapesti Jó­zsef Attila Színház, a Nagy­váradi Állami Színház és a debreceni Csokonai Színház — részvételével. A nagyszín­ház közelmúltban felújított Kossuth utcai épületében május 18-án a fővárosiak előadásában nézheti meg a közönség Patrick Hamilton Gázláng című hárorhfelvoná- sos bűnügyi játékát. Május 19-én és 20-án a nagyváradi színház vendégszerepel Deb­recenben: Tamási Áron ős­vigasztalás című drámáját és Kiritescu Szarkafészek című művét viszik színre. A zárónapon, május 21-én a Csokonai Színház társulata Csehov Ványa bácsi című drámáját mutatja be. Szenzációs leletre bukkantak Visontán a Mátrai Szén­bányák Vállalat Thorez bányaüzemében. A külfejtés közben a föld felszínétől mintegy 10—12 méterre egymás közelében több mammutagyarat találtak. A szakemberek azt feltételezik, hogy hozzávetőleg egymillió évvel ezelőtt valamilyen természeti katasztrófa okozta a különböző ko­rú állatok pusztulását. A gyöngyösi és az egri múzeum régészei a bányaüzem dolgozóinak segítségével folytat­ják a. leletmentést, s valószínűleg újabb leletekre buk­kannak az egyedülálló mammuttemetőben Ami a törököknek nem sikerült •>. - ' f. .... 1 fi diákok győztek Eprten Leírhatatlan az öröm. A fesztivál fődíját a Szolnok megyei csapat nyerte A közönség a jászberényi szakmunkástanulók táncát figyeli fl fesztivál ffidíját a Szolnok megyeiek nyerték Eger sétálóutcája a Szé­chenyi utca. Kirakatok, üzle­tek, múltat idéző épületek, műemlékek sora, amelyen mindig akad látnivaló, figye­lemre méltó esemény. Külö­nösen így van ez két évente, az országos diáknapok ide­jén, amikor a fiatalok — át­véve a „hatalmat”, a törté­nelmi város kulcsát — hatá­rozzák meg a hangulatot há­rom napon át. önfeledten énekelnek, sétálnak, akad­nak akik egy hatalmas zsák­ból pattogatott kukoricával kínálják a velük szembejövő ismeretleneket az ötletekből kifogyhatatlanok a diákok. A jókedv átragad az egyéb­ként unatkozó, közömbös já­ró-kelőkre is. Este tíz után még szól a gitár, az alkalmi zenekar produkcióját nem kalapozás — s nem is a kör­nyékbeli lakók háborgása — hanem biztató taps követi. Nem túlzás állítani, együtt örül, szórakozik, lélegzik a város. Az elmúlt hétvégén ren­dezett Gárdonyi Géza orszá­gos diáknapokra a házigaz­dák hatszáz fiatalt fogadtak, láttak vendégül Nógrád, Pest és Szolnok megyéből. Delegációk különböző színű sapkákban rótták a várost. A Szolnok megyeiek, a „kék­sapkások” létszámbeli fölény­ben voltak, háromszáz diák érdemelte ki. hogy ott lehes­sen az egri találkozón. — Egyszerű az oka miért jöttek többen Szolnok me­gyéből — magyarázta az örökké nyüzsgő Király Judit, a diáktanács elnöke, akit társai „városanyának” is ti­tuláltak — ugyanis köztu­dott, hogy nagyon jó kórusa­ink vannak, melyeknek itt a helyük, és afról már iga­zán nem tehetnek, hogy ezek az együttesek nagylétszámú- ak. — A fesztiválon mi a sze­repe a diáktanácsnak, mi­lyen szempontok alapján mérlegeli a imegyék verse­nyét? — A diáktanács kilenc ta­gú. már hónapok óta tartjuk a kapcsolatot. A fesztivált Igyekeztünk úgy előkészíteni, hogy simán menjen minden. . Most már az a dolgunk, hogy értékeljük a bemutató­kat. versenyeket. A diákna­pok eddigi gyakorlatától el­térően a fődijat nem egy is­kolának, hanem megyének ítéljük oda. Az elbírálásnál a szempontjaink a követke­zők: milyen hangulatot tud­tak teremteni a küldöttek, hogyan szerepeltek a művé­szeti bemutatón, sportverse­nyeken, milyen aktivitással vettek részt a különböző rendezvényeken, és sokat számít a gálára összeállított egyórás önálló műsor. Az országos diáknapokat péntek este Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Az ünnepség után a vendéglátó középfokú intéz­mények tanulói klubfoglal­kozásokra várták diáktársai­kat. Másnapra igen sűrű programot állítottak össze. Á Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kitűnő akusztiká­jú dísztermében megyénk kórusai léptek fel. Az elis­merő szavak, sikerük bizo­nyította, jó hírnevük meg­alapozott. Az énekkarokkal egyidő- ben a helyőrségi művelődési otthonban is folytak művé­szeti bemutatók. Zenekarok, szólisták, diákszínpadok szó­rakoztatták a közönséget. A szolnoki Varga Katalin Gim­názium tanulóinak Kisherce- ge Egerben is tetszést aratott; a vízügyi szakközépiskola Fjord beat-együttesének ze­néjét még jó ideig elhallgat­ta volna a publikum. Délután lazításként tömeg­sportot szerveztek. Volt minden, a sportversenyektől a botvégre szúrt sárdobálá­son át a fociig. A tornate­remben zajló vetélkedő egyik leghangulatosabb szur­koló gárdáját a Verseghy gimnázium lányai alkották. Dóra Andrea — két „Ki a jó? Szolnok!” kiáltás között — lelkendezett. „Nagyon vár­tuk a fesztivált, de hogy ilyen változatos, hangu­latos lesz nem is gondoltuk. Nemcsak új ba­rátokat szereztünk, de mint osztálytársak is jobban meg­ismertük egymást, közelebb kerültünk egymáshoz”. Az általános iskola udva­rán — ahol a sportversenyek folytak — régi népi játék­kal, a bigézéssel szerezhet­tek megyéjüknek pontokat, pontosabban pontot érő gombokat a vállalkozó szel­leműek. A hegyesre faragott fa felpattintása után a leg­többen csak a levegőt csé­pelték. Kollár Zoli, a Sza­muely Tibor szakközépiskola tanulója viszont egész ügye­sen ütött. — Pedig először próbálko­zom vele — vallotta be — nem is hallottam, hogy van ilyen. Egész jó szórakozás, no meg az sem utolsó, hogy szereztem húsz zsetont, ami beleszámít a versenybe. Vasárnap az egri majáli­son a Szépasszony-völgyében mutatkozott be a csoportok egy része, de valójában min­denki már a délutáni gálát, a megyék szerkesztett közös műsorát várta. A Szolnok megyei fiatalok a Jászkun­sági gyerek vagyok... dalla­mára vonultak fel. Impozáns látvány volt a nagylétszámú kórusok megjelenése, szín­vonalas műsorukat nagy taps fogadta. A hangszere­sek; vers- és prózamondók — a megyei diáknapokon legjobban szerepelt gimna­zisták — kitettek magukért. Az első igazi vastapsot Nagy Csaba bűvész, a szolnoki Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola tanu­lója kapta, a jászberényi táncosokat pedig egyszerűen nem akarták leengedni a színpadról. A mezőtúri Gala­gonya citeraegyüttes most is „hozta formáját”, a tőle megszokott ízes műsorral rukkolt ki. A három megye bemuta­tóját követően a zsűri, a di­áktanács számvetést készí­teni ült össze. Előtte Kucsa Alice a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium tanu­lója, a diáktanács tagja el­mondta, hogy két évvel ez­előtt is részt vett a diákna­pokon, de most jobban érez­te magát, mert az események kevesebb helyszínen zajlot­tak, így a három megye fia­taljai többet lehettek együtt, könnyebben ismerkedhettek. A fesztivál zárására, az eredményhirdetésre a Dobó téren került sor. A fesztivál fődíját — a kristályserleget, egy hatalmas tortát és több kisebbet — Szolnok megyé­nek ítélték oda. Majd Var­jú Vilmos, az-egri tanács el­nöke visszavette a város kul­csát és elbúcsúzott a diákok­tól: „Találkozzunk két év múlva!” Fekete Sándor Fotó: Dede Géza

Next

/
Thumbnails
Contents