Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
1983. MÁJUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A levegőből repülőgéppel, a földön traktorral Gépesített növényvédelem Délelőtt 10 óra, hétágra süt a nap. Ki tudja, hányadszor landol a Tiszatáj Termelő- szövetkezet növényvédő repülőgépe. A kukorica vetése előtt kiszórandó műtrágyát szállítja rendületlenül. A konténerek egyre nyelik a műanyag zsákok tartalmát. A növényvédő brigád dolgozói emelik, vágják, nyitják a műtrágyás zsákokat, és ön- tik tartalmukat a traktorra szerelt, hidraulikusan emelhető tartályokba, azaz a konténerbe, amíg a repülő a levegőben van. Aztán csak addig pihennek keveset, míg a két traktor megtölti a gépmadarat. Simon Miklós, az egyik piros MTZ vezetője, nem is száll ki a fülkéből, az ablakon keresztül válaszol. Konténerrel töltik az AN—2-est. Fenn a gép tetején Szekeres Sándor arra vigyáz, hogy a műtrágya a helyére kerüljön — A traktorosbrigádban „univerzálisnak’’ kell lenni, muszáj minden munkához érteni. 1949 óta dolgozom a téeszben és 15 esztendeje a növényvédőknél. Volt időm megtanulni a fogásokat. Sajnos, kevesen vagyunk itt a műtrágyázásnál — tér rá a jelenlegi munkákra. A munkatársaim sokat dolgoznak, láthatja — emeli fel hangját.— Csak álljon itt egy kis .ideig. Indítja a (motort és előbbre döcög az erőgéppel. Szekeres Sándor a leszálló gépre pattan, és már igazítja is a töltőnyíláshoz a műanyag csövet, ne szóródjon mellé egy szem se a műtrágyából. A két traktor hátratolat, Szekeres Sándor leszáll és rakja a zsákokat a többiekkel tovább. — Nincs időm, hogy beszélgessek magával — zárja le a kérdéssó- rozatot keményen. Szekeres Barnabás már készségesebb: „Az állattenyésztésben dolgoztam korábban, ez év januárjában vegyszerismereteket tanultam a törökszentmiklósi növényvédős tanfolyamon, ahol így méregkeverő és raktárkezelői képesítést szereztem. Még nem sokat mondhatok a növényvédő- söknél töltött időről — any- nyit azért mindenképpen, hogy érdekesebb, sokoldalúbb az előzőnél.” — A múlt héten fejeztük be a búza gyomirtását, most a kukoricaföldet trágyázzuk. Van munka bőven. A növényvédő brigád többi tagija a szomszédos napraforgótábla mellett táborozik. Éppen a beérkezett SP— 2002-es permetezőgépeket tankolják vegyszerrel. két tartálykocsiból, egy Pemix típusú mixergépből és egy fedett, vegyszerekkel teli pótkocsiból áll a konvoj. Tóth Péter traktorvezető szintén régóta „szagolja” a vegyszert a termelőszövetkezetben. — Bizony már 20 esztendeje átlagosan négy hónapot a növényvédőkkel dolgozom együtt a szántóföldön és a kertészetben. Ez egy külön ágazat, akik itt dolgoznak, kivétel nélkül tanfolyamot végeztek.. Anélkül nem lehet ezt a veszélyes munkát végezni. Korábban nem értettünk hozzá, csak azt láttuk, hogy a kukorica megmaradt, körülötte a gyom kipusztult. Az iskola óta tisztázódtak a fogalmak, ma már másképpen nézzük a növényvédelmet. Az időjárástól, az előttünk és az utánunk haladó gépek munkájától függ a mi teljesítményünk. A vegyszer átkerült a munkagépbe, indulhat a traktor tovább. Hoppál Mihály, a növényvédő brigád egyik fiatal szakmunkása száll le a keverőgépről. — Reggel az egész brigádot kiszállítják a tábla szélére, itt töltjük a napot. A reggeli és az ebéd mindig a határban. A brigádban tízen vagyunk. Ahhoz, amit Tóth Péter mondott, hozzátenném: rendszeresen továbbképzésre kell járnunk, mivel évente új vegyszerek érkeznek a téesz- be. Tisztában kell lenni hatásukkal, keverési arányukkal. A vegyszerezés után néhány héttel már látni a munkájuk eredményét. Hoppál .Mihály megtoldja még: „Aki egyszer megszereti, az szívesen dolgozik ebben a munkakörben.” |F. T. A földi permetező- gép a töltőhelyen. A tábla szélén a vegyszerkeverőbői jut a gépbe a gyomirtószer Két hét múlva nyit A budapesti tavaszi vásár Kitűnt a Góbé ’82 A próbarepülés és a sokoldalú gépvizsgálat nyomán kitűnő bizonyítványt állítottak ki a szombathelyi XII- es Autójavító Vállalat re- pülőgépgyártó és -javító üzemében készített vitorlázógépek első példányairól, így megkezdődhetett a szériagyártás. Az új repülőgépek a Góbé néven ismert kétkormányos iskolagépek korszerűsített változatai — erre utal típusjelzésük, a Góbé ’82 is — konstruktőrük: idősebb Rubik Ernő, Kossuth-díjas mérnök. Az új típus első példányát októberben kezdték építeni, s ez év elején kezdődtek az ellenőrző repülések. A kategóriájában a világ legkönnyebb gépének számító, ikonnyen vezethető, hazai anyagokból készült Góbé '82-t. mindenféle időjárásnál kipróbálták, majd a legkülönbözőbb ellenőrző méréseknek vetették alá. Az üzem évente harminc gépet tud készíteni, a felét exportra. Két hét múlva, május 18- án nyit a tavaszi BNV. a beruházási javak ez évi szakvására. A kőbányai vásárvárosban javában fdly- nak az előkészítő munkák, a pavilonok, a szabadkiállítási terület és a parkok rendezése, építése. Az első kamionszállítmányok is megérkeztek, megkezdődött a kiállítandó berendezések ki- csomagolása, elhelyezése és próbája. A Hungexpo előzetese szerint a BNV-n Magyarországgal együtt összesen 29 ország és Nyugat-Berlin sok száz cége állítja ki újdonságait Az eddigi nyolc helyett ezúttal 13 árucsoportban láthatók majd a termékek. A vásárszervezők ezzel is igazodni kívánnak a gazdaságfejlődés megváltozott körülményeihez és súlyponti feladataihoz. Korábban például a híradástechnikai termékek egy nagy árucsoportot képeztek, most külön állítják majd ki az ipari híradás- technikai cikkeket, az irodagéptechnikai. valamint a számítástechnikai termékeket. Az F 2 pavilonban pedig a televízió felkínálom műsorában szereplő ötletek cs találmányok kapnak helyet. Hazánkat a BNV-n 850 vállalat és szövetkezet képviseli. továbbá sok új kisvállalkozás. A vásárközpont 85 ezer négyzetméternyi szabad és fedett kiállítási területéből a magyar termékek bemutatói 55 ezret foglalnak el. Figyelemre méltó a szocialista országok érdeklődésénél; növekedése a vásár iránt. A tőkés partnerek sorában a legnagyobb kiállító az NSZK. Ausztria, Svájc és Olaszország. A tavaszi BNV május 18. és 26. között tart nyitva, öt hétköznapon délelőttönként szakmai napot rendeznek. A vásárlátogatók ellátásáról 16 gyorsbüfé étterem és számos étkezde gondoskodik, majd. A várhaló nagy csúcs- forgalom miatt a BKV sűríti a vásár idején autóbusz- és villamosjáratait. A politikai főiskola hallgatói megyénkben Tegnap délelőtt az MSZMP KB Politikai Főiskola vezető-továbbképző tanfolyama hallgatóinak egy csoportja Szolnokra látogatott. A vendégeket a megyei pártbizottság épületében, Mohácsi Ottó a megyei pártbizottság titkára fogadta, majd tájékoztatta őket a gazdaságban folyó pártmunkáról. Ezután a jászalsószentgyör- gyi Petőfi Termelőszövetkezetet keresték fel, ahol ismertetést hallgattak meg a szövetkezet gazdálkodásáról, az üzemi pártszervezet munkájáról. Ezt követően megtekintették a termelőszövetkezetet, és az esti órákban visszautaztak Budapestre. Textilielzisek új szabvány szerint A vásárlók július 1-ig mind a régi „textilikresszel” mind az újfajta jelöléssel találkoznak, ezt követően azonban már csak az új jelképeket találják az árukon. Az új jelképeken megszűnik a színek alkalmazása. Az eddigi piros, sárga, zöld grafikákat nem használhatják a gyártók a továbbiakban. Nem lesz a jövőben mosógép rajza sem a ruhákon. hiszen az automata mosógépek programjai a korábbinál sokkal többféle anyag mosását teszik lehetővé. Eltűnik a csak vegyileg tisztítható felirat, helyette jelzi egy-egy betű vegyileg tisztítható-e, s ha igen. milyen fajta vegyszerről. Az új jelzéseket a Fogyasztók Szabványosítási Tanácsa tájékoztató füzetekben ismerteti. Ezeket a tájékoztatókat — még július elseje előtt — a boltok terjesztik. Osztrákok szállítják Használt gépeket bont a vaszari tsz A vaszari Hunyadi Tsz — a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével — együttműködési megállapodást kötött egy bécsi céggel amely különböző használt gépek berendezések és elektromos motorok bontásával és osztályozásával foglalkozik. Az osztrák partner kamionokkal szállítja a kiselejtezett gépeket és motorokat u. szövetkezet üzemegységébe. A falu rangja Hazafias Népfront A helyi bizottságai és a községi tanácsok szervezésében me- gyeszerte falugyűléseket tartottak februárban és márciusban. Hagyomány már kisebb településeinken, hogy tavasznyíláskor összehívják a lakosságot, és megvitatják mi az, ami illik a falu rangjához, mi emeli, illetve mi csorbítja azt. Egy kis túlzással szólva az otthon nyugalma, boldogulása’a napirend, hiszen az apró- cseprő ügyektől kezdve a megélhetési lehetőségekig, sok minden szóba kerül ilyenkor. A helyi sajátosságok mellett nagyon sok közös vonás jellemezte ezeket a falugyűléseket. Elsősorban talán a realitásokhoz igazodó, józan hangvétel érdemel említést. A tanácsi vezetők sehol sem takargatták el a hibákat, nem ígérgettek felelőtlenül, a választópolgárok pedig nem léptek fel teljesíthetetlen követelésekkel. Mindenhol részletesen tisztázták, hogy mire jut pénz, és mi az a jogos igény, melyet csak a későbbiekben lehet majd kielégíteni. örvendetes, hogy a nehezebbé vált gazdasági körülmények ellenére mindenhol arról adhattak számot, hogy az alapellátást — ideértve a kereskedelmi, az egészség- ügyi, az oktatási hálózatot — sikerült szinten tartani. Emellett sok vonatkozásban fejlődtek falvaink. Bizonyságul hosszú lenne felsorolni a leltárt, ezért csupán példaként említem, hogy új gázcseretelep épült Jászfel- sőszentgyörgyön, új postahivatallal gazdagodott Tisza- süly, óvodát építettek Jásztelken. És amikor a települések fejlődéséről szólunk, elismeréssel adózva kell hangsúlyoznunk, hogy céljaik eléréséhez a lakosságtól és a helyi gazdasági szervektől sok segítséget kaptak a tanácsok. Tavaly például a jászfény szarui nagyközségi közös tanács 18 millió forint élitek ű társadalmi munkát tervezett. Az év végén 23 milliós értéket könyvelhettek el. A helyiek tehát általában megteszik a magukét községük fejlesztéséért, és azért, hogy minél kevesebb bosz- szúsággal, több derűvel tölthessék napjaikat. Néhány feladat azonban vagy meghaladja erejüket, vagy megoldása más szervek hatáskörébe tartozik. Néhol — így például Jászfelsőszentgyör- gyön — a helyi munkaerő foglalkoztatása érdekében a termelőszövetkezeti melléküzemági tevékenység fokozását sürgették. Az ilyen gondok megoldása azonban korántsem csupán jószándék kérdése, sokkal inkább a gazdasági erőforrásoké és lehetőségeké. Van azonban számos olyan fájó pont is a községekben, melyeknek orvoslása a különböző szervek részéről egy kis figyelemmel, mondha'nánk úgy is: rendeltetésük betöltésével könnyen orvosolható lenne. Példaként hadd említsem a kistételű tégla, cement vagy cserép hiányát néhány .kisebb településünkön. Néhol — például Jásziványon — évek óta sérelmezik ezt a lakosok. Tegyük hozzá: teljes joggal. Munkaidejüket a közösség számára is jobban kamatoztathatnák, ha nem kellene félnapokat utazniuk a házaik javításához szükséges „maroknyi’/ építőanyagért. Beruházás számottevő ősz- szeg felhasználása nélkül is megoldható lenne sok olyan feladat, amiinek elodázása bosszantja a lakosságot — ez is a falugyűlések egyik tanulsága. A szeméttelepek jó részéről például fél határt borítóan hordja a hulladékot a szél. — lásd többek között a cibakházi faluszélét. A nincstelenség éveiben sok parasztember koronaakáccal kerítette körül otthonát, mert drága kerítésre nem volt pénze. Most az ilyen olcsó megoldások számításba sem jönnek, pe- » dlg a papírt és a könnyű fajsúlyú anyagokat az élősövény megtartaná. A rend, a tisztaság, a környezet védelme ugyanakkor mindenhol közösségi igényként fogalmazódott meg. Szervezés kérdése sok minden. így például a házak előtti, az út menti csatornák tisztántartása. Ki tegye rendbe azokat, ha nem az ott lakók? Ehhez azonban a népfront, vagy a tanács szervezőmunkája nélkülözhetetlen. És nemcsak ehhez, hanem a tanyavilágban lakókról való gondoskodáshoz is. Nem véletlenül szorgalmazták például Két- pón a földutak rendszeres rendbetételéit, hiszen ott a külterületen él a lakosság negyven százaléka. Nyílt titok — és ennek a falugyűlések most is hangot adtak — hogy a kisebb településeken nagyon hiányos a szolgáltatás. Van olyan község például, ahol hetenként csak kétszer dolgozik a borbély. A szolgáltatás javítása tehát állandó feladatot kell hogy képezzen az illetékesek számára. lyenkor, a falugyűlések után néhányan felvetik: mi értelme mindennek, megváltozik-e a világ? Hát ami a falu világát illeti, látványos változás nem várható. az eszmecseréknek mégis van értelmük. Mindenekelőtt azért, mert a helyi vezetőket megerősíti abban. hogy jó úton járnak, a lakosság pedig tisztán lát minden kérdésben. A közösség igényeinek meghallgatása jó alapot nyújt a jövő terveinek kimunkálásához, a feladatok rangsorolásához. És ez sem mellékes. S. B. I Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet tartálykészitő üzemében az első félévben háromszáz 4 ezer-500 literes vízszállító és ötven 4 ezer literes pótkocsira, illetve tehergépkocsira szerelhető üzemanyag- tartályt gyártanak.
