Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

1983. MÁJUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fiatalok a békéért Ülésezett a KISZ KB Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Bara­nyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A Központi Bizottságot Fejti György el­ső titkár tájékoztatta az MSZMp KB ezév április 12 —13-i üléséről. A testület egyetértett a párt Központi Bizottságának helyzetértéke­lésével és a dokumentumban megfogalmazott programmal. Kiemelt feladatának tekinti a KISZ-tagság, az egész ma­gyar ifjúság mozgósítását a határozat végrehajtására. Ennek a munkának az alap­ja továbbra is a KISZ X. kongresszusának határozata, valamint a mostani ülésen elfogadott munkaprogram, amely az MSZMP KB ülésé­nek határozatából adódó új feladatokat tartalmazza. A KISZ fontos feladata, hogy részt vegyen a párt 1980-as évekre szóló ifjúság- politikai koncepciójának ki­dolgozásában és az elmúlt Tegnap Szolnok megye párt és állami vezetői meg­beszélést folytattak az Or­szágos Vízügyi Hivatal ve­zetőivel. A tárgyaláson, amelyet Barta László, a me­gyei .tanács elnöke vezetett, részt vett Vincze József, az OVH elnökhelyettese. Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára, és Hege­dűs Lajos, a Kötivizig igaz­gatója. Áttekintették a VI. ötéves terv vízgazdálkodás­sal kapcsolatos időarányos feladatainak teljesítését, szó esett az elkövetkezendő esztendők tennivalóiról, a megyét érintő vízgazdálko­dási fejlesztési kérdésekről. évtized tapasztalataira tá­maszkodva világos, megala­pozott álláspontot alakítson ki a továbbfejlesztés irányai­ról — hangsúlyozta a testü­let. A Központi Bizottságot ebben a munkában az a cél vezérli, hogy újabb nemze­dékek sorakozzanak fel szo­cialista eszméink és pártunk politikája mellett; hogy ja­vuljon az ifjúság szellemi, erkölcsi, fizikai felkészítése. A testület Kovács Jenőnek, a KB titkárának előterjesz­tésében megtárgyalta az ifjú­ság körében folytatott béke­mozgalmi munka tapasztala­tait, és meghatározta a KISZ ezzel kapcsolatos további fel­adatait. A Központi Bizottság az ifjúsági szövetség szerveze­teinek feladatul szabta, hogy a fiatalok békemozgalmi ak­cióinak élére állva, az ifjú­ság tömegeit vezetve bizto­sítsanak lehetőséget a fiata­lok békevágyának kifejzé* sére. A tanácskozáson szóba ke­rült Szolnok város készülő főgyűjtő csatornájának és szennyvíztisztító telepének jelentősége. az, hogy a szolnoki szennyvíztisztító művek ütemszerű megvalósí­tása nemcsak a város, ha- ■ nem valamennyi Tisza mel­letti település számára fon­tos. Az OVH szakemberei tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy két olyan tanul­mányterv készül, amely érinti a megye vízgazdál­kodását. Az egyik a Horto­bágy—Berettyó vízminőség javításának lehetőségeit, a másik a Mezőtúr városban jelentkező magas talajvíz- szint okait tárja fel. Borbándi lános köszöntése Borbándi Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, 60. születés­napja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében tegnap köszöntötte Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Rácz Sán­dor. az MSZMP KB közigaz­gatási és adminisztratív osz­tályának vezetője is. Jobb minőségű szén Hatvanmilliós többleteredmény Oroszlányban Az Oroszlányi Szénbányák dolgozói az év eleje óta csak­nem negyvenezer tonna sze­net küldtek felszínre terven felül, s ennek a többletnek a túlnyomó része a háztartási fűtőanyagnak alkalmas dara­bos minőségi szén. Az ilyen jól értékesíthető tüzelő­anyagból nagyobb haszna származik a vállalatnak is: a minőség javításával, vala­mint a korábbinál takaréko­sabb költséggazdálkodással sikerült az év eleje óta hat­vanmillió forint többletnye­reséget elérni. A következő hónapokban újabb intézke­déseket vezetnek be a jó mi­nőségű darabos szén arányá­nak további növelésére. Er­re anyagilag is ösztönzik a dolgozókat; a vállalat har­mincegy millió forint bérpre­ferenciát használhat fel ab­ban az esetben, ha az idén legalább 380 000 tonna dara­bos szenet szállít a Tűzön­nek. E cél érdekében eseten­ként munkaerő-átcsoportosí­tásokkal oldják meg a leg­fontosabb feladatokat; a jól dolgozó szakembereket min­dig abba a bányaüzembe irá­nyítják. ahol a legnagyobb szükség van rájuk. ---------------------------------­--------­V ízügyi feladatokat egyeztető tárgyalás A kisújszállási minta Szorosabbra fűzi kapcsolatait bedolgozóival a Kunszöv Négyszáz asszony távol a központtól A jó orvosság drága — tartja a közhiedelem. Ilyes­mivel magyarázható, hogy a gazdasági életben is hama­rabb remél segítséget akár­melyik termelő egység egy nagy és bonyolult beruhá­zásról, mint mondjuk a híres „japán minta” alkalmazásá­tól. Pedig erre sok üzem ve­zetőjének érdemes lenne fel­figyelnie a megyében. Igen, a bedolgozói hálózatra gondo­lok, amely kis szerencsével (vagy inkább figyelemmel) akár „magyar minta” is lehe­tett volna, hiszen csírájában már sok-sok éve él. A kesz­tyűvarró, kötő, horgoló, nád­szövő háziasszonyok munka­erejét alig néhány üzem fe­dezte fel, közülük is elsősor­ban a szövetkezetek. A nagy- vállalatoknál csak a „beszé­lünk róla” szintjén mozog még mindig e téma. De a bedolgozóknak mun­kát adók között is alig akad olyan aki nem szociális szem­pontokat, segítségnyújtást vagy egyéb hangzatos jelzőt emleget ezzel kapcsolatban, aki nem nagylelkű gesztus­ként ajánl munkát a rászoru­lóknak. A kisújszállási Kunszöv- ben viszont — lám akad po­zitív példa is — a bedolgozó — az dolgozó. Méghozzá nem egyszer „kiváló” cím­mel kitüntetett. Sokan van­nak, a textilruházati részleg négyötöde, négyszáz asszony dolgozik távol a központi műhelyektől. Harminchét községbe járnak a meósok és az anyagszállítók, tavaly mintegy 400 ezer ruhadara­bot varrtak meg a bedolgo­zók. — Nagyon jó velük a kap­csolatunk — mondja Tóth András né üzemvezető-helyet­tes. — Az utóbbi időben már minőségi problémák sincse­nek, sokat fejlődtek. Bármit rájuk lehet bízni, exportra készülő termékeket is. Száz­nál többen havonta 3—4 ezer forint között keresnek, de vannak néhányan, akik csak a nyugdíjjogosultsághoz szükséges 500 forintra töre­kednek. A nyár és a tavasz mindig nehezebb, ilyenkor kevesebbet vállalnak, a me­zőgazdasági munkák miatt. A bedolgozó brigádok épp­úgy versenyeznek a szocialis­ta címért és a jel vény fokoza­tokért, mint a bentiek. A szövetkezet autóbusza ugyan­úgy elviszi őket is kirándul­ni, a gondokról, örömökről Szintén értesülnek. .Munká­juk mindig van, és ez már maga biztonságot ad. A tá­voli Mesterszállásról például csak ritkán jutnak el Kis­újszállásra, de a kapcsolat mégis egyre szorosabb lesz. Kakukk Józsefné már hét éve Kunszöv dolgozó. — Eljárni nem tudtam vol­na — mondja — bár a négy gyerek már felnőtt, de még itthon laknak most is. A nagy családra a főzés-mosás sok időt elvesz, ezzel a be­dolgozással meg csak kere­sek valamennyit a konyhá­ra; meg a nyugdíj, a táppénz is jár. Régebben könnyebbek voltak a munkák, most már itt is nagyobbak a követel­mények, mint mindenütt. Meg is mondta az elnök, aki negyedévenként külön ne­künk tart termelési tanács­kozást, itt a faluban, hogy a Kunszövnek a piacon meg kell állnia a helyét. Olyat kell varrni, hogy azzal akár- hová odamehessenek. Nem sokat kapunk érte darabon­ként, de hát a munkabér se­hol nem emelkedik, ha meg tömegben varrja az ember csak összejön. Én múlt hó­napban 1800 forintot kap­tam. Hetente négy napon biz­tos, hogy dolgozom. Kéthetente gyűlnek össze Mesterszálláson az asszo­nyok, a munkacsapat, amely már kétszer is kiváló bedol­gozó brigád lett. Olyankor jókat beszélgetnek, „ösmerős mind, szinte rokonok” — mondja a hetvenegy éves Szi­lák Józsefné, aki a község bedolgozói küzül a legidő­sebb és a legtöbbet varr. — Munka nélkül nem él­het az ember — mondja. — bár életemben mindig dol­goztam, de nem így, közös­ségben. Voltam régebben is bedolgozó egy kis ideig, kesz­tyűt csináltam. Aztán ma­radtam a háztartásban. Ba­romfival foglalkoztam, volt hogy 300—400 libát tömtem e°v őszön. Ezt már nem csi­nálnám, de itt a gép mellett még elüldögélek. Azt már a lánya árulja el, hogy márciusban kiváló dol­gozó lett. A munkaigényesség szinte minden darabra jellemző — állítja a kisújszállási üzem­vezető. De jellemző a jó mi­nőség is, és a viszonylag ala­csony ár. A közepes „árfek­vésű” termékek közé tartoz­nak a modellek, és ez nagy­részt a kisebb költséggel mű­ködtethető bedolgozói háló­zatnak köszönhető. Nemcsak vezetik, ápolják Is „Saját kezelésbe” kerülnek a taxik Új gazdálkodási forma Bizonyára rengeteg szol­noki idegeskedett már, mert esőben, fagyban hiába várt taxira. A jól tájékozottakat az sem igen vigasztalta, hogy a megyeszékhely a gépkocsi­val jól ellátott települések közé tartozik, azt pedig alig hinné el valaki, hogy a vá­rosban „sok” a személytaxi. Kovács Károlynak, a szolno­ki Taxi Ipari Szövetkezet el­nökének mégis ez a vélemé­nye: a Szövtaxi 20, a Volán 30 és a magánfuvarozók kö­rülbelül 40 személygépkocsi­ját persze ő nem a város la­kóinak számával veti össze, a bérfuvarozás gazdaságos­ságának változásával érvel. — Annak ellenére, hogy a kocsik száma nem lett keve­sebb, a személyszállítás ár­bevétele nálunk csökkentraz egy kilométerre jutó bevétel is visszaesett. Ma már az irányítás költségeit nem is számolva, minden kilométe­ren 17 fillért veszítünk: a személyfuvarozás tavalyi 834 ezer forintos vesztesége két­szerese az előző évinek. A jövedelmezőség romlá­sának számos oka van. Pél­dául három benzinár-emelést sem követett taíifadrágulás, a kocsik kihasználtsága — a szövetkezetiek szerint az erő­södő konkurrencia hatására — viszont nem javult. Pedig a Szöv-Taxi járműveit fel­szerelték CB-rádiókkal, és a kórházak portájára is tele­pítettek rendeléseket felve­vő „alállomást”. A gondok ellenére a szö­vetkezet vezetősége nem a személyfuvarozó „ágazat” el­sorvasztása mellett döntött. A Szöv-Taxi a kifizetődő te­herszállítással együtt a sze­mélyszállító bérkocsik mel­lett is kitart. Nem pusztán azért, mert a zöld-fehér koc­kás Ladák kiesése érzéke­nyen érintené a város la­kóit. Inkább, mert a szövet­kezet szakemberei találtak egy kifizetődő gozdálkodási formát. — Szinte egy az egyben vesszük át a Volánnál be­vált szerződéses üzemelteté­si rendszert — magyarázta ei a változást Kovács Ká­roly. — Az új feltételek sze­rint a szövetkezeti jármű­vek üzemeltetésére szerződő a havi bevétel egy bizonyos, a kocsik korosodásával nö­vekvő százalékát magánál tarthatja az autó fenntartá­sára, üzemanyagra, javítás­ra. (Havi 17 ezer 500 forin­tot persze mindenképpen el­várunk) Ügyességén, szak­értelmén és persze otthoni műhelyének felszereltségén múlik, hogy az üzemeltetés­re szánt pénzből mennyit képes megtakarítani. Ha va­laki továbbra is a szövetke­zet műhelyében kívánja a kocsiját javíttatni, megtehe­ti, — csak hát ez már nem lesz kifizetődő ... Milyen elő­nyökhöz jut a változások után a „közös”? Minden jár­művezetőnek érdeke lesz kí­mélni autóját, felkutatni a legolcsóbb üzemeltetési és javítási lehetőséget. Néhány emberrel kevesebb kell majd a műhelyben (az elmenők helyett nem veszünk fel úja­kat), egyszerűsödnek az ad­minisztrációs feladatok, re­mélhetőleg az alkatrészek készletezésére sem kell majd annyi pénzünket lekötni. .. Előzetes számításaink szerint az eddigi veszteség helyett így a személyfuvarozás ár­bevételének 9 százalékából nyereség képződik majd. Persze aki csak „hajtani” tudja az autót, annak nem­igen éri meg „szövtaxisnak” lenni. Számítanak is bizo­nyos munkaerőmozgásra a szövetkezetnél. A nemcsak a volánhoz értőknek azon­ban továbbra is érdemes lesz hűségesnek maradni. (A sze mélyszállító gépkocsivezetők eddig sem kerestek rosszul, a tavaly több mint 55 ezer forintos évi kereset nem megvetendő, és a borravaló­ról sem szabad megfeled­kezni. Csupán a szövetke­zetnek volt ez a tevékeny­ség veszteséges!) A vezetők szerint ugyanis, a ma érvé­nyes műszaki és számviteli előírások tapasztalataira épü­lő szerződési feltételekben bőven van az üzemeltető hasznára fordítható tartalék. A taxi szövetkezetnél be­vezetni kívánt új gazdasági forma előnyei cáfolhatatlan­nak tűnnek. Elméletileg. Nem csupán azért lehet ma még csak az elvekről vitat­kozni, mert a rendszer gya­korlati bevezetésének elő­feltétele, hogy új Ladákat kapjon a Szöv Taxi. (Csakis új járművöket adnak ki szer­ződéses üzemeltetésre.) A zöld-fehér kockás személy­gépkocsikat ma vezetőkkel beszélgetve kiderült: az év második felében (milyen kö­zeli az időpont!) várható „új világiról” igen keveset tud­nak. „Azt még nem mond­ták meg, hogy mennyi is jut nekünk a bevételből. Ho­gyan döntsük így el, meg éri-e a változások után itt maradni?” — válaszoltak a kérdésre kérdéssel a legtöb­ben. Igaz, a szövetkezet ve­zetői elmondták, a részle­tes feltételeket kidolgozták ugyan, de még nem propa­gálták. Várunk, amíg bebi­zonyosodik, tervünk tényleg valóra váltható” — magya­rázták véleményüket. Állás­pontjuk ellen csupán egyet­len érvet hozhatunk fel. A gépkocsivezetőkhek sem elég egy két nap eldönteni, kinek éri meg továbbra is taxisnak maradni? A számí­tásokhoz viszont nélkülözhe­tetlen a várható szabályok ismerete. Az utazó közönség bosszan- kodásaira emlékeztetve kezd­tük a Szöv-Taxinál várható változásokat elemezni, ed­dig mégis csak a szövetke­zet és a gépkocsivezetők ér­dekeiről esett szó. Miként járnak a taxira várók, ha a szövetkezetnél tervezettek­ből valóság lesz? Pontosan meg nem jósolható. Minden gépkocsivezetőnek ugyanany- nyi bevételt kell kötelezően befizetni a közös kasszába, mint eddig: 17 ezer 500 fo­rintot. A tényhez azonban érdemes Kovács Károly két mondatát hozzáfűzni: — Eddig mindenkit ellen­őriztünk; “munkaidejét szol­gálatban tölti-e, várja-e az utasokat. Az új rendszerben viszont a szerződést kötő sofőr akkor dolgozik, amikor a legjobban megéri neki, amikor a legtöbb fuvarra számít. Ez pedig könnyen azt je­lentheti, hogy a nap bizo­nyos időszakaiban kiürülnek a zöld-fehér kockás gépko­csik állomásai. V. Szász József Megyei termékek a BNV-n Az úgynevezett fejlődő or­szágoknak fejlesztette ki gőzüzemű mélykútszivattyú- ját 'a .törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ipari Szö­vetkezet. Az Energiagazdál­kodási Intézettel együttmű­ködve olyan fával és egyéb hulladékkal működtethető berendezést mutattak be, amely iránt igen nagy érdek­lődést tanúsítanak. A GEJA új terméke ültet­vények öntözésére, az állat­tartás vízszükségletének ki­elégítésére alkalmazható. Be­tonkeverőgépei különösen ott alkalmazhatók, ahol nincs elektromos energiaforrás. sufKMl Az Április 4. Gépipari Mű­vek kiskunfélegyházi gyár­egysége propán-butángázzal és ktönnyű tüzelő olajjal mű­ködő, mobil hőlégfúvókat mutatott be. A levegő köz­vetlen felmelegítésére szol­gáló. mozgatható berendezé­sek között az érdeklődés homlokterében áll az OTM- típusú termogenerátor is. F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents