Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-03 / 103. szám

Ära: 1.40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXTV. évf. 103. sz., 1983. május 3., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Színpompás, derűs május elseje Budapesten több mint negyedmillió fel­vonuló gyülekezett már jóval 10 óra eiliőtt az ünnepi köntösbe öltözött Felvonulási tér környékén. A népköztársaság címerével ékesített márvány burkolatú díszemel vé­nyen 10 óra előtt néhány perccel jelentek meg a párt és a kormány vezetői: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Fe­renc, Korom Mihály, Méhes Lajos, Németh Károly és Övári Miklós, a Politikai Bizott­ság tagjai; Gyenes András, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, valamint Várko- nyi Péter, a Központi Bizottság titkára. Ott voltak a főváros párt- és állami ve- vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, a termelésben élen járó szocialista brigá­dok, munkakollektívák tagjai. A neves köz­életi személyiségeket és a tribünön helyet foglaló, a májusünnepre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációk tagjait száz úttörő köszöntötte virágcsokrokkal és kedves szavakkal. Pontosan 10 órakor fanjfár harsant, és megelevenedett a tér. Sok száz zászlós fia­tal formálta az ötágú piros csillagot, amely­nek közepén hatalmas vörös lobogó ünne­pélyes méltósággal kúszott a magasba, mi­közben a Gonkij'fasor torkolatából nép- köztársaságunk címere bukkant elő, kiegé­szítve és teljessé téve a képet és a szimbó­lumot: a nemzetközi ünnepen hazánk ün­nepel. A nyitókép után megkezdődött a buda­pesti dolgozók felvonulása és tartott több mint két órán át. Erőfeszítéseinknek megvan az eredménye A szolnoki nagygyűlésen Majoros Károly mondott beszédet A nagygyűlés szónoka Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára A zenés ébresztő után, a szép napsütéses reggelen szolnokiak ezrei gyülekeztek a város különböző pontjain, hogy azután munkatársaik­kal, barátaikkal, családjuk­kal együtt vonuljanak a Kossuth térre, ahol ezen a május elsején a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és a Szakszervezetek megyei Tanácsa nagygyűlést rendezett. Mintegy húszezren gyűltek össze a dísztribün körül, köztük a kiváló cím­mel. oklevéllel kitüntetett vállalatok dolgozói. Nemze- tiszín, vörös, kék zászlók selymét lobogtatta a tavaszi szél. transzparensek hirdet­ték: az egész országgal együtt köszöntik a munká­sok ünnepét a megyeszék- hély lakói. Pontosan 10 órakor, a Himnusz elhangzása után Árvái István, az SZMT ve­zető titkára lépett a mikro­fon elé és megnyitotta ■ a nagygyűlést. Köszöntötte az ünnepi gyűlés minden részt­vevőjét és az elnökség tag­jait. Az elnökségben helyet foglaltak: Majoros Károly, a megyei pártbizottság el­ső titkára, a nagygyűlés szónoka, Barta László, a me­gyei tanács elnöke. Fábián Péter, Mohácsi Ottó, a me­gyei pártbizottság titkárai, Simon József, a városi párt- bizottság első titkára. Feny­vesi József, a városi tanács elnöke, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képvise­lői, a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, a társadal­mi és tömegszervezetek, mozgalmak tisztségviselői. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédét a követke­zőkkel kezdte: A mai szép napon. a munkásosztály nemzetközi ünnepén tiszte­lettel és "szeretettel köszön­tőm Szolnok város és a me­gye munkásságát, parasztsá­gát, értelmiségét, minden dolgozóját. Azokat, akik be­csületes munkájukkal tesz­nek hitet a szocializmus mellett, akik ezáltal saját ügyük legjobb előmozdítói. Május elseje ünnep az egész világon, a munkásosztály osztályharcos ünnepe. Tar­talma a világ dolgozóinak szolidaritása, egysége, együt­tes cselekvése. Közel négy évtizede, hogy hazánkban szabadon, a jól végzett munka kellemes • ér­zésével ünnepelhetünk • - folytatta ezután. — De near feledkezhetünk meg arról — mert miből is okulna egy nemzet, ha nem a saját tör­ténelméből —. hogy hosszú időn keresztül a május el­sejei majálisok nem az új életről, hanem a szenvedés­ről, a nyomorról beszéltek. Olyan május elsejék emlékét őrzi a krónika, amikor a csendőrsortüzek nyomán munkásvér festette égő vö­rösre az utcák kövezetét. A felszabadulás előtti régi má­jusok zászlajára a követke­zőket írták: „8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra nyu­galom.” Ma a munka ünne­pe nálunk, a vidámság ki­fejezése, egész népünk de­monstrációja. A továbbiakban arról be­szélt, hogy május elseje jó alkalom arra, hogy számba vegyük, milyen körülmények közcM. dolgozunk, milyen eredményeket értünk el es milyen gondokkal küszkö­dünk. A számvetés különö­sen fontos most, a XII kongresszus időszakának fe­lezőjén. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban értékelte a megtett utat — eredményeinket, gondjain­kat — és irányt mutatott a jövő tennivalóira — hang­súlyozta. majd igy folytatta: Három évvel ezelőtt a XII. pártkongresszus olyan célokat tűzött társadalmunk elé, amelynek megvalósítá­sa akkor sem ígérkezett könnyű feladatnak. Nyilván­valóvá vált, hogy csak a ko­rábbinál nagyobb erőfeszí­tésekkel, jobb munkával le­het a célokat elérni. Tapasz­talataink egyértelműen bi­zonyítják. hogy megyénk la­kossága egyetért a megfogal­mazott feladatokkal és cse­lekvőén támogatja azok megvalósítását. Kifejeződik ez a hétköznapok munkájá­ban, a nap mint nap tapasz­talható helytállásban és az egyre javuló teljesítmények­ben. Olyan eredményeket értünk el, amelyeket mél­tán említhetünk büszkeség­gel. Olyan történelmi vív­mányokat sikerült megőriz­nünk és továbbfejlesztenünk, mint a kiegyensúlyozott bel­politikai helyzet, a szilárd népi hatalom és nemzeti egység, vagy a társadalmi méretekben eddig sikeresen megőrzött tisztes életszínvo­nal. A termelés nemzetközi versenyképességének fokozá­sával javítani tudtuk nép­gazdaságunk egyensúlyát. Kulturális vívmányainkat, értékeinket tovább gyarapí­tottuk. Az élet minden te­rületén egyre több az új, ön­álló kezdeményezés, az al­kotó gondolat. A még na­gyobb megújulás készségét és képességét is tapasztal­hatjuk. Az eredmények bir­tokában bátran állíthatjuk: meg akarjuk és képesek va­gyunk megvalósítani a XTI. kongresszus határozatait, hogy előbbre jussunk szocia­lista társadalmunk építésé­nek útján. Azt is tudjuk, hogy könnyű, gyors sikerre nemigen számíthatunk, hogy régi felfogással nem lehet új kérdéseket megoldani. Éppen a munka ünnepén a legidőszerűbb feltenni a kérdést: a változó körülmé­nyek közepette szabad-e változatlan módon dolgoz­nunk és gondolkodnunk? A válasz mindenki előtt nyil­vánvaló: nem, mert ma. de holnap méginkább behozha­tatlanul lemaradunk. A ma­gasabb mérce, azok a nem­zetközi gazdasági kihívások, amelyekkel most szembe kell néznünk, megkövetelik a folytonos megújulást. — mondotta, majd arról be­szélt. hogy a világpolitika kedvezőtlen fejleményei, sok gondot okoznak nekünk. Ne­hezebb körülmények között ke,ll m eg v aló sátánunk fel­adatainkat. De ilyen körül­mények között sem mondha­tunk le szocialista társadal­munk építéséről, készeknek kell lennünk ennek érdeké­ben újabb és nagyobb erő­feszítéseket tenni. Nemzetközi kérdések tag­lalása után, országunk gaz­dasági helyzetéről beszélt Majoros Károly, hangsúlyoz­va, hogy ma a társadalom tudatában együtt van jelen a bizalom, az aggódás, a tenniakdiás és a remény. „Az aggodalom oka az ered­ményék féltése. Mert félt­jük a létbiztonságot, az el­ért tisztes életszínvonalun­kat. a nyugodt, kiegyensú­lyozott emberi viszonyokat, a jó politikai légkört, egy­szóval a szocializmus eddigi vívmányait. Ugyanakkor jog­gal bizakodunk. A bizalom alapja pártunk nyílt, a nép javát szoLgáló politikája, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt már bebizonyí­totta, hogy a társadalmi ha­ladás szolgálatának elkötele­(Folytatás a 3. oldalon.) Az emberiségnek egyetlen útja van: a béke Kádár János május elsejei nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közt- ponti Bizottságának első titkára, a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott: — Számomra, ez a budapesti május elseje nagy él­mény. Ügy gondolom, hogy mindenki érzi ezt, aki részt vesz ezen a felvonuláson, vagy a televízió képernyőjén nézi. Ez egy politikus, népi és — hozzátehetem — csa­ládi jellegű fölvonulás, hiszen láthatják: itt vannak a felnőtt dolgozók; közöttük nagyon idős asszonyokat és férfiakat lehet látni; alig tipegő gyerekeket hoztak el a családfők és karon ülőket is>, Ez nagyszerű dolog. Azt gondolom, hogy az elmúlt két-három hét fontos politi­kai eseményeinek ez egy rendkívül szép és megfelelő tetőzése. Élv© az alkalommal és lehetőséggel: innen kö­szöntőm a budapesti fölvonulás résztvevőit, az országban másutt fölvonulókat, a május elsejét ünneplő munkás­osztályunkat, szövetkezeti parasztságunkat, értelmiségün­ket, egész dolgozó népünket. Külön üdvözlöm a megérde­melten kitüntetett vállalatok dolgozóit, az ország minden termelő egységében példát mutató, kiváló dolgozókat, és mindazon honfitársunkat, akik becsülettel eleget tettek vállalt kötelezettségüknek, és így részesei az ország­építésnek. Azért is örülök ennek a láthatóan és érezhetően na­gyon jól sikerült idei május elsejei felvonulásnak, mert ebből szövetségeseink, barátaink, vagy akár kritikusaink is láthatják és érezhetik: amit mondunk, az nemcsak szó, hanem valóság. Szocializmust építő népünk egységes, összeforrott és eltökélt arra, hogy minden nehézséggel szembeszáll és eredményesen folytatja a szocialista tár­sadalom építését, népünk boldogulásának egyetlen igaz útját. Megragadva az alkalmat, honfitársaim nevében is üd­vözletemet küldöm szövetségeseinknek, a szovjet nép­nek, a Varsói Szerződés, a KGST keretében velünk együttműködőknek, minden szocialista ország dolgozó népének, és a kapitalista világban élő és harcoló haladó embereknek. Mindazoknak, akik a társadalmi haladás útját kívánják járni, akik a népek, a nemzetek önálló, sza­bad fejlődésének hívei, és végül mindazoknak — ide so­rolva a kapitalista társadalom politikai tényezőinek jó­zan elemeit is, — akik megértik azt, hogy az. emberiség­nek csak egyetlen útja van: a béke és a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek útját Azzal szeretném ezt az országhatárainkon túlra is szóló üdvözletét 'befejezni: láthatják, érzékelhetik, hogy pártunk, kormányunk, a Magyar Népköztársaság szoci­alizmust építő népe mindenkor tisztességes küzdőtársa mindazoknak, akik a világon bárhol az emberiség hala­dásáért, és napjaink legfontosabb ügyéért, a béke meg­tartásáért, a tartós békéért küzdenek,- Azt kívánjuk, hogy a társadalmi rendszerek harcát a történelem döntse el. Azt kívánjuk, hogy a különböző társadalmi berendez­kedésű országok találják meg azt az utat, amelyen együttműködhetnek az emberiség érdekében, például a kölcsönös haszonnal járó, gyümölcsöző kereskedelem­ben, a kulturális és személyes kapcsolatok építésében. Más út nincs, mert a fokozott fegyverkezés — ha nem állítjuk meg — a világ valamennyi népére elviselhetet­len terheket ró, és súlyos veszélybe sodorhatja az em­beriséget. Én, a szocializmust építő magyar nép fia, aki meg­győződésem szerint kommunista vagyok, bízom abban, hogy felülkerekedik a becsületes szándék. Az emberiség egy békés perspektíváért harcol, és ez a biztosíték arrav hogy nyugodtan nézhet a jövőbe. A Központi Bizottság és a magam nevében szívből köszöntöm május elsejét ünneplő népünket, helytállást, sikert kívános mindannyiuknak. — fejezte be nyilat­kozatát Kádár János. Kalászol az őszi árpa Kihasználták előnyüket a mezőgazdasági nagyüzemek A megyei szervezési bizott­ság tegnapi ülésén elhang­zott tájékoztatás szerint az országban csak hét megyé­ben állnak olyan jól az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákkal a nagyüzemek, mint Szolnok megyében. A terme­lőszövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban eddig tartani tudták a kéthetes előnyt, amelyhez az ősszel idejében és jó minőségben elvégzett talajelőkészítési munkák, és a korai kitava­szodás révén jutottak a nö­vénytermesztésben dolgozók. Rekordidő alatt, április 25- ig elkészültek a gazdaságok a magágykészítéssel a tava­szi vetésekhez," amelyet a tervezett terület 95,5 százalé­kán fejeztek be május else­jéig. Tavaly Ilyenkorig en­nek az év eleji, nagy mun­kának csak mintegy hetven Százalékát tudták elvégezni a megyében. Április 18-án levonultak a vetőgépek a cukorrépának szánt nagyüzemi táblákról, a szolnoki és a hat­vani cukorgyár kör­zetében összesen 15 és fél­ezer hektáron kel, illetve a korábban elvetett területe­ken már szépen fejlődik az ipari növény. Harminchét ezer hektáron került földbe eddig a megyében a nap­raforgó, amj máris meghaladta a tervezettet, és néhány üzemben még be sem fejezték a növény vetését. Mintegy négy százaléka vár még bevetésre a tervezett 51 ezer 200 hektárnyi kukorica- területnek, amely a gabona­program teljesítése szempont­jából kevésnek bizonyul. Ép­pen ezért az úgynevezett „árvizes” gazdaságoknak ici kell használniuk azt a lehe­tőséget, hogy az elvizesedett táblákban szuper rövid te­nyészidejű fajták vetésével növeljék a kukoricatermő területeket. Finisben a „ví­zi gabona” vetése, a még hát­ralévő területen. — mintegy 105 hektáron — a hét máso­dik felétől palántázással te­lepíti be a rizstábláit a kisújszállási Tisza II. és a karcagi Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz. Az utóbbi napok csapadék­kal és az évszaknak megfele­lőnél nagyobb meleggel vál­takozó időjárása az őszi ka­lászosoknak és a tavasszal vetett növénykultúráknak egyaránt-kedvezett. A me­gyében a terület kilencven százalékán már kalászol az őszi árpa, és jó minőségű, nagy mennyiségű zöldtöme- íget neveltek a lucernatéb- lák, amelyekről megkezdték az első növedék betakarítá­sát. A jó idő hatására meg­nőtt a szénának való az al­kalmi takarmánynyerő he­lyeken is, így az útszélek, árokpartok és csatornapar- lok kaszálásával is jelentős mennyiségű zöldtakarmány­hoz juthatnak a nagy- és kisüzemei állattartók. A kalászos gabonák jelen­legi fejlettsége alapján a szakemberek korai nyári be­takarítást várnak, ezért jó, ha a nagyüzemek szakembe­rei mielőbb hozzálátnak a komplex betakarítási kam­pánytervek elkészítéséhez. Éppen a várhatóan korábbi aratás adhat lehetőséget ar­ra, hogy ezekben a tervek­ben helyet kapjanak a má- sodvetésekkel kapcsolatos tennivalók is. A földekről korán lekerülő gabonafélék helyére rövid tenyészidejű kukoricát vagy más tömeg- takarmányt vetve ugyanis nagymértékben hozzájárul­hatnak a mezőgazdasági nagyüzemek a gabona- és a hősprogram teljesítéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents