Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
1983. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Véget ért a karmesterek versenye, kiosztották a díjakat. Egyetérthetünk Feren- csik Jánossal, a zenei versengés díszelnökével, aki zárszavában kiemelte: ha másért nem, már csak azért is érdemes volt megrendezni immár negyedik alkalommal, hogy kicsi országunkra — amelyet olyannyira szeretünk — ismét ráfigyelt a zenei nagyvilág. Az éjszakába nyúló ünnepélyes díjkiosztó és hangverseny kétségtelen jó hírünket öregbítette — in- terviziós közvetítés! — határainkon túl is. A közbejött telefonbakit is bizonyára megbocsátják nekünk, amikor — végül is kiderült — nem a technika ördöge tréfálta meg Antal Imrééket, hanem a gonoszkodó nézők „zárták rövidre” a vonalat azzal, hogy állandóan hívták a kívánt számot, amelyről a közönség szavazatainak végeredménye érkezett volna. (Egyébként gyengélkedő, megrokkant, agyonterhelt távbeszélőhálózatunk leleplező pillanataiként is felfoghatjuk a váratlan kellemetlenségeket!) Szóval e kis malőrtől eltekintve ment minden, mint a karikacsapás. Elismerés a televíziónak. Egy apró mozzanatra külön is felhívnám a figyelmet: a karmesterverseny „nyelvújító” kihatására — ugyanis a verseny melléktermékeként alighanem egy új kifejezés született, s vonul majd be a szótárunkba — s ez Antal Imre nevéhez fűződik. Átmeneti zavarában ugyanis az ő száján szaladt ki a szó, amikor riportalanyával beszélgetvén valaki zavarta- a munkájában. Kérem, fordult oda, kifelé a képből, valamelyik technikai rendezőhöz, ne zavarjanak, nem látják, hogy — s íme a kérdéses új szó — riportálok! Eddig csak azt ismertük. riportot készít valaki valakivel, vagy laposabban — riportot csinál, esetleg riporterkedik egy műsorban: Antal Imre szorult helyzetében, játékos módon — nála a kettő nem zárja ki egymást — új kifejezésre lelt, amely talán az ő riporteri ténykedésére is találóan utal, mert ő valóban riportál. S ahol ő riportálkodik — ott általában nagyobb baj nem is lehet. Talán nem szentségtörés a nagy ügy mellett erről az apró mozzanatról sem elfeledkezni. Főszerepben Sulyok Mária A kivételes színészi teljesítmény mindig nagy élmény a képernyőn, az olyan elmélyült színészi megformálása egy figurának, egy jellemnek, mint Sulyok Máriáé volt a Gorkij-drámában, Vassza Zseleznova szerepében. Ez a hatalmas nagyasz- szony alighanem úgy marad meg sokak emlékezetében, ahogy ő most megteremtette: erőszakosnak és ugyanakkor gyengének, egy letűnőben lévő világ, egy megromlott társadalom vonzó, ugyanakkor taszító képviselőjének. Mennyi akarat, erő és hatalom van abban, ahogy egy széthulló család hajóját el akarja kormányozni a veszélyes vizeken, ahogy legalább a rend és a béke illúzióját akarja megőrizni és megerősíteni olyan időkben, amikor már eléri az orosz társadalmat a forradalom szele, ö a maradandóság, a makacs ragaszkodás mindahhoz, ami régi; sorsa ugyan nem tragikus, de végül is megrázó: hisz „hősies” küzdelme valami olyasmiért folyik, ami reménytelen; olyasmit szeretne megmenteni, aminek pusztulásáról a történelem már döntött. Félelmetes aszszony az övé, mint óriás szikla emelkedik ki törpe környezetéből — de csendesebb pillanataiban érezni lehet, hogy maga is tudja, amit művel: valójában kapaszkodás egy szalmaszálba. Ahogy Sulyok Mária fejedelmien ül a család nagy íróasztalához, majd távolba réved tekintetével: abban tökéletesen együtt van Gorkij véleménye: ez az osztály, a polgári osztály pusztulásra van ítélve: uralkodásának percei — meg vannak számlálva. Egyébként Havas Péter rendezte a tévéjátékot — nem túlságosan ötletesen, főleg a mellékalakok rajzáról feledkezett meg. A Páger Antal megtestesítette Prohor is — láthatóan színészi lelemény és nem rendezői utasítás, elképzelés eredménye. Krimi vagy társadalmi dráma? Krimi tárgyában többfüe próbálkozás történt már televíziónkban, de valahogy a műfaj hazai gyártmányú termékei sohasem sikerültek, vagy csak részeredményeket hoztak. Most Berkesivei kísérletezett a televízió, a filmes Hintsch György két részben televíziós krimit gyártott Berkesi regényéből. Igazán, sajnos, ez sem sikeredett. Oka egyszerű: túlságosan komolyan vették a szerzőt, aki egyébként maga is nehezen tudja eldönteni munkájában, hogy egy valóban bűnügyi történetet nyújtson-e át az olvasónak, egy nyomozás érdekfeszítő részleteivel és fordulataival, vagy a bűneset és a nyomozás körülményei csak ürügyül szolgáljanak némely hasznosnak látszó, társadalmilag is fontos gondolat kibontásához, megfogalmazásához. Például az igazságtévők felelősségéről — s arról, hogy az igazság felderítésének olykor miféle emberi és társadalmi akadályai lehetségesek. Ennél már csak a nagyobb baj az, hogy a film készítői sem tudtak határozni, hogy melyik utat járják: valódi krimi vagy társadalmi dráma szülessék a Ber- kesi-regényből. így azután lett ez is, az is. A nyomozás nem tudott elég játékot adni a képzeletnek, a figurák ábrázolásában, a személyes drámákban pedig igazán nem mélyülhettünk el. Nem volt ez ügyetlen munka, főleg a második részben élvezhettük. Itt már volt tétje a drámának, szurkolhattunk, hogy a fiatal ügyész vajon le tudja-e győzni környezetének ellenállását és önmaga esetleges gyengeségeit, és hogy végül fény derül-e az igazságra. Az első részben — sajnos — minden túl simán, túl egyszerűen ment. A már említett tartalmi kettősségen belül azután további zavaró elemek is becsúsztak — a Varga Bélát, az állítólagos gyilkos szerepét játszó Blaskó Péter például olyan átéléssel alakítja a figurát, hogy akiír egy klasszikus tragédiába is be- illenék. Pedig — bár az ő bőrére megy ki a játék, ő csak tárgya, nem alanya a cselekménynek: drámai hős itt Kerényi Imre, az ügyész, akit Trokán Péter alakított rokonszenvesen — póztala- nul, de olykor a kelleténél fakóbban — azaz nem elég színesen. Berkesi — szórakoztató olvasmány, a lektűr irodalom jeles képviselője — a Ha az igazságra esküdtél tévéfilmváltozata sem okozott csalódást, legfeljebb: a lehetőségeitől maradt el. VM Avar temető Szarvason Avar-kori temető került felszínre Szarvas határában az Állami Tangazdaság és a MÁV közös ipartelep-építése közben. A sírok igen gazdag mel- lékletűek, vas-, bronz ezüst-, és aranyozott tárgyak, föl- szerszámozott lovak sírjai fülkesírok, edények kerültek elő. Jókai-napok Az ipolysági József Attila Irodaillmi Színpad előadásával Komáromban megkezdődtek az immár huszadik alkalommal megrendezett Jókai-napok. A szlovákiai magyarság művészeti fesztiválján húsz amatőr színházi együttes és irodaimi színpad, valamint negyven vers- és prózamondó vetélkedik a díjakért. A Jókai-napok vendégszereplője egy cseh irodalmi színpad és a Magyarországról érkezett fonómunkás együttes, amelyek fellépése némiképp szimbolizálja a szlovákiai magyar amatőr művészeti mozgalom kötődését egyrészt a csehszlovák színházi és művelődési irányzatokhoz, másrészt a hasonló magyarországi törekvésekhez. A Jókai-napok húszesztendős története gazdag ha- 'gyományok tárháza. Mint arról a pozsonyi Üj Szó egész oldalas beköszöntője beszámolt, az eddig tizenkilenc alkalommal megtartott eseménysorozaton több mint 160 színművet és 140 kisszín- padi műsorösszeállítást mutattak be. Meglelem a Társadalmi Szemle májusi száma A Társadalmi Szemle májusi száma közzéteszi a Központi Bizottság 1983. április 12—13-i ülésének határozatát és Kádár János előadói beszédét. „Merre fordul a nyugati világ?” címmel Rényi Péter átfogó elemzést ad a mai nemzetközi viszonyokról, s felvázolja a fejlődési irányokat befolyásoló-megha- tározó fő tényezőket. Salgó László cikke az el nem kötelezett országok 7. csúcsértekezletéről számol be. „Kooperáció és szakosítás a KGST-országok élelmiszertermelésében” címmel Balogh András összefoglalja az agráregvüttműködésről rendezett magyar-szovjet tudományos konferencia legfontosabb felszólalásait. Földes Károly „Az árugazdaság szerepe a szocializmus fejlődésében” címmel írt tanulmányt a folyóiratába. Történelmi nézőpontból és a magyar fejlődés tapasztalatai alapján tárgyalja az áruviszonyok általános tartalmát. a szocialista elsajátítás. a szocialista piac és állami szabályozás kérdéseit. a hosszabb távon ható tényezőket és a nemzetközi összefüggéseket. A „Politikuspályák” című sorozatban ezúttal Rajk László és Erdei Ferenc életútját és személyiségét ismerhetjük meg. Az előbbit Sípos Péter, az utóbbit Huszár Tibor írta. A Török úti Általános Iskola és a Bartók Béla Zeneiskola egyesített vonószenekara Szőnyi Triókoncert című művét adta elő Báli József vezényletével. Diákok hangversenye a Szigligeti Színházban Húszéves Szolnokon az ének-zene tagozatos általános iskolai oktatás. Ebből az alkalomból hangversenyt adtak hétfőn este a Szigligeti Színházban a Török úti Általános Iskola ének-zene tagozatának tanulói és a Bartók Béla Zeneiskola növendékei. A nagy sikerű hangversenyen az ének-zene tagozaton korábban végzett fiatal muzsikusok is felléptek. Vermes Katalin és Szabó Gabriella, az iskola volt diákjai Liszt XVI. rapszódiáját szólaltatták meg Húszéves az ének-zene tagozatos oktatás A hangversenyt az iskola összevont kórusának műsora zárta. Vita a helyesírásról Az első helyesírási szabályzatot eddig tízszer módosították, legutoljára 1954- ben. Most elérkezett az idő, hogy újra csiszolják, átrendezzék, jelentős változásokat azonban nem terveznek. A Magyar Helyesírási Szabályzat 11. módosításának tervezetét a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottsága széles körben terjeszti: nemcsak a szakértők, tudósok kapják meg, hanem iskolák, kiadók, nyomdák, meg a szomszédos országok egyetemeinek magyar tanszékei is. Megvitatta a tervezetet természetesen a Magyar Nyelvtudományi Társaság magyar szakosztállyá is, amelynek legutóbbi gyűlésén Szepesy Gyula nyelvész egyebek közt elmondta: az új helyesírási szabályzat módosításának egyik tervezetében javaslatokat tesznek olyan szavak kettősségének megszüntetésére, vagy fenntartására, amelyekben az ő vagy az e hangvagylagossága okozza az eltérést: föl-fel, gyepgyöp, szög-szeg stb. A Magyar Nyelvtudományi *Tár- saság ülésén elhangzott vélemény szerint a szabályzat készítőinek nincs joguk arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Függetlenül attól, hogy valaki az ő-ző nyelvterületről, származik-e vagy sem, például a „begyöpösödött a feje” kifejezésben aligha volna kívánatos a begyepesedett forma, s a „kel- tegette” mellett kitűnően megférne a „költögette” :s. A helyesírási szabályzat készítői elé kerültek olyan szóváltozatok, amelyek megszüntetéséről illetve megtöréséről nehezen lehet dönteni. Ilyenek például: aztán- azután benn-bent, boszorkaboszorkány, dicsekedik-di- csekszik, fonal-fonál stb. Szepesy Gyula úgy véli, ha dönthetnek az ilyen élő nyelvi formák létéről, akkor ezzel véget nem érő lavina indulna meg. „ítélőszék elé” vonhatnák az epgem-enge- met, mindenütt-mindenhol. mindnyájan-mindannyian, bízvást-bizto*-bizonnyal-bi- zonyosan-biztosan és más, hasonló változatokat. Tervezik, hogy a jövőben a hív. szív, vív formát engedélyezik a hí, szí, ví változatokkal szemben. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a „száműzött” formák rágós alakban használatosak a köznyelvben. Például a napszítta kifejzés csak v nélküli formában ismert. A tervezett változás ellen szól az is, hogyha a magyar emberek számára a jövőben tilalmas lesz a régies nyelvi forma, akkor régebbi irodalmi alkotások gyors ütemben vjeszáthetkiek érthetőségükből, esztétikai hatásukból, a helyesírás révén elavulttá tett nyelvi formák miatt. A sok egyéb példát felvonultató előadás és annak további vitája minden bizonynyal hatással lesz a várhatóan \jövöre megjelenő* 11. Magyar Helyesírási Szabályzat végleges formájára. Bemutatkozik: Szoviet-űrményország Szovjet-örményország tudományos, technikai és gazdasági életét bemutató kiállítás nyílt meg tegnap a Szovjet, Kultúra és Tudomány Házában. A ház hagyományos, a Szovjetunió köztársaságairól képet festő programsorozatának újabb rendezvényén ipari termékek, tudományos-műszaki újdonságok sora, valamint fotódokumentációk tájékoztatják az érdeklődőket a köztársaság fejlődéséről az ipar, az építkezés, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra terén elért eredményeiről. A kiállítást — amelyet Ju- rij Hodzsamirján, az örmény SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese és Ritter Tibor, az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda osztályának helyettes vezetője nyi- zött Örményország testvér- tott meg, június 10. és 23. kö- területén, Győr-Sopron megyében is bemutatják.
