Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 18. Megállapodás- Kinek a javára? I zrael és Libanon parlamentje egyaránt elfogadta a két ország közötti. amerikai közvetítéssel és washingtoni recept alapján létrejött megállapodást. Tehát befejeződ hét végre a tavaly júniusban indított háború, amelyben az izraeli katonaság megszállta és azóta is elfoglalva tartja a szomszédos arab ország területének tetemes részét. Csakhogy a most kötött megállapodás ugyancsak nagy politikai problémákat szült a Közel-Keleten, mert olyan előjogokat ad Izraelnek, amelyek enyhén szólva csorbítják a libanoni kormány szuverenitását saját országának bizonyos területei felett. Az egyezmény szerint ugyanis olyan biztonsági övezeteket kell létrehozni Libanon déli részén, amelyekben állandó őrjáratokat tarthatnak izraeli katonák. jóllehet li benőni és amerikai egységekkel együtt, önmagában véve már ez is diktátum egy független állammal szemben. Mondhatni az agresszív háborúban győztes fél ráerőszakolta akaratát a vesztesre. Mégpedig úgy, hogy a nagy közvetítő, az Egyesült Államok minden segítséget megadott ehhez. Ugyanakkor az egyezmény más részei is biztosítják az izraeli érdekeket. Ott van például az a passzus, amely a libanoni hadseregből régen dezertált tisztnek, az izraeli érdekek legfontosabb libanoni képviselőjének számottevő hatáskört ad az úgynevezett biztonsági zónában. Haddad őrnagyot eszerint, a korábbi — és tartós — hazaárulása ellenére, most visszaveszik a libanoni hadseregbe, s a biztonsági szektorokban állomásozó libanoni katonaság parancsnokhelyettesévé nevezik ki. Tehát Haddad milíciái változatlanul döntő szerepet játszanak majd Libanon déli részén. Nem lehet vitás, hogy ez a szerep — akárcsak eddig — az Izrael céljait hivatott szolgálni, s nem a libanoni nemzeti érdekek védelmét. M indemellett Izrael más fontos céljait is elérte. Hihetőleg anég ebben az esztendőben véget ér a két ország között 1948 óta tartó. hadiólLlapot, sőt Tél Aviv összekötő irodákat létesít Libanonban, amelyek az adott feltételek között a normális diplomáciai kapcsolatok csírái. Ebből következik, hogy Libanon a megtámadott, sorsdöntő fontosságú engedményeket adott Izraelnek, a támadónak. Azzal a magyarázattal, amelyet Gemajél elnök hangoztatott, tehát, hogy így legalább megszűnik országának izraeli megszállása, s ez most a legfontosabb érdek. Az arab államok jelentős része szerint azonban e cél eléréséért túlságosan nagy árat kellet fizetni. Szíria, a legközvetlenebbül érdekelt, egyértelműen el is utasította a megállapodást. Ami vontaképpen a 'legsúlyosabb problémákat teremti, hiszen pillanatnyilag a szíriai csapatok változatlanul — a két kormány hivatalos 1976-os megállapodása alapján —, Libanonba n állomásoznak, Avar Károly Szovjet vendég Kanadában. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja Kanadába érkezett egyhetes látogatásra a mezőgazdasági farmok megtekintésére. Képünkön: az ottawai repülőtéren, megérkezése után. (Telefotó — KS) Újabb forduló a „Rózsák villájában” Szovjet—amerikai megbeszélések Tegnap a Szovjetunió genfi képviseletének épületében megkezdődött a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások újabb fordulója. A „Rózsák villája” nevű épület bejárasánál — a várakozó újságírók és fotóriporterek érdeklődésétől kísérve Juliij A. Kvicinszkij szovjet nagyikövet üdvözölte tárgyalópartnerét, Paul Nitze nagykövetet, az amerikai küldöttség vezetőjét, és munkatársait. A — zárt ajtók mögött zajló — ülés valamivel több, mint két órán át tartott. A mostani tárgyalásokat szorítóan befolyásolja az időtényező. A nyugati katonai szövetségi rendszeren belül megtett előkészületek arra engednek következtetini, hogy a NATO nem kíván lemondani az új amerikai rakéták egy részének nyugat- és délnyugat-európai elhelyezéséről. A szovjet küldöttség vezetője, Kvicinszkij nagykövet az újabb forduló kezdetén félreérthetetlenül leszögezte: az Egyesült Államok jelenlegi magatartása nem segíti elő a megegyezést, mivel Washington eddigi törekvései az eredeti amerikai rakétatelepítési tervek lehetőség szerinti megvalósítását célozzák. A Szovjetuniót ezzel szemben egyoldalú engedmények megtételére próbálják kényszeríteni. Ez a törekvés nemcsak igazságtalan, hanem ellentétben áll az európai népek érdekeivel is. Kulturális együttműködési tárgyalások Moszkvában Tegnap Moszkvában megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XIX. ülésszaka. A két küldöttséget Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Pjotr Gyemicsev. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere, a bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszakon megvitatják a közös kulturális alkotómunka elmélyítésének lehetőségeit. Áttekintik a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök, ezen belül a rádió és a televízió szerepét a magyar—szovjet kulturális, irodalmi és művészeti együttműködés továbbfejlesztésében és erősítésében. -Megvizsgálják, miként halad azoknák az ajánlásoknak a végrehajtása, amelyeket a bizottság XVI. ülésszakán fogadtak el a középszintű oktatás és a pedagógiatudomány területén folytatott együttműködésről. A bizottság jóváhagyja a magyar— szovjet kulturális együttműködés 1983—84-re szóló munkaprogramját is. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait V. Olaf norvég királynak, Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke tegnap fogadta azt a kambodzsai katonai küldöttséget, amely Bou Thongnak, a Kambodzsai iTelexen ) lérkezett I Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Kambodzsai Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, nemzete védelmi miniszternek a vezetésével tartózkodik hivatalos baráti látogatáson Bulgáriában. Kirchschläger Fred Sinowatz-ot bízta meg a kormányalakítással Rudolf Kirchschlágar osztrák szövetségi elnök tegnap Fred Sinowatz eddigi al- ■kancelllánt bízta meg az új kormány megalakításával. A megbeszélésen Bruno Kreisky, a lelépő kancellár és Sinowatz tájékoztatta az államfőt arról, hogy megállapodás szüLetett az SPÖ és az Osztrák Szabadságpárt képviselőiből álló koalíció létrehozásáról. Miint ismeretes, az áprilisi választásokon a kormányzó Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elvesztette eddigi abszolút többségét. RÓMA Az Olasz Szakszervezeti Szövetség jegyzékben foglalt állást az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat témájában. A CGIL-CISL-UlL föderáció a tárgyalások újrakezdése alkalmából kívánatosnak tartaná. ha olyan megállapodás születne, amelynek értelmében nem kerülne sor az amerikai Pershing—2 rakéták. valamint a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésére. Vendégünk Robert Gabriel Mugabe R pápa programja Lengyelországban Varsóban tegnap nyilvánosságra hozták II. János Pál pápa júniusi lengyelországi látogatásának programját. A katolikus egyházfő június 16-án érkezik Varsóba és a következő napon a Belwe- der-palotában találkozik a Lengyel Népköztársaság legfelsőbb állami vezetőivel. A pápa június 18-át Czestochowában tölti. Másnap, június 19-én részt vesz a Jasna Gorában tartandó központi egyházi ünnepségen. Az elkövetkező két napon Poznant, Katowicét és Wroclawot keresi fel, Béketalálkozó az NDK-ban Magyar fiatalok is részt vesznek az NDK ifjúságának hagyományos pünkösdi béketalálkozóján, amelyet május 18—24-e között rendeznek meg. Hazánkat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 35 fős delegációja képviseli az eseményen. A Szabad Német Ifjúság (FDJ) az idei rendezvényeket a NATO fegyverkezési és konfrontációs politikája, az új amerikai közép-hatótávolságú rakáték tervezett nyugat-európai telepítése elleni tiltakozás jegyében rendezi meg. Robert Gabriel Mugabe, Zimbabwe Köztársaság miniszterelnöke 1924-ben született, a cutamai misszión, Zvimba községben. Tanítói képesítést szerzett: 1944 és 1954 között Dél-Rhodesia általános iskoláiban tanított. Közben levelező hallgatóként beiratkozott a dél-afrikai egyetemre: később a dél-afrikai Fort-Hare egyetem ösztöndíjasaként folytatta tanulmányait. 1955-től három éven át Zambiában, az akkori Eszak-Rhodesiá- ban tanított, s itt szerzett doktori címet, majd Ghánában vállalt tanári állást. Robert Mugabe az 1960-as évek elejétől jelentős szerepet töltött be országa politikai életében. Pártjának, a nemzeti demokratikus pártnak alakuló kongresszusán elnökké, valamint a végrehajtó bizottság tájékoztatási és sajtótitkárává választották meg. A párt 1961-ben történt betiltását követően megalakult Zimbabwei Afrikai Népi Unióban (ZAPU) megtartotta a tájékoztatási és sajtótitkári posztot, s egyidejűleg kinevezték a ZAPU ügyvezető főtitkárává. E szervezetet egy esztendő múlva ugyancsak betiltották. 1963-ban alapító tagja, és főtitkára lett a Zimbabwei Afrikai Nemzei Uniónak (ZANU). A következő évben letartóztatták, tíz évet töltött börtönben. Börtönévei alatt letartóztatott társait tanította különböző tantárgyakra, ugyanakkor saját tanulmányait is folytatta. A zimbabwei kormányfő időközben a ZANU kiemelkedő vezetőjévé vált. A ZANU Központi Bizottsága 19 75 márciusi ülésén Mugabét nevezte ki a párt és a további küzdelem vezetőjévé. A politikus elhagyta országát és ismét aktivizálta a fegyveres harcot Mozam- bikból, ahol a ZANU és katonai szárnya — a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Felsza- badítási Hadsereg (ZANLA) — kiépítette bázisait. A ZANU 1977-ben Mozambik- ban tartott kongresszusán határozatot hoztak a fegyveres harc fokozására. A ZANU elnökévé és a ZANLA főparancsnokává Mugabét választották meg. Harcuk támogatásáért hatékony diplomáciai kampányt is folytatott. Robert Mugabe 1980 januárjában visszatért Zim- babwéba: a választásokon pártja a száz parlamenti helyből 57-et szerzett meg. 1980. március 4-én kinevezték Zimbabwe Köztársaság miniszterelnökévé. Fegyverzetkorlátozás, leszerelés A stratégiai fegyverek korlátozása és csökkentése A genfi tárgyalásokon 1982 decemberében a Szovjetunió javasolta: az USA és a Szovjetunió kölcsönösen csökkentse 25 százalékkal a SALT—II egyezményben meghatározott hordozó- eszközök. valamint a robbanófejek számát. Előzmények: a két nagyhatalom között 1969-ben megkezdett tárgyalások 1972-ben a SALT—I megállapodás aláírásához vezettek. Ebben a felek kötelezték magukat a rakétaelhárító rendszereik korlátozására és ideiglenes megegyezést kötöttek a stratégiai támadó fegyverek korlátozására vonatkozó néhány intézkedésről. Hosszas és komplikált tárgyalások után 1979. június 18-án aláírásra került a SALT—II szerződés, amelyet azonban az Egyesült Államok nem ratifikált. 1982. december 21-én a Szovjetunió javasolta: hajlandó európai közép-hatósugarú rakétáinak számát a francia és a brit rakéták számára (162) csökkenteni, TOKIÓ A japán kormány tegnap szükségesnek minősítette a tengeri szállítási útvonalak védelmét „rendkívül) helyzet esetén”. A parlamentben ismertetett nyilatkozatban a kabinet azzal érvelt, hogy ez nemcsak a nemzetvédelem erősítése szempontjából fontos, hanem összefügg az ország kül- és gazdaságpolitikájául BECS Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke és Russay István, a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, a magyar—osztrák kamarai tagozat elnöke a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként magas osztrák állami kitüntetésben részesült. Kallós Ödönnek a Nagy Arany Érdemérmet, Russay Istvánnak pedig a Nagy Ezüst Érdemérmet Josef Staribacher kereskedelmi és ipari miniszter nyújtotta át kedden Bécsben. feltéve, hogy az Egyesült Államok lemond a tervezett 572 atomrakéta nyugat-európai telepítéséről. A Szovjetunió és a NATO atomhor- dozó repülőgépeinek számát ugyancsak azonos szintre kellene csökkenteni. Előzmények: 1981. november 30-án kezdődtek a tárgyalások Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, az 1000—4500 kilométer hatótávolságú rakétákról. A Szovjetuniónak ebben az időpontban 375 hordozórendszere volt Európában, ennék fele szárazföldi telepítésű. A NATO- nak ebben a térségben 986 hordozórendszere volt, ebből több mint 800 atomhordozó repülőgép. A Szovjetunió — miután az USA és más NATO-államok egy sor javaslatát visszautasították — 1982 márciusában bejelentette. hogy egyoldalúan leállítja az újabb rakéták telepítését majd — ugyancsak egyoldalúan — megkezdte jelentős számú rakéta leszerelését. Az Egyesült Államok a szovjet előterjesztéseikkel szemben ragaszkodik az elfogadhatatlan „nulla megoldáshoz”, amely sérti az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Ez ugyanis a Szovjetuniótól azt követeli, hogy szerelje le valamennyi közép-hatósugarú rakétáját, míg a NATO — jórészt légi és tengeri telepítésű — rakétáit változatlanul megtartaná. Ily módon a NATO mintegy 500 középhatósugarú rakétával kerülne fölénybe. Nem változtatott ezen a téren Reagan legújabb „közbenső megoldásra” vonatkozó javaslata sem. mert annak elfogadása ugyanakkora fölényt biztosítana a NATO-nak. Az atomkísérletek betiltása Az ENSZ 37. közgyűlése a Szovjetunió javaslatára határozatot fogadott el, amely felszólítja az atomhatalma- kat: a genfi leszerelési tárgyalások keretében azonnal kezdjenek tárgyalásokat az atomkísérletek teljes és általános tilalmáról, de már a tárgyalások ideje alatt függesszenek fel mindenfajta atomkísérletet. Előzmények: 1963 augusztusában megállapodás született a levegőben, a világ űriben és a víz alatt végzett atamkísérletek betiltásáról. 1974-ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott a föld alatti kísérletek korlátozáséban. 1977- ben háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Szovjetunió, az USA és Nagy-3ri- tannia között az atomkísérletek teljes tilalmáról. A háromoldalú tárgyalásokat 1980-ban az USA megszakította és mindmáig visszautasítja azok folytatását. Ellenőrzési és más szakproblémák tisztázása ürügyén késlelteti a megállapodás létrejöttét. Lemondás a neutronfegyverről Az ENSZ 1982. évi közgyűlése az NDK javaslatára követelte: azonnal kezdődjenek tárgyalások a neutron- fegyver betiltásáról. Előzmények: a Szovjetunió már 1977-ben javasolta a teLjes lemondást a neutron- fegyverről. 1978 márciusában a genfi leszerelési konferencián a szocialista országok konvenciót terjesztettek elő a fegyver gyártásának. tárolásának, állomá- soztatásának tilalmáról. Az ENSZ 36. közgyűlésének határozata alapján munkacsoportot hoztak létre a genfi leszerelési konferencia elé terjesztendő szerződéstervezet kidolgozására. Az USA elutasította a tárgyalásokat és a világszerte kirobbanó tiltakozások ellenére 1981. augusztus 6-án megkezdte a neutronfegyver sorozatgyártását. Egyúttal azt a szándékát Is bejelentette, hogy e fegyvert a többi között Nyugat-Európában is állomásoztatni kívánja. Gáti István (Folytatjuk) Következik: 3. AZ ATOMSOROMPÓ
