Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-15 / 114. szám

1983. MÁJUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fotelek vázszerkezetét készíti a BUVIV részére a szolnoki Építőipari Szövetkezet nagy­körűi asztalosrészlege. Ezeket az ülőbútorokat exportálja a vállalat Szolnok tisztaságának őrei Legfontosabb megrendelő a tanács Amolyan gyors eszmecsere zajlott a héten a szolnoki Városi Tanács elnökhelyet­tese, Czibulkáné dr. Németh Emília dolgozószobájában. Mátyás Zoltán, a tanács mű­szaki osztályvezetője, Orgo- vány László csoportvezető és Molnár Gyula, a városi ta­nács Kommunális Üzemének vezetője mondta el, mit, mennyit tett, s főleg mit ter­vez a megyeszékhely tiszta­ságáért a négyszázötven dol­gozót foglalkoztató, mostani szervezetében mindössze egy egész éves múltra visszate­kintő üzem. 1982-ben vonták ugyanis össze az útfenntartó és a városgazdálkodási válla­latot, s azóta az övék az egy­re növekvő város tisztasá­gának minden gondja-baja. (Már, ami az útjait, tereit érinti, mert a parkok, játszó­terek rendje — mint nevé­ben is bent van, a tanács Közterületfenntartó Intézmé­nyének feladata.) Vitathatatlan, hogy az idén Kiváló címet kapott üzem munkája meglátszik, a városon. Tisztábbak az utak — s bármennyire is találha­tó sokfelé — kevesebb a ká­tyú s a balesetveszély is. Siessünk hozzátenni: ahol jelenleg is építkezés nehezíti a lakók s a köztisztaságért felelősök munkáját, senki nem hibáztathatja joggal csak őket a rendetlenségért, a porért, piszokért. Ebben a városban minden nap hatvan úttisztító munkás fog seprűt, dolgozik két seprűgép, napi Ihat kukajárat gyűjti a ház­tartási szemetet, hat konté­nerjárat, s két platós szeme­teskocsi segít bel- és külvá­rosban megszabadítani a há­zakat, intézményeket a min­dennapos hulladékoktól. Az üzem vezetője hangsúlyozza: háztai'tási szemétről, hulla­dékról van szó, mert kis és nagy állattartások „mellék- termékét”, kerti feleslegeket, lomokat nem szállíthatnak, annyit nem bírnának el. Ezért rendszeresítettek a belváros­ban és másutt is lomtalaní­tási napokat: olyankor ösz- szeszedik a szemétre való ré­giségeket is, — de napjában csak a napi hulladékra vál­lalkozhatnak. Csak egyetlen szám, ami a szeméthordást példázza: a szolnoki lakások 74,8 száza­lékából intézményes már a szemétszállítás! Mondják, kevés város mondhatja ezt el magáról. Persze azt is, hogy minden útja gondosan tisztított, s még télidőben se szorul ar­ra, hogy házigazdák és bér­lők, vállalatok, üzemek, in­tézmények ne seperjenek a saját portájuk előtt. Sajnos, sokszor elfelejtik ezt Szol­nokon is a lakók, s kérni, fi­gyelmeztetni kell, ha a téli havazás, fagyás kárt tehet útban, emberben. A Kommunális Üzemnek a város tanácsa a legfőbb meg­rendelője. Ebben az évben a legszükségesebb beszerzése­ken kívül aligha remélhet­nek gyors eszközgazdálko­dást, Be kell érni azzal, ami van, s örülni lehet, hogy két év alatt a többszintes házak tövében megduplázódtak a gördülő tartályok, hogy a 24 emeletes és a Vosztok úti 18 emeletes házaknál már ezek segítik a szemétgyűjtést. Az utak javítása, építése jobb minőségű, s az elmúlt két év alatt olyan utcák kapták, kapják meg az évtizedek óta áhítottat, mint a Csokonai, a Határ, a Dobó és a Horog utca. Mindenki tudja, több kellene, s több a sürgető gond is — de erre, ennyire futja, s ennyi se sikerült volna, ha az utcák lakói nem ajánlot­ták volna társadalmi mun­kájukat sajátmaguk épülésé­re. Persze ez az üzem is olyant mint az( építők’é. Munkásai szabad ég alatt, a város pol­gárainak szeme láttára dol­goznak. Hőfordul, hogy nem a legszebben, hogy vétenek ezt-azt. A megértő, jóindula­tú figyelés még senkinek se ártott, a csak bíráló, rossz­indulatú megjegyzések időn­ként az utcaseprők kedvét is szegheti. Mondják, nem egy presztizs-szakma az övék ... Mégis nagyon fontos. Iga­zolják a megyeszékhely szé­pülő útjai, utcái... — sj — Térképészet a környezet- védelem szolgálatában Tegnap Fonyód-Bélatele- pen jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a KGST kör­nyezetvédelmi szakértői munkacsoportjának ülése, amelyen Bulgária, Csehszlo­vákia. Lengyelország, Ma­gyarország, NDK, Szovjet­unió és meghívottként Ju­goszlávia képviselői vettek részt. A három napos tudomá­nyos tanácskozáson többek között megállapodtak abban, hogy a nemzeti környezet- védelmi programok csak a KGST-n belüli szorosabb együttműködéssel, integrá­cióval válhatnak igazán eredményessé, ezért a jövő­ben célszerű a gazdasági, társadalmi változások térké­pészeti fölmérése, egységes rendszer alapján való nyo- monkövetése. Elkerülhetet­len a környezetterhelő for­rások föltárása és megszün­tetése, de önmagában a vé­dekezés nem elég: a védelem csak a környezet alakításá­val válhat hatékonnyá. Ezért az első lépés a környe­zet állapotának a rögzítése, amit — -a magyar kutatók meghatározása szerint — környezetminősítés követ. Ehhez nagy segítséget nyújthat a számítástechnikai és az űrfelvételek eredmé­nyeit felhasználó módszer. Megoldásra vár a környezet állapotváltozását előrejelző térkép megszerkesztése ;s. Hazai vonatkozásban a leg­sürgősebb ilyen jellegű prognózist a Balaton térsé­géről és a budapesti agglo­merációról, valamint néhány különböző szennyezéstől ter­helt ipari övezetről kell ké­szíteni. A munkacsoport legköze­lebbi ülését szeptemberben a Szovjetunióban tartja. Import­gyártmányt pátié acélfajták Jól hegeszthető, nagy szi­lárdságú acélfajták gyártá­sát kezdték meg a Dunai Vasműben az NSZK-beli Thyssen cég eljárásának al­kalmazásával. A DTQ—36 és a DTQ—46 jelű finomszem­csés acélokból hengerelt dur­valemezekből több mezőgaz­dasági gépgyártó vállalatunk fűkasza-tárcsákat, darukat, emelőszerkezeteket gyárt ex­portra. A héten nagy teikin- télyű szakemberek tartottalt előadáso­kat Szolnokon. A hírközlési világév­ről, a megye fejlesztési le­hetőségeiről, a postai szol­gáltatásokról esett sok értő szó. Rálkóczifalván, a Tán­csics utca 34. szám alatti kis családi házban Katona Já­nos erről mit se tudott. Tet­te a dolgát, ahogy pár nap­ja próbálgatja. Furcsa még minden, reggelente nem kell Jó hírt, örömmel A táskaszíj 33 évig vágta a váltamat korán kelni, aztán nyakba akasztani a súlyos postás- táskát* s indulni a hírrel, — levéllel, távirattal', újsággal, öregeknek való havi járan­dósággal. Vége. Katona Já­nos 33 év után letette a táskát, már ezután neki vi­szi nemsokára nyugdíját a postás. — Azért a maiak nem úgy dolgoznak már, mint mi, amikor az öcsémmel ketten jártuk a falut. Ugye, akkor két postás volt, most öt. — (igaz, a küldemény is több. De akkor még járda se volt! Caplattunk a sárban, em­lékszem, egy Erzsébet-nap- ra húsz távirat jött. este nyolckor kézbesítettem az utolsót! Nehéz sors után jutott el a most hatvanhárom éves- ember a postáig. Cselédke- dett fiatalként, aztán, hogy hazajött a háborúból, nem vállalta tovább a föld nincs­telenségét. Lehet, a fogság­ban is tanult egyet s mást, de vasúthoz jelentkezett Szolnokra, pályamunkásnak. — Nem volt óránk — mondja a felesége, öt gye­rekének anyja — aztán néz­tük hajnalban a csillagokat, hiszen gyalog járt Rákóczi- falváról Szolnokig. Épp pucolják takarosra a kis családi házat. Fia, veje segít a munkában. Lakályos az otthon, s megvan Kato­na János egykori szívé- vágya is. — A motorkerékpár, min- dik arra vágytam. Felülünk rá a feleségemmel, s me­gyünk,, mindenfelé, főképp az öt gyerekünk szép család­jához! Ügy nézzen ránk, már tizenhárom unokánk van. Mesélik a faluban hogy csuda rendes ember volt a postás, Katona János, világ­életében. A régi postaépület előtt állt egy öreg. rozzant autóbuszváró. Sokan utaz­tak napjában, hiszen a rá- kóczifalviak Martfű vagy Szolnok felé igyekeztek min­dig munkába, a gyerekek is iskolába. A váróterem sze­metes volt. Katona János felfigyelt rá. Fogta a seprűt, kiseperte, télen a havat is letisztogatta a környékéről is. — Az természetes — hi­szen olyankor ráértem, s a rendet szeretem. Tudja mi volt a legnehezebb? Ha rossz hírt bízott rám az élet! Jó hírt? Mindig örömmel vittem, hiszen nagyobb az öröm, ha osztoznak benne, igaz-e? Nem tudja még, mennyi lesz a nyugdíja. — Én .annyit kaptam a postától, hogy elhi hetem, megbecsülték a munkám. Kétszer voltam Kiváló dol­gozó, meg miniszteri dicsé­retet is kaptam, meg a ta­nácsnál Társadalmi Munká­ért kitüntetést is! Fején a régi, megkopott kis postássapikával nyugod­tan néz a világba. A hírköz­lési világév neki egy a bú­csúval, ami nagyon nehéz volt. — sj—ké — Telkeket alakítanak ki a magánerőből építkezőknek Az OTP és a helyi tanácsok megállapodása Az állami lakásépítési le­hetőségek mérséklődése mi­att a korábbinál jelentősebb a szerepe a magánépítkezé­seknek. Míg ez megyénkben az ötödik ötéves terv idősza­kában egyenletes ütemű volt, az 1981—82-es években településeink egy részében lelassult. Az építkezési szán­dékot — sok egyéb mellett — átmeneti telekhiány és az állami telekkínálat szűkös választéka is gátolta. A második 15 éves lakás- program hátralévő időszaka (most a félidejénél tartunk) fokozott ütemet diktál. A ha­todik ötéves tervben 8500— 9000 magánerős (társas, csa­ládi) háznak kellene a me­gyében felépülni, s az igé­nyek kielégítéséhez becslé­sek szerint legalább 3500 új állami telek kialakítása szükséges. Ebben segíti a he­lyi tanácsok munkáját az Országos Takarékpénztár; 1980. január 1-től — a pénz­ügyminiszter felhatalmazása alapján — a magánerőből beépíthető telkek előkészíté­sére és kialakítására megál­lapodást köthet a helyi taná­csokkal. Saját pénzügyi kere­téből meghitelezi a telekki­alakítás költségeit, és a ta­nács megbízásából bonyolít­ja a tartós használatba adást. A szükséges telkek több mint felének (mintegy 1800) kialakítását az OTP pénz­ügyi közreműködésével ter­vezik. Ebből 1981-től ezideig megvalósult 260 (Tiszafüre­den, Túrkevén, Törökszent- miklóson, valamint Puszta- monostoron és Jászkiséren). A telekellátásban mutatkozó feszültségek feloldására több kiemelt településen tavaly meggyorsították az előkészí­tés és kialakítás munkáit a tanácsok (rendezési terv fe­lülvizsgálata, kisajátítás, előközművesítés stb.), és szű­kös pénzügyi lehetőségeik miatt az OTP-nél is emelke­dett az előkészítésre és fi­nanszírozásra adott megbí­zások száma. E kedvező folyamat első jelei az idén már érezhetőek. Folyamatban van, illetve kezdés előtt áll, bankhitellel 1067 telek kialakítása. Ebből Szolnoknak — az elképzelé­sek szerint Szandaszőlős tér­ségében — kialakítható újabb 114, a megyeszékhely városkörnyéki községeinek 176, Jászberénynek 230 (+150 a korszerű, csoportos építkezéshez), Karcagnak 104, Túrkevének további 35, Me­zőtúrnak 26, Kunszentmár- tonnak 38 (+44 csoportos). A felsoroltakon kívül Jászárok- szálláson 43, Cserkeszőlőn 33, Tiszavárkonyban 29 és Rákó- cziújfaluban 45 családiház építésére alkalmas telket ké­szítenek elő. A folyamatban lévő területelőkészítések költsége mintegy 61 millió forint. Az igények beérkezése után (jelenleg is 390 terve­zett telekre vár jóváhagyást Martfű, Kunhegyes, Kisúj­szállás, Zagyvarékas, Tisza­füred, Tiszaszentimre, Jász- ladány, Besenyszög és Tisza- tenyő helységekben.) A me­gyei tanács illetékesei és az OTP rangsorolják ezek jogo­sultságát és gazdaságosságát, s közösen döntenek arról: hol. mennyi telket alakítsa­nak ki és mikor? A telepü­lés fejlettségétől teszik füg­gővé azt is, hogy részleges vagy teljes közművesítésre van-e szükség. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a terület-előkészítés költségeihez igazodó haszná­latbavételi díj ugrásszerű ér­tékemelkedéséhez és értéke­sítési nehézségekhez veze­tett, noha az 1981—82-ben használatba adott telkek 17,4 százaléka olcsóbb volt a kialakítás költségénél. Hogy az új telkek árát a forgalmi árakhoz lehessen igazítani, esetleg ezeket befolyásolni, ez évtől a megyei tanácsnak lehetősége nyílt évi ötmillió forint megyei támogatás fel- használásáról is dönteni. RE Elkezdték a haletetést a Palotási Állami Gazdaság tisza- sfilyi halastavain. A próbafogások és mérések után a szakemberek megállapították, hogy az enyhe tél miatt nem „vermelt el” a hal, s az állománynál átlagosan 8 százalékos súlyveszteség következett be Gy á rtmán yf e j I esztés az Elekthermaxban Gyártmányfejlesztéssel, konstrukciós módosítással mintegy harminc százalékkal növeli az idén tőkés export­ját a Pápai Elekthermax; olyan, konyhabútorba épít­hető sütő-főző berendezése­ket fejlesztettek ki, amelyek már helytállnak a külföldi piacon is. A megrendelések értelmében az ilyen típusú berendezések gyártását meg­kétszerezik, s összesen húsz­ezer darabot adnak el belő­lük Belgiumban, Franciaor­szágban, Hollandiában, az NSZK-ban és Olaszország­ban. Megváltoztatták a ko­rábban már gyártott és ex­portált cirkotopf hőlégkeve­réses edények konstrukció­ját. Ennek a kereslete, gyár­tásuk gazdaságossága ugya­nis eddig nem volt megfele­lő. Az új típus iránt megnőtt a kereslet, s ötezer darab el­adására máris megállapodást kötöttek NSZK-beli partne­reikkel.

Next

/
Thumbnails
Contents