Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-15 / 114. szám
XXXIV. évt. in.«. 1983. május í«., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Heves megyébe látogatott az új-zélandi miniszterelnök A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Robert David Muldoon — felesége, valamint kíséretének tagjai társaságában — tegnap Heves megyébe látogatott. A vendégeket elkísérte Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Egerben a megye vezetői fogadták az új-zélandi miniszterelnököt, majd Marko- vics Ferenc tanácselnök tájékoztatást adott az ország hatodik legsűrűbben lakott megyéjének gazdasági életéről, a tanácsok munkájáról. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták az ismertetőt, amely körvonalazta a termelés minden ágában jelenlévő megye szerepét, a magyar népgazdaságban. Gazdag történeti múltra tekint vissza Hevesben a szőlőtermesztés és a borászat. A két történelmi borvidék — az egri és a mátraaljai — több mint 12 ezer hektáron terül el. Az itt termelt borokat széles körben, mintegy 40 országba exportálják, többek között Űj-Zé- landra is, ahol már jól ismerik az Egri Bikavért, a Médoc Noirt és a Merlot. A belföldről és külföldről egyaránt megnyilvánuló nagy kereslet kielégítésére újfajta komplex szőlő- bortermelési programot indítottak be a megyében. Az új-zélandi kormányfő és kísérete ezután városnézésre indult. Megtekintették a patinás város történelmi műemlékeit, többek között a székesegyházat és az egri várat. Robert David Muldoon és kísérete délután Heves megye nevezetességeivel ismerkedett. A festői környezetben fekvő Szilvásváradon a vendégek érdek'ődve tekintették meg az Erdőmiú- zeumban őrzött, az egykori favágók munkáját segítő eszközöket. A következő állomás az évi mintegy 10 tonna ra- gadozóhalat adó pisztrángtelep volt. A Szalajka-völgy- ben 1957-iben kezdték meg a pisztrángtenyésztést, s ma már hatezer négyzetméter vízterületen nevelik etetéssel a különlegesen ízletes húsú halakat. {Bemutatták a világhírű lipicai ménest is a vendégeknek. akiket ezt követően lovasparádé szórakoztatta. Robert David Muldoon és kísérete az esti órákban visszaindult Budapestre. EZ3 Telkeket alakítanak ki a magánerőből építkezőknek 3. oldal Családi magazin 4. oldal Kedden folytatódnak Tárgyalások a nukleáris fegyverek korlátozásáril K termőtőid kettős hasznosítása Cibakházán és Tiszasülyőn Azonos területről nagyobb árbevétel Tömeglakarmány másodvetésben 'Társbérletben,, borsé és lucerna A VI. ötéves tervben a mezőgazdaság egyik fő feladata a két kiemelt fontosságú ágazat, a hús- és a gabona- termelés növelése. A tervidőszakban országosan mintegy hárommillió hektár gabona vetésterülettel, és 1985-re 15 és fél millió tonnás termés- mennyiséggel számol a népgazdaság. A többlettermelésre a nagyobb hozamok elérésén túl a vetésterület növelése kínál lehetőséget. A szántóföldi takarmánytermelésből elért mintegy 200 ezer hektárt ki kell vonni különböző árunövények, elsősorban gabonafélék számára. A szálas- és tömegtakarmány területeiket azonban csak akkor csökkenthetik a gazdaságok, ha kérődző állatállományuk szükségletét a kisebb szántóterületen is biztonsággal megtermelik. A fővetésű takarmánynövények területének csökkentése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell a gazdaságoknak helyt adniuk vetésszerkezetükben olyan növényfajoknak, fajtáknak és hibrideknek, amelyek másodvetésű termesztése a helyi éghajlati és talajadottságok között megoldható. És természetesen amelyek a jó- szfágállomány takarmányozásába is beilleszthetők. Elsősorban a szuperrövid tenyészidejű silókukorica-hibridek jöhetnek számításba, azokkal folytattak termesztési kísérleteket a GITR szakembereinek közreműködésével a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben is. A közös gazdaságban korábban 150 hektáron termelték meg az állatállomány tömegtakar- mány-szükségletét, de tavaly már árukukoricát takarítottak be a fővetésű silókukorica helyén. A 150 hektárt úgy sikerült „kiváltani” a gabonatermő területek növelésére, hogy július első hetében a 110 hektárról lekerült konzerv- borsó, július utolsó hetében pedig 40 hektárnyi őszi búza után rövid tenyészidejű jugoszláv silóhibrideket vetettek. A másodvetésekre három alkalommal jutattak 40 milliméter mesterséges csapadékot és hektáronként 330 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát szórtak ki az elővetemények által felélt tápanyag pótlására. A silónak való meg is hálálta az öntözést, a trágyázást: hektáronként átlagosan 32,4 tonna terméssel „fizetett”. A másodvetésben megtermelt silókukorica — a melléktermékekből, azaz a zöldborsószárból, nedves répaszeletből és leveles répafejből készített silókkal együtt — fedezte a téesz jószágainak tömegtakarmány-szük- ségletét. A tavaly meghonosított és az idén is 150 hektárra tervezeítt kettős termesztésnek Cibakházán különösen nagy jelentősége van, mert a gazdaságban jó színvonalon folytatnak takarmánygabona-termesztést. Kukoricából ugyanis tavaly tíz tonnát meghaladó átlagtermést takarítottak be egy- egy hektárról. A másodveté- sű feiiókukoricávaí árunövény termesztésre felszabadított 150 hektárról értékesített kukorica tehát mintegy ötmillió forinttal növelte a szövetkezet árbevételét. A gabonaprogram teljesítését tartották szem előtt a tiszasülyi Béke és Barátság Termelőszövetkezetben is, amikor a tavasziak vetés- szerkezetét az azonos területről nagyobb árbevétel elérője jegyében ■ alakították ki. A kettős termesztés tavalyi kedvező kísérleti tapasztalatai alapján 120 hektáron együtt vetettek el borsót és lucernát. A vetőmagnak szánt fajtaborsót még a pillangós első növedékének kaszálása előtt betakarítják, utána együtt vágják le és kazlazzák a lucernaszénát és a borsószalmát, ami jó takarmány lesz a téesz 220 li- mousin húsmarhájának. Ezzel a kettős termesztési módszerrel, egy-egy hektár árbevételét mintegy négy és fél, ötezer forinttal tudják növelni. Hasonló eredményre számítanak azon a 130 hektáron. is, amelyen a KITE javaslatára őszi búzát felülvetettek fűmaggal, azaz szaporítóanyagnak szánt olaszper- jével. Az idén, a búza leara- tása után — megfelelő tápanyagellátással és öntözéssel — szénát készítenek a fű első növedékéből, sőt késő őszig még jó legelőt is biztosít a húsmarháknak a búza-fűmag tarló. Az évelő olaszperje táblákról azután két éven keresztül kedvező áron értékesíthető vetőmagot takarítanak majd be. A szovjet küldöttség már Genfben tartózkodik Tegnap megérkezett Génibe a május 17-én folytatódó, az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség. Julij Kvicinszkij, a delegáció vezetője a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette: „Május 17-én felújulnak az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló szovjet —amerikai tárgyalások. * (Folytatás a 2. oldalon) Szófiai napok Budapesten Elutazott a bolgár delegáció A szófiai napok rendezvénysorozatán fővárosunkban tartózkodó politikai delegáció élén Csudomir Alexandrovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával, a BKP szófiai bizottságának első titkárával befejezve hivatalos programját. — tegnap a kora délutáni órákban elutazott hazánkból. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A harmadik tájkörzet ~Ä Tiszazug jó hely a fűszerpaprikának Szolnok megyében a hetvenes évek közepétől egyre több mezőgazdasági nagyüzem foglalkozott a fűszer- paprika termesztésével. E növény számára a Tiszazugban lévő talajok kedvezőnek bizonyultak, így az Alföld közepén alakult ki a harmadik paprikatermesztő tájkörzet. Volt olyan gazdaság, ahol hektáronként 100—110 mázsát is termeltek. 1978- ban felépült a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet fűszerpaprika-szárító üzeme, ahol évente 3000—3500 tonna nyers paprikából készítenek félkészárut a feldolgozó iparnak. A nagyüzemi paprikatermesztést mára — mert az ágazat sok kézi munkát igényel — felváltotta a háztáji és a részes művelés. A Tiszai Öntöző Gazdaságok Együttműködése koordinálásával az elmúlt évben nyolc gazdaság termelt ily módon fűszerpaprikát 350 hektáron. Ebből a mennyiségből mintegy 700 tonna szárítmány készült Mezőhéken. A TÖGE szakemberei a termesztéshez szükséges technológiát, vetőmagot és szakmai felügyeletet biztosítják, vetőgépek kölcsönzésével is segítenek. A termés átvételét és minősítését ;s vállalják. A taggazdaságok részére a szolgáltatások ingyenesek, más üzemek pedig 3 fillért fizetnek minden átvett kilogrammért. A háztájiban, illetve részes művelésben termesztett fűszernövényt kézzel szedik, ami a jó minőséget garantálja a termelőnek és a feldolgozó üzemnek is. Az idén ismét nyolc mezőgazdasági nagyüzemben vetették el a fűszerpaprikát. A Szegedi 20-as és a KM— 622-es fajták a kedvező tavaszi időjárás hatására szépen fejlődnek. A néhány héttel ezelőtti erős szélvihar azonban kisebb károkat akozott a táblákon. A legnagyobb területen — mintegy 100 hektáron — a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet termel fűszerpaprikát. Ebben a gazdaságban szárítják a többiek termését is. Az elmúlt évhez képest sajnos csökkentek az átvételi árak, mintegy 10 százalékkal, illetve megszűnt a növényvédelmi hozzájárulási költség. Ennek ellenére a vállalkozókedv megmaradt a tájkörzetben, a fűszerpaprika továbbra is jól fizető növény maradt. Virágcsokrot szorongató felnőttek, szép ruhába öltözött lányok és fiúk sokasága kölcsönzött tegnap ünnepi hangulatot Szolnoknak: ballagtak a megyeszékhely középiskoláinak végzős diákjai. Először az alma matertől búcsúztak, tanáraik, ifjabb iskolatársaik sorfala közt végigjárták a feldíszített tantermeket. az iskolaudvart. Azután felvonultak a város főutcáján, édesanyák meghatottságtól fátyolos, édesapák büszkeségtől sugárzó tekintete kísérte a színes menetet. Jobbról is, balról is rokonok, ismerősök toldották meg egy-egy szál tavaszi virággal a csokraikat, ők pedig megilletődött, néha el-el- csukló hangon énekelték- dúdolták a hagyományos búcsúdalt: ballag már a vén diák, tovább, tovább. Felvételeink a Verseghy Ferenc és a Varga Katalin gimnázium végzőseinek ballagásán készültek. N. Zs. Ballag már a vén diák...
