Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

1983. ÁPRILIS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagydijas a Mezőgép hengeres bálázója Szolnok megyei sikerek a jubileumi llgromasexpo ’83-mon A Mezőgéptröszt szabadtéri kiállításán láthatók a szol­noki vállalat gépújdonságai: előtérben a vásári díjas rendrearató szársértős kasza, mögötte a nagydíjjal ki­tüntetett H—5580 típusú hengeres bálázó Szakkiállítás az energiatakarékosság jegyében A vásári díjas Vinel—5 típusú szőlőprésből évente tizenötöt gyárt majd megrendelőinek a jászberényi Aprítógépgyár Tizedik, alkalommal nyi­totta meg kapuit tegnap a budapesti nemzetközi vásár- központban az Agromas- expo, a nemzetközi mező- gazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás. A szocialista és a tőkés or­szágok mezőgazdasági, élel­miszeripari gépgyártóinak, kereskedőinek és piackuta­tóinak a találkozója Közép- Európa legjelentősebb ilyen jellegű szakkiállítása. ezt jelzi az a tény is, hogy 1977-ben felkerült az UFI, azaz a Vásárok Nemzetközi Szövetségének listájára. Az április 15-ig megte­kinthető kiállításon ha­zánkkal együtt 14 ország több mint másfél száz kiál­lítója nyújt széles körű in­formációt a növénytermesz­tés, a kertészet, az állatte­nyésztés, a mezőgazdasági szállítás, a termény- és ter­mékfeldolgozás legkorsze­rűbb gépeiről, eszközeiről, valamint az élelmiszeripar, az erdőgazdaság és a fa- feldolgozás berendezéseiről, műszereiről. A kőbányai • vásárváros „A” pavilonjá­ban és a mögötte levő sza­bad kiállítási területen, több mint 23 ezer négyzetméte­ren bemutatkozik az élel­miszergazdaság ipari hát­teréhez kapcsolódó vala­mennyi jelentősebb hazai gép- és vegyipari vállalat, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezet, de az Agromasex- pófc történetében először el­hozták termékeiket a hazai magánvállalkozók és a kü­lönböző társulások is. ösz- szesen 85 magyar vállalat, gazdaság és szövetkezet mu­tatja be árucikkeit. Közü­lük harminchét cég vett részt a kiállítás díjpályáza­tán, amely szép sikereket, egy nagydíjat és öt vásári díjat hozott a Szolnok me­gyei kiállítóknak. Az intenzív gabonaprog­ram feladatait és a takar­mánygazdálkodás korszerű­sítését elősegítő gépújdonsá- gait mutatja be az „A” pa­vilonban két helyen és a szabadtéri kiállítási terü­leten a szolnoki Mezőgép Vállalat. Megtekinthetik a szakemberek és az érdek­lődők a rét- és legelőgaz­dálkodás legújabb komplett gépsorát, a különböző rotá­ciós kaszáktól a takarmány­kiosztó kocsiig. A vállalat legújabb fejlesztéseivel ki­egészített gépsoron találha­tó az amerikai Hesston cég­től vásárolt licenc alapján gyártott H—5580 típusú hengeres bálázónak a díj­pályázat zsűrije odaítélte az idei Agromasexpón kiadott 14 nagydíj egyikét. Elis­merést. vásári díjat szer­zett a vállalatnak egy má­sik újdonsága is, az ugyan­csak Hesston-licenc alapján gyártott H—1091 típusú szársértő, alternáló kasza. Ez a gép elsősorban azzal hívta fel a szakemberek fi­gyelmét, hogy alkalmazásá­val, — a rendforgatások számának háromról egyre történő csökkentésével és a lucemaszárításnál — jelen­tős fűtő- és üzemanyag ta­karítható meg. Kiállította még a szolnoki Mezőgép Vállalat a szecskázó és ki­osztó szerkezettel tovább­fejlesztett rendfelszedő pót­kocsi prototípusát, valamint a legnagyobb francia me­zőgépgyártó vállalattal, a Kunh céggel kooperációban készülő rendforgató gépe­ket is. Mezőgazdasági nagyüze­mek által gyártott és kizá­rólag a vállalat által for­galmazott újdonságokat mu­tat be az Agromasexpón a szolnoki Agroker, A kiál­lított négy termék közül kettőt, a mezőtúri Magyar —Mongol Barátság Téesz- ben kifejlesztett és gyár­tott, az NDK gyártmányú kombájnok vezérlőpaneljé­nek ellenőrzésére szolgáló műszert, valamint a jász- karajenői Árpád Téeszben készülő, bármilyen ekéhez alkalmazható műanyag kor­mánylemezt vásári díjjal tüntették ki. Az ellenőrző műszer nemcsak a hazai szakmai berkekben váltott ki nagy érdeklődést, hiszen az „E” jelű, kombájnokat gyártó, NDK-beli Fortsch­ritt cég is több százat ren­delt belőle. Kiállította még a szolnoki Agroker a kis­újszállási Tisza II. Téesz­ben kifejlesztett és gyár­tott féllánctalpat,' amelyet belvizes talajokon és a rizsaratásban alkalmazhat­nak eredményesen a kom­bájnokat üzemeltető gaz­daságok. A mezőtúriak vá­sári díjas ellenőrző műsze­re és a kisújszállási fél­lánctalp az Agromasexpo bezárása után máris „uta­zik” tovább, ugyanis mind­kettőt bemutatják május-, bán, egy Moszkvában meg­rendezésre kerülő újítási­találmányi kiállításon. Az energiatakarékosság jegyében megrendezett szakkiállításon méltán ka­pott vásári díjat az a lég­hevítő berendezés, amelyet közösen mutat be a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság valamint a Kisbéri Állami Gazdaság. A kisbériek által már koráb­ban is gyártott olaj- és földgáztüzelésű berendezé­seiket úgy fejlesztették to­vább, hogy azokat szőlők­ből és gyümölcsösökből ki­kerülő nyesedék, faipari feldolgozásnál és fakiter­melésnél keletkező hulla­dék elégetésével elsősorban állattartó épületek, de gép­műhelyek, szociális helyisé­gek fűtésére is hasznosít­hatják. Ugyancsak vásári díjat kapott az az óránként öt tonna bogyó kisajtolására alkalmas. Vinel—5 típusú szőlőprés, amelyet a jász­berényi Aprítógépgyár mu­tat be. Kiállította még a vállalat az ócsai Vörös Ok­tóber Téesz gesztorságával működő Tudományos Ta- karmánygozdálkodási Ku­tatási és Fejlesztési Gaz­dasági Társasággal kooperá­cióban gyártott berendezést, amelyet a folyékony ipari melléktermékek porlasztásá­ra alkalmazhatnak a takar­mánykeverő üzemekben. A másik jászberényi nagyvál­lalat, a Hűtőgépgyár pedig a legkorszerűbb, közvetlen hűtésű tejhűtő tartályainak 2500 literes típusával, és az amerikai licenc alapján gyártott, Tyler elemekből összeállítható hűtőkamrával ismerteti meg az Agromas­expo ’83-at felkereső szak­embereket és érdeklődőket. — temesközy Lassan ritkaság a férfi a kereskedelemi szakmában. Huszár János is egyetlen fiú a szolnoki Kereskedelmi és Vendóglátóipari Szakmun­kásképző Iskola végzős osz­tályában a huszonnyolc lány között. Zalaegerszegen rendezték meg március 21—22—23-án a Szakma Kiváló Tanulója or­szágos versenyt, amelyen százötvenegy vendéglátós és kereskedőtanuló vett részt. Minden megyéből az egy­két legjobb szakács, cukrász, Beszélgessünk... Ivica Segota látogatása Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott dr. Ivica Segota, a Horvát Kommunisták Szö­vetsége Elnökségének titká­ra, aki az MSZMP KB ven­dégeként tartózkodik ha­zánkban. A vendég délelőtt Badari László, a városi párt- bizottság titkára kíséretében, városnézés keretében a me­gyeszékhellyel ismerkedett. Délután fogadta őt Fábián Péter, a megyei pártbizott­ság titkára, és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, társadalmi életéről. A kora délutáni órákban dr. Ivica Segota a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságára látogatott, ahol a pártiskola hallgatóinak elő­adást tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról. . Ez­után a Tiszamenti Vegyimű­vekbe vitt a vendég útja; ahol tájékoztatót haillgatott meg a gyár munkájáról, a dolgozók élet-, és munkakö­rülményeiről. majd megte­kintette az üzemet. A Horvát Kommunisták Szövetsége Elnökségének tit­kára ma reggel tovább uta­zik Békéscsabára. Bővült a Rábatext gépparkja Több mint 50, megkí­mélt, jó állapotban lévő, használt szövőgépet állítot­tak munkába a Rábatext Győri Textilipari Vállalat­nál. A szövőautomaitáikat a Magyar Kereskedelmi Bank­kal közös vállalkozásban vásárolták meg. Tíz évre szóló gazdasági társulási szerződést kötöttek, amely­nek keretében a pénzinté­zet biztosította a beruhá­záshoz szükséges összeget, a gyártmányok eladásából keletkező hasznon pedig 50 —50 százalékos arányban osztoznak. A gépeket svéd és NSZK- beli cégek kedvező áron ajánlották megvételre. A Rábatext számára kedvező volt a vásárlási lehetőség, mivel ugyanilyen gyártmá­nyú. ugyanilyen évjáratú gépekből már több tucatot működtet gazdaságosan szö- vödéjében, s az újonnan be­szerzett automaták üze­meltetése sem technológiai, sem a karbantartás és az al­katrészellátás szempontjá­ból nem állítja problémák elé a vállalat műszaki gár­dáját. „Fehér holló” a pult mögött felszolgáló; élelmiszer-, mű­szaki, háztartási, ruházati, vegyi, kozmetikai cikkeket eladó kereskedőtanuló mu­tatta meg, hogy mit tud a színvonalas és sokrétű ve­télkedőn. A szolnoki „háziverseny­ről”, amely a megyei döntő­nek felelt meig. Budapestre jutottak az ifjú kereskedő­tanulók, ahol az országos elődöntőről került Zalaeger­szegre a legjobb tizenhat ru­házati eladó, köztük a győztes Huszár János. Az el­ső helyezéssel hétszáz forint járt, kéthetes külföldi uta­zás — és ami a legfontosabb: a szakmunkás-bizonyítvány! S ezek mellé még különdíjat is kapott a zsűritől a gya­korlati munka legjobb telje­sítéséért. Tizenhét éves. nyílt tekin­tetű fiatalember, kedves közvetlenséggel beszél ma­gáról és áz országos verseny izgalmairól: — Édesapám a Járműjaví­tóban szakmunkás, anyám ány embert érint­het ma a megyé­ben az értelmisé­giek helyzetéről szóló bármilyen információ? Saccoljunk. A statisztika szerint ’80-ban 13 709 felsőfokú végzettségű és 44 502 középiskolai vég­zettségű dolgozó volt a me­gyében. Hogy ezek közül hány él az értelmiségiekre jellemző, nyitott, érdeklő­dő, új iránt fogékony szel­lemi életet, azt nem tudja kimutatni semmiféle sta­tisztika. Tehát minimum tízezer, de inkább több embert ér­deklő témával kapcsolatban gyűltek össze a napokban tizenkettőn a szolnoki Pe­dagógus Továbbképző In­tézetben. A MTESZ megyei szervezete küldte a meghí­vót iskolák, üzemek, tö­megszervezetek képviselői­nek a felhívással: jöjjenek el és beszélgessenek a to­vábbtanulásról, a megyében élő műszaki- agrár- és ter­mészettudományi szakem­berek helyzetéről, feladatai­ról. a megyében meglévő arányokról — netán arány­talanságokról Meglepő számok felsorolá­sával kezdődött a társalgás: ha megnézzük Szolnok me­gye ipari és mezőgazdasági termelésének eredményeit, az országos átlagnál maga­sabb számokat találunk. Ugyanakkor: az aktív ke­resők közül a felsőfokú végzettségűek aránya or­szágosan 8,2 százalékos, míg megyénkben ez 6,64 száza­lék. Milyenek lehetnének az eredmények, ha arányuk elérné az országos átlagot? — vetődött fel a kérdés. Vagy jobb, vagy ugyan­ilyen. Ha a többlet hiányt pó­tolna, javuló eredmények­kel számolhatnánk; de ha azok számát növelné, akik — hozzáteszem esetenként, és helyenként —- munka nélkül lézengenek, kisebb felkészültséget igénylő fel­adatokat kapnak, vagy oda­hagyva a szakmát fröccs­öntő kisiparosoknak állnak, nincs is szükségük növelés­re. Az ágazati arányokat te­kintve megállapítható, hogy az oktatás területén dol­gozik a felsőfokú végzettsé­gűek 43,3 százaléka, míg az anyagi ágazatban (ipar, me­zőgazdaság stb.) 34,56 szá­zalékuk helyezkedett el. Azon, hogy jók-e ezek az arányok, lehet vitatkozni, bár változtatásukra csak hosszú, átgondolt program­mal vállalkozhatnánk. Fel- készültségüket viszont már jobban meg ilehet ítélni. Az oktatásban dolgozóknak, és az ipar képviselőinek véle­ménye megegyezett abban, hogy szükség lenne üze­mek. és oktatók közötti szo­rosabb kapcsolatra; egyrészt, hogy egyértelműen kiderül­magyar-orosz szakos tanár­nő. Az ő segítségével sajátí­tottam el a nyelvet annyira, hogy a vevőkkel is tudjak beszélni, és ez óriási előny... Zalaegerszegen az első na­pon az írásbeli zajlott a ke­reskedelmi szakmunkáskép­ző iskolában, három órán keresztül. A tesztlapok kér­dései kereskedelmi gazda­ságtanból, eladástanból és etikából álltak össze. Mi speciális etikát tanultunk: a vevők és főleg az eladók erkölcsi problémáiról. A má­sodik versenynapon volt a szóbeli, ami tételhúzás alap­ján történt. Nekem éppen az ingekről kellett beszélnem, mivel ruházati eladó lettem, s ezzel kapcsolatban sok el­méleti dologról, például anyag- és áruismeret, anyag­felismerés, pamutfajták. Gyakorlati vizsgát is tet­tünk: ez méteráru fel- és lehajtás, mérés, blokkolás, postacsomag-készítés. áru­felismerés volt (tízféle áru felismerése különféle szem­jön, miit is vár az ipar, me­zőgazdaság, oktatás stb. a frissen végzettektől, más­részt, hogy oktatóik való­ban az életre készíthessék fel őket. A tapasztalat az, hogy egyes főiskolai, egye­temi .tanszékek sok esetben saját kutatási eredményei­ket viszik be a jegyzetbe, és nem csupán az általáno­sítható jegyeket. A fiatalo­kat jobban fel kellene vér­tezni arra, hogy még hosz- szú évekig működnek ré­gebbi gyártósorok gépek rendszerek, ezek megóvása, üzemben tartása az ő fel­adatuk lesz. Emellett per­sze ismerniük kell az új le­hetőségeket, a jövő techni­káját is. Ezzel már el is jutottunk oda, hogy mit és főleg mennyit tanuljon a jövő szakembere. Több ismeret- anyag kellene, de úgy, hogy a tantárgyak aránya ne a lexikális tudós felé tolódjon el. A már végzetteknél pe­dig segítség kéne azoknak, akik szeretnének többet tudni, specializálódni. Első­sorban a munkahelyekre vár a feladat, hogy a már meglévő lehetőséggel meg­ismertessék a pályakezdő­ket, hiszen vannak pályáza­tok,. továbbképzések és olyan üzemi gondok, melyek meg­oldásába bevonhatók a fia­talok is. A segítség fontos, hiszen az új helyzettel is­merkedők ösztönzése nélkül nem tudnak — esetleg nem is mernek — többlet fel­adatokra vállalkozni. Speciálisan megyei prob­léma a Kereskedelmi és Vendéglátói pari Főiskola szolnoki tagozatán végzet­tek elhelyezkedése. A telí­tettség veszélye egyelőre még kicsi, a kereskedelem — vendéglátás területén el tudnak helyezkedni azok, akik nem ragaszkodnak csak Szolnokhoz, vagy csak a megyéhez; a tiszántúli me­gyékben bőven találnak munkahelyet. Más kérdés, hogy az iskola nem csak belkereskedelmi szakembe­reket képez, hanem áru­forgalmi és értékesítési szakembereket is. Irántuk viszont a szükségesnél ke­vesebb ipari és mezőgazda- sági üzem érdeklődik — holott mondani sem kell, hogy mit jelent ma a jó kereskedelempolitika. kik mindezekről beszélgettek — az a tizenkettő — tudták, hogy e három óra nem hoz látványos megoldásokat. Nem készült jegyzőkönyv, nem született határozat. Nem is ez volt a cél, csak beszélgettek, de ettől talán mégis egy hajszállal előbbre került egy több ezer embert érdeklő ügy. Fejszés Edit pontok alapján). Kiszolgálni is kellett, méghozzá kétféle­képpen: a vevők és a bizott­ság előtt a zalaegerszegi Centrum Áruházban. ,— Milyen a jó kereskedő? — Udvarias, készséges, aki mindig feltalálja magát, és a lelkét is kiteszi a vásárló­ért. A gyakorlati verseny so­rán megfigyeltem, hogy ha éppen olyan árut kért a ve­vő, ami nem volt a polcon vagy a raktárban, a legtöb­ben elküldték, hogy jöjjön vissza a jövő héten... de a talpraesettebbek például ajánlottak a keresett cikk helyett valami mást, segíte­ni próbáltak. Nem árt a nyelvtudás sem ebben a szakmában, de a fő dolog a türelem, az emberszeretet és a szolgálatkészség. — Hol fog dolgozni, mik a tervei? — A Skála Áruházban dolgozom majd Szolnokon a méterosztályon. _ Emellett szeretnék estin leérettségiz­ni. azután kereskedelmi fő­iskolára járni.- kJ -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents