Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

1983. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Keszthelytől néhány kilométerre fekvő Vonyarcvashegyen a Balaton-part egyik leg- iestőibb részén várja vendégeit az újjáalakult Helikon Taverna. Két-három ágyas hideg­meleg vizes vendégszobák, pinceborozó, vadászterem, disco, tájjellegű ételek, balatoni borkülönlegességek fogadják az odalátogató hazai és külföldi turistákat. A képen: a Festetich család egykori vincellérházából kialakított Helikon Taverna Kedvezmények, változatos program Szakmunkástanulók Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Dolgozó rokkant nyugdíjasok Munkaképességük nem veszett el, A tanulásban és a mun­kában is helytálló szakmun­kástanulók kedvezményes SZOT-üd ültetésben része­sedhetnek. Idén mintegy ti­zenhatezer szakmunkásta­nuló kap SZOT-beutalót. Tizenkét napon át a Bala­ton mellett és a Zempléni hegységben levő Üjhután öt­ezren nyaralhatnak a SZOT szakmunkásüdülőiben. Ugyanilyen időtartamú szak- táborozásokon vehetnek részt Balatonszemesen és Pécsett. A szakmai és tanulmányi versenyek legjobbjai közül háromszázan lettországi vagy NDK-belí csereüdülésre utaz­hatnak. A szorgalmi időszak­ban három hetes újhutai és balatonboglári gyógyüdülés- ben egyezer kétszázan része­sedhetnek. Az állami gondo­zott szakmunkástanulók kö­zül csaknem ezren különbö­ző kollégiumokban üdülhet­nek a tavaszi és téli oktatási szünet idején. A SZOT-beutalásban ré­szesülő szakmunkástanulók mintegy fele egy hetet tölt majd a balatonszemesi vagy a velencei Expressz tábor­ban a középiskolásokkal együtt. Tavaly nyílt erre először mód, így még nem eléggé közismert az üdülési forma, miszerint: Június 19—augusztus 27 között tíz csoportban üdül­hetnek a szakmunkástanulók Mintegy 120 tapasztalt szakember kérelmének elfo­gadásával bővítette az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az építésügyi szakértők névjegyzékét, s több mint 100 szakértő en­gedélyét hosszabbították meg újabb öt évre. Az Építésügyi Értesítő ez évi 8. számában jelent meg ez a kiegészítő névsor. Ezekkel a szakembe­rekkel együtt most már meg­közelítően 700 építésügyi szakértő működik az ország­Eljutotl Hollandiába a hé­vízi gyógyiszap, melyet a Pharmatrade Külkereskedel­mi Vállalat mutatott be a közelmúltban rendezett Ut- rechti Medica nemzetközi szakkiállításon. A külkereskedelmi válla­lat egy holland céggel szer­ződést kötött a gyógyiszap hollandiai forgalomba hoza­talára, Azóta a Vízkutató és Balatonszemesen és Velen­cén. Balatonszemesre hat­száznegyvenen kaphatnak beutalót, itt rajtuk kívül mintegy ezer középiskolás tartózkodik. Velencén száz­negyven • szakmunkástanuló üdül majd ötszáz diákkal együtt. A táborokban négy­ágyas graboplast anyagú sátrakban helyezik el a fia­talokat, a beutalójegy ára: 400 forint. Utazáskor a szakmunkástanulók diákiga­zolványuk alapján ötvenszá­zalékos kedvezményű vasúti jegyet válthatnak. Az üdü­lés vasárnap kezdődik és szombaton fejeződik be, de önköltségen vasárnapra is ott lehet maradni. A táborok önkiszolgáló éttermeiben a fiatalok napi háromszori ét­kezésben részesülnek. A változatos, színes kul­túr-, sport-, játékprogramról az Expressz gondoskodik. Délelőttönként a tréfás vetélkedőket, a kiránduláso­kat, valamint a sportverse­nyeket rendezik. A késő délutáni órákban vagy este szervezik az irodalmi műso­rokat, folklór és politikai műsorokat. Ezen kívül tévé, könyvtár, filmvetítés, . köny- nyűzenei műsor, valamint is. merkedési és búcsúesten disco is szerepel a program választékában. Az előbbie­ken kívül számos önköltsé­ges programajánlat is van, az építőanyagipar, a lakás- és kommunális szolgáltatás, valamint egyéb szakterület 27 féle szakágban nyújt se­gítséget tanácsadással, hiva­talos szakvéleményezéssel a lakosságnak és a vállalatok­nak, intézményeknek. Az ér­dekelt lakosok főként a na­gyobb községek és a városi tanácsok építési osztályain és a kisipari szövetkezetek területi szövetségeinél kap­hatnak felvilágosítást a név­jegyzékben szereplő építés­ügyi szakértőkről. Fúró Vállalat által" kitermelt és vászonba préselt gyógy- iszapból a mintástól iítmá- nyok is megérkeztek a nyu­gat-európai országba. Fokozatosan előkészítik a készítmény kipróbálását kü­lönböző fizikoterápiás inté­zetekben. A tervek szerint még az idén kereskedelmi forgalomba kerül Hollandiá­ban a hévízi gyógyiszap. üdültetése így többek között hajós és autóbuszos kirándulásra is nyílik lehetőség. Mindkét tá­borban szabadtéri színpad és több sportpálya is található. Velelncén a főszezontól kezdve már üzemel az Ex­pressz tábortól pár száz mé­terre fekvő, közvetlenül a strand mellett épült éttermi kombinát. A háromszintes létesítményben az "éttermen kívül presszó és több olyan helyiség is található, ahol kulturális rendezvényeket, és táncesteket szerveznek. A balatonszemesi tábor közvetlenül a víz partján fekszik, így saját stranddal is rendelkezik. Itt is kedve­zőbbé váltak a feltételek, mivel elkészült a fedett fog­lalkoztató és több sportpá­lyát felújítottak. A szakmunkástanuló alap- szervezetek az ágazati szer­vezeti központokból taglét­számuk arányában igényel­hetik a beutalókat. A cso­porttal, 19 szakmunkástanu­lónként egy-egy felnőtt kísé­rő — pedagógus, ifjúsági fe­lelős, vagy szakszervezeti ak­tivista — is beutalható. A táborokba fiúk és lányok egyaránt jelentkezhetnek. Bányai János a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője II balatoni jó áruellátásért 60 áruház— feltöltött raktárakkal . A Balaton Füszért Nagy­kereskedelmi Vállalat, amely a Balaton déli és nyugati partjának ellátásáért felelős, tegnap a Jroglárlellei keres­kedelmi értekezleten tájé­koztatott az idei felkészü­lésről. Mint elhangzott: rak­táraikat feltöltötték áruval, s felkészültek a gyors,' pontos, megrendelés szerinti kijutta­tásra. Első lépésként- május 1-ig több mint hatvan áru­házát. csemegüzletet látnak el majd az üdülők megnyi­tásával naponta százhúsz, egyenként öttonás teherautót, továbbá harmincöt gyors- szállító gépkocsit közleked­tetnek. Az áruterítésben ezer dolgozó vesz részt. Tíz-hét- öt- és kétnapos szállítási üte­mezéssel ötezer boltot, ven­déglátó egységet látnak él. a rendkívüli -megrendeléseket soron kívül kielégítik. A nyári idényben ezerkétszáz vállalkozóval: magán-, kis­és szerződéses kereskedővel, illetve vendéglátó, üdülőellá­tó szervezettel tartanak kap­csolatokat. Több évre visszamenően vizsgálta a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a meg­változott munkaképességű­ek foglalkoztatásának, a rokkant emberek rehabili­tációjának helyzetét. A vizs­gálatot azért végezték el, hogy megállapítsák: a taná­csok. a gazdálkodó szervek hogyan oldották meg a meg­változott munkaképességű dolgozók — ide értve a fo­gyatékos, de munkaképes fiatalok — foglalkoztatását, munkakörülményeinek javí­tását, szakmai képzését, át­képzését, továbbképzését, anyagi és erkölcsi elismeré­sét. Milyen gondok tapasz­talhatók. és milyen intézke­désekre van szükség a jelen helyzet javítása érdekében? Számuk nö Hogy nagy horderejű vizs­gálatról van szó. mutatja: több mint százhatvan népi ellenőr és NEB-tag 58 he­lyen végezte el ,a vizsgála­tot, amely összességében fél éven át tartott. De az el­lenőrzés fontosságát minde­nekelőtt az bizonyítja és in­dokolja, hogy hazánkban év­ről évre nő a csökkent mun­kaképességűek száma. Míg 1968-ban 114 ezer munkás és 14 ezer téesz-rokkant- nyugdíjás volt, addig 1980- ban számuk 260, illetve 98 ezerre emelkedett. És a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ez a létszám csak nö­vekedni fog. A róluk való szervezett, intézményes gon­doskodás egyrészt egyre na­gyobb szociálpolitikai fel­adatokat ró a társadalomra. Másrészt viszont azok az emberek, akik éveken, évti­zedeken át becsületesen dol­goztak, betegségüket köve­tően kerüljenek ismét olyan helyzetbe, hogy továbbra is érezzék, ők rokkantságuk dacára hasznosan dolgozó állampolgárai hazánknak, és ne kelljen nekik jóval sze­rényebb — mint aktív dol­gozó korukban — anyagi körülmények között, csu­pán társadalmi juttatások­ból élni. A megyére is az országos helyzet a jellemző: nálunk is míg 1979-ben mintegy 1150 volt a baleseti rokkant­sági, rokkantsági kérelmet teljesítő határozatok száma, addig ez a szám 1981-ben már megközelítette az ezer- "kétszázat. A megyei NEB, a vizsgálati tapasztalatok összegezésekor hangsúlyoz­ta: ez a tény is- bizonyítja, hogy a jövőben kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a megváltozott munkaképessé­gű emberekre, tervszerű fog­lalkoztatásukra. ..Ennek szükségességét nemcsak ter­melési és munkaerőtényezők, hanem a szocialista humá­num követelményei is in­dokolják.” Néhány konkrét tapaszta­lat a vizsgálati anyagból (a kiragadás önkényes, erre egy cikk terjedelme kény­szerít): a megyei tanács vb szakigazgatási szerveinél végzett ellenőrzés például megállapította, hogy a me­gyében jelenleg mintegy 8600 megváltozott munkaké­pességű ember él, a szá­mukra alkalmas munkahe­lyek száma 4500. Ezek sze­rint tehát munkaalkalom Van elegendő. Sőt az 1981- es esztendőben, a Rokkan­tak Nemzetközi Eve idején a kommunista műszakokból és egyéb úton a megyei számlára befizetett csaknem 3 millió forintból vállalatok, szövetkezetek azért része­sedtek, hogy úgynevezett ..célmunkahelyeket” hozza­nak létre csökkent munka­képességűek számára. De a NEB-vizsgálat szerint arra is szükség lenne, hogy meg: felelően ismerjük a testileg, érzékszervileg. szellemileg sérült emberek valós egész­ségi állapotát, képzettségü­ket, és azt, hogy állapotuk­nak megfelelő munkahely van-e elegendő. Bár a vo­natkozó jogszabály ezeket előírja, mégis ennek felté­teleit az illetékes szervek kellően nem biztosították. Megyei szinten sincs pon­tos adat a csökkent mun- kaképességűekről, foglal­koztatási lehetőségeikről, valamint a gyógypedagógiai intézetekben végzettek szá­mára biztosítható tovább­képzési, munkaviszony léte­sítési feltételekről. A mű­velődési osztály például csak az értelmileg fogyaté­kos, de képezhető gyerme­kek számáról vezet nyilván­tartást, nem vezetnek vi­szont a testileg és az ér­zékszerviig fogyatékos gyermekekről. Emiatt nem is tudnak intézkedni mun­kába helyezésükre, szakma- váltásuk elősegítésére. (Egyébként ilyen nyilvántar­tás vezetésére nincsenek kö­telezve.) Három minisztérium — a MüM, a PM. az EüM 1/1967. — együttes rendeletére a helyi szakigazgatási szervek anyagi támogatást adnak a csökkent munkaképességű­eknek, Tavaly több mint hétszázan kaptak rendsze­res szociális járadékot, és csaknem nyolcvanan átme­neti segélyt a megyében, de ezek folyósítását — egy-két kivételtől eltekintve — ma­guk az érintettek kérték. A társadalmi szervek csak el­vétve éltek javaslattételi le­hetőségükkel. Nem érdekeltek Sok tényező gátolja a he­lyi tanácsi szakigazgatási szerveket is abban, hogy a rehabilitációs tevékenységü­ket sikeresen oldják meg. Mindenekelőtt: a vállala­toknak, a szövetkezeteknek a helyi tanács nem felügye­leti szerve, tehát nem is ír­hatja elő számukra e fel­adat megoldását. Viszont az is igaz, hogy maguk a meg­változott munkaképességű emberek sem mindig érde­keltek anyagilag saját reha­bilitációjukban. A többség számára a rokkantsági nyug­díj — esetenként a járadék — kedvezőbb, mint ha más munkakörbe kerül, amely­hez előbb meg kell szerez­nie a szükséges szakmai tu­dást, de ahol alacsonyabb lesz a havi jövedelme, mint korábbi beosztásában volt. Egyrészt vonakodnak a ta­nulástól, főként az időseb­bek. Másrészt — főként pénzügyi okok miatt — ki­fejezetten rehabilitációs cél­ra nagyon kevés munkahely van, sőt csupán e feladat ellátására még nem létesült üzem a megyében. A meg­változott munkaképességű dolgozók szakmaváltásának, átképzésének elősegítésére sokkal nagyobb együttmű­ködésre lenne szükség az érintett szervek részéről. Ä gyógypedagógiai intéz­ményekben végzett vizsgála­tok is több problémát tár­tak fel. Ezek közül néhány, csupán példának: A me­gyében 1981-ben a kisegítő és foglalkoztató iskolákban több mint ezerötszáz gyer1­csak csökkent mek tanult. A kisegítő is­kola viszont — a fejlődés­ben elmaradt fiatalok je­lenlegi- iskolarendszere — a gyakorlatban zsákutcában végződik. Annak, aki ebbe az iskolába jár,, szinte nincs továbbtanulási lehető­sége. Továbbfejlődésüket csak egyéni képességeik döntik el, betanított vagy segédmunkások lehetnek. Ennél az iskolatípusnál ugyanis a 8. osztály elvég­zését tanúsító bizonyítvány az általános iskola 6. osz­tályának felel meg. Így a szakmunkásképző intézetek a kisegítő iskolát végzetteket csak akkor fogadhatják, ha előbb esti tagozaton elvé­gezték a hetedik-nyolcadik osztályt. Szakma tanulásá­hoz sem ad megfelelő elő­képzést a kisegítő iskola, csak bizonyos munkákba ál­lásra készíti fel a gyereke­ket. Módosítandó jogszabályok A tanulók rr;unkavállalá- sát az is nehezíti, hogy a megyében nincs, védett mun­kahely, így azután többnyi­re a szülőik személyes isme­retsége kell ahhoz, hogy valahol munkát kapjanak. Az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek többnyire tar­tózkodnak a kisegítő isko­lákban végzettek alkalma­zásától. mert tudják, hogy ezek a fiatalok nehezen ke­zelhetők. beilleszkedésük egy kollektívába nem mentes a konfliktusoktól, de alkalma­zásukat nem egy esetben helytelen szemlélet is aka­dályozza, (Homokon van jó kezdeményezés; utógondozót foglalkoztatnak, aki a gyer­mek munkavállalásához nyújt segítséget.) A megyei NEB több in­tézkedést kezdeményezett a vizsgálat nyomán. A IKNEB- szociális és kulturális fő­osztálya vezetőjéhez intéz­ve, több jogszabály módosí­tását javasolja. Például: a csökkent munkaképességűe­ket anyagilag is érdekeltté tenni abban, hogy tovább dolgozzanak, s ha szüksé­ges, átképzésben, tovább­képzésben is részt vegye­nek. A csokiként munkaké­pességűek pontos számáról jelenleg nincs megbízható adatszolgáltatás, amely vi­szont a szervezett szakmai átképzéshez, a munkavi­szony létesítéséhez elenged­hetetlen lenne. Ezért java­solják, hogy illetékesek vizs­gálják felül és módosítsák az adatszolgáltatás jelenlegi rendszerét. A megyei ta­nács vb egészségügyi osztá­lya vezetőjét arra hívták fel többek között, hogy in­tézkedjen — a munkalehe­tőségek bővítésével és he­lyek biztosításával — a rá­szoruló fiatalok elhelyezésé­ről. A munkaügyi és a mű­velődésügyi osztály vezető­jével együttesen vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a megüresedő intézmények, valamelyikében hogyan le­hetne — társadalmi össze­fogással — űj szociális fog­lalkoztatókat létesíteni. A NEB javaslatait még to­vább lehetne sorolni. Egy tény: az utóbbi év­tizedben az egészségügyi el­látás. a társadalombiztosí­tás, a gyógypedagógiai ok­tatás. a különböző juttatá­si formák jelentősen fej­lődtek hazánkban. Sokré­tűbbé vált a csökkent mun­kaképességű dolgozókról va­ll) állami gondoskodás is. A most szerzett tapasztalatok viszont arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy még mindig sok a tennivaló ezeknek az embereknek az érdekében. Varga Viktorig Építésügyi szakértők Bővült névjegyzékük bán, s a tervezés-kivitelezés, Hévízi gyógyiszap Hollandiába

Next

/
Thumbnails
Contents