Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
1983. ÁPRILIS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Erősödött a munkahelyi demokrácia A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Az 1983. év indításának tapasztalatait és a szakszervezetek további feladatait vitatta meg tegnapi ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előadói beszédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetértenek a népgazdasági terv céljaival, s egyúttal kötelezettséget is vállalnak a feladatok támogatására. Széles körű politikai szervező munkájuk legfontosabb tapasztalata, hogy a tagság a célokat megértette, elfogadta. A dolgozók ezzel is kifejezésre juttatták, hogy továbbra is bíznak a párt politikájában. A feszített gazdasági' feladatok, a népgazdaság gondjai fokozták a dolgozók érdeklődését a vállalati elképzelések iránt. A terveket ezúttal ’ a korábbiaknál is tartalmasabb vita kísérte, több konkrét javaslat hangzott el, javult a vezetők készsége a javaslatok hasznosítására. A bizalmi testületek egyre inkább társadalmi életünk jelentős tényezőjévé lépnek elő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rúunkahelyi demokrácia érzékelhetően javult az idei vállalati tervek kialakításakor. Bár a korábbinál szőkébb körben, de még most is előfordultak a munkahelyi demokrácia lényegétől idegen, sablonos megoldások. A szocialista munkaversenyről szólva elmondotta, hogy pozitívak a tapasztalatok. A vállalati kollektívák a korábbiaknál konkrétabb felajánlásokkal segítik a tervek minőségi céljainak teljesítését. Kitért arra is az előadó, hogy a magyar szakszervezetek szorosan együttműködnek az állam vezető szerveivel minden olyan kérdésben, amely a társadalom egészének, vagy fontosabb rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintik. Az együttműködés elvi alapjai tisztázottak, azon a jövőben sem kí- váminak változtatni. Lépéseket kell viszont tenni az együttműködés tartalmi továbbfejlesztésére. A vitában többen szóltak arról, hogy vállalatuknál, inarágukban hogyan igyekeznek feltárni újabb tartalékokat gazdasági helyzetük javítására. A vitában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is felszólalt. A SZOT állásfoglalásában összességében kedvezőnek tartja az év eleji gazdasági eredményeket és folyamatokat. Rámutat azonban, hogy az 1983. évi népgazdasági terv teljesítése, a fizetési egyensúly fenntartása további jelentős erőfeszítéseket ieényel mindenkitől. Egyebek között az anyag- és energiatakarékosságra, a minőség javítására, a kezdeményezőkészség erősítésére van szükség. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyes kérdéseivel kapcsolatban a tanácsülés megállapította, hogy a szakszervezetek nemzetközi tevékenységének fontos eseménye volt a szakszervezeti világszövetség európai tag- szervezetei képviselőinek budapesti tanácskozása és a szocialista országok szakszervezeti központjai vezetőinek találkozója. (Anyag)gazdálkodj okosan, avagy társasjáték nagyban Mindig van, ami hiányzik Kezdetben volt az anyag- beszerző. Aztán jött az anyagbeszerző- és gazdálkodó, végül a ma is használatos címek: az anyagbeszerző és az anyaggazdálkodó. Míg ez a folyamat lezajlott, sok minden átalakult a vállalatok éleiében. Ma már minden — magára valamit is adó — cégnek van legalább egy anyaggazdálkodója. Ök. az anyagbeszerzőkkel együtt fontos, érintkezési pontjai a vállalat és a külvilág kapcsolatának. Nem mindig nyugodt pontjai — teszem hozzá a "beszélgetés . után, am.it a jászberényi Aprítógépgyár anyagbeszerzőivel folytattam. Mi válik fölöslegessé? A keret, amiben működnek, a következő: erre a gazdasági évre vállalatuk — a bérszabályozás követelményeinek megfelelően — fcsökkenteni szeretné készletszintjét, feltárva az elfekvő készleteket. Erre a korábbi években nem fektettek kellő hangsúlyt. „A felmérés szerint a fölös készlet 17,5 millió forint,” — tájékoztatott Boda Zoltán, műszaki igazgatóhelyettes. „Évi 150 milliót fordítunk anyagra és fogyóeszközre. Ha csökkenteni tudjuk az ehhez felhasznált pénzt, emelkedhet a szabályozók szerint számítható adómentes bérfejlesztés ösz- szege.” Miből jön össze 17,5 millió forint értékű . fölösleges anyag? Például abból, hogy a termékek zöme egyedi gyártmány, amelyhez sokféle anyag kell, és a legtöbből kis mennyiség. Időnként olyan kicsi, hogy annak szállítására egyetlen alapanyag- gyártó sem vállalkozik, - tehát meg kell belőle venni annyit, amennyi minimumként szóba jöhet. Aztán mivel más gépbe általában nem építhető be, áll a raktárban, sorsára várva. Vagy halmozódhat azért is anyag, mert a nyugati partner a keretszerződésben foglalt számú gépet mégsem. kéri, az anyag viszont már megérkezett hozzá. Ez történt a múlt évben a Hanomag kirakókarok esetében. Van amiből sok van. és mindig van, ami épp hiányzik, nehezen szerezhető be. Anyaghiány miatt azonban nem állhat a termelés. Ezért van, hogy á gyár egyik leg- zűrösebb munkahelye az anyagellátási főosztály — mondják az anyaggazdálkodók. Sokan nem bírják a tempót, öt év alatt legalább húszán jöttek, majd mentek el más munkahelyre. A régiek közé tartozik Székely Béla, aki több mint húsz éve dolgozik a gyárban. „Akkor a minisztérium által felosztott keretek voltak. melyik alapanyaggyártónak, miből, mennyit kell gyártani” — hasonlította ösz. sze a tegnapot a mával . — „Most inkább az a jellemző, hogy ha haszna van belőle, gyártja, ha nincs, még akkor sem, ha -profiljába« vág. Tíz évig beszerző voltam, azóta gazdálkodó. Tizenötezer féle anyag biztosítása a feladatunk, ezek között sok olyan egyedi alkatrész, minőségi anyag, amit nem könnyű megszerezni. Különösen úgy, hogy a szerződéses fegyelem olyan, amilyen. Legjobb, ha nem is hivatkozik rá az ember, mert csak árt magának”. Az alapanyaggyártók 90 százalékánál a szállítási határidő rendszeresen csúszik — bizonygatják a többiek is. A kötbérigényt csak alapos megfontolás után érdemes benyújtani, hiszen egy egyedi gépgyártással foglalkozó gyárban gyakran adódhat, hogy sürgősen kellene ez vagy az. Jogos, kötbérezés, vagy sürgős esetben segítség — választani kell. „Az a baj — sóhajtott fel Nagy György anyagellátási osztályvezető, hogy egyre kevesebb az olyan anyag, aminek beszerzése nem problémás. A TEK vállalatok most már nem készleteznek, ez a forrásunk megszűnt. A gyártóktól jó esetben kapunk visszaigazolást a rendelésünkre, de legtöbbször azt sem. Rutinszerűen, negyedévvel korábban rendeljük meg az anyagot, mint kellene, már amelyiknél tudjuk, hogy majd kell”. Gazdálkodás, vagy tűzoltás? Sok esetben inkább tűzoltásról lehet beszélni, az anyag már tegnapra kellett volna. Még ha belföldiről van szó, talán könnyebb a megoldás. A gépekhez azonban sokszor nem megfelelő a hazai, a külföldi vevők is ragaszkodnak egy-egy jól bevált motor, vagy egyéb alkatrész beépítéséhez. „Régebben ez úgy ment”, — mondta Gömöri Béláné, az importanyagok gazdája, — hogy kigyűjtöttem: mire,, mennyi anyag kell, ehhez mennyi devizaigényünk van. Ha elfogyott, kérhettem pótkeretet. Most szigorúbbak a fettételek, nagyojj át kell gondolni az igényeket. Ha már elment a megrendelés, azon módosítani nehéz, úgy kell előkészíteni, egyeztetni, hogy félreértés ne legyen”. Csak az a sok „gyorsan kell” igény ne lenne! Ismerve a gyár éves tervét. no meg a tényt, hogy még nincs megfelelő mennyiségű, máris látható, nem lesz jelén sem lazább a munka tempó- ja. „A két utolsó negyedévben olyan termékeket fogunk gyártani, amikről most még nem tudunk". — mondta Nagy György. — „A szükséges anyagokat már most kellene megrendelnünk ahhoz,, hogy akkorra meg is érkezzenek. Itthon ti—9 hónap, külföldön 9—12 hónap átfutási idővel számolhatunk — elvileg”. Eddig mire kellett, igencsak mindent sikerült megszereznünk. Hanyagságuk miatt még nem akadt el a termelés. Beszerzik a nem kaphatót Tudják, hogy idén sem lesz könnyebb. A munkahelyi hangulat? Hát az bizony a beszerzési nehézségekkel együtt romlik. Időnként nincs erő már ahhoz, hogy türelmesen elmondják egymásnak, mi kellene, pattanásig feszülnek az idegek. Ilyenkor bizony elkelne egy kis sikerélmény, de nincs idő a jó. szóra. Aki kintről figyeli munkájukat, az sem a „végre sikerült megszerezni” anyagnak örvend, hiszen ott szorít a „még mindig nincs” többi. Tavaly 22 emberre ezer forint béremelés jutott, hát ezt nehéz volt a jó munka arányában differenciáltan elosztani. Idén sem lesz több, a vállalati tervekben három százalék szerepel. És ebbe már benne van az is, hogy ők eladnak minden eladható anyagot, és beszerzik még a nem kaphatót is. Elmenni? Nem, azt nem akarnak — válaszolták, mikor látva feszültségüket, megkérdeztem. Itt kezdték, műszaki rajzolóként, asztalosként, gépíróként. Valahogy anyaggazdálkodókká váltak, és közben észrevétlenül összenőttek a gyárral. Ha az emberre rábízzák egy nyolcvanmillió forint értékű készlet gondját-baját, az azt mutatja, hogy bíznak benne! Még akkor is, ha időnként úgy érzik, itt csattan az ostor. Fejszés Edit Lehet egy kicsivel jobb?. Átszervezünk Plakettek, jelvények társadalmi munkáért Jászberényben a város la kői, a vállalatok, a szövetkezetek és az. intézmények tavaly 34 millió 900 ezer forint értékű önkéntes támogatással járultak hozzá a város fejlesztési tervének megvalósításához. A lakók több mint 17 millió—forint értékű társadalmi munkával segítettek. Meghaladta a 8 milliót annak az önkéntes anyagi hozzájárulásnak az összege, amivel az 5 kilométer kövesül építéséhez nyújtottak segítséget. A munkahelyek is adtak 8 millió forintot. Kommunista műszakok bérének befizetésével és egyéb támogatással járultak hozzá az oktatási intézmények fejlesztéséhez, a város szépítéséhez. A városi tanács a napokban ünnepi tanácsülésen adta át a jutalmakat azoknak, akik 1982-ben legtöbbet tettek Jászberény fejlődéséért, a lakóhely szépítéséért. A „Társadalmi munkáért” plakett arany fokozatát tizenkettő. az ezüstöt ugyancsak tizenkettő, a .bronz fokozatot pedig tizenhárom kollektíva kapta. A társadalmi munkában élen járó dolgozók közül ötvenhaton vették át a „Társadalmi munkáért” jelvény arany, ezüst vagy bronz fokozatát. Kisvállalkozás hulladék hasznosítására A maradék alumíniumprofil darabok fölhasználására alakultak kisvállalkozás sok a Fémmunkás székesfehérvári gyárában. Az öt vállalati gazdasági munkaközösség összesen százfőnyi gárdája a magánépítők megrendelésére tervez, gyárt és szerel fel szabványtól eltérő- alumínium ablakokat, homlokzati elemeket, üzletportálokat a gyári termelői árnál harminc-negyven százalékkal olcsóbban. A kisvállalkozó csoportok összegyűjtik és kiválogatják a maradék profilt, az alumínium hulladékot és a külön munkához hét végén, munkaidő után a vállalattól bérlik az egyedi gyártó műhely berendezéseit: az idén várhatóan egymillió forint értékű hulladék- proliit dolgoznak fel. „Már megint egy átszervezés!" Ki nem sóhajt lel ilyetén. amikor hírét veszi va löméit" vállalat, intézmény átalakításának, a megszokott hivatali utak átrendezésének? S ne tagadjuk, belül az a kis ördög csak nem hagyja nyugodni az embert, s kikívánkozik belőle a kérdés: vajon érdemes, értelmes, szükséges volt-e az átszervezés? Legutóbb a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézményeket szervezték át a megyékben, s bizony alapos munkát végeztek. sok tábla lekerült az. irodaházak faláról és csupán egy új cégjelzést szögeztek fel helyettük. Mérvei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás. Érdemes volt? Az eddigi öt. félig hatósági, félig pedig szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetből egy hatóság alakult. a többi azután szolgáltató egységként keresi a gazdaságok. az állampolgárok kegyeit. Ezzel tiszta vizet öntöttek a pohárba, a hatósági jogköröket elvónták a szolgáltatóktól. s ráadásul még szakemberek is felszabadultak az irodai munkától a gyakorlati állategészségvédelem javára. Ez úgy hisz- szük kielégítő válasz, arra is. hogy vajon értelmes, szükséges volt-e az intéz.kedés. A szakigazgatási intézmények szervezeti korszerűsítése nem az egyetlen példa arra, hogy megpróbálunk igazodni a termelés, a gazdálkodás feltételeiben, a társadalmi körülményekben bekövetkezett változásokhoz. Az egészségügyben az elmúlt évek során az intézmények integrációjával lényegesen javítani lehetett az alapellátást, a minisztériumi irányítás továbbfejlesztése, megnövelve a vállalati önállóságot és kezdeményezőterepet, elmélyítette a főhatóságok elvi irányító szerepét, tervező- munkáját. És hogy más területről is említsünk példát: az intézkedés, hogy a városi szociális otthonokban öregek napközijét kell kialakítani, sok idős ember gondján enyhített, hiszen a legtöbb szociális otthon konyhája képes több embert is ellátni, a társalgó tágas, többen is ösz- szehúzódhatnak a melegben. Az élet nem áll meg, a fejT lődéssel új szükségletek, igények keletkeznek, ezek kielégítéséti szüntelenül napirenden kell tartani. És nemcsak növekvő anyagi áldozatokat, hanem az egyre észszerűbb megoldásokhoz elvezető szervező munkát is vállalva. Napjainkban egyik jeles tartalékunk a célnak jobban megfelelő szervezeti keretek kialakítása. Nem vigaszul mondjuk ezt arra, hogy a pénznek szűkében állunk. De miért ne? Olyan gazdagok sohasem leszünk, hogy munkát, energiát pocsékolhassunk el a hatástalan módszerek miatt. Arról pedig nem is beszélve, a nem anyagi természetű igények jobb kielégítése is megkívánja, hogy a társadalomban működő intézmények összehangoltab- ban, célszerűbben végezzék munkájukat. Ez pedig előírja, hogy ne röstellkedjünk időnként megvizsgálni az anyagi, szellemi erők elrendezését. Azt, vajon szorosan illeszkednek-e egymásba a mechanizmusok fogaskerekei, és nem lehetne-e jobb módszerekkel, s takarékosabban persze, de több emberhez eljuttatni javakat, kultúrát egyaránt? Nem lehetne-e jobban együttműködni másokkal, esetleg a szomszéd településsel, vagy több várossal, faluval élelmünk, ivóvizünk, környezetünk, vagy éppen kulturális színvonalunk védelmében? De bizony, ilyen megoldásokra mindenütt mód van ma már, csak meg kellene ragadni a lehetőséget. Hangsúlyozzuk: kellene, mert úgy tűnik, ma még könnyebb elérni két hatóság Összevonását, mint mondjuk a falusi gyermek- és közétkeztetés olyannyira indokolt egységesítését, a falusi iskolák és kulturális létesítmények munkájának jobb ösz- szehangolását, a kereskedelmi egységek arányosabb elosztását, szóval mindazt, ami által javítható lenne az emberek élete a legkisebb településeken is mindössze a merev szervezeti keretek lebontásával, a nagyobb ösz- szefogással. Persze tudjuk, ha az iskolának és a kultúr- háznak közös igazgatóságot alakítanak ki, egy igazgató felesleges lesz. Ez sem riaszthat el a jobbító szándéktól, hiszen a társadalom érdekében végrehajtott átszervezésnek igazából nem lehetnek vesztesei. Ügy sem, hogy az egy helyütt feleslegessé vált szakemberekről minden módon és humánusan gondoskodnak és úgy sem, hogy az átszervezés előnyeit társadalmilag az érintettek is élvezik. De "húzzuk alá, ez csupán társadalmilag fontos, szükséges szervezeti intézkedésekre áll és nem a látszat-átszervezésekre. Az utóbbiból azonban mind kevesebb lesz, ha az új feltételek nyomonkövetését nem kampánynak, divatnak fogjuk fel, hanem természetes és mindennapos feladatnak. Akkor még örömmel is csenghet a mondat: „Már megint egy átszervezés!” K. F. A jászdózsai Tarnamcnti Termelőszövetkezet bérmunkában szandál felsőrészeket készít a jászberényi Cipőipari Vállalat részére. IMode lltől függően műszakonként átlag SOI) párra való felsőrészt állítanak össze az asszonyok
