Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

1983. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulását ünnepelte az ország A megyei díszünnepség résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) életüket, százezrek pedig né­pünk szabadságáért. Ez ön­magában is bizonyítja; hogy a fasizmus leverésében a Szovjétunióé volt a döntő szerep. A történelmi tettek mellett az az emlékmű is őr­zi felszabadítóink emlékét, amely a szocialista Magyar- országban öltött testet. Nekik köszönhető, hogy emberként és magyarként élhetünk. Szabó István ezután a ha­zánk felszabadításáért foly­tatott hat és fél hónapos küzdelmet, a Jászságnak a fasiszta uralom alatt töltött gyötreimes napjait idézte. Azokat az időket, amikor az. elnyomás lélekmérgezéssel is párosult. A háborús károk ismertetésénél megemlítette a jászberényi Zagyva-híd felrobbantását, a villanyhá­lózat felének elpusztulását. A szabadsággal kezdettől fogva jól éltek a jászok. Helyes út­keresésük bizonysága, hogy Jászberény első polgármeste­re a kommunisták közül ke­rült ki. Ebben a városban alakult meg a Magyar Nép­hadsereg első hadosztálya — készen a fasizmus elleni harcra. A felszabadulás óta igen tevékeny, gazdag ered­ményekkel járó utat tettek meg a Jászság dolgozói. Meg­tanultak élni a szabadsággal, gyakorolni a hatalmat. Élet- körülményeik emberhez mél­tóak lettek, igényeiket vég­zett munkájuk után kielégít­hetik. A továbbiakban röviden a nemzetközi helyzet alaku­lását elemezte a szónok. Hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élésért való harcot a korábbinál nehe­zebb körülmények között kell folytatnunk. A szocialis­ta tábornak a béke- megvé­désére irányuló kezdeménye­zéseivel egyetért népünk, tá­mogatja pártunk politikáját. Ezt bizonyítják tavalyi ered­ményeink is, amikre méltán lehetünk büszkék. Dolgo­zóinknak a párt politikája melletti kiállása teszi lehető­vé, hogy tovább haladjunk a huszonhat éve megkezdett úton, szolgáljuk a haladás, a szocializmus ügyét. Tudjuk, hogy igaz barátainkat, hű Április 4-én délben zenés őrségváltás volt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, a hazánk felszabadulásának 118. évfordulója tiszteletére fel­vont állami zászlónál. Az ünnepi esemény érdeklődők százait vonzotta a helyszínre. 12 órakor kürtszó harsant. Farkas Mihály vezérőrnagy, budapesti helyőrségparants- nok érkezett az ünnepség színhelyére, majd a felsora­kozott díszszázad parancsno­ka jelentést tett. Ezután fel­csendült a Himnusz, s a Gel­lérthegyről leadott díszsortűz köszöntötte hazánk felsza­badulásának ünnepét. A távozó és az érkező őr­ség' tisztelgése után elhang­zottak az őrparancsnokok jelentései, majd az új őrség elfoglalta helyét az állami szövetségeseinket csak így tarthatjuk meg. Szabó István befejezésül tisztelettel .adózloitt a fasiz­mus elleni harcban elesett hősöknek, akik szerették az életet, és azért küzdöttek, hogy minden népnek tiszta, emberhez méltó élete legyen. Az ünnepi beszéd után mű­sor következett. Fellépett Fehér Ildikó és Kőműves Sándor, a Szigligeti Színház művészei mellett a Palotássy kórus, a helyi zeneiskola né­hány tanára és növendéke, valamint a Jászsági Népi Együttes tánccsoportja. zászló talapzatán. Az őrség­váltás a díszszázad díszme­netével ért véget. Az őrségváltás befejezté­vel a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara térzenét adott az ünnepi esemény színhelyén egybegyűlteknek. Tegnap délelőtt a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal levonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját, amely hazánk felszabadulá­sának 88. évfordulója tiszte­letére lengett az árbocon. Ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi fel- szabadulási emlékműnél. Zenés őrségváltás Zászlólevonás Főként exportra gyártott gyógyszereket csőm agolnak a Kőbányai Gyógyszerárugyár tisza­füredi kiszerelő üzemében Csomagolás és versenyképesség Élelmiszergazdaságunk ex­portjának értéke a legutóbbi * évtizedben csaknem három­szorosára növekedett. A mennyiség mellett mind­inkább előtérbe kerül a mi­nőség. Ez a követelmény kü­lönösen fontos az élelmisze­reknél. A termékeknél ugyan­is a minőség fogalmába min­denkor beletartozik az áru mikrobiológiai tisztasága, az elfogadott fogyasztói szoká­soknak megfelelő megjele­nése. És nemcsak a termék íze. színe, hanem a csomago­lása is meg kell hogy felel­jen a vevő igényeinek. Javíthatja és ronthatja is tehát versenyképességünket, a Világpiacon a csomagolás, melynek minősége, színvona­la meghatározó tényezője a piacon maradásnak, élelmi­szerexportunk fejlődésének. Szerencsére most már egyre inkább terjed az a fel­ismerés. hogy a csomagolás adja el a jó árut is. A cso­magolás. amelynek ugyan a legfontosabb feladata a ter­mék védelme, minőségének megóvása a termeléstől a felhasználóig, de most már az, eredeti funkciók mellett más lényeges feladatot is el keTI látnia. Például tájékoz­tatnia kell a vásárlót a csomagolás révén az.- élelmi­szer minőségéről, súlyáról, áráról, tartósságáról, márká­járól. slb. Ehhez, pedig már nemcsak a külföldi vásárlók, hanem a havai kereskedelem is ragaszkodik. A jó csoma­golás előnye elvitathatatlan. ■Még akkor is. ha tudjuk, milyen sok a jogos kifogás a csomagolás minőségével kapcsolatban. Keresni, kutat­ni kell a módját annak to­vábbra is. hogy miképpen lehet hazai csomagolóanya­gikból» minél jobb minőség­Erdei Lászlódé köszöntése Erdei Lász.lónét.az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar Nők Országos Tanácsa nyugalmazott, elnö­két születésnapja alkalmából Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja; a Központi Bizottság titkára köszöntötte. A köszöntésen résH vett Baranyai Tibor, az. MSZMP KB párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője. Kenderáztatás, környezetvédelem A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat nagylaki gyá­rában a kenderáztatást gyor­sító, egyben a környezetvé­delmet szolgáim víztisztító berendezést helyeztek tizem­be. A készülék a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Alkalmazott Kémiai Tanszéke kutatóinak egyik találmánya, az úgynevezett kefereaktor. Működésének lényege, hogy nagy sebes­séggel forgó acélhuzalos kör­kefe ködfinomságúra por­lasztja a folyadékot, ezáltal hatékonyabbá teszi a kémiai reakciói, A kendergyári kí­sérlet esetében az. elhasznált levegőtlen áztatóvíz felületéi növelik a porlasztással mil- liószorosára, így a víz ismét oxigéndússá válik, javulnak a.c áztatásnál ..közreműkö­dő" baktériumok létfeltételei, s így- meggyorsul a kévéken levő szerves szennyeződések elbomlása. Az uljárás ered­ményeként az áztató víz tiszta marad, nem kell a kö­vetkéz/) átlátáshoz kicserél-, rri — ami a víztakarékossá­got szolgálja — benne ma­radnak a hasznos baktériu­mok is, azokat sem kell te­hát újból elszaporítani. ben csomagolni az, árut, le­gyen szó akár a tejről és tejtermékekről, akár az ét­olajról, a lisztről, cukorról esetleg zöldségről, gyümölcs­ről. Mert azért nem szabad el- felednenünk, a csomagolás pénzbe, sok pénzbe kerül. A legutóbbi évtizedben ha­zánkban a csomagolóanyag- felhasználás műanyagból két és félszeresre, papírból há­romszorosra, fémből pedig kétszeresre emelkedett. Ez jórészt _ annak köszönhető, hogy számottevően fejlődött az, országban a műanyagipar és bővültek a nyomda-, a papír- az. alufólia kapacitá­sok. Mindezek' ellenére a csomagolóanyagok egy részét a csomagológépeknek pedig a nagy hányadát külföldről kell beszerezni. Márpedig ahhoz, hogy a jövőben a követelményeknek megfelelően fejlődjön az élelmiszercsomagolás, el kell dönteni: mit érdemes itthon továbbfejleszteni a csomago­lóanyag-gyártásban csakúgy, mint a csomagológép-gyár­tásban. Ahhoz nincs elég anyagi erőforrásunk, hogy mindent mi magunk állít­sunk elő, de azt fel kell tudnunk mérni, hogy mit is lehet itthon előállítani. Versenyképességünk javí­tása attól is függ, miként képes arz élelmiszeripar hát­téripara alkalmazkodni a nagyobb követelményekhez. Ma a világpiacon a külföldi vevők elismerik: a magyar mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékek általában jók. El kell tehát érnünk, hogy a csomagolásban is felzárkózzunk a legjobbak­hoz. Cs. F. Eredményes kezdeményezés az Arbor-lignum Évente 15 ezer köbméter és 40 hektár Finn körfűrészt helyeztek üzembe Jászfényszarun Kivágásra érett, papíripari feldolgozásra szánt nyárfákat termelnek ki, és készítenek elő szállításra a jászfényszarui téesz tagjai az akáccal vegyes erdőrészben E r d őg az d átkod ásá n ak térv - szerűbbé, gazdaságosabbá tétele volt a célja annak a hét mezőgazdasági termelő­szövetkezetnek, amely Arbor lignum néven egyszerű gaz­dasági társaságot alakított a Jászságban. A jászlény- szarui Béke Tsz. gesztorságá­val működő szervezet fantá­zianeve az ágazat vertiku­mának 'kialakításúra irányu­ló törekvést fejezi ki. lévén a latin arbor szó magyar je­lentése élő fa. a lignum szóé pedig holt fa. Időköz­ben újabb négy termelő­szövetkezet. és a Pest me­gyei Pincegazdaság pórtelki szőlőgazdasága is csatlako­zott a társasághoz. A tizenkét partnergazda­ság összesen 8500 hektárnyi különböző nagyságrendű — harmincnyolc hektóitól 1200 hektárig terjedő — cellulóz­nyár- és akác-ültetvénnyel, major védő és vegyes ^erdők­kel rendelkezik. A társaság­hoz. tartozó erdőkből mint­egy 15 ezer köbméter fát termeltek ki 1982-ben, ami­nek eg.vhurmadát papír- és farost alapanyagként részben jugoszláv exportra, részben a hazai íörgácslapg.várló és papíripari vállalatok részé­re értékesítették. mintegy nyolc és félmillió forint ér­tékben. Az úgynevezett ne­velő erdőgyérí lések és a vá­gásra érett fák kitermelésé­nek tervszerűségét, szaksze­rűségét nagyban elősegítet­te. hogy • az Arbor-lignum motort űrész-kezelői tanfolya­mét szervezett. amelyet harmincketten végeztek el sikerrel. A tavaly kitermelt 15 ezer köbméter fa kétharmad részét maguk a partnergazda­ságok hasznosították, azaz önállóan. értékesítették, vagy különböző m e z őg a zd a s á g i szériákat. . göngyölegeket ké­szítettek belőle. 'A társulás tagjai közül három gazdaság mobil kérgezőgépet állított üzembe, amelyekkel segítet­tek az Arbor-lignumhoz tal­lózó más •erdőterületeken is. Mintegy 200 forint megtaka­rítást jelentett köbméteren­ként. hogy nem kellett bér­munkában az erdőgazdaság­nál kérgeztethiük a szövet­kezeteknek a farönkjeiket, és oda-vissz.a szállítás nélkül maguk rakhatták vagonba a faárujukat. A fa kitermelésén és kö­zös értékesítésének megszer­vezésén túl célcsoportos be­ruházásban évente mintegy 40 hektárral növelik az Ar- bor-lignum partnergazdasá­gai az erdőterületeiket. Ezenkívül minden esztendő­ben mintegy 80 hektáron vé­geznek erdőfelújítást. A földvédelmi törvény a jövőben kevesebb új erdő telepítéséle nyújt lehetősé­get. az elkövetkező években az Arbor-lignum területén is a tervszerűbb és szakszerűbb erdőfelújítás kerül előtérbe. Az előrejelzések szerint az ötéves terv végén a 12 part­nergazdaságban már évente mintegy 20 ezer köbméter fát termelnek ki. A mennyiségi növekedés nagyobb feladatok elé állítja a társaságot a fakitermelő kapacitások megszervezésé­ben, a közös értékesítésben. A cél mindenképpen az, hogy a szövetkezetek a sa­ját épület- és széria-, vala­mint a tagok tűzifaigényei­nek kielégítésén túl minél több faterméket és minél magasabb feldolgozottsági fokkal értékesíthessenek itt­hon és határainkon túl Az ehhez elengedhetetlenül szükséges technikai feltéte­lek kialakításában élen jár az Arbor-lignum gesztora, a jászfényszarui Béke Tsz. A közös gazdaságban nem­régen helyeztek üzembe egy naponta 16 köbméter fa fel-» dolgozására alkalmas, finn gyártmányú rönkvágó körfű- részit Ez bizonyára még jobb eredményekhez segíti majd a Béke Tsz erdőgaz­dálkodási ágazatát, amely az Arbor-lignum megalaku­lásának évében. 1979-ben még csak minimális nyere­séget ért - el. de a tavalyi esztendőt már egymillió fo­rintos tiszta jövedelemmel zárta.

Next

/
Thumbnails
Contents