Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

1983. ÁPRILIS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A tévé I képernyője előtt Nincs szerencséje Hubay Miklósnak a televízióval. Műveiből már többször ké­szült tévéjáték, de igazán emlékezetes produkció még sohasem. Sőt, ahogy a leg­utóbbi eset bizonyítja, a Harmodios és meg kell dög­leni, inkább a sikertelenség jutott televíziós osztályrészé­ül a szerzőnek. Megbukott tévéjáték Ezúttal Málnay Levente igyekezett képernyőre vinni Hubay egy meglehetősen összetett világú, álom és va­lóság elemeit egybeolvasztó keserű „balladáját”. Az elbe­szélésben művészi „balladai félhomány”, sajnos, — tömö­ren fogalmazva — a televí­ziós változatban közönséges homállyá változott. Az álom és valóság képeinek olyan • művészkedő váltogatását, tisztázatlan drámai kapcso­lását tapasztalhattuk az el­idegenedésről beszélő törté­net előadásában, hogy szinte érthetetlenné vált maga a cselekmény, a történés s méginkább a kifejezendő gondolat. Oly körülményesen bontakozott ki, illetve nem bontakozott ki az elrablóit fiú szabadon bocsátásának családi környezete, annyira homályba vesztek a kiszaba­dítás körüli „családi üzlet” részletei (biztosítási mani­pulációk s egyebek), hogy ettől a még oly líraian és artisztikusan elképzelt egész is varázsát és jelentőségét vesztette. Nem annyira egy degenerált társadalom, mint inkább egy lelkileg megza­vart, pszihésen sérült fiatal­ember lelkirajza az, ami a derengő homályból a figyel­mesebb nézőnek valamelyest kirajzolódhatott. Az elember- telenedés miatti gyengéden fájdalmas írói kiáltást, amely Hubay elbeszéléséből hallatszik, a tévéváltozatban elnyomják a művészkedés „képi zörejei”; a Harmodios és meg kell dögleni — saj­nálatos — egy televíziós ren­dező meddő mutatványa. Ismétlés nincs 7 A Sárközi György regényé­ből készült folytatással — Minit oldott kéve — viszont a műsorszerkesztőség bánt a kelleténél mostohábban; ugyanis szombat délelőttön­ként nem ismételte meg egyszerűen a csütörtöki részleteket, így azok, akik valami okból — munka, vá­ratlan elfoglaltság s egyéb akadály — nem tudták meg­tekinteni a soron következő folytatásokat, a folyamatból elvesztettek egy-egy láncsze­met, pótolhatatlan láncsze­met. Más sorozatok esetében nem ilyen „szívtelen” a tele­vízió. Érthetetlen tehát, hogy miért éppen egy hazai foly­tatásos' esetében feledkezett meg a nézők iránti köteles­ségéről. Lám. az Offenbach bolondozásai megérdemli a szombat délelőtti reprízt, egy romantikus magyar ka­landfilmnek ugyanez már nem jár ki. Ki érti? Pedig a különleges sorsú Mednyánsz- ky-fiúról készült film, ha nem is remekmű, de Nemes- kürty jó érzékkel írt forga­tókönyvet a részletekben villogó, kissé vázlatos cse- lekményű regényből, és Ré­vész« György rendező is jó ritmust diktál és képsoraival finoman romantikus hangu­latot teremt, megérdemelte volna tehát ez a film is ugyanazt, mint a hasonlóan szórakoztató, de gondolat dolgában nálánál jóval köny- nyedébb életrajzi film. Két­ségtelen, ^Kovács Titusz fakó, erőtlen, színtelen hangja za­vart Mednyánszky Cézár szerepében, találhattak volna eszményibb megoldást is er­re a mágikus erejű figurára. De így is, ebben a formában is érdemes volt bepillantani történelmünknek egy olyan korszakába, amely nemzeti tudatunk élő része, s amely­nek gazdagítása egyáltalán nem érdektelen. Csak a derű óráit számo­lom ... Czigány György mű­sora, kellemes csevegés sok muzsikával és meghívott művészvendégekkel, akik között a szó művészei is mindig jelen vannak, vers, zene, próza vegyül itt termé­szetes közvetlenséggel. Tar­ka szőttes, amelynek a mű­sorvezető Czigány György fonja szálait. Ahogy szerdán este is történt, amikor egyéb­ként a kellemes társaságnak világhírű tagja is akadt a dirigens Doráti Antal szemé­lyében, akinek humora kü­lön is aranyat ér, jelenléte, részvétele a társalkodásban kitágította e szellemi társa­ság körét — a nagyvilág fe­lé. Az azonban a derű percei közepette is feltűnt, hogy ez­úttal szokatlanul szurkol a sikerért a házigazda, hogy Czigány György mennyire nem találja a kellő hangot, a megfelelő szavakat. A rög­tönzés nyomasztó terhe mi­att? Az ilyesmiért bizony kár, nagy kár. Ismét egy újabb feldolgo­zása a Dumas-regénynek. Monte Christo grófja, angol tévéfilm; többrészes mű he­lyett mindössze másfélórás film. A regény eddigi talán legtömörebb filmes változa­ta. S amiért említésre méltó: tömörsége ellenére is a tel­jesség élményét adta, jólle­het az alkotók sok részletet elhagytak, idő miatt megta­karítottak az eredeti műből. A könyörtelen bosszúállás drámája, az igazság meg­nyugtató diadalma, jónak és rossznak felfűtött küzdelme, a nézők igazságérzetének megfelelő bevégzéssel — ez­úttal is kivételes élmény. Ez a film jó példája egyébként annak is, hogy lám a roman­tika sohasem évül el, legfel­jebb megszólaltatásának for­mái módosulnak az időben. Röviden Hazánk nagyhatalom a zenében, bővelkedünk kima­gasló tehetségekben — ezt a gondolatot ápolja és erősíti bennünk szorgalmasan a te­levízió. A legfrissebb bizo­nyítékok; jön a karmesterek versenye, vasárnao este az énekesek sorában Pászty Jú­lia mutatkozott be, aki küz­delmek árán bár. de végül is eljutott a csúcsokig. Öt nemcsak hallgatni kellemes, nézni is jó. és ez énekes ese­tében egyáltalán nem elha­nyagolható. Pászty Júlia hangja szárnyalt és csilin­gelt, egyénisége elbájolt és magával ragadott. V. M. Kétéves a Könyvjelző Már az ünnepi könyvhét köteteire veszik fel az elő­jegyzéseket az Állami Könyv- terjesztő Vállalat Könyvjelző szolgálatánál, amely két éve fogadja telefonon, levélben és telexen a megrendelése­ket. A központban naponta átlagosan kétszázszor csör- ren a telefon. A vásárlók tájékoztatására létrehozott telefonos közön­ségszolgálat a könyvkiadás­terjesztés egészét átfogja. Az érdeklődőkkel a 173-007-es és a 179-900-as telefonszámon közlik a megjelent, illetve a megjelenő könyvekről kért információkat, s azt is, hogy a kívánt kötet melyik bolt­ban vásárolható meg, vagy mikor várható annak meg­jelenése. Esetenként arról is tájékoztatnak, hogy egy-egy — szinte órák alatt elfogyott — könyvnek tervezik-e után­nyomását. Szolnokon Értelmiség a faluban Az elnök intézkedik Országos fotóművészeti kiállítás A közelmúltban Budapes­ten megrendezett Országos fotóművészeti kiállítás anya­gát mutatják be Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban. A kiállítást — amely a mai magyar fotó­művészeiről ad keresztmet­szetet — Gál Imre fotómű­vész nyitja meg. április 29- én délután 5 órakor. Az ér­deklődők május 16-ig tekint­hetik meg a tárlatot. Április 25—május 16: Iskola­és úttörőnapok Rákéczifalván (Tudósítónktól.) A rákóczi- falvi általános iskola és a 2624. számú II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat április 25— május 16. között rendezi meg az iskola- és az úttörőnapo­kat. A rendezvény jelmonda­ta: „Tettekkel a százéves Rákóczifalváért!” A jelszó szellemében ebben a tanév­ben jelentős szerepet kap a történelmi múlt, a haladó hagyományok ápolása, meg­ismertetése és terjesztése. Nyílt tanítási napokra hívják a szülőket, az érdeklődőket. A rendezvénysorozat hét­főn a 14 évesek köszöntésé­vel, s a személyi igazolvá­nyok átadásával kezdődött az általános iskolában. A tiszasülyi iskola két- százötvenegynéhány gyereke az elmúlt év őszén nagy baj­ba került. Az okokat és az akkori helyzetet Agócs Fe­renc tanár ismerteti. Segített a téesz — Nem volt orosz szakos nevelőnk. Próbálkoztunk mindennel, jöttek volna orosz szakosok, de a hat szolgálati lakásunk kivétel nélkül foglalt volt. Mit te­hettünk szeptemberben? Muszáj volt kezdenünk a tanévet, tanítottuk is a nyel­vet, bár aki járatos a pe­dagógiában, tudja, mit je lent az, ha az egyik órára az egyik nevelő, a másikra a másik jön be. Mint na­gyon sokszor, most is a hely­beli Béke Barátság Terme­lőszövetkezet húzott ki ben­nünket a csávából. A£. a téesz, amelyik a nyári tábo­rozásokra, kirándulásra, a szünidei úszóoktatásra első kérésre ad buszt, modt is mellénk állt. A „mellénk állt” köznaoi szavakra lefordítva azt je­lentette, hogy a közös gaz­daság vezetősége meghány- ta-vetette a dolgot, és úgy határozott, a tizenegy" szol­gálati lakása közül azt az egyet, amelyik akkor épp üres volt, átadja, kölcsön, pár hónapra a tanácsnak, elhelyezni a szakos nevelőt. Az illető tanárnő Gráczer- né Szabó Erzsébet, aki Tö- rökszentmikl ősről érkezett ebbe a Tisza melletti faluba: — Szívesen jöttem a vá­rosból, és valamennyi felső tagozatos osztályban én ta­nítom az oroszt. Nagyon jó a véleményem a sülyi gye­rekekről, minden osz­tályban akad tíz-tizenkét nyelvileg tehetséges fiú és lány. A férjem Szolnokra jár dolgozni, jól érezzük magunkat, és mivel én is községben születtem és él­tem nem bántam meg ezi a cserét. Nem mindenkinek tetszett • A termelőszövetkezet el­nöke, Baksay Endre már ti­zenhét éve él a településen. Az agilis, középkorú férfi 1980 márciusa óta irányítja a téeszit. Az eredmények biz­tatóak: tavalyelőtt 5,2 mil­lió, tavaly 7,5 és az idén pe­dig 6,2 millió forint nyere­séggel zárták az évet, A szövetkezet szakemberei nek a letelepítését segíti, hogy az elmúlt három évben megyei segítséggel három szolgálati lakást, és négy egyedülálló­nak egy garzonlakást is épí­tettek. Ritkán fordul elő, hogy egy szövetkezet- az egyik szolgálati épületét át­adja a tanácsnak. Mondván, végre legyen már orosz sza­kos nevelő is. Mindez bár­mennyire is egyszerűnek tű­nik, felkorbácsolta az indu­latokat. — Suttogták is a hátam mögött, biztosan azért egyez­tem bele mert az én gyere­keim is abba az iskolába járnak. Hát hová járnának, ha itt vagyok elnök? Hor- dassam be őket Szolnokra? És a többi téesz dolgozó gyereke, unokája nem ebbe az iskolába jár? Tudja, szomorú, ha nincs igazi gaz­dija a falunak. A közös ta­nácshoz öt, kisebb-nagyobb település tartozik, de a székhely nem itt van. Az állami gazdaság központja is elkerült: tőlünk. Sülyön csak kerületi szinten képvi­selteti magát, Mondja meg, hová, kihez forduljanak az emberek, ha valami gond­juk van. ha mi, a szövetke­zet nem segítünk? Hogy azért az ügy ne tűnjék ennyire simának és egyértelműnek, most a ta­nácsnak kellene lépni sür­gősen. Ugyanis a lakásra már a termelőszövetkezetnek is szüksége lenne. Ez is magatartás Az oktatási reformok, kez­deményezések nem minden esetben egyértelműen sze­rencsések. Valahogy ez volt az érzésem Fegyverneken is, ahol jelenleg egyetlen álta­lános iskola dolgozik ki- lencszázhatvanas tanuló­létszámmal. A gyereksereget ötvenhét tanító, tanár oktat­ja, és az ügynek különös jelentőséget az ad, hogy évente hét-nyolc pedagógus jön, majd távozik. Talán azért, mert jószerével, nem is ismerik egvmást. hiszen annyian vannak? (folytatjuk) Következik: Ritkán talál­koznak D. Szabó Miklós Május 5-6: Akadémiai közgyűlés Monográfiák, forráskiadványok, dokumentumok A Viharsarok könyvei Május 5-én és 6-án rende­zik meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia évi közgyű­lését — jelentette be Pach Zsigmond Pál, az MTA alel- nöke keddi sajtótájékoztató­ján, az MTA székházában. A közgyűlés központi előadá­sának témája a magyar tele­püléshálózat átalakulása. Az előadás összefoglalja e té­makör kutatásának a hosszú távú népgazdasági tervező- munkát szolgáló eredmé- hyeit. Így szó esik arról, hogy a hetvenes években a településhálózatban is de­koncentrációs folyamatok kezdődtek, a fejlődést irá­nyító szabályozások viszont központosító hatásúak ma­radtak. A településhálózat új fejlődési szakaszához igazo­dó kívánatos változásokat foglalják össze a közgyűlés központi napirendjében. Az elnöki és főtitkári be­számolók áttekintik a társa­dalom- és természettudomá­nyi kutatások időszerű kér­déseit, értékelik a tudomá­nyok jelenlegi helyzetét ha­zánk általános állapotának tükrében. A Békés megye bemutat­kozik rendezvénysorozat ke­retében egy szerényen meg­húzódó, ám annál többet mondó kiállításra szeretnénk * felhívni az irodalom, a tör­ténelem, a néprajz, de álta­lában a szép könyveket ked­velők figyelmét. A megyei művelődési köz­pont emeleti tárlóiban látha­tó a könyvek Békésből, Bé­késről című kiállítás, amely tulajdonképpen a Viharsarok szellemi életének is tükre. Örömünk a tárlat láttán egyaránt szól szomszédaink rangos szellemi fejlődésének, de annak a ténynek is, hogy bár sokat kesergünk a vidéki könyvkiadás sanyarú sorsa miatt, mégis létezik érdemi könyvkiadás a fővároson kí­vül is. Békés megyében az 1960-as évek első felében kibontako­zó honismereti mozgalom keltette fel a helyi könyvki­adás iránti társadalmi igé­nyeket. Erre épült a városok, múzeumok évkönyveinek so­rozata. Orosháza monográfiá­ja (1965) nyitotta meg a he­lyi és országos munkaközös­ségek szervezett kutatásaira alapozott monográfiák soro­zatát. Ezzel párhuzamosan publikációs lehetőséget kap­tak a megyében élő írók, költők, művészek, rohamosan nőtt a különféle helyi kiadók áj tál * közreadott könyvek száma. Megjelent monográfiák: Békés megye gazdasági föld­rajza; Békéscsaba földrajza; Orosháza néprajza, Oroshá­za története; Szeghalom.. —, Vésztő, Sarkad stb. törté­nete. Számos forráskiadvány je­lent meg a Békés megyei Le­véltár gondozásában, így az Olvasókönyv Békés megye történetéhez, Békés megye 1918—’19-ben, A békéscsabai munkásmozgalom dokumen­tumai stb. A Bibliotheca Bekesiensis sorozatban a harmincadik kötet felé tartanak, itt jelen­tek meg számos más érdekes publikáció között — a Justh Zsigmond parasztszínháza, Darvas József ifjúkori leve­lei, A népdalkutató Bartók, Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, Levelek Munkácsyhoz — Munkácsy- tól és más művek. A Poesis Hungarica címet viselő — már könyvtárnyi sorozatban neves magyar költők — Illyés Gyula, Pi­linszky, Csoóry Sándor és mások kötetei, míg az új Auróra Füzetek keretében elsősorban helyi alkotók mű­vei jelentek meg. A néprajzi „mini” sorozat úgy véljük az egyetemes ma­gyar könyvkiadás egyik büszkesége is. A Békés megyei könyvki­adás fejlettségéhez, termé­szetesen nagyban hozzájá­rult, hogy nagyhírű nyomdák dolgoznak a Viharsarokban. A megye első nyomdásza a szarvasi születésű Réthy Lipót, aki a múlt század el­ismert tipográfusai közé tar­tozott, 1847-ben nyitotta meg első nyomdáját Szarvason, majd folytatta e tevékeny­ségét 1856-tól Gyulán. Kiad­ványai szellemi pezsgést, közérdejdődést keltettek mindenütt az Alföldön. Mun­káinak igényessége, gondos kivitelezése a kor átlagát je­lentősen meghaladta. Az a szakmai igényesség és közszolgálati törekvés, amely programjából kiolvas­ható, erősen befolyásolta a megye legtöbb korabeli nyomdájának, kiadói műhe­lyének működését is, s ez a gyomai Kner (1882—) és a békéscsabai Tevan (1903— 1949) nyomdák nyomtatói- kiadói-könyvművészeti mun­kásságában teljesedett ki. — ti — Mint már lapunkban hírül adtuk a megyeszékhelyen a Pelikán Szálló és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ közötti tér díszítésére pályázatot írt ki a városi tanács, amelyet szoborcsoport1 tervével Györfi Sándor karcagi szobrászművész nyert meg. A művész a közel­múltban hozzáfogott az eredeti nagyságú figurák gipsz­mintázásához

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents