Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
1983. ÁPRILIS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Félidejénél tart a megyében a tavaszi vetés Kéthetes előnyben a besenyszögiek Jászladányban bevetésre készek a kaszáié gépek A várva várt csapadék egy-két helyütt a megyében megtorpantotta kissé a tavaszi munkák ütemét, de azért az elmúlt héten is jól haladtak a vetéssel az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben. Az üzemi tervekben a tavasziak vetésére előirányzott mintegy 155 ezer hektárból valamivel több mint hetvenezer hektár vár még bevetésre szójával, napraforgóval. kukoricával és rizzsel. Ahol nem ázott fel túlságosan a talaj, ott a hét végén is dolgoztak a vetőgépekkel. A besenyszögi Kossuth Tsz-ben* például, a munkával töltött hétvégével együtt most már a tavalyihoz képest legalább két héttel előbbre tartanak az időszerű tennivalókkal. Pedig az 1871 hektárnyi lucerna, borsó, olajlen, fénymag, napraforgó és kukorica vetésén kívül 470 hektár búzaterület újravetése is munkát adott a téeszbelieknek. Nem akarták ugyanis, hogy kárb^ vesszen az őszi gabongterü- let-növelési törekvésük, ezért a téli csapadékhiány miatt kipusztult táblákat tavaszi árpával felülvetették. Nem volt szokványos az idei tavaszon az sem. hogy már március első napjaiban üzembe helyezték a Millér- parton az átemelő szivattyúkat. Azóta 250 hektárnyi legelőre juttattak ki átlagosan száz milliméternyi mesterséges csapadékot. A közös gazdaságban szükség is lesz a minél nagyobb fűhozamra, mert az 1984-ben betelepítésre kerülő ezer férőhelyes új hízómarhatelepen már az idén gondoskodni kell a téli-tavaszi szálasta- k ármány-szükségletről. A tavasziak vetésszerkezetében a napraforgó területét csökkenteni kellett Besenvszö- gön a vetésforgó miatt, de a tavalyinál több olajlen vetésével szinten tartják a té- eszben az olajosmagvak termesztését. Dolgoztak — vetették a szóját — szombaton és vasárnap a jászladánvi Egyetértés Tsz-ben is. A közösben és a háztájiban 2700 hektárra tervezett tavaszi vetésekből ezen a héten már csak a napraforgó és a szója vetésének befejezése ad munkát, a jövő hétre pedig már csak a kukorica vetése húzódik át. A közös gazdaságban — több éves hagyományoknak megfelelően — az idén is a növényápolásnál és a betakarításnál egyaránt sok kézi munkát: igénylő vöröshagymát, valamint a tagok jószágainak'takarmányozására szolgáló'kukoricát és árpát a háztáji területeken termelik meg a jászladánviak. .Nyújtott műszakban üzemeltetve a gépeket és .a hétvégeket is kihasználva, május elseje-előtt befejezik a tavasziak vetését a szövetkezetben. hogy azután hozzáláthassanak a 600 hektár- nyű lucerna vágásához. „Bevetésre” készen, kijavítva várják az első betakarítási munkát a kaszáló gépek, a szállítójárművek. ■ — temesközy — Szombat, vasárnap is négy géppel, nyújtott műszakban vetették a szóját a jászladányi Egyetértés Tsz-ben. A közös gazdaságban az idén kevés híján 100 hektáron termesztik a/, ólajosnüvényt Százéves a klubelnök Nekik még kötelező volt a diáksapka A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium dísztermében az összejövetel hivatalos részében a fehér asztal mellett ülök meghallgattak egy érdekes orvosi előadást, azután a klubtitkár rövid beszámolóját, majd elkezdődött a kötetlen diskurzus. Vajon mi szél vetette ezt a harmincegynéhány embert erre a félig ünnepélyes, félig vidám hétfő esti összejövetelre? Ami kivétel nélkül közös az itt megjelentek sorsában: tíz, húsz, harminc, vagy annál is több esztendeje mindahányan a karcagi gimnázium diákjai voltak. Dúsa István ma építész a megyeszékhelyen. — Tősgyökeres karcagi vagyok, az isten tudja, hogy hányadik ősöm is odavalósi. Engem már Szolnokra vetett a sors, de még ma sem tudom, hogy karcagi, vagy szolnoki vagyok-e úgy igazán. Pedig az a hír járja rólunk, hogy a karcagi ember kemény, konok, zárkózott, amolyan nehezen barátkozó kunfajta. Én ezeket a minősítéseket is vállalom, hozzátéve, hogy azért a gimnáziumi éveim mást is adtak. Sok-sok ismeretet, jártasságot, eligazodást a világ dolgaiban. Én például nagyon szerettem a magyart, mégis építész lettem. Azért, mert azt vallom, hogy egy építésznek humán műveltséggel is rendelkeznie kell, hiszen a létesítmények, amelyeket tervez, embereknek, emberi célokra, időtöltésre készülnek. Ehhez viszont illik ismerni az ember természetét, szokásait, röviden szólva az emberiség kultúráját. Én ehhez kaptam nagyon nagy segítséget az ott tanító, hihetetlenül szigorú, és sokat követelő tanároktól. Kövessi Arthur, a karcagi öregdiákok szolnoki klubjának titkára 1932-ben érettségizett. — Tizenöt éves lehettem, amikor egyszer borért mentünk a kocsmába, ami akkor is szigorúan tilos cselekedetnek számított. Nem voltunk elég körültekintőek, és a testnevelő tanár elkapott bennünket. A fizetőpincérben megvolt a szolidaritás, váltig állította, hogy csak szódavizet fogyasztottak a diák urak, de úgy látszik a szemünk, meg a lehetetünk másról is tanúskodott. Másnap az eset következménye a szertárban folytatódott, és egy régi huszárkard lapjával kaptunk egyet-egyet a nadrágra, mondván lovas nemzet a magyar, csak most már vér helyett vörösbor folyik körülötte, örültünk, hogy ennyivel megúsztuk. Tanulságként rájöttünk, hogy az akkor kötelezően előírt diáksapka még a kocsmában fs kirívó viselet, ha az ember izgalmában nem a kabát alá dugja, hanem a leje búbján felejti. A másik karcagi öregdiák, dr. Pintér Sándor ma a He- tényi Géza Kórház gyermek- osztályának a főorvosa. — Noha orvosi hivatást választottam, nekem mégis a színjátszáshoz kapcsolódnak a legkedvesebb emlékeim. Ott szerettük meg az irodalmat, és emlékszem, egyszer még a Rokonokat is előadtuk óriási „sikerrel. Jók voltak azok az önképzőkörök, mivel tartalmat adtak az üres óráknak, és életre szóló élményt a tagoknak. Pedig tanulni is nagyon kellett, mert abban az időben kevesebb volt a könyörgés, és aki nem bírta az iramot, menthetetlenül kimaradt. Az öregdiák-klub foglalkozására most harmincötén jöttek el. Tanárok, ügyvédek, nyugdíjasok, népművelők, pártmunkások, gyógyszerészek, kereskedők. idősebbek, fiatalabbak. Felidézni a régi. kedves diákéveket: néhány mondatot váltani a hajdani iskolacimborával, elmesélni röviden, mi is történt velük azóta. Mert az idő úgy elrohant, hogy csak most veszi észre az ember, amikor egykori vékony padszomszédjával szemtől szembe találkozik. A klub már több mint ötven tagot számlál, akik a karcagi intézmény régi, haladó hagyományainak az ápolásán kívül pénzbeli alapítvánnyal segítik az iskola mostani, legjobb tanulóit, és az előtérbe egy emléktáblát terveznek, amelyen szeretnék megörökíteni az egykori leghíresebb tanárok, diákok nevét. Egy-egy előadásra is vállalkoznak, amelyeken felelevenítik a régi, karcagi diákéletet, szokásokat, csínyeket. A történelem vihara" nagyon szétszórta a karcagi öregdiákokat. Akadt, aki Amerikából, más Svájcból, Csehszlovákiából jelentkezett tagnak, de érkezett levél Debrecenből, Szekszárdiéi, Szegedről is. A legkedvesebb levelet Nagyváradról írta idős Tőkés András, aki 1901- ben érettségizett a nagykun városban. Részlet az írásból: „Hamarosan betöltőm a századik esztendőmet, és a lányom van mellettem öreg napjaimban. Arra különösen büszke vagyok, hogy 1900- ban engem választottak meg a legelső önképzőkör titkárának. Szívemben veletek vagyok, de bocsássátok meg a távollétet, mert aki ennyi esztendőt lepergetett az élet fonalán, higgyétek el, már keveset, és nem szívesen mozdul ki az otthonából. Kissé megromlott a látásom, és a hallásom is, de azért annyira nem vagyok anyátlan, apátián, hogy ezen értesítéssel ne üdvözölnélek meleg szeretettel benneteket, karcagi öregdiákokat. Mint valószínű közületek a legöregebb: idős Tőkés András”. A matuzsálemi korú, egykori karcagi diákot a szolnoki klub tiszteletbeli díszelnökévé választották. Egyúttal arról is határoztak, hogy a következő összejövetelt május 27-én rendezik a Tiszai igetben. Az „áldozat” itt két gyapjas; amelyeket trancsírozva hamisítatlan birkapörkölt formájában dr. Szűcs Sándor, mint régi karcagi öregdiák varázsol ízletessé. Ami nem újdonság, mivel az ebbéli foglalatossága'! régebben végzi, mint a bírói hivatást. D. Szabó Miklós Almok és lehetőségek A magyar—lengyel kapcsolatok jegyében Barátsági gyűlés Kunszent- mártenban Szolnok megyében töltötte a tegnapi napot, Waldemar Kowalewszki,. a Lengyel Népköztársaság Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatóhelyettese. Szolnokon a Hazafias Népfront megyei bizottságának épületében Sándor László, a HNF megyei titkára fogadta a vendéget. A délutáni órákban. Kunszentmártonban, az Univerzál Ipari Szövetkezetben folytatódott a lengyel vendég Szolnok megyei látogatása: a szövetkezet székházában Kunszentmárton. valamint a járás párt- és állami vezetőivel, a vendéglátó szövetkezet szakembereivel találkozott. A szövetkezet központi irodájánál barátsági gyűlésre került sor, amelyen Waldemar Kowalewszki tartott tájékoztatót, a lengyel—magyar kapcsolatokról, a két nép barátságáról. „Nekem szülőhazám” II szolnoki csapat jutott tovább Szombaton — lapzárta után — került sor Szolnokon a Kill ián György Repülő Műszaki Főiskolán a Magyar Honvédelmi Szövetség alapításénak §5. évfordulója tiszteletére rendezett „Nekem szülőhazám . . ." elnevezésű honvédelmi verseny- sorozat megyei döntője eredményhirdetésére. A kiélezett küzdelmekre jellemző, hogy a végső sikerre esélyes első három együttes között minimális a pontkülönbség. Végeredmény: L Szolnok város csapata 124,5 pont, 2. Szolnok járás 123,5 pont, 3. Karcag 120,5 pont. A további sorrend: Törökszentmiklós, Kisújszállás, Jászberény járás és város közös csapata, Kunszentmárton járás, Túrkeve, Mezőtúr és Tiszafüred járás. A győztes kollektívát a szolnoki Csanádi körúti Általános Iskola, a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola és a Kötivizdg honvédelmi klubja versenyzői alkotják. Ök, valamint a Killián főiskola és az orosházi határőrség négy-négyfős csapata képviselik megyénk színeit abban az egyilk országos elődöntőben, amelyet május 7-én ugyancsak Szolnokon rendeznek. Az ellenfelek Budapest, továbbá Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyék győztes együttesei -lesznek. Nagy az öröm a családban: a nyolcadikos fiút felvették a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába. így egy döntő lépéssel közelebb került álma megvalósulásához: szakács szeretne lenni. Az öröm nem csupán azért jogos, mert a kisle- gény „sínre” került, hanem mert minden szülő, aki a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába irányította gyermekét, számíthatott az elutasításra, hiszen az egyetlen osztályba ötszörös volt a túljelentkezés. Hasonló a helyzet az egészségügyi és az óvónőképző szakközépiskolában is. Az elgondolkodtató jelentkezés-többlet oka voltaképpen nyilvánvaló: tipikusan női vagy mindinkább elnőiesedő pályákról van szó. És Szolnok megyében összehasonlíthatatlanul kisebb esélyük van a lányoknak a továbbtanulásra, mint az azonos korosztályhoz tartozó fiúknak. Hogy pontosabbak legyünk : a megye gazdasá gi szerkezete leszűkíti a lányok által választható szakmák körét. Bár mondogatják a pedagógusok a lányos szülőknek hogy elképzelhető esztergályos vagy más könnyű „vasas” szakmában dolgozó nő is, maguk se túl nagy meggyőződéssel biztatják az apukákat, anyukákat. Ezért indul évről évre elsöprő roham a nőiesnek tartott szakmát adó középiskolába. Az idén a megyében 6158-an végeznek az általános iskolákban, közülük 3026 a gyengébb nemhez tartozik. A szakközépiskolákba 190.3- an jelentkeztek, a lányok száma ,ezer volt. a szakmunkásképzőkbe jelentkezett 2864 nyolcadikos közül 1044, a gimnáziumokba felvételét kérő- 993 gyerek között 668 volt a leány. És ezek az adatok ha mást nem, azt mutatják, hogy a lányok elsősorban a szakközépFolyamatosan korszerűsíti termékskáláját az Üvegipari Művek karcag-berekfürdői üveggyára: a fejlesztés legújabb eredményeként vértárolásra alkalmas üvegedények gyártása kezdődött meg sorozatban. A Humán Oltó- anyagtermélő és Kísérleti Intézet számára japán licenc alapján készülő üvegek előállítása rendeltetésüknél fogva különleges technológiai fegyelmet igényel. A iskolákat és a gimnáziumokat választották, mert hogy a szakmunkásképzőkben elenyésző a lányoknak kínált szakma. Az is kiderül a számokból, hogy feltűnően csappant az érdeklődés a gimnáziumi képzés iránt. Merész lehet a következtetés, mégis megkockáztatom : a szülők és persze a gyerekek meggondolják a „semmit se adó” gimnáziumba való jelentkezést, onnan ugyanis mindenképpen tovább kell tanulniuk, ha szakmát, pontosabban megélhetési lehetőséget kívánnák szerezni. Jóllehet; a megye gimnáziumaiból általában a tanulók hatvan—hatvanöt százaléka bejut valamelyik egyetemre, főiskolára, a „maradék” azonban úgy érzi, hogy elvesztegetett négy évet. És ez a bizonyos maradék többnyire azokból a lányokból tevődik össze, akiket nem vettek fel szakközépiskolába illetve. nőies szakmát adó szakmunkásképzőbe, a tanulmányi eredményük viszont már az általános iskolában se volt a jónál, közepesnél magasabb. Tehát eleve a továbbtanulás minimális esélyével kezdték a gimnáziumot. A következő években még nem, de öt—hat év múl|va már probléma lesz az általános iskolát végzők középfokú intézménybe jutása, akkor érjük el tudniillik az új demográfiai hullám csúcsát. A megye oktatási szakemberei természetesen készülnek rá és azon lesznek, hogy" a nyolcvanas évek végén is minden jelentkező bejusson valamilyen középfokú intézménybe. Még egy mondatban vissza a mához; a választott iskolába fel nem vettek fellebbezésével május közepén foglalkozik döntésre hivatott bizottság. B. J. Durover elnevezésű termékek ugyanis a közönséges üvegeknél sokkal jobban ellenállnak a savaknak és lúgoknak, s így a vér a hosszú tárolás idején sem szennyeződik. A japán technológia ellenére az üvegek valamennyi alkotórészét hazai illetve a KGST országaiból beszerzett alapanyagokból biztosítják. Japán licenc alapján Vértároló üvegek Karcagról A Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepén NDK exportra készítenek e.lő körtebefőttet. Napi 60 mázsa földolgozott körtét szállítanak a központi gyárba
