Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

1983. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hz MSZMP Központi Bizottságának 1983. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Éljen a szocializmus és a béke! 8. Békét, biztonságot a világnak! 9. A világ békeszerető erőinek összefogásával a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért! 10. Éljen a kommunista és a munkáspártok internacionalista szolidaritása! 11. Támogatjuk a szabadságukért és a függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 13. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 16. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Magyar katolikus főpapokat fogadott a pápa Méhes Lajos látogatása Szolnokon A Politikai Bizottság tagja megtekintette a papírgyári rekonstrukciót, vállalati vezetőkkel találkozott Tájékoztató a megyei pártbizottság székházában Méhes Lajos (a kép bal szélén) a papírgyár új üzemcsarno­kában Dr. Léfkai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke a püspöki kar több tagjának kíséretében április 11—15 között hivata­los látogatáson Rómában tartózkodott. A bíborost és kíséretét II. János Pál pápa Az Ipari Minisztérium és az ágazati szakszervezetek vezetői megvitatták a Kivá­ló Vállalat kitüntető cím és az Elismerő Oklevél elnyeré­sére benyújtott pályázat eredményeit. A pályázatra a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok közül 158, a tanácsi vállalatok kö­zül 47 jelentkezett. Az érté­A közeljövőben intézkedés történik egy az árutermelés követelményeihez jobban igazodó, kezdeményező Mar­keting intézményrendszer ki­alakítására — jelentette be tegnap Székesfehérváron, a Technika Házában a Magyar Közgazdasági Társaság ár­politikai ankétján dr. Csi- kós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke. Az intézkedés­nek, mint az államtitkár hangsúlyozta, az a fő célja, hogy erősítse a piacérdekel 1- séget, és segítse elő új típusú partnerkapcsolatok kialaku­Utazási iroda Gyermek Utazási Irodát alapított a pilisi Parkerdő Gazdaság, azzal a céllal, hogy a legifjabb korosztály­nak, iskoláknak ajánljon, s szervezzen tartalmas prog­ramokat, kirándulásokat, tú­rákat. Az irodában (címe: magánkihallgatáson fogadta. Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek meghívásá­ra tegnap Budapestre érke­zett Tomas ’O Fiaich bíbo­ros, Armagh érseke, az íror­szági püspöki konferencia el­nöke. kelésnél az egész iparra' egy­séges módszert alkalmaztak, amely biztosítja a vállalatok teljesítményének megfelelő elbírálását. A pályázatokat az ágazati szakszervezetek elnökségei és a minisztérium illetékes vezetői bírálták el. A díjakat a május 1-t meg­előző napokban ünnepélye­sen adják át. lását a hazai termelő válla­latok között és a kereskede­lemben. Egy gyakorlati pél­dával élve, az intézmény- rendszer módosítása után nem lesz kifizetődőbb bedol­gozni, mint készterméket gyártani, és az ésszerű koc­kázatvállalás, a tervszerű műszaki fejlesztés és ter­mékszerkezet-javítás a vál­lalatnak is meghozza gyü­mölcsét. Mindehhez azonban, mint az ankéton kiemelték, a jelenlegi kötött üzemi ön­költségszámítás és kalkuláci­ós rendszer is korszerűsítés­re szorul. gyermekeknek Normafa síház, XII. kerület, Eötvös utca 59.) Az úttörő- vasút'hoz hasonlóan — fel­nőttek irányításával — gye­rekek látják el a feladato­kat, részt vesznek az útvona­lak összeállításában, az in­formáció-szolgáltatásban. Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter. A vendéget a pártbizottság székházában Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára üdvözölte; Méhes Lajos ta­lálkozott a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjaival. A Politikai Bizottság tagját Majoros Károly tájékoztatta Szolnok megye társadalmi és gazdasági helyzetéről. A találkozó után Métyes Lajos Majoros Károlynak, valamint Barta Lászlónak, a megyei tanács elnökének és Mohácsi Ottónak, a megyei pártbizottság titkárának kí­séretében a Papíripari Vál­lalat szolnoki gyárába láto­gatott. A vendégeket Simon József, a Szolnok városi párt­bizottság első titkára, Varga Sándorné, az üzemi pártbi­zottság titkára és Szilágyi Ottó, a gyár igazgatója fo­gadta. Szász Olivér, a Papír­ipari Vállalat vezérigazgató­helyettese tartott tájékozta­tót az összesen 6,1 milliárd forintos rekonstrukció jelen­legi helyzetéről. Elmondta, hogy az építési és szerelési munkák jó ütemben, jelentő­sebb „csúszások” nélkül ha­ladnak, minden remény megvan a beruházást határ­időre befejezni. Kiemelte: a rekonstrukciót azért nem hátráltatták említésre méltó fennakadások, mert a me­gye és a város vezetősége igen aktívan támogatta a feladatok megoldását. Igen nagy segítséget jelentett a nagyon „ütőképesnek” bizo­nyult KISZ-védnökség is: a fiatalok kézi munkával ás­ták ki például a géppel meg­közelíthetetlen helyeken a vezetékek árkait (e feladatra másképp embert találni ne­héz lett volna), „hivatalos úton” megszerezhetetlen be­rendezésekhez is a KISZ kap­csolatai révén jutottak ide­jében hozzá a beruházás megvalósítói. A Politikai Bizottság tag­jának kérésére a .gyár igaz­gatója elmondta, hogy a ké­szülő új papírgép munkájá­hoz szükséges alapanyagot, a cellulózt a már megkötött magyar—szovjet és magyar —jugoszláv egyezmények biz­tosítják. Az ötös számú gép és a hozzá kapcsolódó beren­dezések üzembehelyezése után évi 58 ezer tonna kü- lönlejges nyomdai igényeket is kielégítő papír behozatala válik fölöslegessé, sőt az új szolnoki alapanyaggal a ha­zai nyomdák külföldi ver­senyképessége is javul, fo­kozhatják exportjukat. A beruházáshoz külföldön vá­sárolt gépek és berende­zések ára az import megta­karításból másfél év alatt té­rül meg. Méhes Lajos és kísérete a tájékoztató után megtekin­tette az új üzemcsarnokban végzett beruházási munkála­tokat. A vendég délutáni prog­ramja városnézéssel kezdő­dött:. A megye és a város vezetőinek kalauzolásával ismerkedett Szolnokkal. Megtekintette a Zagyva-par­ti lakótelepet, ahol az ott lakók ellátásáról érdeklő­dött. ellátogatott a Széche­nyi lakótelepre és a Jubi­leumi tér környéki város­részbe. Ezután Méhes Lajos Szol­nok megyei vállalatok igaz­gatóival találkozott a me­gyei pártszékházban. A be­szélgetésen részt vettek Ma­joros Károly, Barta László és a megyei pártbizottság titkárai. A Politikai Bizott­ság tagja nemcsak üzemük feladatának, eredményeinek ismertetését kérte, hanem kötetlen, minél több, a poli­tikai és az iparirányítási döntéseket segítő informá­ciót adó beszélgetést java­solt. Elsőként Gorjancz Ig­nác, a jászberényi Hűtő­gépgyár vezérigazgatója kért szót. Vál lala tűik helyzetét elemezve kifejtette, hogy az érthetően szigorú bérgaz­dálkodási szabályok szerin­te nem elég differenciáltak. Egy termelési értékét mil­liárdokban számoló vállalat­tól a bérek azonos növelé­séhez, a termelés, a haté­konyság ugyanolyan ará­nyú javulását várják el, mint egy kisüzemtől. Szá­lai Lászlónak, a TVM igaz­gatójának véleménye sze­rint a máj importszabályo- zás sokkal jobb. mint a ko­rábbi, mert a vállalat maga döntheti el. hogy tervei tel­jesítésére törekedve minek a megvásárlásáról képes le­mondani. Sziráki András, a Mezőgép Vállalat igazgató­ja arra hívta fel a figyel­met, hogy a hazai alap­anyaggyártó vállalatok, pél­dául a kohászati üzemek, nagyobb erőfeszítései igen sok import kiváltását ten­nék lehetővé. „Csupán” a szállítások meggyorsítására és a minőségi előírások be­tartására kellene törekedni. Maczó László, a Tisza Ci­pőgyár vezérigazgatója sze­rint érdemes lenne meggon­dolni, valóban csak az ex­portjukat bővítő üzemek jussanak-e fejlesztési hite­lekhez? Nem egy esetben ugyanis évek óta jó part­nernek bizonyuló vevők megtartása is lehetetlen a költségeket csökkentő beru­házások nélkül. Fehérvári Ru­dolf, az Aprítógépgyár igaz­gatója példákkal szemléltet­te, hogy milyen nehéz ke­mény valutát hozó üzlete* kötni: a vállalatnak a tár­gyalások megkezdése után két-három hónappal már muszáj szállítani a bonyo • luft gépeket. Magyar Gyula, a Vasipari Vállalat igazga­tója a lakossági szolgálta­tást végzők alkatrészellátási nehézségeit elemezte, Barta István, a Faipari Vállalat igazgatója a nagyüzemek­kel kiépített harmonikus kapcsolataikról beszélt. Nagy Sándor, az Alföldi Szilikátipari Vállalat igaz­gatója szerint a háttéripari termelést végzők nem ré­szesednek eléggé azokból az előnyökből, amelyek a késztermékeket exportálók­nak jutnak. Gombkötő Béla, a Szolnoki Nyomda igazga­tója a szolnoki papírgyári beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseiről beszélt. Pápa Aladár, az NKFV vezérigazgatója meg­említette, előfordul, hogy adminisztratív hiba miatt a csoportérdekek a népgazda­ságit sértve jutnak érvény­re: egy-egy vállalat, olyan anyagokat exportál, ame­lyeket itthon felhasználva a kivitelen nyertnél jóval több keményebb valuta megta­karítását erdeményező im­portkiváltó beruházás meg­gyorsítására használhatná­nak fel. Vándorfy Róbert, a Kőolajkutató Vállalat igaz­gatója a hazai földgázva- gyon ésszerűbb felhasználá­sának lehetőségeit elemezte. összefoglalóját Méhes La­jos egésznapos szolnoki ta­pasztalatainak értékelésével kezdte: „Nagy vívmány — mondotta —, hogy egy ré­gen jellegzetesen mezőgaz­dasági megyében ilyen erős ipar- fejlődött iki. A megye- székhelyet bejárva — per­sze a gondokat is megis­merve —azt kell mondanom, büszkék lehetnek városuk fejlődésére, önökkel, válla­latvezetőkkel találkozva is kellemes tapasztalatokat szereztem. Eredményeik összefoglalója azt bizonyítja, iparuk állja a világgazdaság kihívását, üzemeik a gon­dok közepette is képesek voltak felülmaradni. Nagy öröm az, hogy — mint el­mondták — mindenhol van mit csinálni, van munkájuk. Külföldi tapasztalataim bi­zonyítják, nem minden cég van ilyen helyzetben. A találkozó jellegéből adó­dóan ma rengeteg szó esett gondjainkról. A nehézsé­gekről valóban beszólni kell, sőt az ipar irányítóitól kö­vetelni megszüntetésüket — ez mindannyiunk érdeke. Azt azonban meg kell érte­ni, hogy a gazdálkodási sza­bályok kidolgozói is kény­szerpályán mozognak. Szavaikból persze azt is kivettem, nemcsak fentről várnak segítséget. Ez így helyes! Mostanában például igen kevés pénz jut a bérek növelésére. A jól dolgozókat mégis jól kell megfizetni — erre pedig mindenkinek magának kell lehetőséget te­remteni. Biztos vagyok ben­ne, hogy a vállalat szerve­zetét korszerűsítve, igen sok fölösleges emberre bukkan­hatnak. Bérüket azoknak ad­hatnák, akik többet vállal­ni képesek. Vannak jó pél­dák ebben az országban, hogy büszkélkedjek, hadd említsem a mi minisztériu­munk példáját. Az ipar irá­nyításának feladatát ma fe­le annyi emberrel oldjuk meg, mint korábban”. Mé­hes Lajos a hasznos eszme­cserét megköszönve búcsú­zott a Szolnok megyei gaz­dasági vezetőktől, majd az esti órákban, miután búcsút vett a megyei pártbizottság vezetőitől, visszautazott Bu­dapestre. V. Sz. J. Fotó: TKL Városnézés közben a Jubileum téren A Kiváló Vállalat pályázat értékelése Árpolitikai ankét

Next

/
Thumbnails
Contents