Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 1 Eurorakéták fl Szovjetunió gondosan tanulmányozza az amerikai javaslatot Közös közlemény Petar Sztambolics magyarországi látogatásáról Nullából mennyi? Reagan — kormány lé­péskényszere — kom­mentálják a sakk nyel­vét ikölcsönvéve az ame­rikai elnök szerdai be­szédét. Reagan, miután a múlt héten nagy vi* hart kavart az űrbe te­lepítendő rakétavédelmi rendszerek rémének fel­idézésével, most új hú­rokat fogott az amerikai politika hangszerén. S hogy ez mennyire a kényszer eredménye, azt az első sajtóvisszhangok egyebek között abban látták, hogy az új beje­lentés Washingtonban merőben szokatlan idő­ben. a délutáni órákban történt. Az időeltolódás­ra figyelve a Fehér Ház­ban nyilván döntőnek tartották, hogv a hír az esti' tévéhíradók és hírek csatornáin rögtön szét­fusson Európán. Tehát az „eurórakéták új komp­romisszuma”, amit Ame­rika a jó egy évig ma­kacsul tartott nullává!* tozat helyett most ajánl, nyilvánvalóan mindenek­előtt Európának szánt megnyugtatást. Nos, ennék fényében természetes, hogy a leg­első kérdés az új ajánlat csak egy lehet: miben jelent változást az eddi­giekhez képest az, amit Reagan javasolt? Mi­vel az elnök csak any- nyit mondott, hogy kor­mánya hajlandó lénye­gesen csökkenteni az Európába telepítendő Pershingek és cirkáló- rakéták számát, s el­hallgatta, hogy vajon mennyire is gondol, két­féle követikez.tetés is logikusnak látszik. Egy­részt lehet, hogy ez va­lóban rugalmasabb tár­gyalási hajlamot takar, másrészt viszont elkép­zelhető. hogy a valódi szándékokat szándékosain ködösítette az elnöki be­jelentés. Az eddigi rea­gani poli tikát ismerve ez utóbbi tűnik valószí­nűbbnek. Ettől függetlenül azon­ban mindenképpen fon­tos, hogy Washington végre hajlandó volt, legalábbis szavakban, szakítani a nullaváltozat­tal. Hogy mekkora lé­pés lehet ebből a moz­dulatból. az később de­rül ki. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy az amerikai ajánlat az ..eurótelepítés” csök­kentését és nem elha­gyását fogalmazta meg. Ez is kénvszenkompro- misszum. biztosra vehe­tő: újabb engedményt Washington aligha tesz. Ami-bői következik, hogy az .amerikai rakéták egy részét telepíteni fogják Európában. S mivel ez stratégiai fenyegetés a Szovjetunió számára, nyilvánvalóan befolyásol­ja a két nagyhatalom fegyverzeteiről folytatott más tárgyalásokat is. Avar Károly Magyar segély Vietnamnak Hanoiban átadták a Viet­nami Szolidaritási Bizott­ság képviselőinek a Magyar Hazafias Népfront és a Szo­lidaritási Bizottság három­millió forint értékű segély- küldeményét. amellyel a tájfunkárokat szenvedett közép-vietnami Nghe Tinh tartomány lakóit támogatják az újjáépítésben. Magyar részről Varga József, ha­zánk hanoi nagykövete ad­ta át jelképesen Tran Duv Hungnak. a Vietnami Szo­lidaritási Bizottság elnök­sége tagjának a Vietnami Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága, a külügymi­nisztérium. a társadalmi szervezetek képviselői je­lenlétében az élelmiszerek­ből. gyógyszerekből, orvosi műszerekből, ruházati cik­kekből álló küldeményt. Shultz amerikai külügymi­niszter tegnap az NBc tele­vízióban kijelentette, hogy szerinte most kizárólag ' a szovjet félen múlik a meg­állapodás az eurorakétákról. Sztanyiszlav Menysikov, az SZKP Központi Bizottsá­gának szóvivője közölte, hogy a Szovjetunió gondosan tanulmányozza az amerikai javaslatot, de „minden a részletektől függ”, s azokat egyelőre nem látják biztató­nak. Kifogásolta például a szovjet szóvivő hogy Reagan és az amerikai fél állandóan New Yorkban, az ENSZ apartheid-ellenes különbi­zottsága fennállásának 20. évfordulója alkalmából tar­tott rendkívüli üléshez üze­netet intézett Hollai Imre, a világszervezet közgyűlése 37. ülésszakának elnöke. A különbizottság elnöke által ismertetett üzenetben Hollai Imre elítélte a Dél- Afrikában uralkodó fajül­döző rendszert és hangsú­lyozta, hogy az apartheidet a nemzetközi közösség az emberiség elleni bűntettnek nyilvánította. Rámutatott arra, hogy a dél-afrikai re­zsimet támogatják ebben azok. a külső erők, amelyek haszonélvezői az ország ős­Reagan elnökikel, majd George Bush alelnökkel folytatott szerdán megbeszé­léseket IKenneth Kaunda, az amerikai látogatáson tar­tózkodó zambiai államfő. Az eszmecserék középpont­jában a namíbiai helyzet állt. dé a közel-keleti kér­dés, a kelet.—nyugati kap­csolatok és. más nemzetközi kérdések is napirendre ke­rültek. A lehérház.i megbeszélé­sen és az azt követő ebé­den jelen volt George Shultz külügyminiszter, William Clark nemzetbiz­tonsági főtanácsadó és Do­nald Reagan pénzügymi­niszter is. Kaunda tárgya­lásainak másik fontos té­mája ugyanis a • kétoldalú, elsősorban a gazdasági kap­csolatok fejlesztése volt. A zambiai vezető nem tagad­ta. hogy országának gazda­sági helyzete a legfonto­sabb zambiai exportcikk, a réz világpiaci árának csök­kenése miatt sokat romlott. Kaunda szerint a namíbiai kérdésről folytatott tárgya­lások „igen kiterjedtek” az eurorakéták közé sorolja a Szovjetunió ázsiai részén telepített s Nyugat-Európát elérni képtelen szovjet raké­tákat is. Paul Warnke, a Fegyverzet- ellenőrzési és Leszerelési Hi­vatal volt igazgatója szerint a „közbülső javaslat” felté­telei gyakorlatilag rosszab­bak a „nullaváltozat” felté­teleinél, amennyiben egyér­telműen az amerikai közép­hatótávolságú nukleáris esz­közök telepítését irányozzák elő, még akkor is, ha a Szov­jetunió saját rakétáinak öt­ven százalékát leszereli. lakossága kizsákmányolásá­nak. • Hollai Imre hangoztatta: az, hogy az apartheid-elle­nes különbizottság 20. év­fordulójáról emlékezik meg, aggodalommal kell. hogy el- töltsön mindenkit, mivel ez azt mutatja, hogy az ENSZ alapokmányával és az em­beri jogok egyetemes nyi­latkozatával gyökeresen el­lentétes dél-afrikai elnyomó rendszer továbbra is fenn­áll. Az évforduló alkalmat nyújt arra. hogy ismétel­ten elkötelezzük magunkat az apartheid elmélete és gyakorlata elleni harc ügye mellett. voltak. Az egyetértés a két fél — a Dél-Afrika mellett álló Egyesült Államok és a vele szemben álló frontál­lamokat képviselő afrikai vendég — között abban mu­tatkozott, hogy mindkét ál­lamfő ellenzi a faji meg­különböztetés rendszerét, s annak „mielőbbi felszámo­lását" az amerikaiak is hasznosnak tekintenék a térség békéje és stabilitása szempontjából, ezt a politi­kát azonban csak frontor­szágok tekintik a stabilitás fő akadályának. Amerikai hivatalos sze­mélyiségek „az igen inten­zív” tárgyalásokról szóló tájékoztatójukban elismer­ték a Zambia és az Egye­sült Államok közötti nézet- különbségeket. Kaunda el­nök még Washingtonba ér­kezése előtt világosan be­szélt arról, hogy országa számára nem elfogadható a kubai csapatok angolai tar­tózkodásának „összekapcso­lása" Namibia függetlensé­gének kérdésével. Kaunda ma utazik el az Egyesült Államokból. Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghí­vására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnök­ségének elnöke március 29. és 31. között hivatalos, ba­ráti látogatást tett Magyar- országon. A látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkára fogad­ta Petar Sztambolicsot és szívélyes, baráti légkörben megbeszélést folytatott ve­le a két országot kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép- köztársaság és a J ugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság sokoldalú kapcsola­tainak helyzetét, az együtt­működés fejlesztésének le­hetőségeit és véleményt cserélt a nemzetközi hely­zet Időszerű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egy­mást országaik szocialista építőm unkájának eredmé­nyeiről. társadalmi-gazdasá- gi fejlődéséről. A két elnök tárgyalásain részt vett: magyar részről Púja Frigyes külügyminisz­ter, Hetényi István pénzügy­miniszter, a magyar—ju­goszláv gazdasági együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke, Simon Pál Magyarország belgrádi: nagykövete; jugoszláv rész­ről Lázár Mojszov kül­ügyminiszter, Nedeljko Mandiics, a Szövetségi .Vég­rehajtó Tanács tagja, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnö­ke és Milán Veres Jugosz­lávia budapesti nagykövete. A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredmé­nyeként a két baráti szo­cialista ország jószomszédi viszonya politikai, gazdasá­gi, kulturális együttműkö­dése gyümölcsözően fejlődik. A felék újból megerősítet­ték. hogy a magyar—jugosz- , láv kapcsolatok a szuvereni­tás. a. területi integritás, a függetlenség, az egyenjogú­ság. a belügyekbe való be nem avatkozás elvein, a szocializmus építésének kö­zös céljain, a két ország bel­ső fejlődésében és nemzet­közi helyzetében meglevő különbségek kölcsönös fi­gyelembe vételén alapul­nak. Ezek az elvek — ame­lyeket Kádár János és Jo- szip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg — megbízható alapul szolgálnak a magyar—ju­goszláv együttműködés köl­csönösen előnyös.- sokoldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erősítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd el­határozásukat. hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Magyarország és Jugoszlá­via között, és újabb erőfe­szítéseket tesznek a kölcsö­nösen előnyös kétoldalú egviittműködés fejlesztésére. Megelégedéssel állapítot­ták meg. hogy egyre gazda­godik a közvetlen együtt­működés a Magyar Népköz- társaság és Jugoszlávia Genf Folytatás júniusban A hadászati fegyverek kor­látozásáról és csökkentésé­ről folyó tárgyalások jelen­legi fordulójának befejező plenáris ülését tartotta meg tegnap Genfben a Szovjet­unió 'és az. Egyesült Álla­mok küldöttsége. Megállapodtak. hogy a tárgyalásokat június 8-tól folytatják. szocialista köztársaságai, tartományai, valamint a két ország határ menti területei és testvérvárosai között. Hangsúlyozták a két ország lakossága közvetlen kapcso­latainak fontosságát is. A felek kedvezően érté­kelték a gazdasági együtt­működés eredményeit, a ki­egyensúlyozott árucserefor­galom növekedését. Elis­merően szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a magyar—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési bizottság és más gazdasági intézmé­nyek tettek ezért. Rámutat­tak arra, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a gaz­dasági együttműködés új és fejlettebb formáinak, a ter­melési kooperáció újabb le­hetőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságá­ból fakadó előnyök jobb kihasználásáért, a határ menti gazdasági együttmű­ködés és árucsere fejleszté­séért. A két fél egyetértett ab­ban. hogy a magyar—ju­goszláv kulturális, tudomá­nyos, oktatási együttműkö­dés eredményesen fejlődik és jól szolgálja a két ország népeinek közös érdekeit. Készségüket fejezték ki, hogy e területeken előmoz­dítják és bővítik az együtt­működést. Hangsúlyozták, hogy a kulturális együttmű­ködési vegyesbizotfság fon­tos szerepet tölt be az együttműködés megvalósítá­sában. Mindkét elnök hangsú­lyozta, hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaság­ban élő szerb, horvát, szlo­vén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban élő magyar nem­zetiség kiegyensúlyozott helyzetét és sokoldalú fej­lődése valamennyi társa­dalmi-gazdasági, kulturális­művelődési és más feltéte­lének biztosítását. Kedvező­nek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kapcso­latának fejlesztésében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspontja a nemzetiségi kérdésben a két ország népei barátsága erő­sítésének fontos eleme. A felek ebben a szellemben tovább munkálkodnak a nemzetiségek sokoldalú igé­nyeinek minél teljesebb ki­elégítéséért. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véle­ménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, különös figyelmet fordítva a nemzetközi fe­szültség enyhítését, a békét és a nemzetiközi biztonsá­got, az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fe­jezte ki a mostani bonyolult nemzetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Rámutattak arra. hogy a fegyverkezési hajsza a legsú­lyosabb veszély a világ bé­kéjére és biztonságára, az or­szágoknak a békés egymás mellett élés elvén alapuló együttműködésére. A meglé­vő válsággócok kiterjednek Május közepéig elnapolták a bécsi, közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássat. A szünet előtti , záróülé­sen tegnap felszólalt Valé­rián Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője és kijelentette: a tárgyalá­sok- most véget ért szaka­szában a szocialista orszá­gok újabb jelentős kezde­és újabbak keletkeznek. A népeknek a világ különböző részein még mindig harcol- niok kell a gyarmátosítás, az újragyarmatosítás, a fajgyű­lölet és apartheid különböző formái ellen, a felszabadulá­sért és a függetlenségért. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy minden erőfeszí­tést meg kell tenni a fegy­verkezési verseny gyors meg­fékezéséért, a tényleges le­szerelésre irányuló intézke­dések kidolgozásáért és vég­rehajtásáért. Szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el minden leszerelé­si tárgyaláson. Támogatnak valamennyi olyan konkrét javaslatot és kezdeményezést, amely a tényleges leszerelési tárgyalásokhoz vezet. Az európai helyzetről foly­tatott eszmecsere során a felek nagy jelentőséget tu­lajdonítottak az európai biz­tonság és együttműködés el­mélyítésének. a helsinki zá­róokmánynak, melynek kö­vetkeztés és maradéktalan érvényesítése megkülönbözte­tett fontosságú valamennyi európai ország és nép létér­deke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartal­mas, kiegyensúlyozott záró- dokumentumot fogadnak el, amely magában foglalja az. európai bizalommal, bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról szóló határozatot is. Hangoz­tatták, hogy országaik min­den tőlük telhetőt megtesz­nek a madridi találkozó mi­előbbi sikeres befejezése ér­dekében. A két elnök hangsúlyozta, hogy a világ különböző pontjain levő válsággócok súlyosan fenyegetik a világ- békét és* azokat tárgyalások útján, az ENSZ alapokmá­nyának elvei alapján kell megoldani. A felek kifejezték teljes szolidaritásukat a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért küzdő mozgalmakkal. Megállapították, hogy az el nem kötelezett mozgalom jelentős tényezője a nemzet­közi életnek, és nagyban hozzájárul a békéért, a biz­tonságért, a feszültség enyhí­téséért, a gyarmatosító és újragyarmatosító elnyomás ellen vívott küzdelemhez, valamint az egyenjogú nem­zetközi kapcsolatok megte­remtéséhez. A mozgalom közelmúltban, Üj-Delhiben tartott VII. csúcskonferenci­ája a nemzetközi élet fontos eseménye volt. A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy tár­gyalásaik eredményei hozzá­járultak a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság együttműködésének és jószomszédi viszonyának el­mélyítéséhez. a béke és biz­tonság erősítéséhez. Petar Sztambolics. a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált. a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. ményezéseket tettek, reális lehetőséget teremtve arra, hogy már a közeljövőben megkezdjék a közép-európai katonai szembenállás szint­jének csökkentését. Mihajlov felszólította a nyugati résztvevőket: ele­mezzék a bécsi tárgyaláso­kon kialakult helyzetet és adjanak építő jellegű vá­laszt a szocialista országok javaslataira. Az angliai Greenham Common légibázisnál ismét tüntetés volt a tervezett rakétatelepítés ellen (Telefotó — KS) ENSZ apartheid-ellenes különbizottság Hollai Imre üzenete Washingtonban tárgyal a zambiai államfő Közép-európai haderőcsökkentés Építő jellegű választ várnak

Next

/
Thumbnails
Contents