Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
1983. MÁRCIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szemerkélő esőben, a tócsákat kerülgetve közelítjük meg a hatalmas, betonnal burkolt teret. Tiszafüreden, a Magyar Hajó- és Darugyár üzemének szerelőterén hidegben, melegben, esőben, hóban dplgoznak a géplakatosok, hegesztők, munkahelyük felett az ég a tető. Évente kétszer egy darut teljesen összeszerelnek, ez a „szúrópróba”. Ilyenkor ellenőrzik az itt gyártott daruk mozgató mechanizmusát. Máskor részleges a munka, csak a torony alsó részéig állítják össze az egységeket. Itt, a szerelőtéren derül ki, jól dolgoztak-e a műhelyekben, a társgyárakban, illeszkednek-e egymáshoz a különböző helyekről ideérkező alkatrészek. — A gyárban ez a legösz- szetettebb munka — mondja Acsádi László csoportvezető, miközben a fűtött konténer-melegedő falé tartunk. — Nehéz is, főleg az időjárás miatt. A magasban dolgozunk, és a munkadarabok súlyát tonnákban mérjük. A portáldaruk szerelésénél 20 —24 tonnás darabokat is összeillesztünk. Éles vijjogás szakítja félbe szavait. Az itt dolgozók már megszokták, ez figyelmeztető, ha a hatalmas szerelődaru fejük fölött viszi át súlyos terhét. Hat éve dolgoznak itt, nyáron két műszakban, télen egyben. Az „induló csapatból” csak hárman hiányoznak; nem jellemző a vándorlás. — Tavaly új típusú darukon dolgoztunk — folytatja a csoportvezető. — Kettő máiéi is készült belőle, de még nem kiforrott ez a munka. A tervezők is változtatnak rajta. Rendszeresen jönnek, kérik véleményünket, mit tapasztaltunk összeállítás közben, min kellene módosítani, hogy még jobb legyen. Ficsur Béla és Kócs Lajos is épp a melegedő felé tart. Mindketten lakatosok. — Ez az „első” munkánk — mutat Kócs Lajos a sze- relődarura, — most úgy a kétszázad ik összerakásánál tarthatunk. Hogy melyik volt a legnehezebb nap? Hát, egyik nehezebb mint a másik. Ma is: már kétszer körbemértük az egyik alkatrészt, eigy gyűrűt, de a 16 méretből kettő sehogy sem egyezik . . . Az biztos, hogy fárasztóbb ez a munka, mint mondjuk a műhelyben, — de itt friss a. levegő', világos van. — Télen, nyáron kesztyűben szerelünk — magyarázza Ficsur Béla, látva, hogy szemügyre veszem ruházatukat. — Ez az előírás, de sokszor másképp meg sem foghatnánk a vasat. Az idei tél enyhe, tavaly azonban mínusz 25 fokot is mértünk. A nyári maximum plusz 50 fok volt, a nagy vasszerkezetek, a beton, ontották a meleget. Ha jeges az idő, akkor sem áll meg a munka, — csak óvatosabban közlekedünk. Ilyenkor jó volna alántk egy nagy háló, mint a cirkuszban, mert sokszor nincs hova kötni a biztonsági övét — nevet társaira. Látszik, megszokták tőle a tréfás szót. Mennyi a teljesítményük? Az időjárástól függ, magyarázzák. Havonta négy daru részleges összeszerelése a kitűzött terv, ha jó az idő, többet is meg lehet csinálni, ha nagyon rossz, kevesebbet sikerül. Olyankor gyakrabban kell melegedni, hogy kiengedjen az elgémberedett kéz, a forró tea is kapósabb. — Az ott az új csarnok vasszerkezete, — int a távolban magasodó épületváz felé Acsádi László. — Hát, mi nem fogunk oda bekerülni, legfeljebb a gémszerelők, akik a földön állíthatják össze a szerkezetet. Egy kész daru 53 méter magas, nincs olyan csarnok, amibe az beférne. A melegedőben mindig van néhány munkás. Jóked- vűek, kiabálva beszélgetnek, mikor e!-elnyomja a hangot a kalapáccsal ütögetett vaslemez puffogása. Sokáig társalogni azonban senki nem marad, munka bőven akad. A gyárban a szerelőké az a terület, ahol szinte mindig hajrá van. Itt futnak össze „Főleg az időjárás miatt nehéz ez a munka” — mondja Acsádi László az alkatrészek. Ha valami hiányzik, vagy nem jó, az emiatt kiesett időt a szerelőtéren kell behozni. — Tavaly a negyedik negyedévben volt rendkívül sok túlóra — mondja Kiss Sándor, a szerelőtér művezetője. —- Az engedélyezett minden hónapban összejött. A napi nyolc óra is bőven elég. Mégis ritkább itt a megbetegedés, mint munkakörülményeik alapján várni lehetne. Nem mennek rögtön táppénzre, ha megfáznak. S a hat év alatt mindig volt a túlmunkára önként jelentkező, — és nemcsak a több pénz miatt. Szeretik a munkájukat, még ha azt mondják is a kérdésre, azért csinálják, mert muszáj. Jó a kollektíva, felelősséget éreznek egymás és a munka iránt, Fcjszcs Edit A csapat már másodszor méri újra a 16 méretet Visszatérítés a legjobb előszállítóknak A szegedi MÁV-igazgatósá- gon értékelték a vállalatok előszállítását, s átutalták a legjobbaknak járó költség- visszatérítést; az idén először ugyanis nem a szezon végén, hanem — ösztönzésképpen — havonta fizeti a vasút a többletszállításért járó díjkedvezményt. A januári kiemelkedő szállításokért csaknem két és fél millió forintot fizettek vissza összesen tizenhárom nagy szállítónak. Tizenöt vállalattal kötöttek szerződést a tavalyinál csaknem százezer tonnával- több, nyolcszáznyolcvanezer tonna nem romló, korlátlanul tárolható áru — elsősorban sóder és más építőanyag — április végéig történő leszállítására. Tízezer literes tehenek Külön istállót nyithatnának a rekorder teheneknek Felsőcikolán, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát szakosított szarvasmarha-telepén, ahol tizennyolc jószág ad tízezer liternél több tejet. Valóságos „tejgyárként” működik a Futó nevű — holstein- friz fajtájú — tehén, a 305 napos laktációban — termelési ciklusban — 12 233 liter tejet adott. Jogpolitika, bűnüldözés, igazságszolgáltatás A Szolnok megyei képviselők ülése Tájékozottak, élnek jogaikkal Vállalásaik a takarékosságot segítik Szocialista brigádok vezetői tanácskoztak a Kőolajkutató Vállalatnál Ülést tartott tegnap az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A képviselők megbeszélték és elfogadták idei munkatervüket, majd tájékoztatót hallgattak meg a parlament tavaszi ülésszakának előkészítéséről. Ezután dr. Zsmurin Lajos megyei főügyész és dr. Jenő- vári László, a megyei bíróság elnöke számolt be a képviselőknek a megye bűnüldöző és igazságszolgáltatási szerveinek munkájáról. Végezetül a tanácskozás házigazdája, dr. Bereczki László, a rá- kóczifalva—szajoli Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke adott információt a szövetkezet elmúlt évi gazdálkodásáról. Az ülést követően a képviselők megnézték a szövetkezet kertészeti telepét. Volán-kísérlet Műszer ellenőrzi, csökkent a fogyasztás Az üzemanyagfogyasztást mérő, ellenőrző diagnosztikai műszer alkalmazásának egyéves tapasztalatait összegezték a Volán 2. számú Vállalatnál Salgótarjánban. A tíz autóbuszba, teherautóba, valamint rakodógépbe beépített nyugatnémet Hassel gyártmányú készülék a kísérleti járműveken átlagosan tíz százalék üzemanyag-megtakarítást eredményezett. A műszer mérte az üzemórát — benne a menet- és állásidőt —, a menetidő során kimutatható átlagos és legnagyobb sebességet. Külön regisztrálta, ha a megengedett sebességnél gyorsabban haladt a gépkocsivezető. A műszerfalba épített készülékről leolvasható a menetidő alatti teljes üzemanyag-fogyasztás, de közli a pillanatnyi fogyasztást is. A felsorolt adatokat öt évig tárolja; működésébe beavatkozni csak egy meghatározott kódjelzéssel lehet. Ha a gépkocsivezető kikapcsolja az áramkörből, ezt is, sőt ennek időtartamát is regisztrálja. A műszer jól vizsgázott a rakodógépeken is, amelyek üzemanyag-fogyasztása eddig úgyszólván ellenőrizhetetlen volt. A szakemberek kiszámították, hogy egy-egy műszer ára — a megtakarított üzemanyag árából — négy hónap alatt megtérül. A Nógrád megyei Autóközlekedési Vállalat tervezi, hogy az idén negyven járműbe építi be a sokat tudó, hasznos készüléket. Tegnap Szolnokon tartották meg a Kőolajkutató Vállalatnál dolgozó szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását, amelyen a résztvevők a brigádmozgalom és munkaverseny tavalyi eredményeiről és az idei feladatairól tárgyaltak. A rendezvényen részt vett Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára is. A munkaverseny-f eladatok teljesítésével a vállalat kollektívája az 1982. évet az eddigi legeredményesebb esztendőként zárta. Vándorfi Róbert, a vállalat vezérigazgatója a szocialista brigádmozgalomról szólva elmondta, hogy a Kőolajkutató Vállalat jogelődjénél már negyedszázaddal ezelőtt felismerték a mozgalom aktivizáló erejét. A negyed század alatt sokszor bizonyították a vállalat szocialista brigádjai, hogy a vállalati gazdasági célokat — számos nehézség ellenére is — képesek elérni. A tavalyi gazdasági eredmények mellett a tegnapi tanácskozáson szóba kerültek az újítómozgalom, a DH hibaelhárító rendszer eredményei is. Az üzemi demokrácia vállalati helyzetét elemezve elhangzott, hogy jó a dolgozók tájékoztatása, ismerik a gondokat, eredményeket, tudják, milyen jogok illetik meg őket, és élnek is ezekkel a jogokkal. A termelési tanácskozások nem formálisak. A vállalat dolgozói — a kutatási tevékenységből adódóan — nehéz munkakörülmények között „termelnek”. A nagyüzem szociális intézA kis tételű export lehetőségeinek jobb kihíiszná fását vitatta meg kilenc külkereskedelmi vállalat képviselője tegnap Békéscsabán a megye érdekelt termelőszövetkezeteinek szakembereivel. A megbeszélésen a többi között szóba került, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag és a kardosi Egyetértés Tsz által termelt mintegy 500 tonna meggyet a jelenleginél előnyösebben lehetne értékesíteni, ha kimagozva és kedései ezen javítanak. Csak néhány ezek közül: az orvosi ellátás színvonalának javítására az elmúlt évben 16,8 millió forintot fordítottak, az üzemi konyha bővítése 2,8 millió forintba került, Berettyóújfalun új konténerszálló létesült (108 dolgozónak). A tanácskozáson megállapították, hogy örvendetesen javult a munkavédelmi helyzet, s megemlítették, hogy a művelődési lehetőségek jelentősen bővültek a 6500 kötetes üzemi könyvtárral. A felszólaló brigádvezetőik mondandójukban többnyire az 1983. évi feladatokkal foglalkoztak. A résztvevők a BDSZ fennállásának 70., valamint a szocialista brigádmozgalom 25. évfordulójának tiszteletére csatlakoztak az OFKFV szocialista brigádja által indított munkaversenyhez. A felajánlások elsősorban a takarékosságot segítik. Az eseményen felszólalt Kovács László, a BDSZ főtitkára is. Többek között hangsúlyozta a Kőolajkutató Vállalat fontos szerepét a hazai energiaellátásban. Az elhangzó közel húsz szocialista brigádvezetői hozzászólásra is reagált. Kedvező jelenségként értékelte, hogy a brigádvezetők nemcsak dicsértek, de a problémákról is őszintén szóltak. így került a figyelem előterébe a bérfejlesztés elégtelen mértéke. Az ülés végén szavazással odaítélték az Élüzem és a Kiváló szocialista brigád címet az arra méltó kollektíváknak. szirupba helyezve hordósán exportálnák. Jó piacra számíthatnának az úgynevezett iíorrólevegős szárítmányok. A lucerna és a fűfélék lisztje mellett a szövetkezetek a szárítóberendezések kis átalakításával készíthetnének ilyeneket petrezselyemből, paszternákból és paprikából is. Az ajánlatok között különböző vadhúsok, kaskaval sajt, zsűrizett kerámiák és faáruk is szerepeltek. A kistételű export lehetőségei A Hűtőgépgyár jászárokszállási klímatechnikai gyáregységében előállított Thyler hűtőbútorok legnagyobb igény- bevételnek kitett aljszekrényét üvegszál erősítésű poliészterből készítik — a képen látható speciális szórópisztoly segítségével. A berendezés automatikusan keveri a műgyantát a kötéshez szükséges edzővel, 5—6 centiméteres darabokra vágja az üvegszálakat, s mindezt egyenletes szórással viszi fel az előkészített formákra
