Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
1983. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Győr, Pécs, Szeged és Szolnok szovjet testvérkapcsolattal rendelkező úttörői készítettek tegnap közös műsort a Magyar Rádió segítségével. Az adás résztvevői egymásnak mutatták be kapcsolatuk történetét, lényegét. Levelek, riportok, versek és dalok hangzottak el mind a négy városból. A szolnoki pajtások a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatt irodaházából kapcsolódtak a rádióműsorba. A tegnapi jó szereplés jutalmaként nyáron két szolnoki pajtás a Szovjetunióba utazhat nyolcán pedig Csillebércen táborozhatnak. A játék a „Barátság postásai” címet kapta, amelyet április 24-én, 10 órakor hallhatnak a Kossuth rádió hullámhosszán az érdeklődők. Filmiegyzet I Mátyás és a Hunyadiak Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Újabb látnivalók Ópusztaszeren Színházi világnap A téli szünet után április 1-én újra megnyitja kapuit az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amelyet tavaly mintegy 100 000 érdeklődő keresett fel. A rövidesen kezdődő új idény látogatói arról győződhetnek majd meg, hogy a nevezetes emlékhelyen az elmúlt hónapokban sem pihentek a munkások, a környékbeli tsz-ek építőbrigádjai. A székkutasi pusztafeketehalmi olvasókört például Ópusztaszerre, a skanzenba telepítették át, a századforduló táján a parasztemberek művelődését és szórakozását szolgáló épületet a lebontott anyagok felhasználásával eredeti formájában építették újjá. A hajópadlós bálterem, könyvtárhelyiség, a kávé és a tea főzésére szolgáló sza- badkéményes üstház mellett elkészült az olvasókör kuglipályája is. Ennek szomszédságában az alföldi népi építészet hagyományait felhasználva ugyancsak a századfordulóra emlékeztető műhelyek készültek. Ezekben a szegedi múzeum néprajzi ■ osztályának birtokában lévő régi szerszámok bemutatásával kovács-, szíjártó és bognárműhelyeket rendeznek be. Az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot április 1. után naponta 9 és 17 óra között kereshetik fel az érdeklődők. Ma a Színházi világnap alkalmából Kállai Ferenc, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Magyar Színművészeti Szövetség elnöke üzenetét olvassák fel színházainkban. „Amikor néhány helyén a világnap az emberiség legnagyobb tragédiáját akarják előkészíteni, s e végzetes dráma különböző minőségű, stílusú és szándékú rendezői nap mint nap ellentétes instrukciókat adnak a főszereplőiknek és statisztaként kezelik népeiket. — a színház, mint a nagy egész kicsinyített mása, maga is tükrözi a világ félelmét, bizonytalanságait. Sokféle „izmus” elhasznált igazságait olykor új blöfföli váltogatják, és ezzel sokkolják az egyre kiábrándultába, hitehagyott embert. £z embert, az örök csodát, a meg- fejthetetlent, aki maga köré építette azt a világot, amelyben álmai szerint élhetne, de mire felépíti álmai világát. megmérgezi éltető erőit, a levegőt és a vizet, s olykoron magát. Hogy van ez?! Miért?! Ez a színház, a művészetek örök nagy kérdései közé tartozik. A víz és a levegő megtis títására már itt-ott talált megoldást. De önmaga megtisztulása, alkotásai alapján méltán várható emberré válása, méltóságának érvényesítése nehezebben valósul meg. Különböző körülmények között él az ember, társadal-. milag, anyagilag, erkölcsileg. S így különböző hatások érik. De bárhol is éljen, az igaz emberi példák felmutatására a művészet, a színház a legalkalmasabb. S ezen az ünnepi megemlékezésen hadd mondjak egy fohászt: Színház! Vigyázz az emberre! Neveld olyanná, akinek méltósága van! Mutasd fel önnön ábrázatát, és ne hagyd, hogy tereljék, mint az állatot, esetleg őrült pásztorok ! Szeresd azt a társadalmat, amely alkalmat ad arra, hogy bíráld is, és harcolj az ellen, amely elfojtja szép akarásaid! Ne higgy a társadalomkívüliséget képviselő hazug álforradalmi- ságban, de szeresd a felszabadult szellem minden formáját. Tudd, hogy a közönség között ülnek fiatalok, középkorúak és öregek is. És még élnek. S élni akarnak. Akard, hogy egymást segítve éljenek a kiváltságos .szellemek* gondolat-tüzeinéH melegedve, melyek izzása a színpadról feléjük árad”. Hatásvadászok Az idősebbek, de a kö- zépkorosztálybeliek is jól emlékezhetnek azokra a csiricsáré, fonodái hulladékanyagból készült -„lélekme- legítőkre”, amelyeket ráérős vöröskeresztes hölgyek a második világháború éveiben a fronton didergő katonáknak kötöttek. A sajtó, a filmhíradó unásig ismertette azt a gyorshurkolásos módszert, amellyel állítólag meg lehetett kötni egy pulóvert. Csupán egy „szépséghibájuk” volt ezeknek a kötött holmiknak: ha a fonal valamelyik ága. boga kibomlott, mert beleakadt valamibe, pillanatokon belül felfeslett az egész; csinálmány, a megajándékozott. úsv járt. mint Mátyás királyunk, amikor kapott is ajándékot, meg nem is. Nem tehetünk róla, hogy ezek a gondolattársításaink születtek Szúrd! Miklós szerzői filmje, .a Hatásvadászok láttán. Nagyon mutatós, sokat sejdít.tető film, csak éppen könnyen beleakadnak logikai tüskéink a történet fikcióiba, s a király máris meztelen. A Nagy öreg Író, — aki különben halálos beteg — úgy tudja kórházi ágyán, hogy az egyik vidéki színházban próbálják darabját, első színpadi művét, a Jakobinusokat. Nem tudni, miért tudja így. az sem derül ki. miért az Ifjú Rendezőnek kellene a szerző tudomására hoznia, hogy nem is- tűzik műsorra a drámát, mert valahol valakik úgy gondolták, jobb ha a rebellis kézirat az. íróaszitalfiókban marad. Az Ifjú Rendező és a Színház Igazgat:') a tájékoztatás elmaradásáért ö ss z.ecsa pn ak, és. ezek után még inkább nem értjük, hogy miért nem közli az igazgató a Nagv öreg Íróval, hogy nem mutatják be a Jakobinusokat, hiszen az igazgató az igazgatásért, veszi fel a fizetését. Nem derül ki számunkra az. sem. hogy az Ifjú Rendező — Szurdi Horkai Ádámnak keresztelte — milyen viszonyban volt tulajdonképpen Gál Szabó Endrével. az íróval. Van ugyanis kettőjük között egy bizalmas dialógus. amelyből egyenesen atya-fiúi kapcsolatra is következtethetünk, nem csupán azért. mert Horkai végig apókának szó-, Htja az írót, akit ugyan az igazgatójával történt beszélgetéskor még -lepocskondiá- zott. De menjünk tovább, újabb fikció következik: a Három a kislányt próbáló rendező, — miután szeretője férje, aki mellesleg Gál Szabó kezelőorvosa közli vele, hogy az író már csak két hétig ha él, s. mellesleg részt vesz a másnapi próbán — „kamuból” az egyik pillana- nalról a másikra próbálni kezdi a Jakobinusokat. Az álpróba révén Horkai és színészei egyre inkább belegabalyodnak a hazugsághínárba, de számukra a játék a legigazabb valóság, vannak pillanatok, amikor elhiszik leendő sikerüket a Jakobinusokban, noha tudják, a dráma nem kerül közönség elé. Másnap megérkezik az író, megnéz; a próbát, majd beleül a fényes miniszteriális gépkocsiba és távozik, azaz... hírnök jő, pihegve szól, az író nem ment el (?) Folytatódnak az álpróbák, hazugság, hazugság hátán, egészen az író haláláig, majd a társulat kólás-vod- kás-citromos itallal — az volt Gál Szabó kedvence — kábítja vissza magát a Három a kislány lagymatag hangulatába. Lombiktörténet, ám még ez sem lenne baj, de az már igen, hogy a következtetései is „kikevertek”. A „kitalá- ció” megbosszulja magát, ebben a közegben a realitások igazsága is felborul, a tiszta szándékokra is az alaphazugság árnyéka esik; Divatosan szólva: nem hisz1 szűk el a film „üzenetét” sem, mert az alapszituáció is erőszakolt, kitalált. A főhősnek, a mindent, mindenkinél jobban tudó filmbéli Ifjú Rendezőnek csak azt hisz- szűk el, hogy a színészeivel kegyetlen, s minden csődjéért mindig másokat hibáztat. Különben — ennyi talán a fellelhető tisztesség — véleményét-nem rejti véka alá, mindenki sza .. ., tehetségtelen, egy, csak egy legény van talpon a vidéken. (A film címe eredetileg: Vidékiek.) A jobb sorsra érdemes Udvaros Dorottya Horkai szeretőjének szerepében önmaga árnyéka, Szakácsi Sándor — az Ifjú Rendező — nagyot birkózott figurája végleteivel, szerepéből is következően a „mezőny legjobbja”, ám Linka György szinte hangtalan megjelenései árasztották a filmből a legtöbb erőt. Szalui András operatőri munkája egészen nagyvonalú, pontos, lényeglátó. logikus, mindemellett könnyed, szelleme-.. — ti — Mátyás és a Hunyadiak címmel tegnap kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. A reneszánsz kiállítás szomszédságában a magyar történelem legendássá vált alakjainak képzőművészeti ábrázolásait mutatják be. A különböző Mátyás- és Hunyadi-portrék, az életükhöz, a velük kapcsolatos nevezetes történelmi eseményekhez kapcsolódó alkotások a XVII—XX. század között születtek. Az olajfestményeket és a grafikákat híres mesterek készítették, így Benczúr Gyula, Mada- rász Viktor, Lotz Károly, Than Mór, Barabás Miklós. A tárlaton egy szobor vázlata is megtekinthető: az 1902- ben elkészült eredeti mű, — Mátyás király lovasszobra — Fadrusz János munkája rrja Kolozsvár főterén áll. A kiállítás június végéig tekinthető meg. A vita eldőlt Közös kutatások Zsebszámológépek az iskolákban Másfél évvel ezelőtt Budapest és Veszprém egy általános, közép- és szakközép- iskolájában egy-egy osztály minden tanulója kapott zsebszámológépe-, amelyet azután a matematika, a fizika, a mechanika és az elektronika, valamint a kémia órákon használnia is kellett. A hatást különböző tesztfeladatok alapján mérték le, az Országos Oktatástechnikai Központ munkatársai, s kedvező választ kaptak a ■kérdésekre, amelyek koráéiban vitát váltottak ki a pedagógusok körében. Így például nem korai-e a 10—11 éves gyerek kezébe számológépet adni, nem fejleszti-e ez vissza a számolókészséget? Nos a tapasztalatok szerint ,a gyerekeket a számológép összehasonlításra készteti, fejben is számolnak, és az eredményt összehasonlítják a gép által jelzettel. így inkább serkenti a gondolkodást, mintsem gátolja. A számológépek használatának szemléletformáló hatása is van, közelebb hozza a diákot a számítógéphez, a programozáshoz, egyszóval a számítástechnika alkalmazásához. Tudósküldöttség az Egyesült Államokban Kulcsár Kálmán akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével tegnap küldöttség utazott az Amerikai Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tudományos Társaságok Tanácsa vegyesbizottságának második ülésén. Az eszmecserén értékelték az elmúlt három év közös kutatási tevékenységét, valamint megtárgyalták és aláírták az 1983— 1985. évekre szóló munkatervet. r Kerámiák az Átriumba Munka közben A fazekasmesterség munkafolyamatait ábrázoló sorozat egy darabja A Népi Iparművészeti Tanács felkérésére önálló bemutatkozásra készül Sz. Nagy István, a karcagi Agyagipari Háziipari Szövetkezet művészeti vezetője. A Pannónia Szálloda Vállalat által a budapesti Atrium Hyatt Szállodában a nyár folyamán rendezendő népművészeti bemutatón más ipar- művészeti ágak mellett szerepel majd a karcagi fazekas kollekciója is. A fiatal népi iparművész ezúttal a hagyományos karcagi cserépedények mellett több új ji- gurális kerámiát is be kíván mutatni a szakmai, illetve a nagyközönség előtt. • Komahordó Fotó: T. Katona László
