Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

1983. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vélemények egy munkaprogramhoz Zagyvarékason Könnyebben alkalmazkodtak a jó kollektívák — Figyelem az óvodai jellemzéseknek —Az utógondozás akadályai A megyei pártbizottság ez év januárjában értékelte az oktatás-politikai határozat végrehajtását. Állásfoglalása alapján a megyei tanács munkaprogramot készít, amely magában foglalja a közoktatás fejlesztésének há­rom-négy évre szóló konkrét feladatait. A májusban meg­jelenő munkaprogram össze­állításához elengedhetetlen az oktató-nevelő munkát végző szakemberek, pedagó­gusok véleményének meg­hallgatása. Szerdán a Pe­dagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottsága rendkívüli ülésen "tárgyalta meg a jelentést az állami oktatás helyzetéről, valamint az intézkedési tervjavasla­tot az oktatás megyei fel­adatairól. Az. igen tartalmas, átfogó, ugyanakkor az apró részle­tekre is kiterjedő írásos anyagot Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője terjesztette elő. Szóbeli ki­egészítését hozzászólások kö­vették. Badart Lászlóné, a szolnoki Csanádi körúti Ál­talános Iskola igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy nem volt folyamatos és egységes a pedagógusok felkészítése az új tanterviből adódó fel­adatokra. Kevés volt az írá­sos segédanyag, szemléltető­eszköz. Ugyanakkor előtérbe kerültek a munkaközösségek, a jó kollektíváknál eredmé­nyesen, könnyen történt az átállás. Szólt a pályaválasz­tási problémáikról — misze­rint a szülő túlértékeli gyermeke képességeit, — va­lamint az iskolai tömeg- és minőségi sport' ellentétéről. Több hozzászóló felvetette, hogy nincs minden rendben az iskolaérettségi vizsgála­toknál. Az elmúlt években ugyanis sok „éretlen” gyer­mek is bekerült az első osz­tályba. Szabó Lászlóné szol­noki óvónő javasolta, hogy a jövőben az illetékesek ko­molyabban alapozzanak az óvodákban készített jellem­zésekre, mivel az több év tapasztalata alapján készült. Felvetette, hogy gyakran, helytelenül megbélyegzésnek számít, ha valakit a korek- ciós osztályba vesznek fel. Érdekes, sajátos területtel foglalkozott hozzászólásában Andirekovics Tamásné, a kis­újszállási kisegítő foglalkoz­tató iskola szakfelügyelője. F.lmondta, hogy sok gondot okoz az értelmi fogyatékos fiatalok munkába állítása. A kívánatos utógondozásnak számos akadálya van, pedig a fiatalok rászorulnának az intézmény segítségére» hogy könnyebben megtalálják he­lyüket a társadalomban. Megemlítette, hogy nehezen javul a szakos ellátottság a gyógypedagógia területén; a fiatal gyermekfelügyelők bé­re igen alacsony. Nyulász István, a Pedagó­gus Szakszervezet Központi Vezetőségének osztályveze­tő-helyettese kiemelte, hogy az országban, az elmúlt esz­tendőben, Szolnok megyében volt a legmagasabb a peda­gógusok körében a bérfel­használás aránya, 98,5 szá­zalék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulók mun­kára nevelését már az első osztályban, sőt, az óvodá­ban meg kell kezdeni, java­solta, hogy az iskola és kör­nyékének rendbentartásából a diákok intenzíven vegyék ki részüket. Kérte, hogy az egyes intézményekben ké­szített munkatervek konkré­tan rögzítsék a pedagógusok munkaköri kötelezettségeit. Posh Pét er né, a Pálfy János szakközépiskola tanára az őszi mezőgazdasági munka alaposabb előkészítését ja­vasolta, Szécsj Róbertné jászberényi pedagógus pedig a “vermekek iskolához való érzelmi kötődésének jelentő­ségét hangsúlyozta. A Pedagógus Szakszel ve­zet megyei Bizottsága a je­lentést, az intézkedési tervet a hozzászólásokkal kiegészít­ve elfogadta. — f — Japán gyermekkar Magyarországon A tokiói Asunaro gyer­mekkar március 26. és ápri­lis 1. között Magyarországon vendégszerepei a Jeunesses Musicales magyarországi szervezete, a Kórusok Orszá­gos Tanácsa, a Nemzetközi Kulturális Intézet és az Or­szágos Béketanács meghívá­sára. A kiváló japán kórus 1979- ben járt már Magyarorszá­gon, mostani látogatásának fő célja ismét az, hogy a repertoárjukon rendszeresen megszólaló Kodály-, Bárdos- és Szőnyi Erzsébet-kompozí- ciókat a szerzők hazájában is elénekelhessék. Műsoru­kon természetesen szerepel­nek japán komponisták alko­tásai is, valamint az egyete­mes kórusirodalom legismer­tebb művei. Magyarországi tartózkodá­suk alatt Setsuko Motegi és Noriyoshi Shimose vezény­letével háromszor lépnek pódiumra: március 28-án 18 órakor Budapesten, a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében, 30-án 18 órakor a nyíregyházi Me­gyei Művelődési Központ­ban, 31-én 19 órakor pedig a debreceni Aranybika Szálló koncerttermében. Mindhárom hangversenyen egy-egy kivá­ló hazai gyermekkar is köz­reműködik. A budapesti hangverseny érdekessége lesz, hogy a ja­pán és a magyar fiatalok Kodály Zoltán három művét: a Nagyszalontai köszöntőt, a Zöld erdőben című' kompo­zíciót és az Ave Mariát kö­zösen adják elő. Szerdán tavasz lesz Bemutató az Operett­színházban Fényes Szabolcs Szerdán tavasz lesz című új musical­jét ma mutatják be a Fővá­rosi Operettszínházban a budapesti tavaszi fesztivál keretében. Ebből az alkalom­ból pénteken a premier hely­színén sajtótájékoztatót tar­tottak, amelyen a zeneszerző, Bacsó Péter, a darab írója és Kerény; Gábor, az előadás rendezője találkozott az új­ságírókkal. A zenés játék fő­hőse egy fiatal tanár, aki el­határozza, hogy meggazdag­szik: felismerve az emberek magányosságát, társkereső kisvállalkozást szervez. Harminc éve költöztek be az úttörők Szolnokon a Kos­suth úti Tisza Antal Üttörő- házba. Havonta több mint kétezer gyermek keresi fel az intézményt, mely gazdag programmal várja az érdek­lődőket. Filmvetítésekkel, játszóház szervezésével segít abban, hogy a pajtások hasz­nosan töltsék el szabadidejü­ket. Ki-ki kedve és tehetsé­ge szerint tizenötféle szakkör - között válaszhat. A régi épület ma már szűknek bizonyul, a foglal­kozások egy részét különbö­ző iskolákban kell megtarta­ni. Éppen ezért várják már nagyon az új úttörőház át­adását, melyre előrelátható­lag az idén decemberben ke­rül sor. A képen: próbálnak a díszdobosok. Fotó; Korcnyi Éva Könyvtár az „udvarban” Klubok, irodalmi vetélkedők, házhoz viszik a könyveket A községekben, a falvak­ban a könyvtárak, a műve­lődési házak — vagy a klub­könyvtárak — jelentik több­nyire a kultúra, a közműve­lődés kizárólagos „hajlé­kait”. Munkájuktól nem ke­vesebb függ, mint a település lakóinak (izelfemi gyarapo­dása, ezáltal szemléletük, életmódjuk alakítása, formá­lása is. Feladataik jelentősé­gét, úgy véljük, senki sem vitatja, ám azt sem, hogy az ezek ellátásához szükséges feltételek sajnos napjainkban még nem mindenhol adottak. A megye községi könyvtárai is jónéhány gonddal küzde­nek. Működési feltételeik s tartalmi munkájuk igen el­térő képet mutat. Néhány ki­vételtől eltekintve kis alap­területen, megfelelő raktári helyiségek nélkül dolgoznak. Szinte „fehér hollónak” szá­mít az a kis községi könyv­tár, amelyik a helyben olva­sás lehetőségét is tudja biz­tosítani olvasóinak, holott ez iránt egyre inkább megnőtt az igény. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben, helyi pénz­forrásokból a .közeljövőben nem számíthatnak a községi könyvtárak nagyobb arányú fejlesztésre, tárgyi feltételeik lényeges javulására. Állomá­nyuk megfelelő gyarapítását, könyvvásárlásaikat is anya­gi gondok nehezítik. Kedvező tendenciák A személyi feltételek vi­szont örvendetesen javultak az utóbbi esztendőkben. Je­lenleg megyénkben a községi könyvtárosok 81 százaléka rendelkezik felső- vagy kö­zépfokú végzettséggel — il­letve a megyei könyvtár erő­feszítéseinek köszönhetően — könyvtárkezelői alapképzett­séggel. Az apró településeken azonban napjainkban is je­lentős a fluktuáció, s szak­képzett könyvtárosok alkal­mazása úgyszólván lehetetlen ezeken a helyeken. Mindezek ellenére is tapasztalhatók azonban kedvező tendenciák a községi könyvtárak mun­kájában. Az intézmények egyre inkább együttműkö­désre törekednek a különbö­ző üzemekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, szaporod­nak a közös rendezvények, író-olvasó találkozók. Több helyen — igaz, az országos és megyei közművelődési alapból kapott támogatások segítségével — zenei részleg, fonotéka kezdte meg műkö­dését, s az új szolgáltatás mindenképpen új közönséget, látogatókat vonz a könyvtá­rakba. A zagyvarékasi könyvtáro­sok s végső soron a könyv­tárba járók álma is egy ze­nei részleg kialakítása. — Lemezjátszónk ugyanis már van — mondja Zalabai Jánosné könyvtárvezető. — Az ÁIB támogatásából vet­tük 1981-ben. A fonotéka ki­alakítása azonban még vá­rat magára. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága idén február­ban tárgyalta a könyvtár helyzetét. Az ülésen is meg­állapították, hogy az intéz­mény működési feltételei az utóbbi esztendőkben lénye­gesen nem javultak. — Az épület rossz elhe­lyezkedése — a művelődési ház udvarában található —, körülményes megközelítése változatlanul gond — mond­ja a könyvtárvezető. — Igaz, 19.81-ben a helyiségeket, az ajtókat, ablakokat újrafes­tették, tavaly parkettát csi­szoltak, szőnyegeket cseréltek, így esztétikusabbá vált a kör­nyezet. A következő évek­ben azonban szükség volna a bútorzat felújítására. A technikai felszereltségünk minimális. Az említett egy lemezjátszón kívül mindösz- sze két diavetítőnk van. An­nak viszont rendkívül örü­lünk, hogy rendelkezünk ol­vasóteremmel, viszonylag kényelmes körülmények kö­zött tudjuk biztosítani a helyben olvasás lehetőségét. Zagyvarékas lakosainak 27,94 százaléka beiratkozott olvasója a könyvtárnak. Ez 974 embert jelent. A község­ben jelenleg háromezer- négyszáznyolcvanan élnek. Túlságosan nagy olvasói lét­számmal tehát nem büszkél­kedhet a könyvtár, az vi­szont eltér az általánostól, hogy olvadóinak több mint 60 százaléka 14 éven felüli. — Ez nem azt jelenti, hogy a fiatalok, a gyerekek olvasó­vá nevelését nem tartjuk fontos feladatunknak — jegyzi meg a könyvtárvezető. — Sokkal inkább azt, hogy az utóbbi években — éppen mert kevés felnőtt olvasónk volt — nagyobb gondot for­dítottunk arra, hogy a közép­iskolások, a középkorú és idősebb emberek is „felfe­dezzék” a könyvtárat, olvas­sanak. A könyvtárosok a kínálko­zó lehetőségekkel éltek, s él­nek. Évente két-három al­kalommal meghívják a szo­cialista brigádok vezetőit .be­széljék meg a könyvtár falai között ügyes-bajos dolgaikat, s ha úgy tetszik, vigyék el „jó hírüket” munkatársaik­nak. A könyvtár csaknem 20 ezer kötetes állományából le­tétet hozott létre a termelő­szövetkezeiben, minden év februárjában — a mezőgaz­dasági könyvhónap idején — kiállítást, szakelőadásokat rendez. Zagyvarékason is — mint bármely más hasonló községben — nagy gond előtt áll az ember, aki könyvekre akarja költeni a pénzét. A kínálat — az ABC-áruház- ban — meglehetősen szerény. Tavaly az ünnepi könyvhét idején mégis több ezer forint értékű könyv talált gazdára. A könyvtár a baromfifeldol­gozó íi/jem kollektívájával közösen a főutcán vert sát­rat, s kínálta a községben ritkaságszámba menő „por­tékát”, a könyvet. Ebéd mellé könyv — Sok eljáró dolgozó él Zagyvarékason — folytatja Zalabai Jánosné. — Közülük is iratkoznak be a könyvtár­ba. Főleg akkor keresnek fel bennünket, ha a munkahe­lyükön valamilyen vetélke­dőre készülnek, de kölcsö­nöznek könyveket is. Az ál­talános iskolából kikerülő tizenévesek is többnyire „in­gázókká” válnak, de szeren­csére visszajárnak a könyv­tárba. A múlt év szeptembe­rétől a könyvtárban műkö­dik az ifivezetők klubja. Iro­dalmi vetélkedőket, előadá­sokat rendezünk számukra, s úgyszólván nincs olyan al­kalom, hogy könyvek nélkül térnének haza a foglalkozá­sokról. A községben egyre több a nyugdíjas, idős ember. Ezért is alakítottunk ki leté­ti könyvtárat az öregek nap­közi otthonában, de gyakran el is látogatunk hozzájuk. Könyveket ajánlunk, fetolr- vasunk. Azoknak az idős embereknek pedig, akik betegségük miatt már nehe­zen mozdulnak otthonról, a házi gondozók az ebéd, a gyógyszer mellett könyveket is visznek. Természetesen még számtalan teendőnk van annak érdekében, hogy a fel­nőtt lakosság mindegyik ré­tege éljen a könyvtár szol­gáltatásaival. Sajnos azt ta­pasztaltuk, hogy a több sza­bad idő — az ötnapos mun­kahét bevezetése *— sem len­dített lényegesen az olvasá­si kedven, a kölcsönzött kö­tetek száma csökkent az idén. A feltételek javítását tervezik A könyvtárat természete­sen a gyerekek is jól isme­rik. Már óvodás korukban ellátogatnak ide, iskolába lépve pedig egyre gyakorib­bá válnak ezek a látogatá­sok. Könyvtárismereti, könyvtárhasználati órákat, úttörőfoglalkozásokat tarta­nak, a 3—4. osztályosok könyvbarát köré is itt talált otthonra. Legutóbb pedig többfordulós irodalmi vetél­kedőn vettek részt a felsőta­gozatosok. Az eredmény — a megszerzett tudás mellett — százötven új beiratkozott felnőtt olvasó, főleg a gyere­kek szülei közül. — Reméljük, ez nem csu­pán a statisztikánkon javí­tott — jegyzi meg Zalabainé. — A gyerekeken keresztül legkönnyebb a felnőttek kö­zelségébe jutni, egyelőre még többnyire ők is viszik haza az olvasmányt a családnak, a szülőknek csak ritkán jut idejük könyvtárba járni. A zagyvarékasi könyvtár két fiókkönyvtárat is működ­tet, egyiket a Vasúti újtele­pen, másikat Szászberek­alsón. A könyvtárosi felada­tokat két szakképzett könyv­táros látja el. Évente 35 ezer forintot fordíthatnak az ál­lomány gyarapítására, ez azt jelenti, hogy egy lakosra tíz forint könyvbeszerzési összeg jut évente, ez több a megyei és az országos átlag­nál. A februári végrehajtó bizottsági ülésen a működési körülmények javítását — a könyvtári berendezés felújí­tását — a technikai felsze­reltség bővítését — hangle­mezek, diafilmek folyamatos vásárlását is feladatként határozták meg. T. E. A villámcsapás után Helyreállítják a hortobágyi fogadót Derkovits­ösztöndíjasok kiállítása A Derkovits-ösztöndíjasok műveiből nyílt kiállítás teg­nap a Műcsarnokban. A tár­laton 30 művész — az ösz­töndíj I.. II. és III. évfolya­mának 10—10 alkotója — „számol be” az utóbbi egy évben végzett munkájáról. A D.erkovits-őszt und íjat 1957 óta pályázhatják meg a 35 évnél nem idősebb, főis­kolát végzett, vagy autodi­dakta művészek. A szobrászok, festők és grafikusok munkái április 10-ig tekinthetők meg. Az elmúlt nyár derekán villámcsapás után leégett a Hortobágy nyugati kapujá­nál a 33-as út melletti Pat­kós Csárda szomszédságában álló — ali" öt esztendővel ezelőtt elkészült — Fogadó­ház két épülete. A nemzeti park szakembe­reinek irányításával hozzá­kezdtek helyreállításához, hogy utána ismét elhelyez­hessék benne a kimentett kiállítási anyagot. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közö­sen rendezik meg a nyáron már ismét látható „Móricz Hortobágya” című kiállítást; a korabeli pusztai, pásztor­életet a nagy író kiállított művein keresztül mutatják be. Móricz eredeti hangját is hallani lehet majd lemezről. Ugyancsak a kiállítási te­remben kapnak helyet a Hortobágy neves festőjének, Boromisza Tibornak az al­kotásai. A tervek szerint a puszta legnagyobb rendezvényének idején, a nyári »hortobágyi lovasnapókon már ismét fo­gadják a látogatókat.

Next

/
Thumbnails
Contents