Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
1983. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vélemények egy munkaprogramhoz Zagyvarékason Könnyebben alkalmazkodtak a jó kollektívák — Figyelem az óvodai jellemzéseknek —Az utógondozás akadályai A megyei pártbizottság ez év januárjában értékelte az oktatás-politikai határozat végrehajtását. Állásfoglalása alapján a megyei tanács munkaprogramot készít, amely magában foglalja a közoktatás fejlesztésének három-négy évre szóló konkrét feladatait. A májusban megjelenő munkaprogram összeállításához elengedhetetlen az oktató-nevelő munkát végző szakemberek, pedagógusok véleményének meghallgatása. Szerdán a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottsága rendkívüli ülésen "tárgyalta meg a jelentést az állami oktatás helyzetéről, valamint az intézkedési tervjavaslatot az oktatás megyei feladatairól. Az. igen tartalmas, átfogó, ugyanakkor az apró részletekre is kiterjedő írásos anyagot Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője terjesztette elő. Szóbeli kiegészítését hozzászólások követték. Badart Lászlóné, a szolnoki Csanádi körúti Általános Iskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy nem volt folyamatos és egységes a pedagógusok felkészítése az új tanterviből adódó feladatokra. Kevés volt az írásos segédanyag, szemléltetőeszköz. Ugyanakkor előtérbe kerültek a munkaközösségek, a jó kollektíváknál eredményesen, könnyen történt az átállás. Szólt a pályaválasztási problémáikról — miszerint a szülő túlértékeli gyermeke képességeit, — valamint az iskolai tömeg- és minőségi sport' ellentétéről. Több hozzászóló felvetette, hogy nincs minden rendben az iskolaérettségi vizsgálatoknál. Az elmúlt években ugyanis sok „éretlen” gyermek is bekerült az első osztályba. Szabó Lászlóné szolnoki óvónő javasolta, hogy a jövőben az illetékesek komolyabban alapozzanak az óvodákban készített jellemzésekre, mivel az több év tapasztalata alapján készült. Felvetette, hogy gyakran, helytelenül megbélyegzésnek számít, ha valakit a korek- ciós osztályba vesznek fel. Érdekes, sajátos területtel foglalkozott hozzászólásában Andirekovics Tamásné, a kisújszállási kisegítő foglalkoztató iskola szakfelügyelője. F.lmondta, hogy sok gondot okoz az értelmi fogyatékos fiatalok munkába állítása. A kívánatos utógondozásnak számos akadálya van, pedig a fiatalok rászorulnának az intézmény segítségére» hogy könnyebben megtalálják helyüket a társadalomban. Megemlítette, hogy nehezen javul a szakos ellátottság a gyógypedagógia területén; a fiatal gyermekfelügyelők bére igen alacsony. Nyulász István, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének osztályvezető-helyettese kiemelte, hogy az országban, az elmúlt esztendőben, Szolnok megyében volt a legmagasabb a pedagógusok körében a bérfelhasználás aránya, 98,5 százalék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulók munkára nevelését már az első osztályban, sőt, az óvodában meg kell kezdeni, javasolta, hogy az iskola és környékének rendbentartásából a diákok intenzíven vegyék ki részüket. Kérte, hogy az egyes intézményekben készített munkatervek konkrétan rögzítsék a pedagógusok munkaköri kötelezettségeit. Posh Pét er né, a Pálfy János szakközépiskola tanára az őszi mezőgazdasági munka alaposabb előkészítését javasolta, Szécsj Róbertné jászberényi pedagógus pedig a “vermekek iskolához való érzelmi kötődésének jelentőségét hangsúlyozta. A Pedagógus Szakszel vezet megyei Bizottsága a jelentést, az intézkedési tervet a hozzászólásokkal kiegészítve elfogadta. — f — Japán gyermekkar Magyarországon A tokiói Asunaro gyermekkar március 26. és április 1. között Magyarországon vendégszerepei a Jeunesses Musicales magyarországi szervezete, a Kórusok Országos Tanácsa, a Nemzetközi Kulturális Intézet és az Országos Béketanács meghívására. A kiváló japán kórus 1979- ben járt már Magyarországon, mostani látogatásának fő célja ismét az, hogy a repertoárjukon rendszeresen megszólaló Kodály-, Bárdos- és Szőnyi Erzsébet-kompozí- ciókat a szerzők hazájában is elénekelhessék. Műsorukon természetesen szerepelnek japán komponisták alkotásai is, valamint az egyetemes kórusirodalom legismertebb művei. Magyarországi tartózkodásuk alatt Setsuko Motegi és Noriyoshi Shimose vezényletével háromszor lépnek pódiumra: március 28-án 18 órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében, 30-án 18 órakor a nyíregyházi Megyei Művelődési Központban, 31-én 19 órakor pedig a debreceni Aranybika Szálló koncerttermében. Mindhárom hangversenyen egy-egy kiváló hazai gyermekkar is közreműködik. A budapesti hangverseny érdekessége lesz, hogy a japán és a magyar fiatalok Kodály Zoltán három művét: a Nagyszalontai köszöntőt, a Zöld erdőben című' kompozíciót és az Ave Mariát közösen adják elő. Szerdán tavasz lesz Bemutató az Operettszínházban Fényes Szabolcs Szerdán tavasz lesz című új musicaljét ma mutatják be a Fővárosi Operettszínházban a budapesti tavaszi fesztivál keretében. Ebből az alkalomból pénteken a premier helyszínén sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a zeneszerző, Bacsó Péter, a darab írója és Kerény; Gábor, az előadás rendezője találkozott az újságírókkal. A zenés játék főhőse egy fiatal tanár, aki elhatározza, hogy meggazdagszik: felismerve az emberek magányosságát, társkereső kisvállalkozást szervez. Harminc éve költöztek be az úttörők Szolnokon a Kossuth úti Tisza Antal Üttörő- házba. Havonta több mint kétezer gyermek keresi fel az intézményt, mely gazdag programmal várja az érdeklődőket. Filmvetítésekkel, játszóház szervezésével segít abban, hogy a pajtások hasznosan töltsék el szabadidejüket. Ki-ki kedve és tehetsége szerint tizenötféle szakkör - között válaszhat. A régi épület ma már szűknek bizonyul, a foglalkozások egy részét különböző iskolákban kell megtartani. Éppen ezért várják már nagyon az új úttörőház átadását, melyre előreláthatólag az idén decemberben kerül sor. A képen: próbálnak a díszdobosok. Fotó; Korcnyi Éva Könyvtár az „udvarban” Klubok, irodalmi vetélkedők, házhoz viszik a könyveket A községekben, a falvakban a könyvtárak, a művelődési házak — vagy a klubkönyvtárak — jelentik többnyire a kultúra, a közművelődés kizárólagos „hajlékait”. Munkájuktól nem kevesebb függ, mint a település lakóinak (izelfemi gyarapodása, ezáltal szemléletük, életmódjuk alakítása, formálása is. Feladataik jelentőségét, úgy véljük, senki sem vitatja, ám azt sem, hogy az ezek ellátásához szükséges feltételek sajnos napjainkban még nem mindenhol adottak. A megye községi könyvtárai is jónéhány gonddal küzdenek. Működési feltételeik s tartalmi munkájuk igen eltérő képet mutat. Néhány kivételtől eltekintve kis alapterületen, megfelelő raktári helyiségek nélkül dolgoznak. Szinte „fehér hollónak” számít az a kis községi könyvtár, amelyik a helyben olvasás lehetőségét is tudja biztosítani olvasóinak, holott ez iránt egyre inkább megnőtt az igény. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben, helyi pénzforrásokból a .közeljövőben nem számíthatnak a községi könyvtárak nagyobb arányú fejlesztésre, tárgyi feltételeik lényeges javulására. Állományuk megfelelő gyarapítását, könyvvásárlásaikat is anyagi gondok nehezítik. Kedvező tendenciák A személyi feltételek viszont örvendetesen javultak az utóbbi esztendőkben. Jelenleg megyénkben a községi könyvtárosok 81 százaléka rendelkezik felső- vagy középfokú végzettséggel — illetve a megyei könyvtár erőfeszítéseinek köszönhetően — könyvtárkezelői alapképzettséggel. Az apró településeken azonban napjainkban is jelentős a fluktuáció, s szakképzett könyvtárosok alkalmazása úgyszólván lehetetlen ezeken a helyeken. Mindezek ellenére is tapasztalhatók azonban kedvező tendenciák a községi könyvtárak munkájában. Az intézmények egyre inkább együttműködésre törekednek a különböző üzemekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, szaporodnak a közös rendezvények, író-olvasó találkozók. Több helyen — igaz, az országos és megyei közművelődési alapból kapott támogatások segítségével — zenei részleg, fonotéka kezdte meg működését, s az új szolgáltatás mindenképpen új közönséget, látogatókat vonz a könyvtárakba. A zagyvarékasi könyvtárosok s végső soron a könyvtárba járók álma is egy zenei részleg kialakítása. — Lemezjátszónk ugyanis már van — mondja Zalabai Jánosné könyvtárvezető. — Az ÁIB támogatásából vettük 1981-ben. A fonotéka kialakítása azonban még várat magára. A községi tanács végrehajtó bizottsága idén februárban tárgyalta a könyvtár helyzetét. Az ülésen is megállapították, hogy az intézmény működési feltételei az utóbbi esztendőkben lényegesen nem javultak. — Az épület rossz elhelyezkedése — a művelődési ház udvarában található —, körülményes megközelítése változatlanul gond — mondja a könyvtárvezető. — Igaz, 19.81-ben a helyiségeket, az ajtókat, ablakokat újrafestették, tavaly parkettát csiszoltak, szőnyegeket cseréltek, így esztétikusabbá vált a környezet. A következő években azonban szükség volna a bútorzat felújítására. A technikai felszereltségünk minimális. Az említett egy lemezjátszón kívül mindösz- sze két diavetítőnk van. Annak viszont rendkívül örülünk, hogy rendelkezünk olvasóteremmel, viszonylag kényelmes körülmények között tudjuk biztosítani a helyben olvasás lehetőségét. Zagyvarékas lakosainak 27,94 százaléka beiratkozott olvasója a könyvtárnak. Ez 974 embert jelent. A községben jelenleg háromezer- négyszáznyolcvanan élnek. Túlságosan nagy olvasói létszámmal tehát nem büszkélkedhet a könyvtár, az viszont eltér az általánostól, hogy olvadóinak több mint 60 százaléka 14 éven felüli. — Ez nem azt jelenti, hogy a fiatalok, a gyerekek olvasóvá nevelését nem tartjuk fontos feladatunknak — jegyzi meg a könyvtárvezető. — Sokkal inkább azt, hogy az utóbbi években — éppen mert kevés felnőtt olvasónk volt — nagyobb gondot fordítottunk arra, hogy a középiskolások, a középkorú és idősebb emberek is „felfedezzék” a könyvtárat, olvassanak. A könyvtárosok a kínálkozó lehetőségekkel éltek, s élnek. Évente két-három alkalommal meghívják a szocialista brigádok vezetőit .beszéljék meg a könyvtár falai között ügyes-bajos dolgaikat, s ha úgy tetszik, vigyék el „jó hírüket” munkatársaiknak. A könyvtár csaknem 20 ezer kötetes állományából letétet hozott létre a termelőszövetkezeiben, minden év februárjában — a mezőgazdasági könyvhónap idején — kiállítást, szakelőadásokat rendez. Zagyvarékason is — mint bármely más hasonló községben — nagy gond előtt áll az ember, aki könyvekre akarja költeni a pénzét. A kínálat — az ABC-áruház- ban — meglehetősen szerény. Tavaly az ünnepi könyvhét idején mégis több ezer forint értékű könyv talált gazdára. A könyvtár a baromfifeldolgozó íi/jem kollektívájával közösen a főutcán vert sátrat, s kínálta a községben ritkaságszámba menő „portékát”, a könyvet. Ebéd mellé könyv — Sok eljáró dolgozó él Zagyvarékason — folytatja Zalabai Jánosné. — Közülük is iratkoznak be a könyvtárba. Főleg akkor keresnek fel bennünket, ha a munkahelyükön valamilyen vetélkedőre készülnek, de kölcsönöznek könyveket is. Az általános iskolából kikerülő tizenévesek is többnyire „ingázókká” válnak, de szerencsére visszajárnak a könyvtárba. A múlt év szeptemberétől a könyvtárban működik az ifivezetők klubja. Irodalmi vetélkedőket, előadásokat rendezünk számukra, s úgyszólván nincs olyan alkalom, hogy könyvek nélkül térnének haza a foglalkozásokról. A községben egyre több a nyugdíjas, idős ember. Ezért is alakítottunk ki letéti könyvtárat az öregek napközi otthonában, de gyakran el is látogatunk hozzájuk. Könyveket ajánlunk, fetolr- vasunk. Azoknak az idős embereknek pedig, akik betegségük miatt már nehezen mozdulnak otthonról, a házi gondozók az ebéd, a gyógyszer mellett könyveket is visznek. Természetesen még számtalan teendőnk van annak érdekében, hogy a felnőtt lakosság mindegyik rétege éljen a könyvtár szolgáltatásaival. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a több szabad idő — az ötnapos munkahét bevezetése *— sem lendített lényegesen az olvasási kedven, a kölcsönzött kötetek száma csökkent az idén. A feltételek javítását tervezik A könyvtárat természetesen a gyerekek is jól ismerik. Már óvodás korukban ellátogatnak ide, iskolába lépve pedig egyre gyakoribbá válnak ezek a látogatások. Könyvtárismereti, könyvtárhasználati órákat, úttörőfoglalkozásokat tartanak, a 3—4. osztályosok könyvbarát köré is itt talált otthonra. Legutóbb pedig többfordulós irodalmi vetélkedőn vettek részt a felsőtagozatosok. Az eredmény — a megszerzett tudás mellett — százötven új beiratkozott felnőtt olvasó, főleg a gyerekek szülei közül. — Reméljük, ez nem csupán a statisztikánkon javított — jegyzi meg Zalabainé. — A gyerekeken keresztül legkönnyebb a felnőttek közelségébe jutni, egyelőre még többnyire ők is viszik haza az olvasmányt a családnak, a szülőknek csak ritkán jut idejük könyvtárba járni. A zagyvarékasi könyvtár két fiókkönyvtárat is működtet, egyiket a Vasúti újtelepen, másikat Szászberekalsón. A könyvtárosi feladatokat két szakképzett könyvtáros látja el. Évente 35 ezer forintot fordíthatnak az állomány gyarapítására, ez azt jelenti, hogy egy lakosra tíz forint könyvbeszerzési összeg jut évente, ez több a megyei és az országos átlagnál. A februári végrehajtó bizottsági ülésen a működési körülmények javítását — a könyvtári berendezés felújítását — a technikai felszereltség bővítését — hanglemezek, diafilmek folyamatos vásárlását is feladatként határozták meg. T. E. A villámcsapás után Helyreállítják a hortobágyi fogadót Derkovitsösztöndíjasok kiállítása A Derkovits-ösztöndíjasok műveiből nyílt kiállítás tegnap a Műcsarnokban. A tárlaton 30 művész — az ösztöndíj I.. II. és III. évfolyamának 10—10 alkotója — „számol be” az utóbbi egy évben végzett munkájáról. A D.erkovits-őszt und íjat 1957 óta pályázhatják meg a 35 évnél nem idősebb, főiskolát végzett, vagy autodidakta művészek. A szobrászok, festők és grafikusok munkái április 10-ig tekinthetők meg. Az elmúlt nyár derekán villámcsapás után leégett a Hortobágy nyugati kapujánál a 33-as út melletti Patkós Csárda szomszédságában álló — ali" öt esztendővel ezelőtt elkészült — Fogadóház két épülete. A nemzeti park szakembereinek irányításával hozzákezdtek helyreállításához, hogy utána ismét elhelyezhessék benne a kimentett kiállítási anyagot. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezik meg a nyáron már ismét látható „Móricz Hortobágya” című kiállítást; a korabeli pusztai, pásztoréletet a nagy író kiállított művein keresztül mutatják be. Móricz eredeti hangját is hallani lehet majd lemezről. Ugyancsak a kiállítási teremben kapnak helyet a Hortobágy neves festőjének, Boromisza Tibornak az alkotásai. A tervek szerint a puszta legnagyobb rendezvényének idején, a nyári »hortobágyi lovasnapókon már ismét fogadják a látogatókat.
