Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
1983. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkatársunk beszámolója MM—avagy mintavásár Lipcsében Négy aranyat hoztak a magyarok Minden bizonnyal sokan jártaik már az évenként ismétlődő lipcsei vásárban, és a pavilonok között nézelődve talán nem is gondoltak anra, hogy már 800 éves hagyománya van a „vásározásinak” itt Lipcse még a városjog- gal egyidőben kapta meg vásár rendezéséinek jogát. Az északi kapu mögött áll a vásár második legnagyobb kiállítójának, a Szovjetuniónak ízlésesen stilizált pavilonja Megtárgyalta a Minisztertanács Csökkenthető az építkezési hiba Ilyenkor tavasszal szinte duplájára nő a lakosság létszáma az NDK második legnagyobb városában. A szállodáik, kollégiumok és éttermeik zsúfolásig ' telnek sőt 100 kilométeres körzetben sem könnyű szállást találni. A szó szoros értelmében az egész település vásárrá alakul át, a műszaki szakbemutatókon kívül még a város belsejében úgynevezett vásárházakban is megrendezik különböző iparágak szakkiállításait. A villamosok autóbuszok különjáratain kívül ezer taxi hozza-viszi a vásár iránit érdeklődőket. A bejáratok előtt jellegzetes kettős M betű áll, amelyek jelentése: Mustermesse (mintavásár). Az idei mottóját számos tábla hirdeti: „A nemzetközi kereskedelemért és technikai haladásért” A vásárváros területén információs házacskák állmaik, aihoil precízen tájékoztatják a járatlan érdeklődőket, hogy a 340 ezer négyzetméternyi területen a huszonhárom csarnokban és több tucat pavilonban a 9 ezer kiállító termékei hol találhatók. A vásárban a már ismert kiállítók nem kis meglepetéssel szolgáltak, például a kék-fehér színű Fortschritt mezőgazdasági gépek egytől-egyig új, sötétebb rphába öltöztek. A kombinált zászlójának színe sem a régii kék-fehér, átváltozott zöld-pirosra. A szabadtéren álil az új E—516 B jelű betakarítógép amelyet modern ellenőrzőműszerrel szereltek fel. a sziemveszteségmérő és ellenőrző monitorral erre mondják azt, hogy mindent tud. Ismerős is akad a magyar nézelődő számára a A Gabona Tröszt, a Tejipari Vállalatok Trösztje és a Sütőipari Vállalatokat képviselő Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság közleményt adott ki egyes, a szabadáras kategóriába sorolt termékeik árváltozásáról. A közlemény szerint az átváltozások azért váltak szükségessé, mert az utóbbi időszakban az említett iparágak termékeihez felhasznált alao- anyagok, főként a csomagoló és más segédanyagok megnövekedett árai, valamint a magasabb fuvardíjak számottevően megemelték a feldolgozás, illetve a forgalmazás költségeit. A költségnövekmény egy részét a vállalatok viselik, más része azonban a termelői árakat növeli. A színes Fortschritt pavilonban; a gépelnék elektronikus berendezéseit tesztelő műszerek között, a szolnoki Agroker címkéjével ellátott, ellenőrző műszertáska fekszik, amelynek gyártója a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Termelő- szövetkezet. Gyors közvéle- miényikutatás, eredménye: az újdonság tetszik. Szakembernek csemege a nálunk is használt markológépek újabb típusainak bemutatója, a változatos betakarítóadapterek. ikaszá- lógépelk kollekciója. Bulgáriáiból emelőgépek, targoncák érkeztek, Lengyelországból földnyesők. Negyven magyar kiállító vállalkozott arra, hogy áruválasztékát bemutassa, ösz- szesen 3500 négyzetméteren. A legújabb ellenőrzőberen- dezések, elektronikai vizs- gátóműszerek sok nézőt vonzanak. Az új komputertermelői árnövekedést a forgalmazott termékek túlnyomó részét kitevő alapvető élelmiszereknél a költségvetés megtéríti. A termelői árnövekedés a sütőipari termékforgalomnak értékben mintegy 10 százalékánál érinti a fogyasztói árakat. Az áremelkedés a választékosabb igényeket kielégítő, főleg töltelékes finom pékárukra terjed ki, mértéke a sütőipari termékek teljes forgalmára vetítve mintegy 1 százalék. Az érintett termékek ára átlagosan 10 százalékkal nő. A lekváros bukta darabonkénti ára 2,30 forintról 2,50-re, a túrós batyué 2,60-ról 2,80-ra, a túrós táskáé 3,30-ról 3,50-re, a kakaós csigáé 2,30-ról 2,40-re és a szisztémát bemutató Videoton. a Tungsram, a Ni- kex, a Transelekitro és sok máis hazad gyártó terméke mellett ott a tábla, kiállítója pályázik a tavaszi vásár aranyérmére. A vásárváros főleg mdik- roelektroniiká val fogla lkoz ó kiállítása után érdemes utazni a néhány villamos- megállónyiira lévő vásárhá- zaikhóz ahol a 17 óriási kiállítóhelyen a weimari textíliától, a Tainnimpex bőr- ár úján túl, az 1200 magyar és lidegeninyelvű könyv található, s nagyformátumú poszterek, tériképek hirdetik mit tud a magyar nyomdaipar. Az egzotikumok kedvelőinek Nicaragua, Szíria, Mexikó kiállítói szolgálnak látvánnyal. Akiinek ez seim elég a „lábfájáshoz”, az idegenforgalmi hivatalok késő estig kínálják a jegyeket az érdekesebbnél érdekesebb hanigversienyek, klubok, találkozók programjaira. Amit nem sikerüli az üzletembereknek a vásáron megbeszélni, az terítékre kerülhet a fehér asztalok mellett. Szerda délelőtt adták át aiz aranyérmeket a magyar kiálllítáknák. A Mikroelektronikai Vállalat elektron- sugaras porlasztója, a veszprémi Mezőgépgyártó Vállalat Stenimob magasnyomású zsírtalanító készüléke, a debreceni — ugyancsak Mezőgép — növényvédő permetezőgépe valamim t a Fabulon Ikrám - habfürdője kapott elismerő kitüntetést. A vásár a hét végéin zárja — a ikét M mögötti — kapuit. Kép és szöveg Forgács Tibor 0,25 kg-os mákos beiglié 17 forintról 19,20-ra emelkedik. A malomipari termékek közül három termék fogyasztói árát emelik, a hántolt borsóét kilogrammonként 12,30-ról 13 forintra, a hántolt árpáét 10,10-ről 10.50-re és a rizslisztét 27,20-ról 29,10-re. A tejipari termékek túlnyomó többségénél a fogyasztói árak nem változnak, ennek következtében az áremelés a teljes forgalomra vetítve mindössze 0,5 százalékot tesz ki. Az érintett termékek közül például az ízesített krémtúró dobozonként 20 fillérrel, a kávéteiszín darabonként 30 fillérrel drágul. Az árváltozások 1983. március 18-ával lépnek életbe. Előadás a jogalkalmazásról A Jogász Szövetség Szolnok megyei szervezetének felkérésére tegnap Szolnokon, a főügyészség tanácskozótermében a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről tartott előadást dr. Szabó István, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya igazságügyi alosztályának vezetője. Az előadáson és azt követő konzultáción részt vettek bírák, ügyészek, ügyvédek és a rendőr-főkapitányság vezetői. A Centrumban Új érdekeltségi rendszer Üj jövedelemérdekeltségi rendszert dolgoztak ki a salgótarjáni Centrum Áruházban. A nyereségcentrikus ösztönzés április 1-én lép életbe, elsőként az országos hálózat áruházai között. A nyereségcentrikusság mindjárt ki is fejezi a lényegi különbséget a korábban alkalmazott érdekeltségi rendszerektől, amelyek a kereskedelmi dolgozók jutalékát — tekintet nélkül a nyereségre —, a forgalomtól tette függővé. Az új premizálás egy megállapodáson alapul, amelyet az áruház vezetői egy- egy osztály vezetőivel, dolgozóival kötnek miután egyetértésre jutnak az elérendő minimális nyereségben, valamint a feladat teljesítése esetén kifizetendő prémium összegében. Amennyiben ezt a „nyereségtervet” túlteljesítik a többletnyereség tíznegyven százalékát kapják meg, és a végzett munka arányában egymás közt kiosztják. A többletnyereséggel negyedévenként számolnak él, s a dolgozók előlegként megkapják a prémium egy részét. A végső rovancsolás az év végén történik, amelynek kimenetelébe az osztályok leltáreredménye is beleszámít. Az ú) módszertől az áruház vezetői a dolgozók mintegy huszonöt százalékos jövedelememelkedését várják., ugyanennyi, tehát huszonöt százalékos áruházi nyereségnövekedés mellett. Az új anyagi érdekeltségi rendszerhez az osztályok meglehetősen nagy önállóságot kapnak, amivel fokozott felelősség is jár. Az önállóság vonatkozik például a költséggazdálkodásra, az áru- beszerzés forrásaira. A karcagi üveggyár az Üvegipari Művekhez tartozik, amelynek egységei között minden pénzforrás (fejlesztési alap, bér) belső érdekeltségi rendszer szerint, a végzett munl^a, az ered-, ményesség arányában osztódik szét. Az elmúlt években Karcagra bizony nem sok jutott. Itt évente 2 százalékos volt a bérfejlesztés, míg a társgyáraknál — eredményük arányában — a 6—9 százalékot is elérte. Az Üvegipari Művekkel együtt most a karcagi gyár is „bekerült” egy új bérszabályozási kísérletbe. A két évig tartó próbába összesen 24 kisebb-nagyobb vállalatot vontak be. Az új modell lényege: a nyereségesség, társulva a tőkés export folyamatos fejlesztésével és a gazdaságosabb termeléssel, alapja a pénzek elosztásának. Az új rendszerben például előny a létszám csökkentése, hiszen a bérszínvonal emelésére felhasználható az így megtakarított bér fele. Karcagon idén 5 százalékos létszámcsökkenést ter-t veztek, ez összesen 20 dolgozó távozását jelenti. Nem központi beavatkozással akarják elérni a munkások Az építőipari munka meny- nyisége iránti igények — a beruházások mérséklődésével — az utóbbi időben csökkentek, a megbízható minőséget azonban most már azok a rendelők is megkövetelik, akik korábban esetleg azzal is beérték, ha gyengébb minőségben is, de elkészült a beruházás. Az építkezések piacán is fokozatosan változó helyzet, a növekvő követelmények hatásai már érzékelhetőek: a statisztikai felmérések szerint 1982-ben az állami építőipar hibáiból származó utólSgos javítások értéke mintegy harminc százalékkal csökkent, hasonló javulást mutatott ki 1982 végén a KSH reprezentatív felmérése a lakásépítkezéseken is. Ritkább a rosszul záró ajtó-ablak, a pontatlanul felszerelt csővezeték. Egyelőre azonban a kedvező irányzatnak csak a kezdetéről van szó, mert — különösen az építkezések befejező munkáinál — továbbra is gyakori a hiba. Sokhelyütt továbbra sem megbízhatóak a tetőszigetelések, jogos kifogások hangzanak el a lakások tapétázására, burkolására, a fűtőberendezések minőségére és gondatlan szerelésére. Az elemzések szerint a hibákban tervezési, anyag- és szerkezetgyártási és építői gondatlanságok, pontatlanságok egyaránt közrejátszanak. A tapasztalatok összegzése alapján az ÉVM intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy most már gyorsuló ütemben hárítsák el a minőség javításának akadályait. Kettős feladatról van szó. Egyrészt egyedi intézkedésekről, amelyekkel — mindenekelőtt a lakásépítkezéseknél — segítik a kivitelezés ütemességét, szigorítják az ellenőrzést, s ha állami építkezésről van szó, felelősségre vonják a mulasztókat. Ezektől az intézkedésektől azonban csak részeredmények várhatók. Á teljesebb megoldáshoz a gazdálkodás rendszerének átfogó korszerűsítése szükséges, amelynek legfőbb eszközei a vállalkozási tevékenység, a verseny kibontakoztatása, az építőipar szervezeti struktúrájának korszerűsítése és a vállalati belső irányítási rendszer továbbfejlesztése. Az ÉVM, mint piacfelügyeszámának csökkenését, hanem a természetes lemorzsolódás folytán megüresedett helyekre más területekről irányítanak át dolgozókat, kiválasztva az adott munkára legalkalmasabb embert. A program hatása máris érződik: nőtt a munkahely becsülete, csökkent a kilépők száma. Az Üvegipari Művek 11 gyára tavaly 800 millió forintos nyereséget ért el, 610 millió forint tőkés export teljesítése mellett. A ’83-ra tervezett 6 százalékos bér- fejlesztéshez mindkét összeget 50 millió forintra kell megnövelni. Mit tehet ezért a négy éven át veszteséges karcagi gyár? Legkevesebb — mondják — hogy nullára csökkentik a veszteséget, bár a gyáriak még némi nyereség „megtermelésében” is bíznak. Ennek előkészítését már tavaly elkezdték. Termékeiknek nagy része eddig is ipari célra gyártott üveg volt, ezek aránya most tovább növekedett. A díszműáru termelését mérsékelték, kiválogatva azokat a tárgyakat, amelyek gyártása gazdaságos, értékesítése könnyű. A piaci viszonyokat mérlegelve ezeknek az üvegtárgyakleti hatóság olyan helyzetet teremt, hogy az építőiparban és annak háttériparában is érdekeltekké váljanak a vállalatok, a vállalkozók a munka minőségének javításában. Ezért kezdeményezik különféle kötöttségek feloldását, a Magyar Kereskedelmi Kamarával és a pénzintézetekkel együttműködve támogatja a versenytárgyalásos rendszer elterjesztését, szorgalmazza a monopolhelyzetek megszüntetését, a vállalati szervezeti döntési, irányítási rendszer továbbfejlesztését, támogatja a közvetlen piaci lakásértékesítési formák érvényesítését. A piacszabályozással olyan nehézségek megoldását segít feloldani, amelyek az általános szabályozókkal nem hidalhatok át. Sor kerülhet például ösztönzőbb jövedelemszabályozási, bérszabályozási intézkedésekre. Mindezt magában foglalja az intézkedési terv, amelynek több fontos eleme az utóbb; időben már a gyakorlatban is érvényesült. Ide sorolható a fővállalkozások elterjedése, amelynek folyamata már két évvel ezelőtt megkezdődött. A Hajdú, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, a DÉLÉP, az Álba Regia immár működési körzetüket jelentősen kibővítve fővállalkozási formában építenek lakásokat, kommunális és ipari létesítményeket. A lebonyolítási, tervezési, kivitelezési feladatok merev elhatárolódása is mérséklődik: csaknem ötven minisztériumi és tanácsi kivitelező vállalat hozott létre tervező, s közülük néhány beruházásszervezést is végző részleget. Szolnok megyében kísérletként a tervező és beruházó vállalat egy szervezetbe integrálódott. A cél minden területen az, hogy erősödjön az építőipar vállalkozási képessége. Ezt szolgálja a vállalatok belső irányítási rendszerének továbbfejlesztése is. A termelőegységek, részlegek nagyobb önállósága fontos feltétele a rugalmasabb vállalkozókészségnek. Az intézkedési tervet a gazdasági bizottság jóváhagyta és azt tegnapi ülésén a Minisztertanács megerősítette. nak az árát tavaly óta 20 százalékkal csökkentették. A termékváltáson túl más újdonságokkal is barátkoznak a gyár dolgozói, például a hétvégi munkaszünettel, amely bevezetése óta bizonyította jó hatását a dolgozókra. Érezhetően csökkent az üveggyártás legnehezebb területéről, a kemencék mellől kilépők száma, A két nap termelésének kiesését viszont valamiképpen pótolni kell; a célszerűség is azt diktálja, hogy az állandóan fűtött kemencék melege hét végén se menjen kárba. így alakult meg az első vállalati gazdasági munkaközösség. A huszonnyolc dolgozó - munkaszüneti napokon vállalata a kemencék melletti munkát — az első hetek tapasztalatai szerint teljesítményük nem csak a .gmk keretében végzett munkanapokon, hanem hétközben is kiemelkedő. Ezért örülnek a gyár vezetői, hogy a szerszámkészítők és a lakatos-karbantartók is vállalkoztak munkaközösségek alakítására, sőt egy újabb üvegfúvó csoport is beadta megalakulásának kérelmét. F. E, Az E—516 típusú betekarítógép vezérlőpaneljét ellenőrzi a képen látható táskába épített mezőtúri teszter Változik egyes sütő-, malomipari és tejtermékek ára Módszerük: több export, csökkenő létszám flz üveggyár nyereséget akar Nőtt a karcagi munkahely becsülete Kisebb az elvándorlás
