Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
1983. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vetnek a jásztelki határban is Lucerna vetéséhez készülődnek a jásztelki határban. A közös gazdaságban összesen 2800 hektáron kerülnek földbe a tavasziak Jó formával — versenyképesség Tíz nap tavaszi előny Köszöntötték feleségeiket, lányaikat, a téeszbeli asszonyokat, azután nyeregbe ! szálltak a Tolbuhin Tsz traktorosai. Ahogy Kisbako- nyi István ágazatvezető-he- lyettes sorolja, jó sokat maguk mögött tudnak a nőnap óta a legkorábbi tavaszi munkákból. Kellően elő tudtuk készíteni az ősszel a táblákat, így hát nem tellett bárom napba, hogy elvessük a 200 hektárnyi tavaszi árpánkat. Az ugyanakkora területen földbe kerülő lucerna vetésének is a vége felé tartunk már. Az ősziek fejtrágyázására is szintié az egész télen megfelelően ki tudtuk használni a száraz időjárást, így most minden erőnket a tavasziak vetésére összpontosíthatjuk. Csakhát a vetőgépek mögött kapaszkodó „fasorok” többet tekintget- nek az ég felé, mint a cso- roszlyák közé. Nagyon kellene az eső! Baranyi Sándor termelési főmérnökkel jókorát kerülünk a szövetkezet jásztelki meg alattyáni földjein. Szépen fejlődnek a gazdaságban az őszi kalászosok, az őszi-téli aszályt valamelyest ellensúlyozni tudták a téesz- beliek az idejében elvégzett fejtrágyáizással. — Most már valóban nagyon hiányzik a csapadék, de hasznunk is volt a száraz télből. A műtrágya kiszórásához az idén egyetlen légiórát sem kellett igénybe vennünk, repülőgép helyett szántóföldi gépekkel trágyázhattuk meg a lucernatáblákat, az intenzív gyepterületeinket és az őszi búzát. így félmillió forinttal máris kevesebb termelési ráfordítással számolhatunk az idén. A ken y ér n ek v a lót, amint azt megtudtam, 1800 hektáron vetették el tavaly ősszel a Tolbuhin Tsz növénytermesztői. A tavaszi árpával és az ezer hektárra tervezett kukoricával együtt a gabonanövények aránya a szövetkezet szántóterületéből meghaladja a 63 százalékot. — Nemcsak népgazdasági, üzemi érdek is volt, — magyarázza Baranyi Sándor — hogy mielőbb teljesítsük a gabonaprogramból vállaltaAz előzmény, a történés csupán ennyi. Azaz: kellett még egy jó tévékészülék, s egy — lehetőleg működőképes telefon. Történt pedig az adás kedden este, akkor is elég későn, a Stúdió ’83 után, tíz órakor, élő. egyenes műsor. A szolnoki újságíróklubban akkorra már félkörben ülték körül a készüléket a meghívottak: Schüszlerné Fazekas Katalin, a Május 1. Ruhagyár szolnoki telepének igazgatója. Duhaj Istvánné meo-vezető ugyanonnan, Tóth Aliz. a Skála-Tiszavi- dék igazgatóhelyettese, Bari- cza Pálné, a szolnoki játék- sportbolt igazgatóhelyettese, Zsófi Izabella, Hávei Éva. Bessenyei Annamária, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának hallgatói. Erdész Erzsébet. a Hetényi Kórház csoportvezetője. — szerkesztőségünkből Rónai Erzsébet, Körmendi Judit — s a tíz szavazó véleményét továbbítandó — a beszámoló tudósítója. Aztán megszólalt a műsorvezető-szerkesztő, Pome- zsánszki György, s közölte többek között: nyolc megyéből héttel rendben a telefon- kapcsolat, Szolnok viszont kiat Most már elértük, lévén a Tolbuhin a megye egyik legnagyobb kukoricatermelő közös gazdasága, hogy önellátóak vagyunk szemester- ményből. A gabonaprogramot illetően a jásztelkiek tehát túl vannak a „bűvös” hatvan százalékon, ezzel elérték, hogy a költségeket tekintve innen maradhattak néhány megyei termelőszövetkezet átlagmutatónál. A saját maguk termesztette abraknak- valóból olcsóbban előállított takarmánnyal ugyanis a sertéshús kilóját kettő, egy- egy kiló marhahúst pedig hét forinttal olcsóbban állítottak elő 1982-ben, mint amennyi a megyei átlag volt. Rövid határjárásunk során hol itt, hol ott találkoztunk össze Kisbakonyi Istvánnal. — A héten befejezzük a lucerna és a vöröshere vetését, itt a nyárijárási földeken. Odaát, a Jerkovics tanyánál már a cukorrépa alá a gyomirtó vegyszert szóró gépek dolgoznak, a hét végén kezdjük a cukornincs, jelentkezzen gyorsan (Kihúztuk magunkat, íme a műsor elején máris minket keresnek...) Jelentkeztünk, aztán jöttek az első képek. Először munkavédelmi eszközöket láttunk, — Szöllős Géza zuhanásgátló eszközei, amelyek villanyszerelőktől kezdve építőkig hasznosak lehetnének. A második „szám” volt a legérdekesebb — ezért is kérte a tévé a véleményeket. Bakonyi né Sáros Éva olyan anorákokat tervezett gyermekeknek, nőknek, férfiaknak, amelyek nem csak érdekesek. Több hasznú, valóban kényelmesen viselhető ruhadarabok ezek — mert egy villámzárral, feltűréssel, hajtogatásai a női anorákból divatos bevásárlószatyor lesz pillanatok alatt, a férfiéből mellény és táska, a gyerekéből ugyancsak kézben kényelmesen lógatható, telerakható szatyor. Bariczáné, a sportszerek iránti érdeklődés— jegyében még szavazás előtt szólt: de jó lenne, ha megmondanák, vajon árban mire lehet számítani egy kereskedőnek — ha gyártója is lesz már. Más megyékből rendre kereskedők, ruhagyárak jelentkeznakvaló vetését. Utána jön sorba a napraforgó, azután pedig az ezer hektár kukorica. Hamar kitelik majd az idejük a vetőgépeknek, legalább tíz nappal előbbre vagyunk a munkákkal, más tavaszokhoz hasonlítva. Ez azonban, nem elég az üdvösséghez — mondja a nagy porfelhőt kavaró új IHC vetőgépek után mutatva Baranyi Sándor. —- A parasztember, ahogy nyílik az idő, egyre türelmetlenebb. Szeretné mielőbb földben tudni a magot. Ügy tartja errefelé egy mondás is, hogy ősszel porba, tavasszal sárba vet a paraszt. No hát most másként van, ezúttal ősszel is, tavasszal is port vernek a határban a gépek. Ilyenkorra legalább 200 milliméter csapadéknak kellene lennie a földben, de január óta alig ötven milliméter eső esett errefelé. Csak ha idejében megjön a tavasziakra a kele&ztő csapadék, akkor mondhatjuk el, hogy jó esztendőnek nézünk elébe. Temesközy Ferenc tek; szakmai kérdésekkel. A műsorvezető-szerkesztő mondta amit, s amennyit most még tudni lehet, szólt a tervező is. Aztán szavazott Heves és Somogy, Győr és Tolna, Szolnoknak is sikerült. Tíz szolnoki nézőből tíz elfogadta az újítást. Többnyire minden szavazó — 127:7 volt az arány. Kis szépséghibája azért volt a szolnokiak jelentkezésének. Először örültünk, hogy keresnek bennünket — utóbb valahol, valaki (például egy rakoncátlan postai gomb, mütyür) épp akkor vetett véget az amúgy is rövidre tervezett beszélgetésünknek, amikor még két mondatnyi véleményünk lett volna. Mindentől eltekintve: ügyes dolog, a „nyitás”, s nem biztos, hogy csak a fővárosiak, a helybenlévők véleményét kell kérni, nekik lehetőséget adni „beleszólni” egy-egy országos érdeklődést kiváltó műsorba. S az előre szervezett nyitás azért is jó, mert vidéken kevesebb a telefon az otthonokban, s hiába adnak jóelőre hívható számokat, hová szaladjon késő este, akinek nincs készüléke? A tévé nevében is megköszönték. mi is a tíz szolnoki szavazónak s kísérőiknek, hogy cseppet se álmosan, ellenkezőleg nagy érdeklődéssel vettek részt kedd este egy újítás megismertetésénél, fogadásán. Reméljük, a bábák között nem vész el — az nnorák... — sóskúti -*• fl parlamenti bizottság napirendjén ítélkezés, ügyészi tevékenység Készülve a parlament közelgő ülésszakára, az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tegnap ülést tartott — a tárgykörhöz igazodóan — a Legfelsőbb Bíróság és Legfőbb Ügyészség Markó utcai közös székházában. A képviselők méghallgatták dr. Szil- bereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész előzetes tájékoztatóját arról a két beszámolóról, amely az országgyűlés március 24- re összehívott ülésén hangzik majd el a jogalkalmazás két fő területéről: az ítélkezés és az ügyészi tevékenység tapasztalatairól 1981—82-ben. Ezután vita következett. A két igazságügyi vezető által megfogalmazott tények, tendenciák közül a képviselők helyesléssel reagáltak arra a megállapításra, hogy hazánkban rend és biztonság jellemzi a közállapotokat, a törvényesség szilárd. Annak ellenére így van ez — fogalmazott dr. Szilbere- ky Jenő —, hogy a bíróságok évente 270—300 ezer üggyel foglalkoznak. Az igazságszolgáltatás — miként dr. Szíjártó Károly mondta — jól betölti azt az alapvető funkcióját, hogy védje a társadalmi, gazdasági rendet, garantálja a jogok érvényesítését, rákény- szerítsen a kötelezettségek teljesítésére, s nem utolsó sorban hathatósan elősegítse a jogsértések, a bűnözés megelőzését. Több képviselő — helyi ügyek, jogesetek példáit említve — rámutatott: a törvényesség maradéktalan érvényesülésének elengedhetetlen feltétele, hogy mind az állampolgárok, mind az állami, hatósági, gazdálkodó és egyéb szervek valamennyi területen és minden körülmények között betartsák, betartassák a joigszabályoik rendelkezéseit. Nyomatékkai szólták arról, hogy jogsértések esetén soha nem maradhat el a fe- lelősségrevonás, de ugyanilyen fontos az elkövetés oka inaik feltárása, illetve lehetőségeinek megszüntetése. A véleményekkel együtt képviselői kérdések, kérések is elhangzottak az ülésen. Barta László (Szolnok megye) a vagyonvédelem, a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények visszaszorítása érdekében tette szóvá, hogy viszonylag kevés helyen használnak — egyébként néhány tízezer forintért beszerelhető és közvetlenül a rendőrséghez kapcsolható riasztóberendezést. A bizottsági ülés az elnöklő dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. Nem egyszer megtörténik a tőkés piacokra exportált magyar ipari termékekkel, hogy árban meg minőségben is versenyképesek a hasonló rendeltetésű nyugati készítményekkel, ám a külsejük, a formájuk nem olyan tetszetős. A vevők értékítélete számunkra fájdalmas: a muta- tósabb külföldi terméket veszik meg, legalábbis érte fizetnek többet. Miközben Japán, az NSZK meg az USA vezető ipari körei ' már évtizedekkel ezelőtt termékfejlesztési stratégiájuk részévé tették a formatervezést, Margaret Thatcher brit minisztérelnök-asszony pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ... „az ipari formatervezés a versenyképesség növelésének egyik legfontosabb, ha nem kulcsfontosságú eszköze lehet”, nálunk, az ex- tenzív iparfejlesztés időszakában nem kapott kellő hangsúlyt az a tény, hogy az áruknak nemcsak minőségük, hanem formájuk is van. Pedig a kettő szorosan ösz- szefügg, hiszen az utóbbi nem azonos a termékekre utólag ráaggatott, önálló életet élő, sokszor szükségtelen és ízléstelen díszítésekkel. A jó forma a termék funkciójával összehangolt, céltudatosan alakított, az áru lényegét kifejező, a használatot is elősegítő esztétikus külső megjelenéssel egyenlő. E tétel elvi igazságát ugyan már nálunk is sokan belátják, de csak a fokozódó exportérdekeltség, magyarán a gazdasági kényszer felismerése ébresztheti rá a vállalatokat arra, hogy itt cselekvésre van szükség. Ezt a folyamatot persze központi intézkedésekkel is gyorsítani lehet és kell is, ezért alakult meg példiul még hat évvel ezelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztatási Központja, idegen kifejezéssel a Desigh Center. A központi intézkedések egy másik jele a formatervezési nívódíí pályázat is, amelyet az utóbbi néhány év óta rendszeresen meghirdetnek, nagy érdeklődést keltve a vállalatok körében. Bár ez az érdeklődés már bíztató, sok gond jelzi, hogy inkább csak a kezdetnél tartunk még. Sok vállalatunkÉpítettük ‘82-ben címmel tegnap kiállítás nyílt a budapesti nemzetközi vásárváros 17-es pavilonjában, az állandó építésügyi bemutató területén. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett seregszemlén csaknem félszáz építőipari vállalat munkájával tavaly elkészült 120 új, illetve felújított létesítményt mutatnak be az érnél tisztázatlan például a formatervezők személyi besorolása, döntési hatásköre, s — ami még nagyobb megütközést kelt — elkülönítik egymástól a műszaki fejlesztést meg a formatervezést. Viszonylag kevés pénz jut még a konkrét termékektől független alapkutatásokra, ezért jónéhányan — a „követő fejlesztés” jelszavával — a már piacon lévő külföldi termékek egyszerű másolására, adaptációjára rendezkedtek be. Az ilyen szemlélet és gyakorlat persze lényegében a lemaradást konzerválja. Mások még mindig fölösleges bonyodalmat látnak a formatervező szakemberek alkalmazásában, s inkább a műszaki képzettségű munkatársakat bízzák meg a teendőkkel. Vannak, akiket a formatervezés „többletköltségei” is elriasztanak, pedig ez általában nem több az egy termékre jutó összes fej-> lesztési kiadások néhány ezrelékénél. Annak a felismeréséig pedig még kevesebben jutottak el, hogy a színvonalas formatervezés nemcsak növelheti, hanem esetenként még mérsékelheti is a gyártási költségeket, hiszen a tetszetősebb külső, a könnyedebb megjelenési forma mögött gyakran ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodás is rejlik. Az ilyen szemlélet meg gyakorlat közepette bíztató, hogy jónéhány üzemünk már valóban megértette: jó formatervezés nélkül nincs igazi versenyképesség. A legtöbb helyen ugyanis még mindig amolyan mostoha- gyermekként, legalábbis fél- mostohagyermekként kezelik a formatervezést, miközben amiatt panaszkodnak, hogy milyen nehéz betömj a tőkés piacokra, illetve megmaradni ott. Reméljük az idő, a már említett gazdasági kényszer e vállalatokkal is beláttatja, hogy a forma nemcsak esztétikai funkció, hanem napjainkban már közgazdasági kategória is. Valóban nemcsak a szépérzékünk, a gazdasági kényszer is azt kívánja, hogy a szerepét felismerjék és a gyakorlatban is alkalmazzák. deklődőknek fotók, makettek, rajzok segítségével. A március 27-ig nyitva tartó kiállítás ideje alatt szakmai napokon vitatják meg az építőipar előtt álló feladatokat, különös tekintettel az anyagtakarékos technológiák és műszaki megoldások széles körű elterjesztésére. Új szociális épületet létesít szolnoki központjában a Mezőgép Vállalat, amelyben fürdők, öltözők és egy étterem is helyet kap Kifordítom táska, befordítom kabát Anorákok a képernyőn Űj módszert, fél országos közvéleménykutatást tervezett a televízió népszerű gazdaságpolitikai műsora, a Felkínálom népgazdasági hasznosításra. Újdonságait bemutató, 39. adásában nyolc megye nézőjétől várt véleményt a győri stúdió, valamint hét megyei napilap szerkesztőségének segítségével. A véleménynyilvánításhoz nem sok kellett: tíz nő, kereskedő, vagy gyártó, fiatal és családos — aki egy új típusú sportöltözékről hajlandó szavazni. A. J. Építettük ’82-ben
