Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI Több olcsó cikket a vevőnek Az idei népgazdasági terv köztudottan stabilizációs jel­legű: a nemzeti jövedelem igen kismértékű emelkedé­sével és a lakossági fogyasz­tás 0,5—l százalékos mér­séklődésével számol. Mivel az egy főre jutó reáljövede­lem az idén előre láthatóan 1,5—2 százalékkal csökken, a kiskereskedelem a tava­lyinál kevesebb áru értéke­sítésére készül fel. A szakemberek prognózi­sa szerint az idén keveseb­bet fogunk ruházkodásra és éttermi szolgáltatásokra ki­adni, viszont többet költünk élelmiszerekre, élvezeti cik­kekre a tavalyinál, és nagy­jából a múlt évi szinten marad az az összeg, amelyet iparcikkek megvásárlására szánunk. Ezek azonban csak globá­lis becslések. Azt, hogy az ország melyik vidékén, konkrétan mely termékek — milyen minőségű, kor­szerűségű áru fogyasztási cikkek — iránt növekszik, illetve csökken az igény, csak a helyi viszonyok is­meretében lehet megközelí­tő pontossággal megtervez­ni. Mi várható az idén? Biz­tosra vehető, hogy az ala­csonyabb árú termékek iránt megnövekszik a ke­reslet, de emellett — a jö­vedelmek differenciálódása folytán — kelendőek lehet­nek a legdrágább luxuscik­keik is, az ékszertől a kép­magnóig. A forgalmazóknak már ezért is nehéz évre kell felkészülniük. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium elsősorban arra hívta fel a forgalmazók fi­gyelmét, hogy kínálatuk minden időben és helyen tartalmazza a kifejezetten alacsony árú és a közepes árszínvonalú termékeket. Az olcsó cikkek között mindig gyakrabban tűnnek fel az úgynevezett fehér termékek, vagyis azok az élelmiszerek, háztartási tisz­títószerek, amelyek jó mi­nőségűek, de egyszerű, ere­detileg sima, fehér papír csomagolásuk folytán az át­lagosnál alacsonyabb árúak. Ezek iránt minden bizony­nyal növekszik a kereslet. Akinek telik is a drágább­ra, elegánsabb külsejűre, az is meggondolja a mai gaz­dasági helyzetben, hogy ne vegye-e inkább a puritán megjelenésű árut. Várható az is, hogy egy­re többen igyekeznek laká­suk felújításához, karban­tartásához kevesebb szolgál­tatót hívni, és mind több munkát maguk elvégezni. Ebből viszont az követke­zik, hogy a boltoknak több szerszámot, tapétát, szerel­vényárut, kötőelemet, fes­téket és más hasonló árut kell tartaniuk még akkor is, ha öszességében stagnáló, vagy csökkenő forgalommal számolnak. Az ilyen és hasonló igé­nyeknek, követelményeknek a boltosok jobban meg tudnak felelni, mint a múltban, hiszen nagyobb önállóságot kaptak az áru- beszerzésben. A boltvezetők­nek úgy kell kínálatukat összeállítaniuk, hogy a ná­luk megforduló vásárlókö­zönség minden rétege, sőt, minden család megtalálja az anyagi lehetőségeinek és ízlésének, igényének meg­felelő fogyasztási cikkeket. G, ZS. Közel-Kelet 99 Az Egyesült Államok biztosítékot” ajánlott fel Izraelnek Az Egyesült Államok „biz­tosítékokat” ajánlott fel Iz­raelnek arra, hogy nem érik „terrorista támadások” Libanon területéről, miután kivonta onnan csapatait. Egy amerikai ikormányhiva- italinok szerint a Jichak Sa- miir izraeli külügyminiszter­rel ismertetett amerikai tervezet tartalmazza: — a nemzetközi rend- fenntartó erőkben résztvevő amerikai csapatok létszá­mának növelését; — az ENSZ nemzetközi rendfenntartó erői szerepé­nek fokozását; — a libanoni hadseregnek nyújtott amerikai kiképzési program bővítését; — az Egyesült Államok részvételét az Izrael határa mentén létesítendő 25 mér- földes zónában felügyelő „közös katonai bizottság­ban”. Az amerikai külügymi­nisztérium egyik képviselő­je szerint Libanon elfogad­ná ezt a tervezetet, azzal a feltétellel, hogy izraeli ka- katonálk semmilyen ürügy- gyei sem maradhatnak Li­banon területén. Izrael — állítólag — ellenzi az ame­rikai katonai szerep bőví- ítését. Biztató és bizakodó nyilat­kozatok sokasága hangzott el, állítólagos „új elgondolá­sok” kerültek megvitatásra, (Folytatás a 2. oldalon) cza Vetnek a jásztelki határban is Tíz nap tavaszi előny 3. oldal II tudomány világa 4. oldal Öda a kézről 5. oldal Pályázatok, hitelek Aj gabonatárolókat építenek • Több a raktározható termény • Megérzik a szemek minőségét A mezőgazdaság termelés­fejlesztésében kiemelt he­lyen szerepel a gabonaprog­ram. Szolnok megye mező- gazdasági nagyüzemei ennek érdekében növelték a fajla­gos - hozamokat és a termő- területeket, így tavaly mint­egy egymillió tonna gabo­nát takarítottak be. Az el­ért eredményekhez nagyban hozzájárultak a termelési rendszerek is. A gazdaságok, lehetősé­gük szerint, a népgazdasági és saját érdekeiket figye­lembe véve, szántóterülete­iknek mintegy 60 százalékán termesztenek gabonát. Többek között a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet 9200 hektárnyi szántóterü­letének kétharmadát gabona foglalja el, a Mezőtúri Ál­lami Gazdaság is 600 hek­tárral növelte a gabona­termő területét. A hozamok emelkedése mellett az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordíta­nak a megye nagyüzemei a termények minőségének megóvására. Az elért ered­mények és a bővülő terüle­tek arra ösztönzik a gazda­ságokat, hogy a megtermelt gabona elhelyezésére is kor­szerű feltételeket teremtse- nek. A VI. ötéves terv kez­detén a beruházáspölitika új elemeként, a gabonatáro­ló kapacitások növelését szolgáló, célcsoportos be­ruházások körét kiterjesz­tették a mezőgazdasági nagyüzemekre is. A cél az volt, hogy még több táro­lótér épüljön az üzemi for­rások bevonásával. A MÉM 1981 végén meghirdetett pá­lyázatára sokan jelentkez­tek a megyéből is. Azóta elkészültek a Törökszent­miklósi Állami Gazdaság, a kunhegyest Kunság Népe Termelőszövetkezet tárolói amelyek együttesen 10 ezer tonna búza és kukorica el­helyezésének teremtik meg a korszerűbb feltételeit. A Szolnok megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat is bővíti raktározó kapacitását. Épül a 6000 tonnás fémsiló Törökszent- miklóson, és az 5000 tonna termény befogadására alkal­mas csamoktároló Jászbe­rényben. Ebben az évben növeli raktározóhelyeit két mezőgazdasági nagyüzem Js, célcsoportos beruházásból, a jászberényi Kossuth Terme­lőszövetkezet és a Mezőtúri Állami Gazdaság. A Világbank Magyaror­szágon is támogatja az in­tenzív gabonaprogramot, amelynek az idén kiadott pályázatához 12 megyei nagyüzem csatlakozott. Az elképzelések között, az új tárolók építése mellett re­konstrukció is szerepel. Amennyiben ezeket elfogad­ják 60 ezer tonnával tovább bővül a terménytárolási ka­pacitás, a VI. ötéves terv végére. A GMV a központi készletek biztonságos elhe­lyezésének feltételeit to­vábbra is kiemelt fejleszté­si feladatnak tekinti. A terv­ciklus végére mintegy 44 ezer tonna gabonával he­lyezhet el .többet a tárolók­ban. Igaz továbbra is szülkr ség lesz a termelőüzemek és a GMV tárolási szerző­déseire. Az új tárolók el­készültével azonban nem­csak a raktározható gabona mennyisége nő, a készletek jobb és szakszerűbb keze­lésével a termény minősé­gét is jobban megőrzik. F. T. Az idén megközelítőleg 70 ezer négyzetméter dróthálót gyárt a Szolnok megyei Ta­nács Vasipari Vállalatának" törökszentmiklósi üzeme. Fő megrendelői az Agroker és az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok Népművészeti szőttesek; abroszok, szalvéták készülnek a szentesi Háziipari Szövetkezet kunszentmártoni műhelyében, amely havonta mintegy 300 négyzetméter szőttest szállít a kereskedelemnek Kádár János találkozója Alán Whittome-mal Alán Whittome, a Nemzet­közi Valuta Alap (IMF) ta­nácsosa, az IMF európai fő­osztályának igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Bank meg­hívására tartózkodik hazánk­ban, tegnap a KB székházá­ban találkozott Kádár János­sal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával és megbeszélést folytatott Ma­vasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen, amelyen részt vett Fekete Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is, esz­mecserét folytattak a nem­zetközi pénzügyi élet idősze­rű kérdéseiről, a magyar népgazdaság helyzetéről, a gazdaságirányítási rendszer­ről, valamint Magyarország IMF-kapcsolatairól. Elutazott hazáokból a kubai kiiliigymiuiszter Hivatalos, baráti látoga­tását befejezve tegnap el­utazott hazánkból Isidoró Malmierca kubai külügymi­niszter. A Ferihegyi repülőtéren Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár búcsúz­tatta. Jelen volt Jorge Rod­riguez Grillo, a Kubai Köz­társaság magyarországi nagykövetségének ügyvivője. Isidoro Malmierca hivata­los, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A tárgyalásokról kö­zös közleményt adtak ki. Biztosított vállalati vagyonok Milliók kártérítésre Évről évre több vállalat köt biztosítást álló- és forgó­eszköz-állományára, annál is inkább, mert a szigorodó gazdálkodási körülmények között nehezen pótolhatók az esetleges károk. A biztosító statisztikája szerint a múlt év végén nyilvántartott 1577 állami vállalat közül 1516 — tehát 96,1 százalék — ren­delkezett vagyonbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy az ösz- szesen 1545 milliárd forint értékű biztosítható vagyon­értéknek 83,3 százalékára, azaz 1287 milliárd forintnyi álló- és forgóeszközre kiter­jedt a biztosítási védelem. A vállalatok tavaly 1173 millió forint összegű díjat fizettek, s különféle káraikra 864 mil­lió forint kártérítést kaptak. A káresetek száma megha­ladta a 4000-et. Az állami vállalatok va­gyonában a legtöbb kárt — a korábbi évekhez hasonlóan — tavaly is tűz okozta. Az összes kártérítés több mint felét — 474 millió forintot — tűzkárra fizették ki. A kártérítési összegek zö­me 100 ezer forintos nagy­ságrendű volt, több alkalom­mal azonban tízmilliós ösz- szegeket fizetett a biztosító. A szolnoki Fészek áruház tűzkárára például 30 millió forintot, a Nagyalföldi Kő­olajkutató Vállalat füzesabo­nyi gázkitörésére 40 milliót fizettek ki. Az Állami Biztosító a vál­lalati vagyonbiztosítások egy részére külföldi intézetekkel viszontbiztosítási szerződést kötött. Ennek alapján lehe­tőség van arra, hogy azok­nak a gépeknek, berendezé­seknek a kárait, amelyek csak importból szerezhetők be, devizában térítsék. A biztosított vállalatok kö­re, illetve a biztosított va­gyonérték nagysága idén is hasonló a tavalyihoz, s nyír az év első két és fél hónap­jában jelentősek a kifizetett kártérítési összegek. A Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat hajdúszo- boszlói gázkútkitörésére 10 millió forint térítést fizettek. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár albertfalvai gyár­telepén keletkezett tűz okoz­ta kárt 92 millió forintra be­csülték. Szavazás a nukleáris fegyverek befagyasztásáról (Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents