Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pedagógiai napok a megyében Téma: a felnövekvő nemzedék műveltsége A megyei tanács művelő­dési osztálya, a Magyar Pe­dagógiai Társaság Szolnok megyei Tagozata, a Pedagó­gusok Szakszervezete és a KISZ Szolnok megyei Bizott­sága, valamint a Pedagógus Továbbképző Intézet, idén tavasszal, harmadik alka­lommal rendezi meg a me­gyei pedagógiai napokat. A pedagógiai napok — ame­lyeknek területi rendezvé­nyei már tartanak — témá­ja ezúttal a felnövekvő nem­zedék műveltségének emelé­sében fellelhető új vonások és feladatok elemzése. A téma átfogó jellegénél fogva lehetőséget ad a me­gye pedagógusainak arra, hogy az új dokumentumok, a demográfiai hullám, az öt­napos munkahét tükrében vizsgálják, mindazokat az új vonásokat, amelyek az 1972- es oktatáspolitikai párthatá­rozat alapján a tanulóifjúság nevelésében, az iskolai mun­ka korszerűsítésében jelent­keztek. A téma feldolgozása során mód nyílik arra is, hogy megtárgyalják a neve­lők a jövő feladatait, a to­vábblépés lehetőségeit. Az állásfoglalásból adódó in­tézményi feladatokat a. múlt év őszén, nevelési értekezle­teiken már meghatározták a pedagógusok s foglalkoztak a pedagógiai napok témájának főbb gondolatköreivel is. Ezekben a hetekben — nyolc helyen — területi ta­nácskozásokon folytatják az eszmecserét, ma illetve hol­nap a szolnoki, valamint a jászberényi járási és városi, továbbá a mezőtúri és túr- kevej pedagógusok tanácsko­zására kerül sor. A területi tanácskozások mindegyikén. Űj vonások és feladatok a felnövekvő nemzedék mű­veltségének emelésében cím­mel hangzik el előadás, majd négy szekcióban foly­tatódik a munka. A nevelők a világnézeti, politikai és közéletiségre való nevelés tartalmi és módszertani kér­déseit vitatják meg. Eszme­cserét folytatnak. Új voná­sok a tanítási órán és az órán kívüli tevékenységben, a korszerű műveltség kiala­kítása érdekében címmel is. A további két szekcióban a tanulók tevékenység-szer­kezetének és életmódjának átfogó befolyásolása, vala­mint a pedagógus személyi­ségének, hivatástudatának folyamatos fejlesztése lesz a téma. A megyei pedagógiai na­pok rendezvénysorozatát — április 14-én és 15-én — két­napos tanácskozással zárják Szolnokon. Ekkor kerül sor az említett témakörökben meghirdetett megyei pedagó­giai pályázatok értékelésére, a díjak kiosztására is. Gyulai bútorok szovjet színházakba A negyvenegy Békés me­gyei ipari szövetkezet egyik reprezentánsa, már több mint egy évtizede szállítják a Szovjetunióban a színházak nézőtereinek berendezését, és számos klubot, közintéz­ményt is ők rendeztek be. Gyártmányaik egyebek kö­zött Moszkva, Taskent. Tbi­liszi, Szverdlovszk színházai­ban szolgálják a közönség kényelmét. Ez évben is több mint száztíz millió forint ér­tékű bútort készítenek ex­portra. A szállítmányokat el­sősorban a Krímbe, illetve a Grúz Szocialista , Köztársa­ságba irányítják. A győri iskplákban Urológiai szűrés A győri általános iskolák­ban társadalmi munkában urológiai szűrést szerveztek a megyei kórház urológiai osztályának fiatal orvosai. Az orvosok hetente egy­szer látogatnak el egy-egy iskolába, s egy alkalommal harminc-negyven fiút vizs­gálnak meg. Észrevételei­ket a gyerekek egészségügyi lapjára rögzítik, s amennyi­ben , szükségesnek tartják, beutalják őket a gyermek­urológiai szakrendelésre, amely a fővároson kívül egyelőre csak Győrben mű­ködik. GYÓGYNÖVÉNYEK RENESZÁNSZA Fűben-fában orvosság Kezdetben volt a növény, »drágát, levelét, gyökerét s az ebből készült főzeteket használta az ember sebei, betegségei gyógyítására. Az­tán a növényekből kivonták a hatóanyagot, gyógyszert készítettek belőle. Aztán rá­jöttek, hogy nem is kell nö­vényalapanyag a gyógyszer­készítéshez; szintetikus úton is elő lehet állítani. Aztán rájöttek, hogy túl sok gyógy­szert fogyasztunk, s hogy a gyógyszereknek mellékhatá­sai vannak, amelyeket^jabb gyógyszerek szedésével lehet ellensúlyozni, ez viszont egy ördögi kör... S most, a hu­szadik század vége - felé, mintha valaki kiadta volna a jelszót: „Vissza a termé­szethez!”, a gyógyszertárak­ban, a Herbária boltjaiban egyre többen keresik a teá­kat, a teakeverékeket. A gyógynövények újabb virág­korukat élik? Már az ősember is Dr. Szeghy Sergelyné, me­gyei főgyógyszerész: — A gyógynövények törté­nete egyidős az emberiség történetével. Már az ősember is használt különböző gyö­kereket, fakérgeket a sebei gyógyításához. Tulajdonkép­pen a gyógynövények isme­retéből, alkalmazásából fej­lődött ki az orvostudomány. — Milyen panaszokat eny­hítenek, szüntetnek meg a különböző teák? — Gyulladásokat, szívelég­telenséget, jó fájdalomcsil­lapítók, hashajtók, vizelet- hajtők. A növények inkább a mindennapi panaszaink — fejfájás, fáradtság, idegesség, helytelen táplálkozás — eny­hítésére, megszüntetésére va­lók. Súlyos betegségeken a gyógyszerek, a terápiák a műtétek segítenek. — A legtöbb gyógyszer azonban éppen az említett mindennapi panaszainkra fogy el, a nyugtatok, a fáj­dalomcsillapítók a legkere­settebbek a gyógyszertárak­ban. — Még ha tudja is valaki, hogy léteznek olyan teakeve­rékek, amelyek használná­nak, még ha emlékszik is rá, hogy pl. amikor gyerekkorá­ban megfázott, a nagymama azt mondta, hársfateát igyék mézzel, akkor is, az emberek nagy része úgy gondolja, egy­szerűbb bevenni egy tablet­tát, mint elkészíteni egy teát. Kántor Györgyné, a szol­noki Szabadság téri gyógy­szertár vezetője egy kézi­könyvet őrizget az asztalfi­ókban. Saját készítésű kis könyv ez, szerepelnek benne a különféle gyógynövények nevei, s az, hogyan kell te­át készíteni belőlük, milyen hatásúk van ezeknek a dro­goknak. Készítsék a táblát gyógyszerészek — Én nem vagyok híve a gyógyszerszedésnek, ezért is foglalkozom a gyógynövé­nyekkel. Gyakran jönnek be ide úgy az emberek, hogy va­lamilyen teát kérnek, és nem fájdalomcsillapítót vagy nyugtatót. — Melyek a legismertebb növények? — A kamilla, a hárs, a csipkebogyó. — Gyógynövényünk vi­szont ennél sokkal több van. — Körülbelül ezerfélét is­ismerünk, s ebből mintegy kétszáz az, amit fel is hasz­nálunk. A Magyarországon érvényes gyógyszerkönyv 80 —90 típust engedélyez. A gyógyszertárak viszont csak a Gyógyérten keresztül sze­rezhetnek be mindent, — a gyógynövényeket is — és így a kilencven tovább reduká­lódik, a gyógyszertárak kb. tizenöt félét kapnak — el­méletileg. — És ha valaki bemegy egy gyógyszertárba, hány féle készítmény közül vá­logathat — a valóságban? — Három-négy fajtából. Dr. Kapitány István, a megyei gyógyszertári köz­pont igazgatója; — A Gyógyérttől kapjuk a növényeket, és továbbítjuk a gyógyszertáraknak. A gyógyszertárak igényelnek tőlünk bizonyos mennyisé­get és fajtát, tehát ők döntik el, hogy mit kérnek. Mi al­kalmazkodunk az igények­hez. Szeretnénk, ha több gyógynövényt rendelhetnénk, ha a lakosság igénye na­gyobb lenne. Helyünk van bőven, a tárolással nem len­ne gond. A baj viszont az, hogy sokan nem ismerik a gyógynövényeket és hatásu­kat. A gyógyszertárakban felvilágosító munkát kellene végezni. Nem gondolok itt nagyon-nagy dolgokra, csak például arra, hogy ki lehet rakni a falra egy saját ké­szítésű táblázatot, hogy mi­lyen növények vannak, mi­re jók és melyek kaphatók az illető gyógyszertárban. — Saját készítésű táblá­zat... merthogy központi nincs... — Nincs... A gyógyszeré­szeknek kellene elkészíteni. Dehát ez idő és fáradtság. Anyagilag és erkölcsileg a gyógyszerészek nem érdekel­tek abban, hogy minél több gyógynövényt áruljanak. Szolnokon nincs Herbária bolt. Bizonyára sokan fel­kapják a fejüket erre a kije­lentésre, és azt kérdezik, hogy akkor a Ságvári körúti üzlet micsoda? A városban és a megyében oly népszerű bolt a megyei élelmiszer kis­kereskedelmi vállalaté, de a Herbária látja el áruval. Azt mondják, régebben az üzlet nem örvendett nagy népszerűségnek. Mióta (há­rom évvel ezelőtt) Horváth Jánosné lett a bolt vezetője, a forgalom megháromszoro­zódott. — Az a goncßm — mond­ja Horváthné — hogy sok­kal több árut rendelek meg a Herbáriától, mint ameny- nyit megkapok. A Herbária elsősorban a saját boltjait igyekszik ellátni, s mi csak ezután következünk. Nem hóbort A Ságvári körúti üzletben mégis mindig minden van. Mert Horváthné kétheten­ként Pestre utazik, s beszer­zi, amit csak lehet. Kapcso­lata van téeszekkel, vállala­tokkal, s valahonnan mindig előteremti a hiányzó árut. Gyógynövények reneszán­sza. Teákat készítünk, gyógy- habfürdőt öntünk a fürdővi­zünkbe. Hóbort? Múló divat lenne csupán? Nem. A gyógv- növénybolt állandó látogatói, a visszatérő vevők, az évek alatt kipróbált teákat vásár; lók meggyőznek, hogy nem erről van szó. Csupán annyi történt, hogy sokan megpró­bálnak egészségesebben élni. Paulina Éva Zene és dráma a színpadon Szegediek Nabuccoja a Szigligetiben Operaházi hangulatot te­remtő elsőrangú előadásban hallhattuk, kedden este, a szegedi operatársulattól a fiatal Verdi remekművét. Verdi művészete az olasz zene valóságos gyűjtőmeden­céje, amelyben megtaláljuk Monteverdi igényes polifó­niáját, a népies románc haj­lékony, könnyed ívét, a nagy olasz dramatikusok (Rossini, Donizetti) szenvedélyét s utolérhetetlen formaalkotó művészetét. Jelszava: „Sem­mi sem idegen számomra, ami emberi”. Ezt vésette vil­lája homlokzatára is. Verdi hűen a szöveg költészetéhez és drámai tartalmához, hűen a kifürkészhetetlen ezerarcú titokhoz — melyet úgy hív­nak: ember — terémtette meg típusait. A Nabuccó — sorrendben harmadik, de tulajdonképpen pályakezdő műve — mindén üteme a drámát szolgálja. Ezért nyit új fejezetet az olasz opera történetében. Megírására elsősorban Olasz­ország nagy ügye, a nemzeti függetlenségért harcba induló forradalmi mozgalmak ha­zafias mámora fűti Verdit — Garibaldi művésztársát — aki zenéjében egyesíti Itáliát mielőtt politikailag egyesült volna. (Nabucco áttér Judea népének hitére; a két királyi sarj szerelme békét hoz Ba­bilon és Judea népeinek.) Ezt a jelentőségét ösztönösen kö­zönsége is felismerte és 1842- ben Milánóban (hat esztendő még a népek tavaszáig) tom­bolva köszöntötte az allego­rikusán bibliai opera nyílt politikai célzásait. A Nabuc- co, (babiloni király) által le- igázott judeai nép — maga az olasz nép. A „Szállj gon­dolat” kezdetű híres rabszol­ga kórus nem biblikus vers, hanem szabadságharcos him­nusz, amely az aranyszár­nyú gondolat, a szabadság jegyében szólított harcra. Az operában a hazafias jelleg mellett, persze legalább olyan fontos az egyének drá­mája és a biblikus-emelke­dett szféra is. Verdi egészen a késői kor­szakáig áriákból, duettekből, tercettekből, finálékból álló operákat írt. Jelenetépítkezé­se a Nobuccótól az Aidáig hatalmasat változott, ( fejlő­dött, de megmaradt az olasz zártszámos opera formai ke­retei között. Ennek egyik jellegzetessége, hogy a taps belekomponált a műbe. Nemcsak a felvonások vége, hanem az egyes jelenetek, áriák stb- befejezése is taps­ra „kihegyezett”. S ha nem Szólal meg a várt hangos tet­szésnyilvánítás, a következő jelenet bizonytalanul, félsze­gen indul; valami kimaradt a mű természetes élő folya­matából. Nos, a szegediek Nabuccó- ja tetszett. Különösen a má­sodik és harmadik felvonás ragadta meg képzeletünket. Abigél, Nabucco rabszolga származású leánya, gyújtó hatású megformálója a pá­lyakezdő Misura Zsuzsa az^ előadás énekes fénypontja. Szép, lírikus piánó frázisai, fényes és erőteljes fortéi re­mek technikáról tanúskod­nak. Abigél gyűlöletének, ha­talom és szerelemvágyának, majd bűntudatának egyaránt hű tolmácsa lett. Drámai ei’e- je magával ragadó. A címsze­repben Gyimesi Kálmánt (ba­riton) hallottuk. Tetszett magas szintű énekes alakí­tása, átélt színészi játéka. Az istenségre számot tartó és megtébolyodó agg, majd ki­rályi méltóságát ismét visz- szanyert Nabucco méltó tol- mácsolóra akadt személyé­ben. Hangja szárnyalt a já­ték hevében, s bár a darab végére mintha elfáradt vol­na (a pianók helyenként re­kedten szóltak) a harmadik felvonás lehelletfinomságú imája is méltán aratott nagy sikert. Kenesey Gábor Za­kariás jelmezében főpaphoz méltóan kimért, elegáns és szólamának zenei megfogal­mazása is tetszett szépen szóló basszus hangján. Tere- bessy Éva (szoprán) mezzó szerepkörben, mint Zenena királylány alakítója nem vá­lik jelentőségteljessé, bár az opera dramaturgiája adna erre lehetőséget. Kulturált éneklésmódja és szerepérzé­kenységének szintje azon­ban így is illúziókeltő. Réti Csaba (tenor), a hősszerelmes Izmáéi igen kellemes benyo­mást keltett és meggyőző volt Szakály Péter (basszus) a főpap szerepében. Vajda Julianna Annaként (szop­rán) jó hangi adottságaival tjíínt fel. Cser Miklós karmes­ter kitűnően érzi a korai Ver- di-stílus két alaprétegét: a monumentális, indulós, ma- gávalragadóan erőteljes han­got és a lirizmust. A határo­zott ritmika, valamint a ze­nei hajlékonyság és a tiszta intonáció — amit már a nyi­tány remek előadásában is tapasztalhattunk — végig jellemezte a zenekar játékát. A hangszerek keltette zen­gő hangfüggöny sohasem állta útját az énekhangok­nak. A kórus Molnár László betanításával tisztán, ponto­san, a létszámhoz képest erő­teljesen, de sohasem erőlte- tetten szólt. Horváth Zoltán rendező hatásosan komponálta meg az imbolygó gyertyafények fokozatos sokasodásával a híres rabszolgakórust. A sze­replők mozgatása, illetve mozgása is nélkülözte az egyébként gyakran tapasztal­ható merevséget. Az egysze­rűségében is monumentális díszlet Varga Mátyás, a jel­meztervek Vágvölgyi Ilona munkája. Az opera elsősorban és mindenek előtt zenei műfaj. Ám a műfajhoz hozzátarto­zik a színpad varázsa. A sze­gediek összprodukcióját — elsősorban a kiegyensúlyo­zott énekesi és zenekari tel­jesítmény révén — zene és dráma szintéziseként élvez­hette a hálás közönség. Labáth Valéria Fegyverneki mozaik FOTÖ; TARPAI ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents