Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-12 / 36. szám
>o Kulturális kilátó ______ 1983. FEBRUÁR 12. H agyományápolás „Kossuth városában” A Turinban járt száz ceglédi polgárra emlékeztek Medgyessy Ferenc emlékezete Miért kanyargós a Tisza A XX. század egyik legnagyobb magyar művészének Medgyessy Ferencnek állítottak méltó emléket Debrecenben a róla elnevezett múzeummal. Az emlékmúzeum a Péterfia 28. szám alatt kapott hajlékot, az egykori Tóth házban, amely a XVIII. század végén épült, volt Werbekom- imandó, kaszárnya, egy ideig mentőállomás. Belépve a kőkerítéssel körülvett portára elénk tárul. a tágas udvar, az egymással szembenéző két árkádos tornáccal zárt épület. A folyosóról az egykori szabadkéiményes konyhába lépünk, amelyben most a Medgyessyrőt szóló (irodalom .kapott helyet. Ebből a XVIII. századi résziből jobbra, az utca felé Keli fordulnunk, ha látni kívánjuk a Medgyessy életét bemutató dokumentumanyagot. Ez a „katonaszoba”. amelyet a múlt században építettek. Ha balra. a XVIII. századi épületben folytatjuk utunkat, akkor a kis, boltíves szobákban láthatjuk Medgyessy szobrait, rajzait, pasztelljeit. Hat kisterem után érünk el az I-es kiállításicsamoik- ba, onnan az udvaron át, a Il-es csarnokba. Az emlékmúzeum egyik szárnyépülete, az udvar a Szoptató anyával. Kevés olyan mű van a magyar képzőművészetben, amely a monumentalitás és intimitás, a benső- ségesség olyan összhangja jegyében született volna, mint ez. A hatalmasnak tűnő asszony gyengéden öleli magához csecsemőjét, öle, karja biztosan, erősen, de hallatlan szeretettel ad védelmet a kis testnek. Az eredeti, kétarasznyi szobrocskát Medgyessy többször nagyította és köztéri szoborrá fejlesztette. Az alak a szikla erejét, súlyát idézi. Múzeum az ős-Péterfián Táncolok. Valójában egyetlen nőalakot ábrázol elől- és hátulnézet ben, kissé oldalt és teljes oldalnézetben. A mozdulatok egymásból bomlanak ki, lényegében egy körforgás négy fázisát látjuk az alakok mozgásában. Modellje egy délszláv szépség volt, alakjában a tánc extatikus heve öltött testét. A mű mégis nyugodt, ezt a fiúalak és a sokféle mozgás egységesritmusa, nyugalommá szelídülése eredményezi Pányvavetö csikós. Medgyessy kedvelt témája volt a ló, a lovas. Erről így nyilatkozott: „A legnehezebb szobrászi feladat a lovasszobor. A lovasszobor: két összetapadt testnek egymáshoz való viszonya. A ló nem rabszolga állat, csupa forma, minden izma, minden mozdulata a saját célját szolgálta. . . csupa izom. ‘deg, nem lehet megunni. És milyen értelmes a szeme! Minden hangulata benne van. És milyen hisztérika! A ló veszélyes, önálló lélek.” Medgyessy egyik főműve, a Radnainé síremlék első variációja. Ez a távolba merengő szépséges nőalak az élet gazdagságát és értelmét idézi, dicséri és állítja a halállal szembe. A szobor ugyan Radnai Béláné részére, készült (nem ebben a változatban valósult meg), de 1959-ben Medgyessy sírjára került, most pedig — bronzváltozata — a Medgyessy Múzeum udvarán áll. I’otó: T. Katona László Megjelent az új Magyar Néprajzi Lexikon ötödik kötete A Magyar Néprajzi Lexikon most megjelent ötödik kötetével teljessé vált' a sorozat. Az új lexikon híven teljesíti azokat a célkitűzéseket. amelyeket megindításakor jelöltek meg szerkesztői. A most megjelent kötet olyan nagy múltú tájak néprajzáról ad keresztmetszetet, minit a Szilágyság, a Tiszántúl, Torockó vidéke. t- Sz-től Zs-ig . terjedő, több mint 600 oldalon a szere- dás, a szűcsmesterség, és a varga néprajzi leírásai találhatók, de olvashatók a szőlőműveléssel és a hozzá kapcsolódó történeti ■ hagyományokkal foglalkozó néprajzi fejtegetések is. Ugyancsak ebben a kötetben találhatók a népi tánc- kultúrával foglalkozó jelentős írások is. Érdekes és tanulságos .leírását kapjuk a Tejútnak, amely sok nép fantáziájában keltette az út, örvény képzetét. A Hadak útja, a' Csoda-monda, Országút, Angyalok útja megnevezés mind lehetőséget teremt a megfelelő magyarázathoz. Gazdag hiedelemmel párosul az az eredetmagyarázó .monda is, amely a Tisza legendáját meséli el: „A világ teremtésékor minden teremtménynek megvolt már a maga helye, csak a Tiszának nem. Krisztus szamaiét aranyekébe fogta, a Tiszának meghagyta, hogy kövesse, jöjjön a barázdában. De a szamár éhes volt, minden bogáncsért fél- refordiulit, a barázda görbe lett. Ezért ' .kanyargós a Tisza.” Néprajzi .kincsestárunk nagyszerű kiadványa — az immár teljessé vált lexikon. (Akadémiai Kiadó) Az oldalt összeállította: Tiszai Lajos A ceglédiek büszkén vall- ják lakóhelyüket Kossuth városának. Történelmünk jeles napként tartja számon 1848 szeptember 24-ét, amikor Kossuth híres to- borzó beszédét tartotta a város katolikus temploma előtti téren. A politikust ekkor szívükbe zárták Cegléden az emberek. S hogy szerették, mennyire Jpíztak benne, a haza megmentőjét látták személyében, mi sem bizonyítja jobban, több mint negyedszázaddal a szabadságharc leverését követően 1876 decemberében megválasztották országgyűlési képviselőjüknek. Kossuth Lajos ekkor olaszországi önkéntes száműzetésben élt. Száz ceglédi polgár indult el 1877 januárjában, hogy átnyújtsa a mandátumot. Az út eredeti célját ugyan nem érte el — Kossuth nem fo- ,gádta el a megbízatást — de a küldöttség a hasznos ’ útmutatásokkal felvértezve, közösségé kovácsolódva tért vissza Túráiból, s vált a haladás, a függetlenségért vívott küzdelem aktív csapatává. A „százak” csoportjának utódai, leszármazottjai az elődök szellemét követve társadalmi kört alakítottak, amint 1949-ben feloszlattak. Huszonhat év múltán azonban Turini Százas Küldöttség Baráti Kör nevén újjáéledt e társaság Cegléden. Tagjai elsődlegesen a Kossuth, — és a történelmi hagyományok — méltó ápolásán fáradoznak. Többek között pályázatokat írnak ki, segítik a város múzeumának gyűjtőmunkáját, rendszeres összejöveteleiken a magyar történelem egy-egy kiemelkedő korszakát elevenítik, dolgozzák fel. A baráti kör nemrégiben tartotta ünnepi .közgyűlését, amelyen a turini útra emlékeztek. Az összejövetelt a Kossuth Gimnáziumban rendezték meg. A zsúfolásig megtelt díszteremben a megemlékezést követően Kossuth Lajos szerepe a dicsőséges tavaszi hadjáratban témakörben Katona Tamás történész tartott érdekes előadást. A ceglédi Kossuth Múzeum féltett kincsei közé tartoznak névadójuk egykori dolgozószobájának bútorai Pintér József festményei A szegedi Móra Ferenc Múzeum képtára után a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum ad hajlékot Pintér József festőművész képeinek. Az ismert művész pályájának egyik fontos állomása — a műtörténészek nyomatékosan hivatkoznak erre — Szolnok volt. 1952-ben, amikor részt vett a Csongrád és Szolnok megye közös, 'Tiszatáj című kiállításán Benedek Jenő Kossuth- díjas hívta meg a szolnoki Művésztelepre. így két nyarat töltött a Tisza- Zagyva partján, s számos élményét örökítette meg vásznain. Az • akkori szolnoki vezető művészek hívták fel figyelmét arra a sajátos atmoszférára, mely a Zagyva-part zöldes-szürke tónusaiban nyilvánult meg. Chiovmi Ferenc- töl pedig figurális, alapszerkesztési vonatkozásban tanult sokat. Édesanyjáról készített portréja a Szolnokon szerzett pikturális tapasztalatait érezteti. Pintér legújabb munkái hol szimbolikus. — szürrealista tendenciájúak, hol pedig jelképét hordozó, verista módon megoldottak. Minden esetben felfokozódott dekorativitással töltekeznek ezek a kompozíciók, melyek hideg-meleg színellentétekre felépítettek írja festészetéről Szelesi Zoltán. D. Fehér Zsuzsa szerint Pintért: ........nehezen lehetne h azai vagy külföldi kortárs festőkkel összehasonlítani. önarckép A szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ galériáján Reich Károly lírai atmoszférát teremtő grafikái. könyvillusztrációi láthatók. Képünkön: 1. Kiment Apám is. 2. Férfi báránnyal.
