Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-11 / 35. szám

1983. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat Ostor utcai javító üzemében a lakossági szolgáltatá­sokhoz — 17 szakmában — végeznek előkészítő munkákat. Képünkön Hudácskó József esztergályos a fűtésszerelők részére alkatrészeket esztergályoz Hét megyéből jöttek Együttműködési megállapodásról döntöttek A tiszántúli megyék bemutatkoznak Szolnokon Kirándulásra várják a hallgatókat Békés. Borsod, Heves, Haj­dú. Szabolcs, Csongrád és Szolnok megyei tanácsának kereskedelmi osztályvezetői találkoztak tegnap Szolno­kon. A meghívást a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskola szolnoki tagozatától kapták. A tagozat vezetői — a házigazda dr. Boros Ottó- né irányításával — az együttműködés terveivel fo­gadták a kereskedelmi osztá­lyok vezetőit, ugyanis a ta­gozat e hét megye kereske­delmének és vendéglátásá­nak hivatott felsőfokú vég­zettségű szakembereket ne­velni. A hét megyéből het- venketten vendéglátóipari, százkilencvenen kereskedel­mi szakon folytatják tanul­mányaikat, s száznyolcvan- ketten levelező tagozaton készülnek feladataik, ellátá­sára. A szolnoki tagozat koráb­ban is kapcsolatokat kere­sett a főiskolai hallgatókat beiskolázó, s a felsőfokú vég­zettséget szerzett fiatal pá­lyakezdőket visszaváró me­gyékkel. Néhány kereskedel­mi osztályvezető részt vett korábban az államvizsga-bi­zottságok munkájában, s vállalkozott a hallgatók szakdolgozatainak elbírálá­sára. A tegnapi találkozón a kapcsolatok mélyítésére és továbbfejlesztésére mondott javaslatokat dr. Boros Ottó- né, s hozzáértő vitában bon­takozott ki az együttműkö­dés sok új lehetősége. A szolnoki tagozat először 1982-ben bocsátott ki nappa­li tagozaton végzett diplomá­sokat. A százkét végzett hall­gató nagy többsége a hét megye területén vállalt mun­kát. A megyékben különben igen nagy a hiány a felsőfo­kú szakemberekben, ezért a főiskola szívesen látja a jö­vőben azokat a kereskedel­mi szakközépiskolás osztá­lyokat, amelyek a pályavá­lasztás. továbbtanulás nagy kérdései előtt állnak. Sze­retnék kiterjeszteni a leve­lező oktatást is, s ehhez már a megyék — s a megyékben dolgozó vállalatok, szövetke­zetek — segítsége is szüksé­ges. A tagozat vezetői helyt adnak az említett megyék bemutatkozásának is^ Szolno­kon. A nálunk tanuló, s otthon munkát vállaló fiata­loknak minden bizonnyal öröm lenne, ha már most alaposan megismerkedhetné­nek megyéjük kereskedel­mével, vendéglátásával, ide­genforgalmi nevezetességei­vel. A kereskedelmi osztály- vezetők erre is örömmel vál­lalkoztak. de megfelelő kö­rülményeket is biztosítanak, helyszíni ismeretekre, ki­rándulásra hívják a főisko­lásokat. A hét megye küldöttei egyetértettek abban, hogy évente találkoznak közös dolgaikat egyeztetendő a fő­iskolai tagozaton, s rövide­sen együttműködési megálla­podást is aláírnak. A meg­beszélések után megyéjük hallgatóinak küldötteivel folytattak eszmecserét, majd a megyeszékhely nagy áru­házaival ismerkedtek. — s j — Már nem hiánycikk a lucernamag Két és fél millió tasak zöldség- és virágmag a kistermelőknek Tájékoztató a várható tavaszi ellátásról A szaporítóanyagot ter­melő-előállító gazdaságokkal és a kutatóintézetekkel együttműködve, a korábbinál mérsékeltebb import ellené­re, mennyiségben és minő­ségben egyaránt kielégítő ta­vaszi vetőmagellátásra szá­míthatnak a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek — hal­lottuk tegnap Szolnokon, a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat közép-ma­gyarországi területi központ­jának tájékoztatóján. Az el­múlt évi jó termés, a nagy hozamú fajtákból képzett tartalékok, és a választékbő­vítést szolgáló import révén szántóföldi növényekből ele­gendő vetőmag áll á megye állami gazdaságainak és ter­melőszövetkezeteinek rendel­kezésére a mintegy 180 ezer hektárnyi tavaszi vetésekhez. A nagyüzemek ötven szán­tóföldi növényfaj mintegy száz fajtájának szaporító­anyagából válogathatnak. -Tavaszi árpából a készletek lényegesen meghaladják a megyei szükségleteket, és a hibridkukorica-vetőmagból is jelentős a többlet. Az orszá­gosan rendelkezésre álló hat­van kukoricafajtából a tava­lyi 33 helyett most tavasszal 39 fajtát kínál a területi központ. Kivonták a forga­lomból a Magyar rózsa bur­gonyafajtát, mert nem vál­totta be a hozzá fűzött re­ményeket, de ki tudják elé­gíteni az igényeket a jól be­vált holland Desire fajtából. Jó hír a mezőgazdasági nagyüzemeknek az is, hogy a korábban sok gondot jelen­tő lucernamag is lekerült a hiánycikklistáról, és most ta­vasszal már a pillangós 13 fajtájának vetőmagjából vá­sárolhatnak a gazdaságok. A lakossági ellátást végző 169 Szolnok megyei bolt és szaküzlet részére 13 millió forint értékben 2,5 millió ta­sak vetőmagot biztosított a tavaszi veteményezésekhez a vállalat. A bőséges válasz­tékra jellemző, hogy zöld­ségfélékből csaknem félezer, és virágokból is négyszáznál több fajta magvait árusít­hatják a kiskereskedelmi üz­letek. A kertészkedő kister­melők, akiknek a száma mintegy százezerre tehető a megyében, a kereskedők ál­tal rendelt magoknak mind­össze egy százalékát nem ta­lálják csak meg az üzletek­ben. Hiánycikk például az ezüstfehér, a zittaui, a meté­lő és a téli sarjadék hagyma. Paradicsomból pedig a kecs­keméti merev szárú fajtának a magja nem kapható. A vi­rágok közül néhány szegfű, petúnia és krizantém magjá­ból lesz várhatóan szegénye­sebb a választék az idei ta­vaszon. T. F. Hiánycikkeink és igényeink Haldex-iizem az Egyesült Államokban . Szakemberek utaztak a Ta­tabányai Szénbányáktól az Egyesült Államokba, hogy irányítsák az első, ott felsze­relt Haldex-rendszerű med­dőfeldolgozó február végén — március elején esedékes üzembe helyezését. Még 1981- ben alakított a Tatabányai Szénbányák vegyes vállalatot egy amerikai céggel azzal a céllal, hogy a saját szabadal­mát képező eljárással hasz­nosítsák az amerikai szénbá­nyák meddőhányóit. Az első üzem gyorsított ütemben ké­szült el: mindössze 7 hónap­pal ezelőtt küldték el Tata­bányáról a mérnöki -terveket, s az üzem már indulásra kész. Egy Kentucky államban lévő bánya meddőhányóinak feldolgozására, közös tőkebe­fektetéssel létrehozott első amerikai Haldex-üzem éven­ként egymillió tonna meddő­ből 250 000 tonna magas ka- lóriájú szenet nyer vissza. A szén értékesítéséről a vegyes­vállalat amerikai partnere gondoskodik, a haszon felét dollárban kapja meg a tata­bányai vállalat. Energiatakarékos épületszigetelés Gyors sikert ért el a Buda- lakk Festék- és Műgyanta­gyár Termotek nevű új épü­lethőszigetelő rendszere. Az idei első negyedévre már több megrendelés érkezett a gyárhoz, mint tavaly egész évben. Az új technológia alapján az épületek külső felületére először polisztirol keményhab-réteget ragaszta­nak, melyre üvegszövet ke­rül, s végül vékony műanyag vakolattal vonják be a hom­lokzatot. Az így elkészített bevonat nem csak a lakások felfűtéséhez szükséges ener­giamennyiséget ' csökkenti, hanem egyben védi is a fa­lazatot a kinti hirtelen hő­mérsékletváltozások káros hatásától, az eső beszivárgá­sától. Ugyanakkor a kony­hák, fürdőszobák páráját nem kényszeríti lecsapódás­ra, kiengedi a szabadba. Az új hőszigetelő-rendszer tulajdonságait a gyakorlat­ban a kecskeméti Ingatlan- kezelő és Távfűtő Vállalat vizsgálta. Az összehasonlítá­sok szerint a hőszigetelt la­kások felfűtéséhez 19 száza­lékkal kevesebb energiára volt szükség, mint a hagyo­mányos bevonatú lakások­ban. A szigetelőrendszer alkal­mas régebbi házak felújítá­sára is. Azonban a családiház­tulajdonosoknak ilyen mun­kálatokra érdemes igénybe venniük a szakemberek se­gítségét. Nincs szerencsém a laká­somhoz legközelebbi élelmi­szerbolttal: délutánonként, mire hazaérek, gyakran nem kapok tejet, tejfölt, sőt oly­kor kenyeret sem. Gondo­lom, mások is tapasztaltak ilyesmit mégsem jut eszébe senkinek sem, hogy a tejet vagy a kenyeret hiánycikk­nek nevezze, A hiánycikkek között tartjuk viszont szá­mon sok egyéb mellett pél­dául a Legót, amelyhez leg­feljebb karácsony előtt jehet' némelyik jobban ellátott áruházban hozzájutni. A két véglet, az itthon bő­ven előállítható tej, kenyér, és a tőkés importból szár­mazó márkás játék, között van azonban az áruknak egy meglehetősen széles skálája, amelyet hosszabb-rövidebb ideig nem lehet kapni. Az ezen a skálán elhelyezkedő termékeik hiányát már bajos olyan egyértelműen indo­koltnak vagy indokolatlan­nak ítélni, mint a Legóét, illetve a kenyérét. Az ítélet­alkotáshoz tudni kellene, mi, milyen okból hiányzik. Egy jól szervezett, olajo­zott, gazdaságban az a ter­mészetes. hogy a termelők a fogyasztók igényei elé men­nek: előre kutatják, mi lesz, mi lenne kelendő a piacon, és ami jól eladhatónak ígér­kezik, azt villámsebesen el­kezdik gyártani. Az új ter­méket ajánlják a kereske­delemnek, amely — ha szin­tén ' fantáziát lát a forgal­mazásban — biztosan meg­vásárolja. így a fogyasztó számára a hiány szinte is­meretlen; a vásárló inkábba bőség, az áru- és az árvá- lasizték zavarával küzd, és a tetszetős, reklámozott, ám esetleg felesleges drága ter­mék megvásárlásától - igyek­szik megóvni magát. A magyár ipar távolról sem csupán rugalmatlansága, vagy szerényebb érdekeltsége miatt kullog a fogyasztók igényei mögött. Alapanya­gok, félkész termékek hiá­nya, gyártó kapacitások szű­kössége, korszerű gépek, technológiák kényszerű nél­külözése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos cik­kekből nem tudja kiszolgál­ni a kereskedelmet, illetve a fogyasztót. Ez az állapot régóta arra készteti a kereskedelmet, hogy maga keresse, szede­gesse össze a termelőktől a fogyasztóknak szükséges áru­kat. Az intenzívebb keresés módja, a „Vevők vagyunk” kiállítások szervezése: a ke­reskedelmi vállalatok össze­gyűjtik a legnyomasztóbban hiányzó, főként apróbb áru­kat, és koncentráltan — ki­állítás keretében — tárják a termelők elé keresletüket. Ez a rriódszer meglepően ered­ményesnek bizonyult: a ki­állítások látogatói — helyi kis- és nagyvállalatok, gyá­rak, termelőszövetkezetek, ktsz-ek képviselői és kisipa­rosok — mind gyakrabban vállalkoztak a keresett ter­mékek előállítására. Mivel nemcsak ásó, kapa vagy laposfogó, hanem már­kás külföldi fogyasztási cik­kek is hiányoznak a boltok­ból. és a kereskedelem ren­delkezésére álló konvertibilis devizaösszeg véges, a forgal­mazó vállalatok változatos eszközökkel igyekeznek de­vizakiadás nélkül import termékekhez jutni., A terme­lési együttműködés olyan jó, bevált példái állnak előt­tük, mint amilyen a márkás farmerruházati cikkek vagy a Triumph fehérneműk kö­zös előállítása és forgalma­zása. Hasonló gyártási koo­perációk szervezésébe újab­ban kereskedelmi vállalatok is bekapcsolódtak, egyes cik­kek hiányát enyhítendő. Így kerülnek forgalomba például olyan korszerű termékek, mint az egykaros csaptele­pek, az acél főzőedények vagy bizonyos háztartási mű­anyag áruk. De ha ez sem elég, hát — cseréljünk! A határ menti árucsere, a választékcsere keretében — amelyet külke­reskedelmi vállalatok köz­vetítésével folytatnak a ha­zai és a külföldi belkereske­delmi vállalatok — szintén számos termék hiánya mér­séklődött vagy szűnt meg. Mindennek tükrében lehet reálisabban megítélni, hogy az egyes termékek indokol­tan vagy indokolatlanul hi­ányoznak az üzletekből. És hogy az indokolatlan hiá­nyokra is bőven akad példa, hogy miközben a belkeres­kedelmi vállalatok törik ma­gukat a jobb, a változato­sabb áruért, aközben másutt mesterséges hiányt teremte­nek, arra hadd mondjak el egy ellesett telefonbeszélge­tést. Az év végén jártam egy szerelvényeket értéke­sítő áruházban. Üres polco­kat találtam, ezért bekopog­tam az áruház vezetőjének kis irodájába érdeklődni, mikor jön 1056-os jelzőszá­mú lengőcsap. Mielőtt kérdé­semet feltehettem volna, csengett a telefon, a boltve­zető felvette, és a következő­ket mondta: — Ne küldj nekem, édes öregem semmit, én már tel­jesítettem az éves tervemet. Nem, köszönöm, nem' kérem. Azt sem. Nem érted? Semmit se küldj! G. Zs. Fejtrágyázzák a kenyérgabonát a jásztelek» Tolbuhin Tsz alattyáni kerületében

Next

/
Thumbnails
Contents