Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-02 / 27. szám

XXXIV. évf. 27. sz. 1983. február 2.. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Negyven ország részvételével Megnyílt a genfi leszerelési értekezlet Genfben, a Nemzetek pa­lotája tanácstermében tegnap megnyílt a leszerelési bizott­ság tavaszi ülésszaka. A ta­nácskozás munkájában negy­ven ország, köztük hazánk küldöttsége vesz részt. A várhatóan három hó­napig tartó ülésszak nyolc napirendi pont megvitatását és lehetőség szerinti megol­dását tervezi. Közülük ki­emelkedő fontosságú a nuk­leáris fegyverkísérleti rob­bantások teljes és általános betiltásának témaköre, va­lamint a vegyi fegyverek ti­lalmának kérdése Az utób­bival kapcsolatban Genfben rámutatnak, hogy ha a nyu­A közművelődési és ver­senybizottság jó eredmé­nyekről adhatott számot a fórumon. A téesz dolgozói­nak hetven százalékát, azaz ötszázharmincnyolc tagot egyesítő brigádok a vállalá­saik túlteljesítésével nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság — a 16 millió fo­rintot közelítő aszálykár el­lenére — a tervezett 209 he-- lyett 245 millió forintos ár­bevételt ért el 1982-ben. A többlettermelés hatvan szá­zaléka az exportárualapokat növelte. Jelentős annak a társadalmi munkának az ér­téke is, amelyet a szövetke­zeti és a községpolitikai fel­adatok megvalósításához nyújtottak a téesz szocialista brigádjai. A településen vég­zett 7 ezer órányi munkáju­kat három brigádnak Társa­gati résztvevők — elsősorban az Egyesült Államok — kellő politikai akaratot mutatnak, akkor az erről szóló egyez­mény még ebben az évben kialakítható lenne. A meg­előző évek tárgyalásai olyan szintre jutottak, hogy a vég­leges dokumentum megfogal­mazásához csupán az említett szándék szükséges. A genfi leszerelési bizott­ság ezévi munkájáról is el­mondható mindaz, ami a többi két- és többoldalú le­szerelési tárgyalás állását il­leti: alapvetően a nemzetkö­zi helyzet, azon belül is a szovjet—amerikai viszony határozza meg a különböző dalmi Munkáért arany-, ugyancsak három kollektívá­nak bronzplakett adomá­nyozásával ismerte el a nagyközségi tanács. Az elmúlt évi munkaver - seny-eredmények alapján a közművelődési és versenybi­zottság a szövetkezet 12 kol­lektívájának a szocialista brigád cím arany fokozatát ítélte oda. Három brigádot az ezüst, egyet a bronz foko­zat, ötöt pedig a munkabri­gád cím viselésére tartottak érdemesnek. A Petőfi Téesz versenybi­zottsága és a brigádvezetők fóruma felhívást intézett a megye termelőszövetkezetei­ben tevékenykedő valameny- nyi brigádhoz és kezdemé­nyezi, hogy az 1983—85 kö­zötti időszakban tegyenek felajánlásokat az MSZMP leszerelési törekvések sorsát. Nyilvánvaló, hogy a koráb­ban pozitív irányban haladó leszerelési tárgyalásokat a Reagan-kormányzat színrelé­pése tartóztatta fel. A genfi leszerelési bizott­ság tegnapi nyitóülésén ön­maga elnevezéséről is dön­tött: az ENSZ-közgyűlés egy­hangú ajánlása alapján a fó­rum mától „genfi leszerelési értekezlet”-nek nevezi ma­gát. Á tanácskozáson résztvevő magyar küldöttség élén Kő­műves Imre nagykövet, ál­landó genfi képviseletünk vezetője áll. Központi Bizottsága tavaly december 1-i határozatának végrehajtása, a népgazdasá­gi egyensúly javítását szol­gáló gabona- és húsprogram teljesítése érdekében. A közös gazdaságok gabo­na- és hústermelésben részt­vevő brigádjai, — erre buz­dít többek között a jászalsó- szentgyörgyiek felhívása — a szocialista brigádmozga­lom 25 éves jubileuma alkal­mából teendő vállalásaik teljesítése során a két ága­zat termelését a tervezettet meghaladó mértékben növel­jék. Tegyenek vállalásokat a tagjaik által a háztájiban jnegtermelt gabona és hús mennyiségének jelentős nö­velésére is. Mindezt példa­mutató, tevékeny közremű­ködéssel, aktív szervező mun­kával, költségtakarékos meg­oldások elterjesztésével, a fajlagos hozamok növelésé­vel, a takarmánytermő terü­letek jobb és a melléktermé­kek szélesebb körű hasznosí­tásával, a minőség javításá­val és az exportárualapok bővítésével segítsék elő. n szerkesztőség postájából 4. oldal lanusz Obodowski Budapesten Tegnap Budapestre érke­zett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Tervbizottság el­nöke, hogy Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal el­nökével tárgyalásokat foly­tasson. Hitel külföldi fővállal­kozásokhoz A Magyar Külkereskedelmi Bank, amely alapvetően de­vizabank, mind szélesebb körben nyújt forint hiteleket hazai vállalkozásokhoz, ex­portfejlesztő elképzelések megvalósításához. Az elmúlt két évben 250 millió forintot adott többek között könnyű­ipari, vegyipari vállalatok­nak zömében külföldi gépek vásárlására, termelőkapacitá­saink bővítésére és arra, hogy jelentős mértékben nö­veljék kivitelüket. Az idén január 1-től a bank nyereségéből — ame­lyet korábban teljes egészé­ben befizetett a költségvetés­be — 75 millió forintot visz- szatarthat vállalkozási alap­jának további növelésére. Mindezen túl az MNB és az MKB képviselői olyan megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy a Külkereskedel­mi Bank az elkövetkezendők­ben forgóeszköz jellegű hitelt is nyújthasson export-Tővál- lalkozások finanszírozásához, továbbá külföldön, vagy Ma­gyarországon létrehozandó vegyesvállalatok alapításához és működtetéséhez. Milliókat, ér a vállalások túlteljesítése Eredményes a munkaverseny a jászalsőszentgyörgyi Petőfi Tsz-ben Felhívás a megye termelőszövetkezeti brigádjaihoz Szocialista brigádvezetők fórumán értékelték a napok­ban az 1982. évi munkaverseny-vállalások teljesítését a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben. A téesz hu­szonegy kollektívája tett felajánlásokat az elmúlt évben a gazdálkodási eredmények terven felüli növelésére, a tagok általános, szakmai és politikai műveltségének gyarapítására. A megyeszékhelyen a Mezőgép Vállalat szolnoki gyáregységé­ben megkezdték a vállalat saját fejlesztésű új energiatakaré­kos szárítóberendezésének a gyártását. A Sirokkó 2000 típusú berendezésből jelenleg 5 szériát készítenek Újdonság a lakásépítőknek Téglamilliók az Alföldi Téglaipari Vállalattól 284 millió darab téglát — köztük több korszerű fala- zóelem-újdomságot — készít az idén az ország legna­gyobb téglatermelője, az Alföldi Téglaipari Vállalat. A tekintélyes építőanyag- mennyiség a vállalat 19 gyárából .került iki, ame­lyek Szolnok, Hajdú-Bihar és Pest megyében dolgoz­nak. Közülük a világszínvo­nalon dolgozó mezőtúri üzem az összmennyiség kö­zel egynegyedét produkálja. Nyugatnémet gyártósora a házépítéshez szükséges va­lamennyi téglafajta előállí­tására alkalmas, egy-egy „termékváltás” ideje mind­össze 15 perces átprogra­mozást igényel. A kész tég­láik műanyag fóliával vé­dett egységcsomagokban ke­rülnek a gyártósorról a szálilí-tálapokra, ami a gyors és veszteség nélküli rako­dást, fuvarozást jelentősen megkönnyíti. A korszerű technológia lehetőségeit kihasználva a mezőtúri gyár az elmúlt év végén két új — kiváló hő­technikai tulajdonságokkal rendelkező — termékkel je­lent meg a hazai piacon. A thermoton kézi falazóblokk­nál az üregeibe helyezett nikecell betétek javítják a hőszigetelést, míg az uni­form tégla esetében annak üregrendszerében „kénysze­rítik” hosszabb útra az el­illanó meleget — szintén kedvező eredménnyel. Mind­két újdonsággal az idén ta­lálkoznak először a lakás­építők. A termékek széles körű ismertetésére a Tüzép szolnoki Fészek Áruházá­val megállapodást kötöttek. A világszínvonalú terme­lés az Alföldi Téglaipari Vállalatnál még koránt sem általános, hiszen a termé­kek 40 százaléka hagyomá­nyos módon készül. Az el­avult gyáraknak állandó gondot jelent, hogy fokoza­tosain csökken a nehéz fi­zikai munkát vállalók szá­ma. Csak a korszerűsítés jelent orvoslást, ezért 1983- ba,n — egy hosszú távú terv első feladataiként — meg­kezdik a debreceni tégla­gyár átfogó rekonstrukció­ját. A 88 millió forint érté­kű beruházással új gyártó­sort állítanak majd a ter­melésbe, amelynek csupán az irányítása ad munkát az emberi kéznek. A taka­rékosság érdekében a gépek közül csak azokat vásárol­ják meg tőkés devizáért, amelyek magyar be­rendezésekkel pótolhatat­lanok. A szükséges géDi eszközök eev .részét a vál­lalaton belül fejlesztik ki: ígv máir dolgozik Hajdú- szobosztón saját gvártmá- nvű rakodógépük prototí­pusa, s ha beválik, a debre­ceni rekonstrukciónál is felhasználják. Naponta 35—40 tonna tisztított vöröshagym át dolgoznak fel Mczőhéken két műszakban A szárítókamrából érkező hagymaszeleteket a szállítószalag továbbítja az osztályozó asztalra Hagyma a száritiban Még csak novembert ír­tunk tavaly, amikor már Mezőhéken a Táncsics Tsz- ben feldolgozták a 3300 ton­nányi, jó minőségű fűszer- paprikát. Utána 30 vagon zeller nedvességtartalmát vonták el a szárítókamrák­ban. Az idén az év elejétől azonban teljesen új termék érkezett a szárítóba, a rákó- czifalvi Rákóczi Termelőszö­vetkezetből, a tisztított vö­röshagyma. amelyet főleg tőkés piacon értékesítenek. Az Európa-szerte keresett vöröshagyma ára jócskán a mélypontra zuhant, a szárí­tott termékek iránt viszont megnőtt az érdeklődés a kül­földi piacokon. Mindkét ter­melőszövetkezet jól jár, hi­szen a hagyma szárításával munkalehetőséget biztosíta­nak az üzemnek, és könnyeb­ben tudják értékesíteni a porított vöröshagymát. Fo­lyamatos feldolgozás esetén, naponta 2—3 vagon szárított terméket küldenek külföldre. Fotó; F. T,

Next

/
Thumbnails
Contents