Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-10 / 34. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 10. IA tudomány világa Algatermesztés Az algák legtöbbje vízben élő alacsonyrendű növény. Számos fajuk mindössze egyetlen sejtből áll, és óriási tömegben elszaporodnak. Ök idézik elő a víz zöldes színét. Az utóbbi évtizedekben az egész világon intenzív kísérletek folytak annak érdekében, ’ hogy a gyorsan szaporodó élőlényeket az ember közvetve vagy közvetlenül hasznosítsa — takarmánynak vagy tápláléknak. Valóban reménnyel kecsegtet egyes édesvízi algák tömegtermesztése, mert tápértékük nagy, és testük jelentős mehnyiségű fehérjét tartalmaz. Egysejtű algákból készült lisztnek a fele fehérje, ami azért nagy szó, mert például a lucerna fehérjetartalma csak 20 százalék (pedig a takarmánynövények közül ez tartalmazza a legtöbb fehérjét). E nagy különbségnek az az oka, hogy a fehérjék elsősorban az élő sejtek protoplazmájában találhatók, a soksejtű szárazföldi növények testének azonban jelentős része elhalt sejtekből áll. Az egysejtű algák eredményes termesztéséhez tulajdonképpen ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a szántóföldi növénytermesztéshez: fény, víz, tápanyag és megfelelő tenyészanyag. A legolcsóbb természeti tényező a napenergia. A fényt természetesen csak a víz felsőbb rétegében lebegő algák tudják hasznosítani, mivel az alsóbb rétegekben lévőket beárnyékolják a fölöttük lebegők. Ahhoz, hogy minden algasejt tartózkodhasson valameddig a felsőbb rétegekben is, a tenyészetet állandóan keverni kell. Ezt vagy valamilyen egyszerű keverőszerkezettel vagy bu- borékoltatással hajtják végre, vagy lejtős terepen helyezik el a tenyészetet, és így a víz az algákkal együtt tartályról tartályra csorog és így keveredik. A másik fontos kellék a víz. Minden tiszta, emberi használatra alkalmas víz megfelel, sőt szennyvizek és sóban gazdag hőforrások vizei is felhasználhatók algatermelésre. A táplálékanyagok közül legfontosabb a széndioxid. A szántóföldi növényeknek meg kell elégedniük a levegő 0,03 százalékos széndioxid-tartalmával, az algatenyészet vizében azonban, a széndioxid meny- nyisége ennél jóval nagyobbra szabályozható. Gondoskodni kell a nitrogénről is: kevés nitrogén esetén az algák kevés fehérjét és sok zsírt termelnek. A nitrogén különféle vegyszer (karba- mid, ammóniumnitrát stb.) formájában adagolható. Az eddigi tapasztalatok szerint tömegtenyésztésre a kb. 14 000 algafaj közül csupán az egysejtű Chlorella és Cenedesmus nemzetség ■ egyes fajai alkalmasak. Megmenthetfi-e a pisai ferde torony? Ki lenne kíváncsi Pisára, ha a ferde torony egyszerre csak egyenessé válna? — kérdezik az olasz városka vezetői, akik ugyancsak elégedettek^ a tavalyi bevétellel: az 54 méter magas torony lépcsőit megmászni hajlandó turisták tavaly első ízben vásároltak egymillió dollárnál nagyobb összegért belépőjegyeket. A kérdés azonban nem úgy vetődik fel, hogy ferde vagy függőleges. Inkább arról van szó. sikerül-e megakadályozni a teljes pusztulást. Alig tíz méterig jutottak el Bonnanus építész tervei alapján (1174-ben) a székes- egyház harangtornyával, máris látszott, hogy nem teljesen merőleges. A munkát 90 évire meg is szakították — féltek, hogy az építmény azonnal összedől — majd az eredetileg tervezett magasságot felére csökkentve 1350-ben mégis elkészült a torony. Legmagasabb pontja ekkor 1,4 méterrel tért el a merőlegestől. Ma ugyanez az érték 4,4 méter, és a szakemberek úgy vélik, ha nem sikerül valamit tenni, 100 éven belül Pisa büszkesége összedől. A helyzet abszurd. Ezúttal ugyanis a torőny meg- mentésétíez a pénz nem hiányzik: egy évvel ezelőtt az olasz parlament 15 milliárd lírát (több mint 10 millió dollárt) szavazott meg erre a célra. Az összeg fel- használásáról szakértői bizottság dönt, amelyet ugyancsak tavaly alakítottak a mentési akcióval kapcsolatos javaslatok felülvizsgálatára. A bizottság azóta se ült ösz- sze — mondja keserűen Giuseppe Toniolo, a város műemlék-felügyelőségének igazgatója. Nem mintha könnyű lenne a döntés. A legutóbbi mentési akció csaknem katasztrófát okozott: ’1934-ben 900 tonna betonnal erősítették meg a torony alapzatát. Ezzel sikerült elérni, hogy a korábbi évi 0,7 milliméteres dőlés hirtelen duplájára ugrott. Tavaly a torony csúcsa újabb 1,19 milliméterrel került közelebb a földhöz. A javaslatok közül még az látszik a legmegalapozottabbnak. amely figyelembe veszi, hogy a torony alatt 50 méter mélységben talaj - vízgyűjtő medence van. A megfigyelések szerint a torony dőlése összefügg a talajvíz szintjével: alacsonyabb vízszint esetén jobban meghajol, míg többé-kevés- bé állandó víznyomás esetén a dőlési szög változatlannak tűnik. Bármely döntéshez nagyon megalapozott szakértői véleményre van szükség. Jó tanácsokban nincs hiány — a műemlékvédelmi felügyelőség nemcsak Olaszországból, hanem külföldről is rengeteg levelet kap. Toniolo ezt kevesli, konkrét és gyors intézkedést sürget. Az a száz év hamar elröpül, nem beszélve arról, hogy a katasztrófa sokkal előbb is bekövetkezhet. Kristályok a combcsontban Angol kutatók vizsgálatai szerint az ember comb- csontjának 51—59 százaléka kristályos részekből áll, és ami elég meglepő, ez az arány nem függ az életkortól, amint ezt a 16—33 év közötti személyeken végzett vizsgálatokkal kimutatták. A kristályos részek meghatározását röntgen- és infravörös-eljárás kombinációjával végezték. A jelenleg általánosan elfogadott nézet szerint a csont kristályos részei apatitból álllnak, míg az amorf részek közelebbről nem ismert szerkezetű kalciumfoszfátok. A tervezők szándékai és a prospektusok ígéretei szerint a mai „világvevő” japán autók olyanok, amilyeneket manapság a fogyasztó keres: gazdaságosak, megbízhatóak, kicsik — tehát korszerűek. Az előzményeket sokan a hagyományokban keresik: a japánok mindig szűkén voltak szigeteiken, ezért régtől fogva előszeretettel foglalkoznak apró dolgok előállításával, miniatürizálásával. Ott kell tehát a japán kiskocsik eredetét keresnünk — mondják —;, ahol a japán baromfi vagy törpefák titka keresendő. Kétségtelen, hogy Japánban azonnal szembetűnik a törpeirányzat térhódítása. Létezésüket azonban valószínűleg annak a törvénynek köszönhetik, amely szerint a japán nagyvárosokban 3,2 méternél hosszabb gépkocsi csak akkor kaphat forgalmi engedélyt, ha leendő tulajdonosa egy, a közúton kívül fekvő parkoló tulajdonjogát igazolja. A parkolóhelyek hiánya tehát egy új „apró kategória” kialakulását hozza magával. Tíz évvel ezelőtt a japán minik még nem voltak technikailag tökéletesek, küllemük sem volt magával ragadó. A 360 köbcentiméteres hengerűrtartalomban maximált motorokat szinte kizárólag farmotorként építették be, és a mindenáron való kicsinyítés ebben az időben gátat vetett az alkotó fantáziának. Az elmúlt évek merész technikai reformjai azonban ezeket a kiskocsikat is átsegítették a kezdeti bajokon. A „törpék” gyártásával foglalkozó Daihacu, Mi- cubisi, Subaru, Szudzuki és Honda küllemben, teljesítményben és árban is vonzó kocsikat dobott piacra ebben a kategóriában. A Daihacu például Cuore néven egy örvénykamrás motorral felszerelt 550 köbcentimétereset produkált, amely erőltetett üzemi körülmények között száz kilométeren 5 litert fogyaszt, kímélő tempónál viszont csak 3,5 litert. A Micubisi gyár valódi különlegessége a Minica nevű típus. Hossza 3,1 méter, elrendezése hagyományos. Vízhűtéses, kéthengeres motorja, amelynek két főtengelye van, és a vezérműtengelyek hengerenként három szelepet mozgatnak. Így válik lehetővé a meglepően takarékos és környezetkímélő üzemmód megvalósítása. Száz kilométeren vegyes üzemmódban csak 3,1 liter benzint fogyaszt, teljesítménye ' pedig 23 kilowatt (31 lóerő). A japánok odahaza igen olcsón árusítják ezeket az autótörpéket. Képünkön: a ma divatos Corolla műszerfala. az áruk, a folytonosságban nem történhet fennakadás. A légi terminál tervezői a különleges igények kielégítésére is gondolnak. Így külön fogadótér áll rendelkezésre az élő állatok, a különleges növények, az értéktárgyak, a mélyhűtött áruk, vagy éppen a radioaktív, illetőleg más veszélyes anyagok számára. A ma már csaknem teljes kapacitással működő frankfurti légi terEgy amerikai hadianyaggyár nylonba burkolt lövedékek gyártásába kezdett. Erre az adott ösztönzést, hogy az utóbbi idők vizsgálatai szerint egy-egy hosz- szabb lőgyakorlat után a rendőröknek megfájdul a fejük, szédülnek, álmatlanságban szenvednek, ingerlékennyé válnak. Az ok: a lőgyakorlat során a levegőbe jutó ólom. Ilyen gyakorlat után 81 megvizsgált New York-i rendőrnek több mint a felében a rendesnél sokkal több ólmot találtak. Nylonba csomagolva a lövedék ólomrészecskéi a célba érés után is fogva maradnak; az ilyen pisztolygolyókból 70—80 százalékkal kevesebb ólom kerül a levegőbe, mint a hagyományos pisztolygolyókból. Teherszállítás légi úton A légi közlekedésben is egyre inkább terjed a konténerekkel való szállítás, s az erre specializált gépek egyre korszerűbb típusai jelennek meg a légi kikötőkben. Ilyen például a Boeing 747 típusú óriásgép, amely egyszerre 100 tonna árut szállíthat. A rakodása automatikus vezérléssel történik, így érhető el. hogy ezt a hatalmas árumennyiséget kb. 30 perc alatt fogadja magába. Mindez persze lehetetlen lenne konténerek nélkül. A gép egyik műszaki érdekessége, hogy az orr-része felemelhető. így a rakodás akár elölről, akár oldalról elvégezhető. Természetesen e nagy kapacitású teherszállító gépek fogadására, áruinak behajózására és kiemelésére speciális állomásokra van szükség. Ezek az úgynevezett légi terminálok, amelyek közül az egyik legkorszerűbb a Majna melletti Frankfurtban található (képünkön a repülőtér egyik csillag alakban elhelyezkedő repülőgépdokkjának makettjét láthatjuk). Egy-egy repülőgépdokk kimeneti oldalán egyszerre 20—30 tehergépkocsi rakodhat, és ez a biztosítéka annak, hogy a valóban nagy sebességgel működő rendszerben nem torlódhatnak A Türkinén Tudományos Akadémia Napenergia Intézetének kísérleti berendezése algatermesztésre minálból a világ minden részébe indulnak teherszállítmányok, de főként a tengerentúlra, az amerikai kontinensre, ahová ezek az óriás gépek leszállás nélkül 'teszik meg a sok ezer kilométeres utat. hogy ismét megrakodva néhány órán belül megint levegőben legyenek.
